Somogyi Néplap, 1989. december (45. évfolyam, 285-308. szám)
1989-12-19 / 300. szám
1989. december 19., kedd SOMOGYI NÉPLAP 5 A „beszélő nép” eredetéről Interjú dr. Fodor Istvánnal A Somogy megyei múzeumok baráti körének legutolsó összejövetelén dr. Fodor István, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, a szegedi József Attila Tudományegyetem docense tartott előadást diákoknak és felnőtteknek az őshazakutatásról. Az izgalmas témákat boncolgató előadások után vele beszélgettünk. — Manavsáa több __nézet ü tközik az őshazánk ercdeztetéséröL__Erdélyi____István M ongóliából, Kiszelu István Uiauriából___sorakoztat lel k ultúrtörténeti értékeket és nyelvi adatokat elképzelései alátámasztására. Hogyan viszonyul ezekhez a hagyományosan elfogadott linnuaor- elmélet? — Én többek között — a maga egészében a magyarság őstörténetével is foglalkozom. Tehát az a meghatározás, diszciplína, hogy „magyar őstörténet finnugor szemmel”, vagy hogy „a magyar nép eredete finnugor szempontból” — így nem helyes. Tudniillik ilyen nincs is. Minden nép, minden népcsoport, nyelvcsalád kialakulása rendkívül bonyolult dolog. Ezek a népek sohasem izoláltan alakultak ki és sohasem izoláltan fejlődtek. Tehát a finnugor népek korai története nemcsak egymással kapcsolódik össze — de ugyanígy a szlávoké, a germánoké, az irániaké — hanem a szomszédos, más nyelvet beszélő nemzetekével is. Éppen ezért a magyarság őstörténete rendkívül széles kérdéskör, amibe beletartoznak egyrészt a magyarság korai történetének a finnugor népekkel való kapcsolata, másrészt a török, iráni, későbben szláv, germán és egyéb népekkel való kapcsolata is. A népek sohasem úgy létesítettek Kereskedelmi, kulturális kap- colatot egymással, hogy az probléma lett volna, ki milyen nyelven beszél. Nyilvánvaló, hogy ezért egy-egy népnek a története, s így a magyaré is nagyon ágasbo- gas, és sokféle ágból tevődik össze. Ilyen szempontból tehát azt mondani, hogy azért, mert a magyar nyelv a finnugor nyelvcsaládhoz tartozik, azért nekünk a magyar nép őstörténetének vizsgálatánál csak a „finnugorságot” kell szem előtt tartani, ez éppen olyan hiba lenne, mintha azt mondanánk, hogy a magyar nép kialakulása csak a török népekkel való kapcsolatai révén kutatható. Ezt komplexen, együttesen kell vizsgálni. Éppen ezért nem lehet így szembenál'lítani Erdélvi István elképzelését —, amit ön mondott, azt hiszem, nem egészen pontos, mert ő sohasem eredeztette Mongóliából a magyarokat —, vagy a Kiszely Istvánét, amely egészen más jellegű az én elképzelésemmel. Itt egyszerűen arról van szó, hogy ez egy probléma, s ezt próbáljuk megoldani. Persze mindenki különböző nézőpontból. A nyelvész a nyelvészettel, az antropológus az antropológiai, a régész régészeti szempontból. — Az előbb határozottan azt említette, hogy a magyar nyelv a finnugor nyelv családból eredeztethető. Ügy tudom, hogy többen ezt is kétségbe vonják. — Én arról nem tudok, hogy ezt — mondjuk a nyelvtudományban jelentősebb szerepet játszó nyelvészek — kétségbe vonták volna. Elsősorban amatőr nyelvészek vonták azt kétségbe, régebben is és ma is. j=. __Kijavított, hoau ón n em tud arról, miszerint Erdélvi__István___Mongóliából e redeztetné az őshazát... — Azt tudom, hogy ő hosszabb ideje Mongóliában dolgozik, a mongol—magyar expedícióban, ahol nem a magyarság eredetét kutatják, hanem a Mongóliában élt egykori, főként nomád népeknek az emlékanyagát. Tehát a hunokét, aztán a különböző mongolok előtti kirgizekét. Az itt élő, főképp türk népek, ujgurok emlékét kutatják. A türkök, ujgurok és kirgizek birodalmának a központja Mongóliában, vagy annak környezetében volt, tehát mindig rendkívül fontos szerepet játszott Belső-Ázsia, a nomád világban. — Olvastam, hogy g Volga és a Káma vidékén toluta- tott kutatásokat. — Részt vettem ásatásokon is. Az onogur törzsszövetséghez tartozó volgai-bol- gár népek, akik a 450-es, 60- as években érkeztek Európába és a Kaukázus északi vidékein telepedtek meg, olyan különöleges török nyelvet beszéltek, amelyet ma Európában csak egyetlen nép beszél, a csuvasok. Ezek a bolgár-törökök rendkívül fontos szerepet játszottak a kazárokkal együtt a magyar őstörténetben, amit a magyar nyelv is tükröz, hiszen kb. 300 jövevényszavunk származik tőlük. Ilyen a búza, árpa, tarló, sarló, ökör stb. Nagyon fontos történelmi kapcsolataink is voltak velük. Később, úgy 650 után ez a Fekete-tenger melléki észak-kaukázusi onogur bolgár birodalom megbukott és a népek egy része északra, a Volga nagy kanyarja vidékére, a mai Kazány környékére vándorolt, ahol birodalmat alapított. 922-ben fölvették az iszlám hitet, és egészen 1236- ig állott itt az országuk, majd a tatárok elsodorták. Érdekessége ennek a volgai- bolgár országnak az, hogy itt éltek, itt talált rá Juliánus 1236 tavaszán azokra a magyarokra, akik a régi magyar Hazában — ahogy Juliánus nevezte a régi Magyarországon, a Magna Hungáriában — maradtak. Ezeket, a bolgárokkal együtt, elsöpörték a tatárok. Ebben a volgai-bolgár országban folytatott ásatásban egyetemi hallgatóként vettem részt három évig. Emellett Közép-Ázsiában és elég sok szovjet múzeumban is folytattunk kutatásokat. Ennek a célja elsősorban az volt, hogy a magyarsággal rokon régészeti, népvándorlás kori régészeti emlékeket megvizsgáljuk. — Említette, hogy az egész öahazokuUUást komplexen kell kezelnünk. Ebben a komplexitásban hogyan értékeli ön az őshazakutatást ma Magyarországon? — A magyarság legkorábbi történetével, a magyar őstörténettel sokféle szakember foglalkozik nálunk. Azzal, hogy hol lehetett a magyarság lekorábbi szállása, hol alakulhatott ki ez a nép, alig néhány ember foglalkozik, többé-kevésbé behatóan vagy érintőlegesen. lEnmek a néháiny embernek nines azonos véleménye, de azért vannak hasonló elképzelések az őshazáról. Azért érdekesek számomra, mert egészen különböző szakterületek — mint például a zenetudomány, azi antropológia, a régészet, a történelemtudomány területén — ezek a vizsgálatok valamiféle ponton találkoznak, ami azt jeleníti, hogy ha ezekkel a különböző módszerekkel hasonló eredmény jön ki, akkor az az eredmény nagyon posszibilis, nagyon valószínű, hogy helyes. Nekem az a véleményem egyébként, hogy a magyarság, Európa egyik legrégebben kialakult népessége, amely valószínűleg az időszámításunk előtti ezer és 500 közötti időben valahol az Ural-hegység déli lábainál elterülő nagy nyugatszibériai sztyeppevidéken, pusztaságon alakult ki. Maga a magyarság kialku Iá sa és a többi finnugor néptől való elszakadása azzal magyarázható, hogy a magyarság áttért az akkor kialakuló új életmódra, a legeltető állattartásra. Ettől az időtől kezdve létezik a magyar mint önálló nép, amit ön elnevezése is kifejez: hiszen a „magyar” azt jelenti: „beszélő ember”. Régen a görögök barbarosnak da- dogóknak hívták a szomszédjukat, mert ném tudtak görögül. A szlávok a germánokat nyemecnek, némának, mert nem értették a szláv nyelvet. A régi népnevek tehát így alakultak ki, és ekkor alakult ki a magyarság etnikai tudata is. Ettől az időszaktól fogva a magyarságnak tulajdonképpen alig van köze a finnugor világhoz. Nem véletlen az, hogy a vándorlások végén a IX. században jelennek meg az első írott források a magyarságról. Ezek főként arab és bizánci források, őt egyértelműen, mint nomád népet jellemzik a magyarokat. Ilyen a hadművészetük, hadviselésük, viselkedésük. Az is kiolvasható ezekből a forrásokból, hogy jelentős a földművelésük és a régészeti adatokból ■már egyre inkább látjuk, hogy a honfoglaló magyarság ezt a jelentős földművelést hozta ide. Mégis a kulitúrájuk, a művészetük, a szokásaik, a viselkedésük, a mentalitásuk, az ezeken a régi nomád hagyományokon alapszik. Ezt majd csak a kereszténységgel kezdik belőlük kiirtani. —i Vwn-e önnek valami visszajelzése arról, hogy az általános iskolásoknak hogyan tanítják ezt a tudományt, ezt a témát. — Ezt nagyon, nehéz megmondani. Pedagógus is vagyok — 1974 óta tanítok a szegedi egyetemen, mint docens, 1978 óta, és a pedagógus továbbképzéseken rendszeresen előadásokat szoktam tartani általános és középiskolai tanároknak, de azt nem tudom megmondani, hogy hogyan tanítják a történelmet. A tankönyveket ismerem, és ha sikerül, én is írok egyet, valószínűleg éppen ennek a korosztálynak. Szerintem szinte valamennyi iskolában a tanár személyétől függ a történelem oktatása. Ezt onnan gondolom, hogy most már három éve folyik Budapesten középiskolások számára a Horváth Mihály tanulmányi verseny. A zsűrijének kezdettől fogva én vagyok az elnöke. Nagyon érdekes dolog, hogy például szakközépiskolákból is elképesztően — ezt jó értelemben mondom — kitűnő tudással jönnek gyerekek. Később aztán kiderül, hogy a tanáruk egy levéltárosnak készült pedagógus volt. Rendkívül' fontos szerepe van tehát a történelemtanár egyéniségének, személyének. Annak, hogy miit és hogyan olvas. Ha a történelemtanár nem olvas mást, mint a napi sajtóban megjelenő és a tudományos eredményeket nemegyszer eltorzító cikkeket, akkor nyilvánvaló, hogy azokat adja át a gyerekeknek is. Ha kezébe vesz komolyabb dolgokat is, érdeklődik a történettudomány iránt, akkor én azt hiszem, sőt biztos is vagyok benne, hogy rendkívül komoly eredményeket tud elérni. Rendkívül fogékony korosztály ugyanis az általános iskolák fölső tagozata és a középiskolások. Olyan feleléteket hallottam már itt, ami bizony a harmad-negyedéves egyetemi hallgatókét meg sem közelíti. — Készül-e további kutatásokra? — Három éve vagyok a Nemzeti Múzeum főigazgatója és ez rendkívül megnehezíti azt, hogy tudományos munkával1 fogiakoz- zam, amit azért sosem adtam föl. Az utóbbi időben elsősorban a honfoglalás- és az Árpád-korról, valamint a magyar középkorról írtam dolgozatokat. Jelenleg nem készülök ilyen expedícióra, de igyekszem a szovjet kollégákkal tartani a kapcsolatot, és az új eredményekről tájékozódni a szakiroda- lomból. Jártam azóta is kinti múzeumokba, és remélem, hogy ki fogok még jutni. A Nemzeti Múzeumban lesz egy nagyon szép kiállítás januárban;, amit a kijevi múzeumból1 hozunk, ahol szinten egy sereg magyar jellegű dolog is van. (Kijev ugyanis közel esett a magyarság korai szállásterületeihez.) Várnai Ágnes Újdonság a Képes Biblia (Tudósítónktól.) Az utóbbi években a nagyobb ünnepek előtt ugrásszerűen megnő a könyvesboltok forgalma. Ügy tetszik, a könyv újra visszakapta régi rangját az ajándékok sorában. A nagyatádi áfész könyvesboltjában ifjú Basa László boltvezető adatokat sorol. — Tavaly hétmillió forint volt a forgalmunk, az idén várhatóan másfék—kétmillió forinttal lesz több. Forgalmunk javarésze a könyv- eladásból ered, de kelendő a videó — és a magnó- kazetta, valamint a hanglemez ás. Sokat javult az ellátás; az ünnepekre gazdag" váA cég szolgáltat, ellátási kötelezettsége nincs Város, mozi nélkül A fonyódi '"mozirajongók még bíznak a tömegkommunikáció erejében. — Igazán megírhatnád már, miért nincs mozi Fonyódon, s ki ezért a felelős. Milyen város az, ahol még mozi sincs? — mondták ismerőseim, témát és feladatot adva ezzel. Nos, a reklamálók tévednek. Fonyódon van mozi: kettő is. Igaz, hogy az egyik szabadtéri, s ez bizony télen hideg. A teremmozi is hideg, mert képtelenség kifutom. Olyannyira, hogy az utolsó évben már három- százezer forintot fizetett rá ennek működtetésére a mo- ziüzemá vállalat, ezt pedig a jelenlegi helyzetben... Bezárták. Aki ma filmet akar nézni, átmegy Boglárra. Persze mindenki tudja, hogy a gimnázium aulája úgy lett tervezve, hogy itt kulturális események, többek között filmvetítés is lesz. — Akkor miért nincs? Dr. Németh János, a Somogy Megyei Moziüzemi Vállalát igazgatója: — Cégünk szolgáltató vállalat, nincs ellátási kötelezettsége, az állami támogatások radikális leépítésével képtelenék is tennénk erre. Ha a termet, vetítőhelyiséget a helyi ön-kormányzat biztosítja, mi a kinotechni- kai felszereléseket: gépeket, filmet, hangfalakat adjuk. Számunkra is fontos lenne egy jól működő városi mozi, mert ez — a nézőszámok emelkedését figyelembe véve — a vállalati bevételeket is növelné. Dr. Komáromi József városi tanácselnök: — A gimnázium tűzren- dészeti, tűzvédelmi átadása most folyik. Amíg ez nem történik meg, addig a filmvetítéseket sem tudjuk itt lebonyolítani. Ismeretes, hogy a gimnáziumra a tervezettnél jóval többet költöttünk, s a mozi üzemeléséhez az óriási ablakfelületek takarására sötétítő függönyöket kellene vásárolni, amire jelenleg nincs a tanácsnak pénze. Bálint Lehel, a gimnázium igazgatója: — Szívesen biztosítanánk helyet a mozinak, ám a szükséges feltételek anyagiak hiányában meghaladják az intézmény erejét. Mozi tehát van-, illetve lesz. Már májusban nyit a -kertmozi, s nyárra talán elkészül1 az autós mozi is a piactéren, a tanács és a moziüzemi vállalat közös fenntartásában. Javaslom tehát; hogy a meg nem nézett filmek belépődíjait — legyen mondjuk 40 forint — rakják össze, s ha túli gyakran nem járnak moziba, néhány év múllva beülhetnek Trabantjukkal1 a piactérre. Addig is jó szórakozást otthon, a tévé előtt... (Süli) A Farkasréti temetőben felavatták Gobbi Hilda színművész- nő síremlékét, Búza Barna szobrászművész alkotását KARÁCSONY ELŐTT A NAGYATÁDI KÖNYVESBOLTBAN lasztékkal várjuk mindazokat, akik szeretteiket az egyik legszebb, legidőtállóbb ajándékkal, könyvvel kívánják meglepni. Megannyi szebbnél szebb mese- és ifjúsági könyv közül válogathatnak a szülők, nagyszülők. Minden korosztály megtalálhatja boltunkban az érdeklődési körinek megfelelő könyveket. Lehet válogatni a szépirodalmi művekből — a klasszikusokból bővebb kínálat is tehetne, de ez nem a terjesztőkön, hanem a kiadókon múlik—, megtalálhatók a különböző témájú szakkönyvek is. Az atádi bolt mintegy kétmillió forintos árukészlettel áll a vásárlók rendelkezésére. Gazdagította a kínálatot a Szent István Társulat által megjelentetett mintegy harmincféle kiadvány, újdonságnak számít a Képes Biblia. Naponta 150—-180 ezer forint értékű könyv, hanglemez és kazetta talál gazdára, minden bizonnyal sok örömet szerez majd a megajándékozottnak és az ajándékozónak egyaránt az idei karácsonyi ünnepek alatt.
