Somogyi Néplap, 1989. december (45. évfolyam, 285-308. szám)
1989-12-19 / 300. szám
1989. december 19., kedd SOMOGYI NÉPLAP 3 TANÁCSKOZIK AZ ORSZÁGGYŰLÉS (Folytatás a 2. oldalról.) ség van-e szigorított őrizetre, amelynek leghosszabb tartama a törvény szerint öt év. A szigorított őrizet intézménye mind a jogtudomány képviselői, mind a gyakorlati szakemberek körében vitát, ellenkezést váltott ki. A szigorított őrizet nem töltötte ' be szerepét, a gyakorlatban számos esetben növelte a bűnelkövető szembenállását a társadalommal, mert az elítélt áldozatnak tekintette magát, igazságtalannak érezte, hogy büntetésének letöltése után még újabb hátrányt kellett elszenvednie. A törvényjavaslatok a három jogszabály azon rendelkezéseit iktatják ki, amelyek a szigorított őrizetre vonatkoznak. Az általános és a részletes vitát az Országgyűlés együttesen folytatta le. A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság a törvényjavaslatokat megtárgyalta, és az Országgyűlésnek elfogadásra ajánlotta. A képviselők nagy többséggel elfogadták mindhárom törvénymódosító javaslatot. Változó illetékek A napirend szerint az 1986. évi illetéktörvény módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása következett. A javaslatot a kormány nevében Békési László pénzügyminiszter ismertette. Hangsúlyozta, hogy az előterjesztésnek nem célja a lakosság vagy a gazdálkodó szervezetek illetékfizetési terheinek változtatása. A törvényjavaslat az egyes eljárások illetékének mértékét a jelenlegivel lényegében azonosan határozza meg — mutatott rá a pénzügyminiszter. így — mint mondta — a javaslat elfogadása esetén a világútlevélért, vagy érvényességi idejének meghosszabbításáért továbbra is 500 forint illetéket kellene fizetni., a kivándorlással kapcsolatos eljárások illetéke is 1000 forint maradna. Ezzel azonos mértékű illetéket kellene fizetni a bevándorlás engedélyezésével kapcsolatos eljárásért, az eddigi díjfizetési kötelezettség viszont megszűnne. A módosítások szerint változatlanul illeték- mentes lenne a diplomata és a külügyi szolgálati útlevél, valamint a határátlépési igazolvány. Űj elem, egyfajta jogi garancia, a külföldre utazásról és az útlevélről, valamint a ki- és bevándorlásról szóló törvényben meghatározott eljárások esetében az állam- igazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatának lehetősége. A miniszter szerint a módosító javaslatokat, amennyiben azokat elfogadja az Országgyűlés, összhangban a ki- és bevándorlásról, valamint a külföldre utazásról, útlevélről szóló törvénnyel, 1990. január 1-jén szükséges hatályba léptetni. Határozathozatal1 következett: az Országgyűlés az 1986. évi I. törvény módosításáról] szóló törvényjavaslatot nagy többséggel elfogadta. Mielőtt az Országgyűlés rátért volna a következő napirend megtárgyalására, az elnöklő Jakab Róbertné egy általános érvényű tanulsággal járó, a házszabállyal összefüggő kérdést kívánt az Országgyűlés nyilvánossága előtt tisztázni. Elmondotta, hogy a társadalombiztosításról szóló előterjesztést az Országgyűlés legutóbbi ülésszakán megalakított társadalombiztosítási bizottság is megtárgyalta. Ez az első és egyetlen bizottsága az Országgyűlésnek, amely nemcsak képviselőkből áll, hanem állandó szakértőket is választott tagijai közé. — Abban egyetérthetünk — folytatta —, hogy a parlamenti munkába egyre nélkülözhetetlenebb a szakértők bevonása, ami eddig még kevéssé valósult meg. Fontos azonban az is, hogy a szakértők ne helyettesítsék a képviselőket, mivel a döntés felelőssége a képviselőké. Ezért mindkét szempontot figyelembe vevő gyakorlatot kell kialakítani. Jakab Róbertné kezdeményezte, hogy az ügyrendi bizottság — a házszabály esetleges módosításával — tegyen' javaslatot a kérdés megnyugtató rendezésére. Emelik o nyugdíjakat Csehák Judit szociális és egészségügyi miniszter elmondta, hogy a társadalombiztosítási járulék minden forintja a Társadalom- biztosítási Alap kezelésében és tulajdonában maradt A bevételt az ellátásokra fordította a kormányzat illetőleg tartalékalapot képzett belőle. Az alap lérehozásá- val világosabbá vált a járulék és az adók közötti kapcsolat, áttekinthetővé a felhasználás. Az idén az állami költségvetés 35 milliárd forinttal többet fizetett be járulék címén mint tavaly, mert 43 százalékra emelkedett a dolgozók utáni járulék összege. Az idei többletbevételből 13 milliárd forintért íakáskötvényt vásárolt az alap. Államilag garantált, kamatozó értékpapírok képezik a társadalom- biztosítás vagyonát, aminek hozadékára már 1991-ben szükség lehet. Az álláp tervezésekor az egészségügyi kormányzat indítványozza a gyógyító ellátás és a családi pótlék forrásainak felcserélését A csere azért szükséges, hogy lehetővé váljék az egészségügy korszerűsítése. Az egészségbiztosítás létrehozása ugyanis mind az orvosok, mind' a betegek számára kedvezőbb a jelenlegi rendszernél — folytatta a mi- niszterasszony, majd arról szólít, hogy a kormányzat jelenleg nem vállalkozhatott a nyugdíj vagy a gyermektámogatási rendszer átfogó reformjára. Parlamenti tudósítónk jelenti Az ■ Országház kupola- csarnokában már áll az óriás fenyő. Sajnos, az idén sem kerülhet alá örömteli meglepetés. Az Országgyűlés várhatóan késhegyre menő költségvetési vitája legjobb esetben is csak egy valamennyiünk számára aggasztó bizonyosság elkerülését hozhatja. Győzedelmeskedik-e a kényszerű lépések szükségességének belátása, a túlfűtött érzelmek és személyes választási megfontolások fölött? Megértették-e a képviselők, hogy az esetleges pillanatnyi népszerűségért valamennyien óriási árat fizetnénk? A döntés kimenetele azért kétséges, mert ez a parlament irtózik a „fej bólintó” jelzőtől, s most nyilván számos képviselő a beletörődő „igen”- nek még a látszatát is kerülni kívánja. Szerencsére egyre többen értik meg, hogy a jelenlegi helyzetben a költségvetés elfogadása az egyedüli bátor tett. Az ülésszak szünetében Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettest kértük esélylatolgatásra. — Ez a parlament — szerintem minden ok nélkül — Nem mondhat le azonban az infláció nélkülözhetetlen ellentételezéséről, az özvegyi nyugdíj -rendszenben már régóta sérelmezett méltánytalanságok megszüntetéséről, a létminimumot legalább elérő ellátások körének bővítéséről'. Mindehhez a társadalombiztosításnak 15 miilMárdot kell költasö- niözinde az álláp számára. A helyi tanácsok ellátási kötelezettsége is jelentősen meghő, a tulajdonukba kerülő intézményrendszer fenntartásából', működtetéséből' mind nagyobb részt kell vállalniuk a jövőben'. Az intézmények finanszírozási rendjében jövőre nem lese változás. Csehák Judit ezután arról szólt, hogy az egészségügyi szolgáltatásúkra elkülönítetten 66 milliárd forint áll rendelkezésre a jövő évben. Az idősek ellátásával kapcsolatban arról szólt, hogy a tervezett 24 milliárd forintos keret az év elején átlagosan 800 forintos nyugdíjkiegészítést tesz lehetővé. Ez az összeg az idei átlagnyugdíjak szintjéig, vagyis havi 5300 forintig — 15 százalékos áremelkedést figyelembe véve — megőrzi a nyugdíjak reálértékét — mondotta egyebek között a miniszter. Az Országgyűlés társadalombiztosítási bizottságának véleményét Szirtesné dr. Tomsits Erika . (Budapest, 22. vk.), a bizottság elnöke ismertette. Felszólalása elején kiemelte: a bizottság a Társadalombiztosítási Alap 1990. évi költségvetéséről szóló törvény- javaslatot megtárgyalta, és állandó rossz lelkiismerettel és bizonytalansággal küzd. Ok nélkül, hiszen ez az Országgyűlés nagyon sokat tett a magyar reformokért. Mégis attól félnek, hogy bárki a régi jelzőkkel minősíti őket. Szerintem a korrekt megoldás az volna — s ebben bízom —, ha vitatkozva, véleményüket, kételyeiket a különböző résztémákról elmondva, ám az alapkérdésekben egyetértés születne. A költségvetés elfogadása esetén itt nem fejbólintásról lenne szó, hanem olyan döntésről, amely lehetőséget ad az összeomlás elkerülésére. Megértem, hogy van olyan kérdés, például a lakásintézkedésekkel kapcsolatos, amelyben nem engedhetnek a képviselők. Itt is látok azonban esélyt kompromisz- szumra, például a különböző népszerűtlen lépések fokozatosabb megtételével, önmagában azonban az, hogy a lakásügyben tenni kell, az nem egyszerűen IMF-diktátum, hanem az ésszerűség elemi követelménye. A jelenlegi lakás- rendszer évenként 85 mil- liárdba kerülő fenntartását egyszerűen nem bírja ki az ország gazdasága. módosításokkal azt az Országgyűlésnek elfogadásia ajánlja. Szükség van önkormányzatra Hangsúlyozta: a társadalombiztosítás korszerűsítése ügyében a választásokig még néhány kulcskérdésben előre kell lépni: a társadalombiztosítás és benne a nyugdíjrendszer reformja, illetve az egészségügyi ellátás rendszerének reformja már nem ennek a parlamentnek a feladata lesz. Az előrehaladáshoz, a konszenzus megőrzéséhez azonban szükséges a valódi társadalombiztosítási önkormányzat mielőbbi megteremtése, aminek ügyében a januári ülésszakra sürgősségi tárgyalást javasol a bizottság. Ugyancsak ilyen, mielőbb megoldásra váró kérdés az egészségügy biztosítási alapú finanszírozásának problémája, illetve az állami garanciák működtetése. Külön is szólt a családi pótlék jövő évi átmeneti finanszírozása körüli vitákról. A bizottság álláspontja szerint ha a kormányzat az állami garanciavállalásra vonatkozó föltételeket teljesíti, illetve az egészségügyi rekonstrukciók, beruházások terheit továbbra is vállalja, akkor 1990-ben, átmeneti időre a nemzet érdekében a társadalombiztosítás képes segíteni a nehéz helyzetben lévő állami költségvetést. A továbbiakban kiemelte: jövőre a kormány a bizottság határozata nyomán — Vannak, akik úgy teszik föl a kérdést, elvárható-e egyáltalán a szavazatokért harcoló képviselőtől, hogy öntudatból, kockáztassa választási esélyeit? — Ha egy képviselő arra törekszik, hogy a következő ciklusban is a parlament tagja legyen, akkor arra is kell gondoljon, hogy ha most enged a tömegnyomásnak, a következő időszakban még keményebb helyzetbe kényszerül majd, még nagyobb lakossági terheket jelentő törvényeket megszavazni. Tehát nem egyszerűen arról van szó, hogy maga előtt görget egy népszerűtlen döntést, hanem arról, hogy katasztrofális hatású láncreakciót indít el. — Ha a képviselők most lenyelik a keserű pirulát, valóban szalonképessé válunk-e a Nemzetközi Valutaalap számára? — Az IMF-fel januárban meg lehet állapodni, ha számukra garanciát jelentő költségvetést tudunk felmutatni. A külföldi bankok és a működőtőke lényegében erre, a számukra az IMF áldását jelentő megállapodásra vár. Ez esetben hajlandóak lesznek finanszírozaz eredetileg javasolt 21 milliárd forinttal szemben 24 milliárd forintot javasol a nyugdíjak emelésére. Ez átlagosan havi 800 forint emelést jelentene. A bizottság támogatja azt az elképzelést, hogy ezt az ősz- szeget differenciáltan osz- szák el a nyugdíjak összege és a nyugdíjban töltött idő alapján. Ez a várható infláció ellentételezésének csak első lépése lenne, mert a törvényjavaslat bzerint a kompenzáció az év folyamén a fogyasztói árszínvonal tényleges alakulásához igazítandó. Minél előbb nyugdíjreformot A gyed kiterjesztésével kapcsolatos képviselői véleményre reagálva Csehák Judit miniszter úgy foglalt állást, hogy most a költség- vetés kereteire kell figyelni, évközben pedig a gyed kiterjesztésével is foglalkozni kell. Ellenezte viszont azt a javaslatot, hogy a parlament döntsön a nyugdíjak emelésére fordítható összeg konkrét felosztásáról. Szerinte ez a kérdés akkor oldódik meg, ha működni fog a nyugdíjpénztárak elkülönült önkormányzata. A képviselők döntöttek a módosító javaslatokról, majd a kiegészítésekkel együtt elfogadták a Társadalombiztosítási Alap 1990. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot. Az Országgyűlés ugyancsak elfogadta a társadalombiztosítási bizottságnak a Társadalombiztosítási Alapot érintő egyes kérdésekről szóló határozatát. A napirendi pontokhoz szorosan nem kapcsolódó témával is foglalkoztak a képviselők. Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.) az ellenzéki demokrata csoport nevében még az ülésszak elején kezdeményezte: Tőkés László ügyében az Országgyűlés foglaljon állást. A parlament külügyi bizottságának szövegtervezetét az Országgyűlés 258 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 5 tartózkodás mellett elfogadta. A Magyar Köztársaság Országgyűlése felkéri a magyar kormányt, hogy a jelen nyilatkozatot juttassa el az ENSZ főtitkárához, az illetékes nemzetközi főni a magyar gazdaságot, ami persze korántsem jelenti azt, hogy itt van a ká- naán, mégis módot ad az ország gazdasági működőképességének fenntartására, és arra, hogy elinduljunk egy gyorsítottabb átalakítás felé. — Az MDF írásban juttatta el a képviselőkhöz a múlt hét végi nemzeti csúcstárgyalások nyomán összegzett álláspontját. E józan hangú dokumentumban leszögezik, hogy elkerülhetetlennek tartják a kormány szigorító intézkedéseit és az ezt szentesítő parlamenti döntést. Ugyanakkor egyes részintézkedésekkel kapcsolatban óva intik a kormányt. Ezek között legmegszívlelendőbbnek az a megállapítás látszik, hogy a kormány jövő évi programja nem törekszik kellően a vállalkozás élénkítés hiányzó intézményrendszerének kiépítésére. Okkal tartanak attól, hogy ilyen körülmények között a várva várt nyugati tőkét képtelen lesz fogadni és hasznosítani a gazdaság ... — Először is, olyan légkör kell, amelyben természetesnek tekintik, hogy ha a külföldi tőke idejön, akrumokhoz és szervezetekhez. Az Országgyűlés ezután meghallgatta a külügyi bizottság másik állásfoglalását is, miszerint Doina Corneát és Tőkés Lászlót felterjeszti a Nobel-békedíjra. Az Országgyűlés az állás- foglalást elfogadta. Az ötödik napirendi pont, a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosításáról szóló törvény- javaslat előadója ugyancsak Csehák Judit volt. A tervezett változtatások közül a miniszterasszony elsőként a gyermekgondozási díj módosítására tett javaslatot ismertette. A jogszabálytervezet szerint a jövő év elejétől mindenki jogosult lesz a gyed-re, aki -terhességi, gyermekágyi segélyben részesül, függetlenül attól, hogy teljes összegű vagy a megelőző munkaviszonya miatt csak 65 százalékos mértékű segélyt kapott-e. A másik fontos változásként említette, hogy az 1990. január 1-jétő] a férfiak is kaphatnak ideiglenes özvegyi nyugdíjat a feleség halálától számított egy évig, ha árvaellátásra jogosult gyermekük van. Végezetül arról tájékoztatta a képviselőket, hogy a törvénymódosító javaslat szerint a családi pótlék kikerülne a társadalombiztosítási törvényből, mert a következő parlamenti ülésszakon törvényjavaslatot terjesztenek elő az állampolgári jogon járó családi pótlékra. Ezután a törvényjavaslat egészéről szavaztak, azt az Országgyűlés nagy többséggel elfogadta. Röviddel este 6 óra előtt az elnöklő Horváth Lajos berekesztette a parlament ülését. A képviselők előzőlég megtárgyalták az Állami Számvevőszék jövő évi költségvetését. Ügy döntöttek, hogy a beterjesztett javaslat vitáját első forduló- nlak tekintik, és arra szólították fel az ÁSZ elnökét, hogy a januári ülésszakra részletesebb és takarékosabb kölltségivetést terjesszen a parlament elé. Ma várhatóan a kormány jövő évi gazdaságpolitikai programjáról szóló tájékoztató, illetve a lakásgazdálkodási rendszer reformjának megtárgyalásával' folytatják a képviselőik a munkát. (MTI) kor az vagyontárgyakat ia vásárol. Egyetértek azzal, hogy a nemzeti vagyon kiárusítását el kell kerülni, mégis a társadalomnak el kell azt fogadnia, hogy a működőtöké behozatalával megjelenik a külföldi tulajdon. Ugyancsak fontos föltételnek tartom, az általuk megszokott banki biztosítási és más kiszolgáló intézményrendszer, valamint az infrastruktúra kiépítését. Ma mindennek hiánya miatt még nem vagyunk eléggé vonzóak. Pénzügyi és árrendszerbeli föltételeink viszont már megfelelnek a nemzetközi követelményeknek. A somogyi képviselők is úgy látták, hogy a Parlamentben tegnap beszédet mondott Helmut Kohl meggyőzőbben érvelt a költség- vetés elfogadása mellett, mint a magyar kormány ve. zetői. Persze nekik könnyű, ő ígérni is tudott, s neki még azok a képviselők is elhitték, hogy ez az ország jövőjével is számoló egyedüli helyes döntés, akik eddig fogadkoztak, leszavazzák a törvényjavaslatot. Talán érdemes volna kipróbálni, hogy Németh Miklós milyen hatást érne el az NSZK törvényhozásában. Ha ilyen átütőt, akkor célszerű lenne kormányfőt cserélnünk. Bíró Ferenc Kohlnak a hitetlenek is hittek
