Somogyi Néplap, 1989. december (45. évfolyam, 285-308. szám)
1989-12-19 / 300. szám
4,30 Ft <J\(WPILftP 1989. december 19., kedd XLV. évfolyam, 230. szám Tűzkárok Somogybán (4. oldal) A „beszélő nép" eredetéről (5. oldal) módosítottak több törvényt Megkezdődött az Országgyűlés sorsdöntő ülésszaka Nobel-bélcedíjat Tőkés Lászlónak Most is nehezen állapodott meg a T. Ház abban, hogy mi legyén benne az Országgyűlés decemberi ülésszakának tárgysorozatában. A képviselők a vezető állami tisztségviselők munkadíjáról szóló törvényjavaslat sürgős tárgyalását nem tartották indokoltnak. A tanácskozást tévén nézőket is érdekli, hogy nem változtattak a szavazás eddigi módján, s ezután az eredményt nyilvánosságra hozhatja a sajtó. A honatyák megtárgyalták az alkotmány módosításával összefüggő javaslatokat az ügyészségről, a büntetőeljárásról szóló törvények, a Büntető törvénykönyv, valamint a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló törvényerejű rendelet módosítását. Érdekesség, hogy eltörölték a szigorított őrizet intézményét. A képviselők elfogadták a társadalombiztosítás jövő évi költségvetését, s módosították a társadalombiztosítási törvényt. A T. Ház januárban még egyszer visszatér az Állami Számvevőszék szervezeti felépítésére, létszámára; éves költségvetésére. Nagy hatású beszédet mondott Helmut Kohl nyugatnémet kancellár a X. Házban, segítve a jövő évi kötségvetés elfogadását a megfontolandó érvelésével. A képviselők állást foglaltak Tőkés László mellett, s támogatták a fölterjesztését Nobel-békedíjra. Nem ' sokkal 10 óra után tegnap megkezdődött az Országgyűlés decemberi ülésszaka. Az ülés sorsdöntőnek ígérkezik, hiszen, a képviselőikinek ezen a pléniumon kell dönteniük a kormány által beterjesztett jövő évi költségvetés tervezetéről, a kormány egyéves programjáról'. A tét: megőrizhető-e az ország kormányozhatÓ6á- ga, fenntartható-e a békés átmenet, és sikerül-e a gazdasági válság továbbmélyü- lését megakadályozni, a fizetésképtelenséget elkerülni. A képviselők várhatóan arról is határoznak, hogy idő előtt feloszlassák-e az Országgyűlést. Az ülésszakot Fodor István, az Országgyűlés megbízott elnöke nyitotta meg, s bejelentette, hogy két képviselő, Bodomé Banka Márta (Bács-Kiskun m., 2. vk.) ési Simon Béla (Borsod-Aba- új-Zemplén m., 6. vk.) lemondott mandátumáról. A parlamentben így a mandátummal és szavazati joggal rendelkező képviselők száma 376-ra csökkent. Ezután köszöntötte a miniszterelnök meghívására hazánkban tartózkodó Helmut Kohlt, a Német Szövetségi Köztársaság kancellárját, aki megjelent az Országgyűlés hétfői ülésén. Ezután Helmut Kohl beszédet mondott a Tisztelt Ház tagijai, valamint a nagy számban megjelent vendégek előtt. Az NSZK támogatja Magyarországot A magas rangú vendég méltatta azt a szerepet, amelyet a magyar Ország- gyűlés játszott a reformok létrehozásában, s abban, hogy az ország megindulhasson a pluralizmus és a demokrácia útján. Az NSZK a jövőben is hathatósain támogatni kívánja a reformok útján járó Magyarországot. A magyar reformpolitika sikere döntő mértekben hozzájárult a Szovjetunióban, Lengyelországban, a Csehszlovákiában és nem utolsó sorban’ az NDK-ban folyó nyitási, megújítási folyamathoz. A hivatalosan hazánkban tartózkodó Helmut Kohl, az NSZK kancellárja feszólalt az ülésszakon A parlament ülésszakára utalva Kohl kancellár hangoztatta: tudja, hogy nehéz lépések megtétele vár a magyar Országgyűlésre, de — saját tapasztalatai alapján — arra figyelmeztette a törvényhozást, hogy az ország jövőbeni fejlődése érdekében a parlamentnek, a képviselőknek is bátorságot kell tanúsítaniuk, még akkor is, ha népszerűtlen intézkedésekre van szükség. A magyar reformok sikere egész Európa számára is felmérhetetlen jelentőségű. E nehéz úton — húzta alá ismételten a kancellár — Magyarországi számíthat nyugati barátaira, mindenekelőtt a németekre. — A németek rendkívül nagy hálával tartoznak Magyarországnak. A két népet összekötő ezeréves történelmi múltban kiemelkedő helyet foglal el' az idei év, amikor Magyarország az NDK-állampolgárok tízezrei előtt nyitotta meg a szabadság felé vezető utat. RJa- gyaróTSzág ezzel döntő lökést adott az ország határaim túl zajló reformtörekvéseknek. Ezzel- kapcsolatban hangsúlyozta: síkra fog szállni azért, hogy minél gyorsabban megkezdődjék a vízumkötelezettség megszüntetéséről, és az ezzel kapcsolatos kérdésekről szóló tárgyalások sorozata. — A két nép közötti hídépítésben fontos szerepet vállalhatnak a Magyarországon élő németek is. Az a példaszerű és iránymutató nemzetiségi politika, amely Magyarországon a helsinki záróokmány alapján kialakult, lehetővé teszi, hogy a magyarországi németek könnyű szívvel1 úgy döntsenek: ittmaradtnak szülőföldjükön, itt építsék fel egzisztenciájukat, gyermekeik jövőjét A két ország gazdasági együttműködéséről szólva Kohl kancellár rámutatott: a beruházások elősegítését és védelmét szolgáló kétoldalú szerződés fokozta Magyarország vonzerejét a befektetést kereső magántőke körében. Az eddig megalakult több mint 200 német- magyar vegyes vállalat máris jó időközi mérleget jelent. A lehetőségek; azonban még távolról' sincsenek kiaknázva. Kohl kancellár ezért e helyről1 is felhívta a két ország vállalkozóit, elsősorban a kis- és középvállalatokat, hogy éljenek a szoros gazdasági együttműködés lehetőségével. Az NSZK vállalkozóit arra kérte: műszaki tudásukkal, kereskedelmi jártasságukkal járuljanak hozzá a magyar reformok sikeréhez. A kancellár emlékeztetett arra is, hogy 1990. január 1-jétőt kezdve a magyar áruk szabad utat kapnak a Közös Piac felé. E nyitás a nagy „belső piac” 1992-ben esedékes kiteljesedése szempontjából1 szinte beláthatatlan jelentőségű. Ezenkívül igen jelentős az Európai Közösségnek az a szándéka, hogy 1 milliárd dolláros középtávú szerkezetátalakítási kölcsönnel segíti Magyarországnak a tervgazdaságiból a piacgazdaságba vezető nehéz átmenetét Azzal' a kéréssel fordult a Ház felé: bátor és messzire látó határozatokkal tárjanak ajtót országuk gazdasági ‘struktúrájának megújhodása előtt. E bátor strukturális lépésekkel1 elképzelhetőek az együttműködés olyan formái, amelyek a régió reformországainak társult tagi viszonyához vezethetnek az Európai Közösségiben. Ezzel kapcsolatban a kancellár megelégedéssel1 szólt arról, hogy Magyarország a közelmúltban fölvételét kérte az Európa Tanácsba. Mint mondta, az NSZK örömmel támogatja Magyarország kérelmét. Helmut Kohl „okosnak és előretekintőnek” ítélte a magyar külpolitikát, mert felismerte a helsinki folyamatban Európa mai nemzedékének nagy lehetőségét, a világrész békés jövője érdekében: — Magyarország a nehéz időkben is újra1 és újra a jövőbe mutató impulzusokat adott a helsinki folyamatnak, és ezzel eleget tett a közepes és kis országok különleges felelősségéből fakadó kötelességének. Magyarország és az NSZK közös érdeke, hogy az európai hagyományos haderőikre vonatkozó első egyezmény létrejöjjön' Bécsben. Ez a cél minden erőfeszítést megér, ezért ahol csak lehet, meg kell gyorsítani a tárgyalásokat. Az NSZK kancellárja részletesen szólt a németföldön. végbemenő „első békés forradalomról?’ ia Ezzel kapcsolatban kifejtette: nem lehet és nem szabad mesterségesen szétszakítani a történelmi fejlődés során kialakult nemzeteket. Ugyancsak történelmietlen lenne, és nem érdemelne hitelt az az állítás sem, hogy csak a németekre tartozik: rendelkezhetnek-e szabadon sorsukkal, s ha igen, hogyan, illetve szomszédaikkal együtt járják-e útjukat, vagy szomszédaik ellen. Kohl kancellár rámutatott: fontos, hogy a németek éljenek a történelem adta eséllyel' az évszázad utolsó évtizedében, hogy a béke, a szabadság, az igazságosság érdekében’ tevékenykedjenek. — A német nép az NDK- t>an és az NSZK-ban is egyet szeretne, egy a szíve vágya: a béke tartós legyen, és németföldről1 ne induljon ki soha többé félelem, hanem béke, békevágy'és a népek közötti megértés. Helmut Kohl hangoztatta: az NSZK az NDK-ban élő honfitársai döntését — bárhogy is foglalnak állást — el fogja fogadni, és tiszteletben tartja majd. Remélik viszont, hogy szomszédaik is így cselekednek. Ezzel világosan lemondanak minden „egyéni” német vállalkozásról, külön útról, és minden visszafelé vezető nacionalizmusról. Végezetül a kancellár szívből jövő köszönetét mondott mindazért, amit Magyarország — különösen ebben az esztendőben — a németekért tett, és ünnepélyesen ígéretet tett arra, (Folytatás a 2. oldalon.) Háron részre szakadt a Mészöv- — , Külön utakon Három részre szakadt a Fogyasztási Szövetkezetek Somogy Megyei Szövetsége és a küldötteknek sikerült egyezségre jutni a vagyon- elosztás kérdésében is. Röviden így foglalható össze a tegpap délelőtti — akár rendhagyónak is mondható — küldöttközgyűlés eredménye. A megyék közül elsőként szánta rá magát a Mészöv a szétválásra. Horváth Lajos titkár szerint szívesen vállalják az úttörő szerepet, talán majd másutt is követik a példájukat, de az bizonyos, hogy a gazdasági-politikai változások ehhez hasonlóan lépésre kényszerítik a föderációkat. A volt titkár jó érzéssel beszélt arról, hogy a többség nem a korábbi szervezetek teljes szétziláláséra törekedett, így születhettek meg az ésszerű kompromisszumok. A szervezeti korszerűsítéssel azonban — ahogy tegnapi előzetes interjúnkból’ is kiderült — együttjár a létszámcsökkentés: tizenhárom dolgozónak mondtak (illetve próbáltak) felmondani a Mészövnél. A szétválásról és a vagyonmegosztásról szóló tervezettel, úgy látszott, nagyon is egyetértettek a résztvevők, alig akadt valakinek megjegyezni, kiegé- Sizítená valója. Sokan és rengeteget dolgoztak az el óké- szátétesel. Németh István balaton- szánszói küldött éppen ezért nyugodtan beszélhetett kollektív bölcsességről, hiszen mint mondta, nemcsak az elnökség tagijainak a véleményét tartalmazza a leírt anyag, hanem az egész tagságét. „Szeretném megtörni ezt nagy hallgatást” — jelentkezett szólásra Varsányi László fonyódi küldött. Mindjárt hozzátette: az az érzése, hogy a küldöttköz- gyűléls résztvevői érdemi munka nélkül térnek meg otthonukba. „Nem azért hívták ide az embereket, fizetik az útiköltségünket, hogy szótlanul, egyöntetűen megszavazzuk az előterjesztést” Szóba került még az elnöki honorárium és az, hogy a mostani helyzetben inkább az erők és a pénzek összpontosítására lenne szükség nem pedig a szétdara- bolására. Ahogy korábban, úgy a meglepő felszólalás után sem harapózott el az indulat a teremben, a küldöttek vagy egyetértettek ezzel a hozzászólással is, vagy nem. De ezt már senki sem fogja megtudni. Horváth Lajos visszautasította, hogy érdemi munka nélkül fejezik majd ma be küldetésüket, sajnálta, hogy az emberek most nem nyilvánítanak véleményt, de hozzátette: az előkészítésben köabem természetesen mindenki elmondhatta javaslatát. A titkos szavazáson döntő többséggel a szétválás mellett döntöttek a küldöttek, és elfogadták a vagyonel- osztásra tett javaslatot is. A küldöttközgyűlés után megalakult az Áfészek Somogy Megyei Szövetsége és a Takarékszövetkezetek. Somogy Megyei Szövetsége. A lakásszövetkezetek határozatképtelenség miatt elnapolták az alakuló ülést. (Faragó) Megyénk egyik legfiatalabb sportegyesülete, a Kapos Ritmikus Sportgimnasztika SC tartott igen meleg hangulatú karácsonyi ünnepséget szombaton a kaposvári RSG-csarnokban. Tudósításunk a 7. oldalon.