Somogyi Néplap, 1989. december (45. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-19 / 300. szám

4 SOMOGYI NÉPLAP 1989. december 19., kedd TŰZKÁROK SOMOGYBÁN Vendégházból panzió Negyvenszer kiáltott a tűzkakas A tél és a tavasz találko­zása Luca hetében többek­nek inkább kárt és bosszú­ságot okozott, mint örömet. Mintha a pusztító—teremtő, a tűz nem tartana lépést a demokrácia fejlődésével. Ha kordában tartásáról felfede­zője, az ember megfeledke­zik, vagy netalántán gon­datlansága következtében azt tevőlegesen is előidézi, nyo­mában csak kár és szomo­rúság marad, tovább terhel­ve az egyéb okok miatt amúgy sem rózsás közhan­gulatot. A múlt hét első napján Balatonszárszón az áfész tu­lajdonában levő 8x10 méte­res raktárépület tetőszer­kezete égett a tárolt anya­gokkal együtt. A tüzet a siófoki állami és a balaton- szárszói önkéntes tűzoltók oltották el. A tűz keletke­zési okát még vizsgálják, ám a kárérték már ismert; fél millió forint. A hét elején, a még hideg idő úgy tetszik, felkészület­lenül érte a gazdálkodók egy részét. Az értékek védelmé­re nemritkán célszerűnek látszó, ám módfelett veszé­lyes megoldásokat alkal­maztak. Így volt ez Orda­csehiben is, ahol egy gaz­dálkodó Uvegházát szalmá­val borította be. A fűtőbe­rendezéstől a szalma meg­gyulladt. A riasztott marcali állami, valamint a fonyód; és a boglárlellei önkéntej tűzoltók 500 ezer forint ér­téket mentettek meg, a ke­letkezett kár így is 80 ezer forint. Szilvásszentmártonban is­tálló és gazdasági épület te­tőszerkezete égett. A tüzet az elektromos áram vezeté­kének a meghibásodása okozta. Kétszázezer forint­nyi érték lett a tűz martalé­ka. A kár nagyságát növel­te, hogy a tűz keletkezése és jelzése között 29 perc telt el. Sajnos, az egyéb okok mellett gyújtogatás is pusz­títja meglevő értékeinket. Öreglak Baráti-hegyen egy 15X6 méteres istálló, pajta égett. Az épületben rekedt tyúkok kopasztásának új módszere 200 ezer forintos kárt hozott, ám a megmen­tett érték így is fél millió forint. Víz nélkül bizony az ese­tek többségében nehéz tüzet oltani. A nagy erőkkel ki­vonuló kaposvári, marcali, siófoki állami és boglárlel­lei önkéntes tűzoltók mun­káját jelentősen nehezítette a vízhiány. Népi bölcselet, hogy aki fát ültet, készül a jövőre. Bárdibükk külterületén vi­szont a két hektár 10 éves facsemete a tűz martaléká­vá vált. Nemcsak a Bárdi­bükki Állami Gazdaság lett ezzel szegényebb. A tűz ke­letkezési okát és a kár érté két még vizsgálják. Az említetteken kívül még sok kisebb-nagyobb kárér­tékkel járó tűzesetekhez ri­asztották a megye tűzoltóit. A tapasztalatok sok mindent mutatnak. A hideg idő miatt a fűtést biztosító tüzelőbe­rendezések rendkívül rossz állapotban voltak. A hirtelen jött melegben viszont a ki­fagyot aljnövényzet a megye különböző területein több­száz hektáron égett az el­múlt héten. Ez fiatal cse- metéseket és fenyveseket veszélyeztetett Talán nem nagy kérés: fokozottabban ügyeljünk meglevő értékeinkre! (Lengyel) Mélyfagyasztott kedvesség A mélyhűtő — tegyük fel közepes mé­retű — több mint húszezer forintot ér. Legalábbis ennyit kell érte leszurkolnia a vevőnek, azután viheti amerre látja: az eladót nem érdekli, hogy galambdúcnak használják a portékát vagy fiókos szek­rénynek. Aki rendezte a számlát boldogul­jon az áruval ahogy tud. A kaposvári Fészek Áruház fiatal mun­katársa fittyet hányva a legalapvetőbb ke­reskedelmi intelmekre, szó nélkül faképnél hagyta nyugdíjas olvasónkat. A külhon­ban gondosan becsomagolt mélyhűtőt ki­tolta a rakodóra: „Na itt van, most már vesződjetek ti is véle” gondolhatta és sar­kon fordult. Fölöttébb sietnie kellett — vélhetően legalább hetvennyolcán álltak sorba mélyhűtőért és azokat is ki kell szolgálni. Hogy micsoda forgalom van ma­napság? A vevők meg vannak háborodva! Mind viszi ezt a drága portékát. Vinné! Ha bírnál! Néha azonban elkelne egy kis segítség. Nem több az egész egy apró figyelmességnél. A mélyhűtő nehéz, és két meglett ember csak igen nehezen tudja feltuszkolni a kocsira. Persze azt a kereskedelmi iskolában nem tanítják, hogy egy kétszáz literes fagyasztó mennyit nyom Greenwichtől keletre a tizenhetedik hosszúsági körnél. Ellenben némi udvari­asságot a szülői háztól is magával hoz az ember. Általában. F. L. re is alkalmas lehet a pan­zió, szeretnénk kihasználni a környezet biztosította nyu­Vállalkozó tanács Hosszú éveken át téma volt a kaposvári Csalogány utcai, úgynevezett „vendég­ház”. Eredeti funkcióját megszüntetve, kívülről-be- lüílről megszépítve, hasznosí­tásba adta tulajdonosa, a megyei tanács. A Surján Völgye Terme­lőszövetkezet által 13 millió forintért átépített épület 16 szálláshellyel, panzióként üzemel. Tervezője Huszár László (Somogyterv). — Egymillió forintot költ- hettünk a berendezésekre, sajnos, a negyven fő befo­gadóképességű éttermet egyelőre megfelelő bútorzat hiányában még nem üzemel­tetjük — mondta Bognár Veronika vállalkozó, üzlet­vezető. A kellemes hangulatú hali­ból halk zeneszó mellett gyönyörködhetünk a város panorámájában. A falakon Hegedűs László akvarelljei, melyeket az Ausztráliába el­származott művész a So­magy Megyei Múzeumigaz­gatóságra hagyott. Jól illesz­kednek a meghitt környe­zethez az üzletvezető elkép­zelései is: — Családok hét végi ta­lálkozóinak megrendezésé­Nemcsak egy tánc volt 1 BOLETTI Gyümölcstermelők vizsgája ' Ez a Boletti nem valami újfajta sós sütemény, amo­lyan nipi-ropogós, hanem egy összetartó kis csapat neve. Boglárlellei, tini, tánc, ifjúság. Körülbelül ezek a kifejezések rejtőznek a mo­zaikszó mögött S akik mindezt kitalálták, megál­modták, megszervezték és éltetik: Filák Mairián és fe­lesége, Ildikó. A Boglárlellei Vikár Béla Művelődési Ház nagytermé­ben Maros (ment őt csak így isimerik a városban) épp egy ifjú táncospámak ma­gyarázza az amgolfceringő .fortélyait, miközben a mag- nóról hangosam szól a fül­bemászó dallam. Mi, Ildikó­val kissé félrevonulunk be­szélgetni. — Férjemmel, Marossal több mint négy évig Szlo­vákiában éltünk. Maros ott szerzett tánctanári képesí­tést, majd 1986-ban haza­költöztünk az én „falumba”, BoglérlelHére. Én itt tanul­tam ki a táncművészetet, s szereztem papírt. 1988 tava­szán elkezdtünk tanfolya­mokat szervezni Bogláron, Lellén, Szárszón, Fonyódon, majd öreglakon'. Az elején itthon, nem sokan értették, hogy miért is foglalkozunk mi a versenytánc tanítással, hiszen ilyen a környéken még nem volt! Tanítvá­nyaink 1988 decemberében indultak először versenyen': Pécsen, a Sopianae Kupán, ahol az öt páros közül ket­tő a döntőig! jutott! Ez rend­kívül jó eredménynek szá­mít a mi „sportágunkban”. Azóta ahány versenyre csak eljutottunk, bogjárlelleiek mindig bent voltak a dön­tőben. Egy-egy évben mint­egy húsz erőfelmérésen ve­szünk részt, s ha figyelem­be vesszük, hogy a próbá­ink egy része is a hétvégiek­re esik, bizony nem sok szombat—vasárnapunk ma­rad szabad! De mi ezt nem bánijuk, hiszen ezért kezd­tük el az egészet! Voltunk Csehszlovákiában, Dániá­ban és Finnországban, meg­hívásunk van az NDK-ha, a Szovjetunióba. Egyéves munka után, szinte a nullá­ról indulva sikerült elér­nünk, hogy öt párosunknak van már „C” minősítése, s néhányat! már a „B” minő­sítés kapujában állnak. — Milyen korcsoporttal és hány gyerekkel foglalkoz­nak? — Klubunkba mintegy százan járnak. Az egészen kicsik tanfolyamokon, a na­gyobbak a klubfoglalkozáso­kon csiszolják mozgásukat. Versenyeken nyolcéves kor­tól1 indulhatnak a gyerekek. Mi átgondoltuk a lehetősé­geinket, és rájöttünk, hogy csak a kicsiknél van esé­lyünk eredményt elérni, mert a nyolcadik általános elvégzése után a legtöbben más városba mennek to­vábbtanulni. Jó néhányan most is csak szombat dél­előtt érkeznek haza, s ak­kor jönnek el edzésre. A versenyeken ma már „jegy­zik” a bogLárlelleiieket, az el­lenfelek tartanak tőlünk, s ez rangot ad. Aki teheti, hetente négyszer két órát velünk tölt, s gyakorol. Kü­lön is foglalkozunk az egyes párokkal1, ha szükséges. Ma­ros most épp egy ilyen „kü­lönórát” tart két szárszói gyereknek. Jóllehet a mű­velődési ház és a szülők nagyon sokat tesznek a klu­bunk létezéséért, anyagi gondjaink vannak. Beszél­tünk arról, hogy há egye­sületet alakítanánk, úgy az javítana a lehetőségeinken. — S milyen táncok taní­tására vállalkoznak: csak a hagyományosokra, vagy a modemekre is? — Mindennek az alapja természetesen a standard tánc: az angolkeringő, a bé- csdkeringő, a tangó, a slow- fox vagy a quick-stepp. Emellett foglalkoztunk latin- amerikai táncokkal: szam­bával, rumbával, csa-csá- csával, vagy jive-val, amit úgy ejtünk hogy: dzsájv. A gyerekek nagyon szeretik a divattáncokat is a rock and roll-t, a mamfoo-t, vagy leg. újabban a lambadát. Sze­rencsére sikerült egy re­mek kis közösséget kialakí­tanunk, s olyanok is vágy­nak közénk, akik nincsenek bent a „csapatban”. — Kulturált közösségibe nemcsak a gyerekek vágy­nak.. . — Igen, mi is gondoltunk erre, ezért is kezdeményez­tük most az ősszel, hogy hozzunk létre egy nosztal- gdaklubot. November elejé­től üzemei is a Vikár Bélá Művelődési Házban a klu­bunk, ahová a felhőitek jár­nak kicsit felfrissülni, be­szélgetni, táncolni, zenét hallgatod. Gyarmati László EHsőként a megyénkben, „Feltételes forgalmi növény­védő szerek” vásárlására és felhasználására jogosító szak- képesítést szerzett 33 gyü­mölcstermelő a nemrégiben Nemesdéden befejeződött szakmai tanfolyamon. A MÉM által meghatározott tananyag a biológiai és nö­vényvédelmi ismeretek mel­let környezetvédelmi, mun­kaegészségügyi és baleset- védelmi kérdésekkel is fog­lalkozott. |--------------------- ----------­. A DRV kezelésében lévő termálfürdők az ünnepeken az alábbi nyitva tartási rend szerint üzemelnek: Az IGALI, CSÖKÖN Y AVISONT AI, KAPOSVÁRI termálfürdő 1989. december 24-én és december 31-én 12 óráig üzemel. 1989. december 25-én és 1990. január 1-jén valamennyi fürdő zárva tart 1989. december, 26-án és 1990. január 2-án a napi nyitva tartásnak megfelelően. DRV Somogy Megyei Üzemigazgatósága (141851) galmat, a táj szépségét, ug- rásnyira a várostól, de tá­vol minden zajtól.

Next

/
Thumbnails
Contents