Somogyi Néplap, 1989. december (45. évfolyam, 285-308. szám)
1989-12-19 / 300. szám
2 SOMOGYI NÉPLAP 1989. december 19., kedd TANÁCSKOZIK AZ ORSZÁGGYŰLÉS (Folytatás az 1. oldalról) hogy az egyre szorosabban egybefonódó Európában a két ország egymás mellett fogja járni az útját. Nyílt a szavazás Helmut Kohl beszéde után Fodor István emlékeztette a képviselőket: az elmúlt ülésszakon létrehozták az új ügyrendi bizottságot, és egyben felkérték arra, hogy tegyen javaslatot a Ház szavazással kapcsolatos szabályainak módosítására, figyelembe véve a szavazógép alkalmazását, a szavazás nyíltságát. Az ügyrendi bizottság két változatot dolgozott ki. Az első változat szerint a képviselők továbbra is a hagyományos módon, vagyis a szavazógomb megnyomásával szavaznak. A szavazás nyíltságát pedig az biztosítja, hogy az eredményről készített listát az újságírók részére ki kell adni. A második változat alapján a nyílt szavazás kézfelemeléssel ég a szavazógomb egyidejű megnyomásával történne. Ez esetben a szavazatszámláló gép készít a szavazás eredményéről név szerinti listát. A határozathozatalkor a képviselők az első változatot fogadták el, vagyis nem változtatnak a szavazás eddig alkalmazott módszerén. Fodor István elmondotta, hogy a kormány a szeptemberi ülésszakon elfogadott törvénykezési programhoz képest újabb előterjesztéseket is benyújtott, kérve azok sürgős tárgyalását. Ezek közül a képviselők a vezető állami tisztségviselők munkadíjáról szóló törvényjavaslat sürgős tárgyalását nem tartották indokoltnak, a másik kettő — a fogyasztási adókról és fogyasztási árkiegészítésekről, valamint az 1970. évi lakáspolitikai intézkedésekre vonatkozó törvény - javaslatok — napirendre tűzését elfogadták. Az Országgyűlés megbi ■ zott elnöke elmondotta, hogy Nagy Sándor (országos lista) 27 képviselő támogatásával öpálló indítványt nyújtott be, amelyben kérte a parlament döntését az állami vagyon áron aluli kiárusításának, valamint a közösségek tulajdonában lévő ingatlanok külföldiek részére történő átadásának megakadályozása érdekében. Nagy Sándor bejelentette, hogy indítványát visszavonja. Döntését azzal indo. kotta, hogy eredményes konzultációt folytattak a szakszervezetek, a vállalatok képviselői a kormánynyal a tulajdonreformmal összefüggő kérdésekről. Ezek után a 27 képviselő sem tartotta fenn az indítványt. Így annak megvitatását nem tűzték napirendre, ám a javaslatot az országgyűlési bizottság felállítására még a decemberi ülésszakon megtárgyalják. Elhalasztották a javaslat megtárgyalását Ezután Fodor István arról tájékoztatta a parlamentet: Márton János képviselő (országos lista) — közvetlenül a hétfői ülésszak megkezdése előtt — egy beadványt juttatott el hozzá, amelyben indítványozza, hogy az Országgyűlés milyen törvényeket alkosson meg, melyek végrehajtását függessze fel, illetve milyen törvények módosítására van szükség. Fodor István arra figyelmeztetett, hogy a Házszabály előírja: önálló indítványt az ülésszak előtt legalább 8 nappal korábban kell benyújtani. Ezért azt javasolta, hogy az Ország- gyűlés a januári ülésszakon döntsön arról: a képviselő indítványát napirendre tűz. zék-e. Ezzel Márton János is egyetértett. Fodor István a parlamenti bizottságok elnökeitől kapott felhatalmazás alapján javasolta: az Ország- gyűlés tűzze napirendre és tárgyalja meg az országgyűlési képviselőválasztások előrehozatalára, az ennek érdekében szükséges ország- gyűlési döntésre vonatkozó elnöki előterjesztést. Ugyancsak bejelentette, hogy Novák Béla képviselő (Pest m., 18. vk.) korábban indítványozta a Büntető törvénykönyv gazdasági bűncselekményekről szóló fejezetének módosítását. A szeptemberi törvényhozási program felülvizsgálata során ez már nem került be az Országgyűlés programjába, ám a képviselő a törvénymódosítást újból szorgalmazta. A kormány a törvényjavaslatot januárban vagy februárban be tudja nyújtani a parlamentnek. Megvitatására annak függvényében kerülhet sor, hogy az Országgyűlés a választásokig terjedő időszakban milyen rangsort állít fel a még megtárgyalandó törvényjavaslatokról. Még az ülésszak tárgysorozatának elfogadása előtt Südi Bertalan (Bács-Kiskun m., 12.vk.) az ügyrendhez kapcsolódóan arról szóit, hogy a mostani politikai helyzetben egyes sajtóorgánumok felelősségvállalás nélkül, a pluralizmusra hivatkozva mindent és mindennek az elenkezőjét is kimondják, tekintet nélkül arra, hogy az állítások igazak-e vagy sem, s nem számolva a következményekkel. Ezért javasolta az Országgyűlésnek, hogy a nyilvános rágalmazókkal szemben ezentúl a leghatározottabban védje meg a kárvallott képviselőket. Fodor István megkérdezte a képviselőt: saját esetében kér-e országgyűlési állásfoglalást. Ezt Südi Bertalan nem igényelte. A tárgysorozat vitájában Bödőné Rózsa Edit (Csong- rád m., 3. vk.) bejelentette: összegyűlt 50 képviselői aláírás, amely már elegendő a név szerinti szavazás elrendeléséhez Bánffy Györgynek (Budapest, 4. vk.) az Országgyűlés feloszlatására tett indítványáról. Ezért kérdezte, hogy Bánffy György fenntartja-e indítványát? Bánffy György elmondta: az előző ülésszakon beterjesztett indítványa ügyében az időközben folytatott tárgyalások során arra a megegyezésre jutottak, hogy a javaslatot, annak hord- ereje miatt ne egyéni, hanem a parlament elnökének, indítványaként tárgyalják. Fodor István megerősítette: e kérdésben elnöki előterjesztést kíván tenni. Amennyiben azonban azt a Ház nem fogadná el, Bánffy Györgynek módja lesz arra, hogy egyénileg visszatérjen indítványára. Állásfoglalás Tőkés László érdekében Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.) azzal a kéréssel fordult az elnökhöz, hogy a tárgysorozatba vegyék be a közvetlenül az ülésszak megkezdése előtt a kormány elnökhelyetteséhez beadott kérdésért bizonyos áron alul kiárusítani szándékozott vállalatok, nevezetesen nagy vendéglátóipari egységek, szállodák eladása tárgyában. Az elmúlt napok romániai történései nyomán az ellenzéki demokrata parlamenti képviselők csoportja nevében indítványozta továbbá: az ülésszakon a parlament foglaljon állást az emberi jogok romániai durva megsértése, Tőkés László temesvári lelkész üldöztetése ellen, s annak alapján a magyar kormány forduljon az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez, valamint annak főtitkárához. Javasolta, hogy a Magyar Demokrata Fórum XIV. kerületi szervezete által hétfő estére a Hősök terén szervezendő csendes tüntetésre a parlament küldjön delegációt Fodor István javasolta, hogy Király Zoltán felvetését az Országgyűlés külügyi bizottsága vizsgálja meg, s ha a bizottság úgy ítéli meg, arra még az ülésszak első napján térjenek vissza. Ezután a képviselők elfogadták a decemberi ülésszak tárgysorozatát: I. A Magyar Népköztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat megszavazása; 2/a A Büntető törvény- könyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása; 2/b A büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény módosításáról szóló törvény- javaslat megtárgyalása; 2/c A büntetésekről és intézkedéseikről szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása; 3. Az illetéktörvény módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása; 4. A Társadalombiztosítási Alap 1990. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat megtárgyalása; 5. A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosításáról törvény- javaslat megtárgyalása; 6. Az Állami Számvevő- szék szervezeti felépítéséről, létszámáról és költségvetéséről szóló javaslat megtárgyalása; 7. Az 1990. évi gazdaságpolitikai programról szóló tájékoztató megtárgyalása; 8/a A lakásgazdálkodási rendszer reformjára és az 1990. évi intézkedésekre tett javaslat megtárgyalása; 8/b A lakásgazdálkodás 1990. évi intézkedéseihez törvényjavaslatok) megtárgyalása; 9. Az 1990. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat megtárgyalása; 10. A fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésekről szóló törvényjavaslat megtárgyalása; II. A Központi Műszaki Fejlesztési Alapról szóló 1988. évi XI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása; 12. A postáról és a távközlésről szóló 1964. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása; 13. A nemzetiségek országgyűlési képviseletéről szóló törvényjavaslat előkészítésével, illetve az ország- gyűlési képviselők választásáról szóló törvény esetleges módosításával kapcsolatos tájékoztató; 14. Az Országgyűlés megbízatási idejének meghatározására vonatkozó javaslat; 15. A népszavazással ősz- szefüggő kérdésekben történő határozathozatal; 16. Az egészségügyi törvény módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása; 17., A gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása; 18. Bizottsági személyi javaslatok megtárgyalása; 19. Interpellációk, kérdések megtárgyalása; 20. Nyilatkozatok, bejelentések tárgyalása. A képviselőik a tárgysorozatnak megfelelően először a Magyar Népköztársaság ügyészségéről' szóló 1972. évi V. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatról1 döntöttek. A soros elnök emlékeztette képviselőtársait arra, hogy a novemberi ülésszakon dr. Borics Gyula igazságügyi minisztériumi államtitkár már elmondta á törvényjavaslat szóbeli kiegészítését, és a testület lezárta annak vitáját, azon- bap akkor nem Hozlak határozatot. Mivel' módosító indítványt a képviselők nem nyújtottak be, a törvényjavaslat egészéről Szavaztak: az Országgyűlés a törvény- jlavaslatot 213 igen szavazattal elfogadta. Ezután a büntető jogszabályok módosítását tárgyalták a törvényhozók. Az igazságügy-miniszter benyújtotta a Büntető törvénykönyvről' szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot, a büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot, valamint a büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvény- erejű rendelet módosításáról szóló törvényjavaslatokat. Mivel a három törvényjavaslat tartalmilag szorosan összefügg, a soros elnök indítványozta együttes tárgyalásukat. Ezzel az Ország - gyűlés egyetértett azzal a megkötéssel, hogy külön- külön hoznak határozatot. Dr. Kulcsár Kálmán expozéja Dr. Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter előterjesztésében arról szólt, hogy valamennyi módosító javaslat a szigorított őrizet megszüntetését indítványozza. A szigorított őrizet intézménye a Büntető törvénykönyvben szabályozott intézkedés. A jelenlegi szabályozás szerint a szigorított őrizet azzal' a többszörös visszaesővel'szemben. alkalmazható, akit már legalább háromszor ítéltek el egy évet meghaladó szabadságvesztésre, az újabb bűncselekmény elkövetésekor betöltötte 20. életévét, és az újabb bűncselekmény miatt legalább két évi szabadságvesztés büntetést kapott. Az ilyen esetekben a bíróság mérlegeli, hogy szük(Folytatás a 3. oldalon.) Helmut Kohl, a Németh Szövetségi Köztársaság kancellárja — aki hivatalos látogatáson tartózkodik hazáikban — december 18-án .találkozott és megbeszélést folytatott Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnökkel CSURGÓI TILTAKOZÁS TEMESVÁRON LÖVÉSEKET IS HALLOTTAK Elégették a conducator képét Lezárták a magyar és jugoszláv határt Csurgó és a környék településeinek (Berzence, Iharosberény, Zákány) tanácsi vezetői városkörnyéki bizottsági ülésükön értékelték a tervezett költségvetési szabályozás várható hatásait, és úgy ítélték meg, hogy az település- és ön- kormányzatellenes. Sajnáljuk, hogy a közvélemény félrevezetésével a kormányzat azt a látszatot kelti, hogy mivel normatív a szabályozás, a szembenállás konzervatív! Ez az „ál- normativitás” semmibe veszi az elmúlt évtizedek hibás, felülről és szubjektiven vezérelt fejlesztési döntéseit. A kialakult hátrányokat fokozza, mert a megszerzett előnyök növelik a költségvetés alapját képező személyi jövedelemadót, s főként Budapesten, ahol ez már halmozottan jelentkezett eddig is (bérek, közlekedési költségek, lakbérek, közművek stb.) Nem az intézkedés szükségességét vitatjuk, hanem a módszert és a szemléletet. A módszert azért, mert patthelyzetet teremtett a parlamentnek, mert olyan kevés időt hagyott a „megemésztésre”, hogy más alternatíva nem maradt. A szemléletet azért, mert megítélésünk szerint a pénzügyi kormányzat elvonáscentrikus az intézkedésedben, s nem többletbevételt gerjesztő! Ebből következik, hogy a gazdaság működésképtelenségét a vidéki lakosság kétszeresen fizeti meg: a saját jövedelmének zsugorításával és a tanácsi pénzek elvonása miatt az életkörülmények javításának (?) illuzórikussá válásával. (Oktatási intézmények működése, az egészségügyi ellátás romlása, a körzeti funkciók — főleg kisvárosban való — visszafejlesztése stb.). Inkorrekt a tervezet azéri is, mert a szakmai kormányzati szervek azt a látszatot keltik, mintha a helyi költségvetésekben elkülönített pénzek lennének (pedagógus béremelés, szociális „alap” stb.), holott már évek óta egységes a helyi pénzalap. A helyi tanács joga, hogy eldöntse, mi a fontosabb — ha van, illetve lesz miből. (Ha például a pedagógusok bérére nem lesz fedezet, annak egyik egyszerű oka lesz: az alapvető működésből is hiányzik a pénz!) Ügy ítéljük meg, hogy a lakosságnak, a jobban járó és vesztes településeknek a tanácsaikkal való szembeállítása jó út a helyi szakapparátus lejáratásához, a gazdálkodás valódi bajairól való figyelemeltereléshez. E gyakorlat ellen tiltakozunk, és kérjük a képviselőinket, hogy azt ne szavazzák meg! Benkő Miklós Gál Endre • Kakrik János Zakócs László tanácselnökök Román katonai egységek — szemtanúk beszámolói szerint — hétfőn körbezárták Temesvárt és Aradot, ahol a hétvégén több ezren tüntettek a Ceausescu-re- zsim ellen. A jelentések szerint a karhatalom páncélosokkal, vízágyúval és szuronyokkal támadt a tömegre. Temesváron lövéseket is hallottak. A sebesültek, illetve az esetleges halottak számáról nincs megbízható adat. Arról sincs biztos hír, hogy mi történt Tőkés Lászlóval és családjával, állítólag letartóztatták őket. A román tömegtájékoztatás továbbra is hallgat az eseményekről, csakúgy, mint a bukaresti külügyminisztérium. Csupán a Romania Libera című lap vezércikke tekinthető némi támpontnak: eszerint keményen meg kell büntetni azokat, aki szembeszegülnek az igazságszolgáltatás döntéseivel. A kitétel nyilvánvaló utalás a Tőkés László elleni eljárásra. A hétvégi tüntetők Ceau- sescu-ellenes jelszavakat kiáltoztak, elégették a conducator fényképeit és könyveit, autókat gyújtottak fel és kirakatokat zúztak be. Állítólag katonai páncélosok zárták le Temesvár utcáit, és Aradon is hasonló a helyzet. Egyes — szintén meg nem erősített hírek szerint — Brassóban is volt tüntetés. A román hatóságok gyakorlatailag lezárták a magyar és a jugoszláv határt. Megválasztották az MSZMP vezető szerveit Hétfőni a hajnali órákban jelenítették he az MSZMP kongresszusán/ a vezető szervek megválasztásának eredményét. Minit art már korábban hírül adtuk, a párt elnökévé Thürmer Gyulát választották meg. Az alel- nökök: Nyíró Sándor, Pozsonyi Attila és Kői Tibor. A kongresszuson II tagú titkárságot és a 89 tagú Központi Bizottságba 28 tagot választottak, köztük Grósz Károlyt, Berecz Jánost, Púja Frigyest és Ri- bánszki Róbertét.
