Somogyi Néplap, 1989. december (45. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-20 / 301. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP 1989. december 20., szerda TANÁCSKOZIK AZ ORSZÁGGYŰLÉS (Folytatás az 1. oldalról.) E problémakörhöz kap­csolódva a Tervhivatal el­nöke kiemelte: a kormány­zati javaslatok az országi ér­dekeit tekintik elsődleges­nek, a gazdaság működőké­pességének megőrzését tart­ják a legfontosabbnak. A Valutaalap és a hitelezők érdekei hasonló irányba mutatnak. Tehát ezt a gaz­daságpolitikát nem a Va­lutaalap, hanem az elmúlt évek során felhalmozódott problémák kényszerítik ránk. Kemény lesz az árellenőrzés Kemenes Ernő elmondta: további külgazdasági pozí­cióinkat tekintve egyetértés­re jutottunk a Valutaalappal a megvalósított árfolyam- leértékelésben, és a rubelak­tívum leépítésében. Egyet­értés van belső pénzügyi egyensúlyunk további javí­tásában, ennek megfelelően javasoljuk az állami költ­ségvetés körülbelül 10 mil­liárd forint deficittel való jóváhagyását, és az Állami Fejlesztési Intézet által fi­nanszírozott állami felada­tok ellátására az írásos elő­terjesztésben jelzett 29 mil­liárd forintos előirányzat he­lyett 24 milliárd forintra csökkentését. A kormányzat a Valuta­alap részvétele nélkül sem tud más gazdaságpolitikát ajánlani — szögezte le. Ezután az inflációról el­mondotta : az nem egysze­rűen árkérdés, hanem a gazdaságpolitika egészének kell antiinflációs jellegűnek lennie. A kormány antiinf­lációs törekvéseinek egyik kulcseleme a kínálat élénkí­tése és a piaci verseny erő­sítése. Belső kockázataink egyik legveszélyesebbje az infláció elszabadulása. Ezért a kor­mányzat alaptörekvése, hogy a gazdaság folyamatos irányításában minden te­rületen biztosítékokat épít­sen ki az árak elszabadu­lásával szemben. ' Szeret­ném bejelenteni: kemény árellenőrzést kívánunk ér­vényesíteni, s ehhez kérjük a társadalmi érdekképvise­leti szervezetek és a társa­dalmi nyilvánosság támoga­tását is. A kormány javasolt élet- színvonal- és szociálpoliti­kai törekvéseiről Kemenes Ernő elmondta: kedvező esetben — a fogyasztás szinten maradása esetén — is egészen biztosan az ed­digiektől eltérően alakul­nak az összes jövedelem körülbelül 60 százalékát je­lentő munkajövedelmek. A termelésben végbemenő - ke­mény differenciálódás a kereseteknek a megszokott­nál sokkal nagyobb szóró­dását fogja előidézni. Elkerülhetetlen a munkanélküliség Törvényileg a keresetek minimális szintjét garan­táljuk, a bérek és keresetek alakulásának minden más kérdése a munkáltatók és a munkavállalók együttes gazdasági eredményességé­nek függvénye, illetve egyezkedésük következmé­nye. A strukturális átalakulás periódusában a munkanél­küliség is elkerülhetetlen. A kormány a munkaerőpiac intézményrendszerének és kontrolljának a továbbfej­lesztésével és aktív foglal­koztatáspolitikával, mun- kahelyteremtési progra­mokkal, át- és továbbkép­zési rendszerek kiépítésé­vel, munkaerő-gazdálkodá­si rendszerünk továbbfej­lesztésével kíván úrrá len­ni a gondokon. A szociálpolitikai prog­ram a védtelen rétegek, a nyugdíjasok, a fiatalok, a munkanélküliek, a legrászo­rultabb egyének, csoportok, hátrányos helyzetűek, el­maradott térségben élők biztonságának megteremté­sére, megőrzésére irányul. E célokat részben az átfo­gó szociális, szociálpolitikai intézményi ellátások — nyugdíj, gyermeknevelés­hez kapcsolódó ellátások stb. — differenciált emelésével kívánja biztosítani. Az OT elnökének beszá­molóját követően Gágyor Pál, a reformbizottság elő­adója ismertette a bizottság álláspontját. A vita során nyilvánvaló­vá vált — folytatta Gágyor Pál —, hogy két lehetőség közül kell választani: ke­mény intézkedésekkel meg­teremteni az ország talpon maradásának föltételeit, vagy pedig — kisebb terhe­ket vállalva — veszélyez­tetni a válságból való kilá­balás utolsó lehetőségét. A kormány programja egyér- teműen azt a következtetést vonja le, hogy nincs más út, mint vállalni a drákói intézkedéseket. Ezek nél­kül ugyanis az ország mély válságba sodródik. Segítsék a vállalkozásokat A bizottságok a leginkább kifogásolhatónak azt tartot­ták, hogy az antiiníláció el­vének gyakorlati föltételei nem jelennek meg elég mar­kánsan a programban. A bizottságok helyeslik a program kisvállalkozásokat segítő intézkedéseit, de szükségesnek itédik a vállal­kozásokat általában előmoz­dító gazdaságpolitika érvé­nyesítését is. Nélkülözhe­Szűrös Mátyás, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke tegnap a Parlamentben refor­mátus, evangélius és görögkeleti-szerb egyházi vezetőkkel találkozott tétlennek tartják, hogy az életképes nagyvállalatoknál is megélénküljenek, fel­gyorsuljanak a vállalkozá­sok. Az előadó kitért a lakás- koncepcióra is, amely vala­mennyi bizottsági ülésen a legvitatottabb kérdések kö­zé tartozott. Mint mondot­ta, a reformbizottság meg­ítélése szerint a benyújtott javaslatok első változata nem támogatható. Éppen ezért fölkérték az Országos Tervhivatal elnökét: dolgoz­zon ki egy átfogó, hosszú távú lakásgazdálkodási, la­káspolitikai programjavas­latot, és vegye figyelembe a bizottsági üléseken született indítványokat. A reformbi­zottság támogatja a terv- és költségvetési bizottság azon javaslatát, miszerint a munkanélküliség mérsék­lésére és a munkahelyi kí­nálat növelésére a kormány tegyen még hatékonyabb in­tézkedéseket. Gazdasági minisztériumot Biacs Péter (Budapest, 30. vk.) javasolta, hogy jöjjön létre gazdasági minisztéri­um, amely nemcsak tervez, hanem végrehajt, irányít és ellenőriz is. Bódi János (Baranya m., 11. vk.) hangoztatta: az új kormányban — a képviselő szerint — a jelenlegi Terv­hivatal és a Pénzügyminisz­térium összevonásával egy új gazdasági minisztériu­mot volna célszerű felállíta­ni. Kovács Lászlóné (Buda­pest, 7. vk.) a gyermeket nevelő családok nehéz hely­zetére hívta fel képviselő­társai figyelmét. A maga részéről csak akkor tartja elfogadhatónak a kormány- programot, illetve a költség- vetést, ha kompenzálásként a családi pótlékot minimum 500 forinttal emelik. Csipkó Sándor (Bács-Kis- kun 20. vk.) aggodalmát fe­jezte ki amiatt, hogy az ag­rárágazat termelésében már jövőre visszalépésre lehet számítani. A mezőgazdaság­ban is várhatók foglalkoz­tatási gondok, ezért fel kell hagyni az ipartelepítések nagyváros-centrikusságá- val, közelebb kell vinni a falusi emberekhez az ipari foglalkoztatás lehetőségét. Több családipótlék- emelést Vörösné Csuka Mária (Komárom m., 9. vk.) fel­hívta a figyelmet arra is, hogy a családi pótlék jö­vő évre tervezett 300 fo­rintos emelése csupán az 1990-re eredetileg tervezett 15 százalékos inflációt hi­vatott ellensúlyozni. Azóta viszont a kormányprogram módosult, és 1990-ben a fo­gyasztói áremelkedés való­színűleg eléri a 20 százalé­kot. Dr. Marx Gyula (Zala m., 2. vk.) az MDF képviselője­ként bejelentette, hogy pártja kidolgozta . a kor­mányprogrammal kapcsola­tos álláspontját. Kiemelte, hogy az MDF főként az an­tiinflációs politika érdeké­ben hozott intézkedéseket kifogásolja, s más megoldá­sokat ajánl a lakáskérdés kezelésére is. Szentágothai János (or­szágos lista) szenvedélyes hangú felszólalásában ösz- szességében elkerülhetetlen­nek tartotta, hogy az Or­szággyűlés támogatásáról biztosítsa a kormányt, amely az ország jelenlegi nehéz helyzetében vállalja a fe­lelős döntéseket. Kifogásol­ta, hogy a tudósokra nem hallgattak a múltban. . A vita befejeztével Ke­menes Ernő válaszolt a kép­viselőknek. Elmondotta: egyetértett azokkal a képvi­selőkkel, akik azt állították, minden a termelésben fog eldőlni. Erősödnek a piaci hatások A továbbiakban elmondot­ta: a magyar agrárgazda­ságnak van jövője, ám a változó föltételek közepet­te ott sem lehet változatlan módon gazdálkodni. A vál­tozó körülmények ebben a szektorban is kikényszerítik a változásokat. De az meg­állapítható, hogy a magyar élelmiszer-termelés a jövő­ben is a gazdaság egyik erős szektora marad, amelynek feladata a stabil belső ellá­tás biztosítása és a tőkés export jelentős növelése. Ugyanakkor elkerülhetet­len az élelmiszer-termelés racionalizálása. Jövőre az ágazat számára új piaci le­hetőségek nyílnak. Kemé­nyebbé válnak a föltételek a termelők számára, de ösz- szességében biztosítható a termelés fejlesztése. Az iparban ennél lénye­gesen nagyobb strukturális megrázkódtatásra kell szá­mítani. Ennek ellenére az ipari termelés 40 százaléka jövőre is gyorsan fejlődhet, az érintett területen mint­egy 3 százalékos termelés­bővülésre van lehetőség, az exportbővülés következté­ben. Kemenes Ernő utalt arra: 1990-ben várhatóan lénye­gesen erősödnek a piaci ha­tások. A piaci föltételek ja­vításához járul hozzá a tő­kepiac fokozatos kiépítése, valamint a gyorsuló repri- vatizálás. Mindez várhatóan hozzájárul a gazdálkodás hatékonyságának javításá­hoz, kikényszeríti az ered­ményesség növelését. A kormány a szociális fe­szültségek csökkentésére jövőre mintegy 400 milliárd forintot fordít. Ez az ösz- szeg a nemzeti össztermék 20 százalékát jelenti, de ter­mészetesen mégsem elegen­dő. 1990-ben a stagnáló gazdasági viszonyok köze­pette 40 milliárd forintot fordítanak a legrászorultab­bak helyzetének javításá­ra. A jelenlegi körülmények között azonban csak ennyi pénz jut, s így várhatóan a szociális gondok tovább fog­nak növekedni. Teljesít­ményhiányos gazdaságban egyszerűen nem áll rendel­kezésre ilyen célra több forrás. Ezután határozathozatal következett. A képviselők elfogadták a kormány 1990. évi gazdaságpolitikai prog­ramjáról szóló tájékoztatót, s ezzel kapcsolatban hatá­rozatot is hoztak. A határozat leszögezi: az Országgyűlés az 1990. évi gazdaságpolitikai program­ról szóló tájékoztatót, to­vábbá a Minisztertanácsnak a gazdasági átalakulás ér­dekében esedékes teendőit tudomásul veszi. Egyetért azzal, hogy a Miniszterta­nács széles körű nemzetközi gazdaságpolitikai tevékeny­séget folytasson. Szüksé­gesnek tartja a Nemzetkö­zi Valutaalappal való hitel­megállapodást, a Világbank­kal új szerkezetátalakító kölcsönszerződés előkészíté­sét, az Európai Gazdasági Közösséggel és az OECD- országokkal a gazdasági együttműködés javításáról, valamint ehhez kapcsolódó­an konkrét megállapodások és hitelszerződések előké­szítéséről folyó tárgyaláso­kat. Fontosnak tartja a KGST tagországaival köten­dő 1990. évi államközi meg­állapodások létrehozását, az együttműködés piaci fölté­teleinek kiszélesítését. A lakásgazdálkodás reformja Ezután az Országgyűlés áttért a lakásgazdálkodási rendszer reformjára és a jövő évi intézkedésekre tett javaslatok megtárgyalására. (Folytatás a 3. oldalon) ÁTTEKINTHETETLEN A ROMÁNIAI HELYZET Az utakat átlépték a katonák A tizenkettek megdöbbenéssel fogadták szakítsuk meg A KAPCSOLATOT AZ RKP-VAL MSZP-nyilatkozat A romániai diktatúra megdöbbentő és felháborító eseményei minden becsüle­tes magyar állampolgárt állásfoglalásra, cselekvésre késztetnek. A hozzánk ér­kező riasztó hírek teljesség­gel feltárják — reményeink szerint — az utolsó napjait élő rendszer lényegét. Rá­világítanak arra, ha a rend­szer vezető erői nélkülözik az európai politikai kultúra csíráit is, akkor a minden képzeletet felülmúló erő­szak bármikor szabad utat kaphat. Az MSZP Somogy Me­gyei Koordinációs Tanácsa elítéli a gyilkos terror fele­lőseit és csatlakozik az MSZP Budapesti Bizottsá­gának kezdeményezéséhez, hogy a Szocialista Párt el­nöksége azonnal szakítson meg minden kapcsolatot a Ceausescu-klán által veze­tett Román Kommunista Párttal. Felhívjuk tagjainkat, hogy csatlakozzanak a román ve­zetést elítélő tiltakozó ak­ciókhoz, fejezzék ki szolida­ritásukat az elnyomott ro­mán néppel, a romániai ter­rortól kétszeresen is szen­vedő erdélyi magyarsággal, a sötétségben fáklyát tartó Tőkés László lelkésszel. Fekete zászlóink és gyer­tyáink a karácsony előtti estéken gyászunkat és mély­séges együttérzésünket fe­jezik ki azok iránt, akik életüket adták egy embersé­ges jövő reményében. Az MSZP Somogy Megyei Koordinációs Tanácsa Az Európai Közösségek külügyminiszterei által ked­den közzétett nyilatkozat teljes szövege a következő: A tizenkettek külügymi­niszterei felháborodással és megdöbbenéssel értesül­tek azokról a hírekről, ame­lyek szerint a román ható­ságok erőszakkal és brutá­lisan fojtották el a népi tüntetéseket. A miniszterek a legna­gyobb határozottsággal íté­lik el annak a rezsimnek a magatartását, amely hátat fordítva az európai bizton­sági és együttműködési kon­ferencia kötelékében az emberi jogokra vonatkozó­an aláírásával vállalt köte­lezettségeinek, csupán arra képes, hogy erőszakkal fojt­sa el a román nép törvé­nyes törekvését a szabad­ságra. A közösség már kifejezés­re juttatta, különböző mó­don, egyebek között a gaz­dasági együttműködésről szóló szerződésre vonatko­zó tárgyalások felfüggeszté­sével azt, hogy elítéli a Ro­mániában hatalmon levő rendszert. A közösség fenn­tartja magának a jogot ar­ra, hogy az országban ki­alakuló helyzetnek megfele­lő lépéseket tegyen. Kedden Románia jelentős részén szemmel láthatóan rendkívüli állapot volt ér­vényben, az utakat ellepték a katonák és a katonai jár­művek — állapította meg a Reuter brit hírügynökség. Ezt elsősorban az országból érkezett szemtanúk beszá­molóira alapozta. Eszerint Temesvár, Brassó, valamint a bukapesti repülőtér kör­nyékén egyaránt fokozott fe­szültség volt tapasztalható. Egyelőre nem lehet megerő­síteni azokat a híreket, miszerint kedden ismét lö­völdözés volt Temesváron. Hivatalos tájékoztatás az eseményekről nincs, magán- utasok gyakorlatilag nem juthatnak be Romániába, így például a bukaresti re­pülőtéren megakadályozták, hogy az El AJ izraeli légi- társaság egyik érkező jára­tának 216 utasa kiszálljon a gépből: valamennyiüketviisz- sza kellett szállítani Tel Avivba. Az APA osztrák hírügy­nökség megsz álaltatott egy grazi orvost, aki hétfőn jött el Temesvárról. A férfi be­számolója szerint a zavar­gás szombat éjjel a diákne- gyedben kezdődött, ahol fia­talok kiáltoztak Ceausescu- ellienes jelszavakat. A ható­ságok kikapcsolták az utcai világítást, és rendőrautókat vezényeltek a helyszínre. Ekkor még sikerült a tün­tetést viszonylag szűk terű­iéire korlátozni. Vasárnap délelőtt azonban már töhb- ezres tömeg gyűlt össze, és egy hídon át a városköz­pontba igyekezett. Amikor szuronyos kato­nák állták útjukat, repülni kezdtek az elltó utcakövek. Délután már tombolt az erőszak — mesélte az or­vos. Mint mondta, saját sze­mével látott egy tankot, amely a tömegbe hajtott, és embereket taposott el. Dél­után négy órakor eldörren- tek az első lövések. Az em­berek menekültek, majd új­ra összeverődtek. Este hét­kor, a városközponttól mint­egy fél kilométerre, a kato­nák össztüzet nyitottak a román zászlókkal menetel ők első soraira.

Next

/
Thumbnails
Contents