Somogyi Néplap, 1989. december (45. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-18 / 299. szám

1989. december 18., hétfő SOMOGYI NÉPLAP 3 A Mészöv küldöttközgyűlése elé Önálló szövetségek Az utóbbi évek legnagyobb horderejű kérdései várnak megvitatásra ma délelőtt Ka­posváron, a Fogyasztási Szö­vetkezetek Megyei Szövetsé­gének küldöttközgyűlésén. A korábbi föderáció— min­den bizonnyal felbomlik, ha a küldöttek is úgy dönte­nek, önálló szövetséggé ala­kulnak az áfészek, a taka­rékszövetkezetek és a la­kásszövetkezetek is. Az elő­készítésről, a véleményekről és ellentétes álláspontokról Horváth Lajost, a Mészöv titkárát kérdeztük. Előbb a szétválás időszerűségéről be­szélgettünk. — Az állam a szövetke­zeteknek is előírt minden olyan működési, gazdálko­dási feltételt, amely kere­tek között élhettek, dolgoz­hattak. Ez tehát korántsem a szövetkezetek bűne: a po­litikai-gazdasági rendszer működése ezekre is hatással volt: az onállóságiuk lénye­gében nem érvényesülhetett. Az állam nem engedte a tulajdonosi jogokat gyako­rolni. Ellenben előírta a bérfejlesztés mértékét, a be­ruházás lehetőségeit. Legin­kább csak korlátok voltak ezek, és ritkán ésszerű sza­bályozók. Ez egy működési' keret volt, ha úgy tetszik objektív) adottság, de ezek a keretek az utóbbi időszak­ban viharos gyorsasággal bomlani látszanak. Újra kell1 gondolni a lehetősége­ket, s alkalmazkodni a mostani viszonyokhoz: azok­hoz a szabadsági fokokhoz, amelyek most rendelkezé­sünkre állnak. — Ez a tagok egyöntetű véleménye, vagy pedig még vannak, akik a régi rendet akarják? — Ez a tagak és a szövet­kezetek többségi véleménye. De föilelhetők azok a néze­tek is, amelyek azt fogal­mazzák meg: nem bánnák, ha a föderáció maradna. Ok vannak kevesebben. — Többen Viszont az egy­kori „hangya” szövetkezeti mozgalmat szleretnék újra­éleszteni, — A hangya népszerű fo­galom, amit manapság so­kain használnak anélkül, hogy hangyaszövetkezés mö­götti fogalmat ismernék. Ha volt szövetkezés, amelyet centrálisán hoztak létre — és ráadásul az akkori tár­sadalmi rendszer uralkodó elitje — akkor ez a hangya- szövetkezés volt. Csupán nosztalgia, hogy a hangya szervezet megoldaná a mai szövetkezők problémáit. A gazdálkodási érdek és a tagsági érdek sokszor ellent­mond egymásnak. A hangya ugyanúgy nem tudott mit kezdeni ezzel, mint ahogy a mai szövetkezet sem tudja feloldani ezt a konfliktust. A tagok ellátásban érdekel­tek, a gazdálkodási érdek pedig a minél nagyobb nye­reséget helyezi előtérbe. No Helyesbítés A KIOSZ küldöttértekez­letről szóló tudósításomban az vezérelt, hogy a kisipa­rostársadalom legjellem­zőbb megnyilvánulásait is közreadjuk. A hozzászólások során elhangzott legmarkán­sabb véleményeket gyűjtöt­tük csokorba, név szerint említve néhány hozzászólót. Bencze László nagyatádi fogtechnikus nem a neki tu- lajdonítottakat mondta. Hoz­zászólása így hangzott: — Legalább öt évig egy irányba hassanak a törvé­nyek, ha a törvény rossz is, ki lehet védeni, számítani lehet rá, de a gyors válto­zások bizonytalanságot szül­nek. A cikkben idézett másik kijelentés ugyancsak elhang­zott, egy másik nagyatádi kisiparos hozzászólásában. M. T. és a kis települések ellátá­sa... ? Hiszen ott vannak a tagok, az aprófalvak ellá­tása viszont nem nyeresé­ges. A hangyaszövetkezés egyetlen eleme azonban át­vehető: az a gyanúm, hogy a mai szövetkezetek is kon­centrálódni fognak a jövő­jüket illetően, ilyen módon a hangya koncentráltsága felé közelítenek, de nem a hangya logikáján, hanem a piaci verseny logikáján. — Az áfészek, a legtöbb tradícióval rendelkező szö­vetkezetek minden bizorvy- nyal egyedül is megállnak majd a lábukon. A takarék­szövetkezetek ... nos, ha­sonlóan. Ellenben a lakás- szövetkezetek szándéka nem egyértelmű: nem tartják-fel­tétlenül fontosnak, hogy ön­álló jogi személyként mű­ködjenek tovább. — A szétválás kezdmé- nyezői elsősorban az áfészek voltak, a takarékszövetkeze­tek ezt elfogadták, de már ők alternatívákban gondol­kodtak. A lakásszövetkeze­tek szerint jó volna tovább­ra is a föderáció. A régi szervezetnek a la­kásszövetkezetek egyfajta kedvezményezettjei voltak, az áfészek és takarékszövet­kezetek tartották el anyagi­lag a szövetséget. — A legnagyobb vita ma — ha jól sejtem — a va- gyonélosztás körül lesz. Vagy mindenkinek egyértelmű, hogy ki mennyit kap majd a közösből, vagy pedig ön szerint is lesznek majd el­lenkező mézetek? — Egy szétválásnál a Va­gyonmegosztás döntő kérdés, hiszen mindenki abban ér­dekelt, hogy a lehető leg­többet kapjon a felosztan- dókból. Az ágazatok képvi­selői sokszor konzultáltak és egypárszor ütköztették az érdekeiket, az ellenvéle­ményüket. Amit leírtunk, végül is mindegyik félnek elfogadható, tisztességes és lógiikus. A „jogszerinti örök­lés” a szövetségünknél na­gyon könnyen egyértelmű- síthető, mert ennek a szö­vetségnek a vagyona nem képződött másból, mint a szövetségek fenntartási hoz­zájárulásából, ezek konkrét számadatok. A javaslat a legutóbbi tíz év fenntartási hozzájárulásainak arányá­ban javasolja a vagyonmeg­osztást. Kerek számokban mondva 85 százalék az áfész részére, 11 százalék taka­rékszövetkezeti és 4 száza­lék lákásszövetkezet részé­re. — Az önálló szövetségek működéséhez ugyan külön apparátus kell, de nem je­lenti a szétválás egyben azt is, hogy néhány embert el kell küldeni, esetleg a mos­tani meglevő csapatból? — Teljesen igaza van. Je­lenti. Hiszen arról beszél­tem már, hogy a szövetsé­get a mai működési felté­telékhez igazítják a szövet­kezetek, ennek megfelelően történtek szervezeti átalakí­tások, éz egyértelműen lét­számcsökkentést is jelent, a jelenlegi föderáció életében is meg az utódszövetségek tekintetében is. 13 munka­társunknak kellett felmon­danunk. — Nagy vitát vár a mai hű Idöttközgyűléstől ? — Rengeteg egyeztetés előzte meg a küldöttköz­gyűlés összehívását. Ezek közül a legfontosabb az ágazati választmányok ülé­se volt. Mindannyian a köz- megegyezéssel akarjuk le­zárni ezeket az ügyeket. Le­hetséges, hogy az előzetes vélemények megnyilvánul­nak a küldöttközgyűlésen' is. De mivel az előkészítés idő­ben is, tartalmilag is rész­letes volt, talán a küldöttek nem vitatják az iitt leírt ja­vaslatokat. De ez ma dél­előtt derül majd ki. Faragó László MSZP megyei aktívaértekezlet Koordinációs tanács alákult (Folytatás az 1. oldalról.) Nagy tetszést váltott ki az a hozzászóló, aki a konkrét helyi feladatok megoldásá­ra hívta fel a figyelmet, szóvá téve, hogy az országos szintű dolgokon túl vannak nekünk is helyi „czine- géink”, s ezeket is meg kell vizsgálnunk. Volt, aki az elkövetkező időszakra — Churchill pél­dája nyomán — vért, veríté­ket és könnyeket ígért. Több felvetés hatására az értekezleten résztvevő Ká­rászáé dr. Rácz Lídia, az MSZP országos elnökségé­nek tagja fűzött néhány ész­revételt az elhangzottakhoz. Szólt az MSZP és a kor­mány viszonyáról, a választ­mány szükségességéről, a pártvagyonról, az ifjúság és a nők szervezésének fontos­ságáról. Az aktívaértekezlet létre­hozta az MSZP megyei koordinációs tanácsát, melynek tagjai a szövetség­ben résztvevő helyi párt- szervezetek, platformok, ta­gozatok vezetői; a megyei önkormányzat MSZP frak­ciójának vezetője. Állandó meghívottak az MSZP me­gyénkben megválasztott or­szággyűlési képviselői. Az addig sem szunnyadó vita a megyei pártszervezet elnökhelyetteseinek jelölé­se során magas hőfokra vál­tott. Többen kétségbe von­ták, hogy a jelölőbizottság munkája során körültekin­tően járt volna el. Ehhez hozzájárult az alapszabály nem kellő ismerete is, hi­szen a bizottság ezt figye­lembe véve alakította ki ál­láspontját. Végül is a vita ellenére a tisztségviselőket döntő több­séggel választották meg. A megyei pártszervezet füg­getlenített elnöke Sárái Ár­pád, társadalmi elnökhelyet­tesei Brandtmüller István és dr. Széles Gyula lettek. Az egyeztetőbizottság elnö­kének és egyben az Országos Egyeztető Tanács tagjának dr. Tóthmátyás Lászlót, az Országos Választmány tag­jainak dr. De Sorgo Tibort, Horváth Istvánt és Marton Lajost választották meg. A pénzügyi ellenőrzőbi­zottság vezetőjét majd a koordinációs tanács választ­ja meg. L. J. Részvénytársasággá alakult az IKR Rendszer - 550 ezer hektáron 3 milliárdot meghaladó vagyonnal 278 alapító taggal és 16 nem mezőgazdasági terme­léssel foglalkozó vállalat, kutatóintézet részvételével megalakult az Iparszerű Ku­koricatermesztési Rendszer Termelésfejlesztési és Ke­reskedelmi Részvénytársa­ság. A piacgazdasági követel­ményekhez igazodás és a tag­gazdaságok szempontjából egyaránt jelentős ez az át­alakulás. Eddig ugyanis a tagok teljes vagyonukkal, készfizető kezességet vállal­tak a közös vállalat gazdál­kodásáért. A részvénytársa­sági viszony növeli hitelké­pességüket, ugyanis csak korlátoltan, a részvényükkel felelnek az Rt. gazdálkodá­sáért. 17 évvel ezelőtt 71 tag­vállalattal és 16 millió fo­rintos vagyonnal kezdte gazdálkodását a közös vál­lalat. Mára az integráció mintegy 550 ezer hektárra terjed ki, vagyona pedig meghaladja a hárommilliárd forintot. Somogy megyében jelenleg 18 termelőszövetke­zet és két állami gazdaság tagja a részvénytársaságnak, tevékenységüket 35 ezer hek­táron végzik. Vagyonuk meghaladja a 144 millió fo­rintot, ebből az átalakulás­kor részvény esítettek 94 milliót. A Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát által kidolgozott kukoricatermelési rendsze­ren kívül ma már termelé­si rendszerbe vonták a szán­tóföldi növénykultúrák nagy részét. Somogybán 9—10 nö­vényt integrált a termelési rendszer. Tevékenységi körük bőví­tése érdekében foglalkoznak immár termelésfejlesztés­sel, termelésszervezéssel'. Jól bevált szervizszolgáltatása már évek óta magas szín­vonalú. A termésbiz­tonság szavatolására alakí­tották ki az országos folyé- konyműtrágya-üzemek há­lózatát. A termelési rendszerben ■ dolgozók jobb anyagi meg­becsülése érdekében a rész­vénytársaság határozott a tagok között felosztható részvények mennyiségéről is. A felosztható vagyon to­vábbi részét a tagok kama­tozás nélküli kötvényben, vagyonuk arányában kap­ják meg, amely 10 éven be­lül részvényesítésre kerül. A részvénytársaság meg­választotta vezető szerveit. A 11 tagú igazgatóságba vá­lasztották Radics Tibort, a pacsai Haladás Termelőszö­vetkezet elnökét, aki ko­rábban több éven át dolgo­zott a somogyi mezőgazda­ságban. A 15 tagú felügye­lőbizottságba választották Berend Ferencet, a puszta- kovácsi Egyesült Erő Ter­melőszövetkezet elnökét és Semsey László körzetveze­tőt, a balatonújlaki egység vezetőjét. Az igazgatóság elnöke dr. Burgert Róbert, a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát ve­zérigazgatója lett, alelnöke Seres Gyula, ügyvezető igazgatója pedig dr. Tóth János lett. A részvénytársasági for­mában működő termelés­fejlesztésnek és kereskedel­mi tevékenységnek égető szükségességét az egyre in­kább körvonalazódó piac- gazdaság megköveteli. So­mogybán kamatozódó hasz­nát nemcsak a húsz taggaz­daság várja. (Mészáros) Aranyvasárnap (Folytatás az 1. oldalról) Aligha volt okuk panasz­ra a vásárlóknak: az üzle­tekben tegnap is mindent lehetett kapni, „mi szem szájnak ingere”. A legna­gyobb sikere a színestévék­nek és a videóknak meg a hűtőládáknak volt. A nagy­atádi Átad Áruház egymil­liós forgalmában is jelentős tételt képviselt az eladott négy színestévé és az öt képmagnó. Nagyatádon vi­szont nem teljes a jókedv: az élelmiszer-osztály for­galma negyven százalékkal esett vissza az ismert okok miatt. A kaposvári Május 1. ut­cában levő sport- és játék­bolt kereskedőinek szinte másodpercnyi pihenésre sem volt idejük tegnap. Fogytak a Legók (de eddig mind­össze egyetlen egy kelt el a közel tizenkétezer forintos típusból), legtöbben viszont az olcsóbb portékákat ke­resték. Szemben, az Elektrikában közel nyolcszázezer forintot kaszíroztak be, ez a tavalyi forgalom háromszorosa: hiá­ba, most kevesen utaznak Ausztriába egy-két konyha­felszerelési cikkért, tévéért. Az Elektrikában csodák cso­dájára mélyhűtőt is lehetett venni! Sok helyen ezzel nem dicsekedtek. S mit vesznek majd az emberek ezen a héten? Er­re a kérdésre is kaptunk választ: kazettát, lemezt és ezekhez hasonló apró aján­dékokat. (Faragó) Kisgazda­jelszó : szervezkedni, szervezkedni A Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt szélsőségektől mentes, a po­litikai realitásokat mindig maximálisán figyelembe ve­vő szervezet kíván lenni — hangzott el a látrányi ülé­sen, melyen megjelentek a pánt országos és megyei ve­zetői. Nagy Ferenc alélnök elő­adásában felidézte azokat a történelmi időket, amikor a kisgazdák a progresszió mel­lett tették le voksukat. Csak­nem 60 éve már, hogy meg­hirdették az úri Magyaror­szág társadalmi megkülön­böztetései elleni harcukat, a földreform szükségességét. Olyan neves személyiségek fémjeleztek ezt a pártot mint Tildy Zoltán, Nagy Fe­renc, Kovács Béla, Bajcsy- Zsilinszky Endre vagy a környékbeli Gaál Gaszton. Az első szabad választások azt tükrözték, hogy a prog­ram jó, a kisgazdák jelen­tős tömegbázissal bírnak — elsősorban, vidéken. — Józan paraszti ésszel el sem tudtuk volna képzelni, hogy ezek után ennyi igaz­ságtalanság történhet a ma­gyar falVak lakosságával: kuláklista, internálás, de­portálás, padlásseprés — az­után néhány évvel később az erőszakos téeszesítés. Ezt az országot a jó isten isi a parasztságnak teremtette, de a történelmi bűnök, a szak­értelem hiánya mára 3 mil­lió szegény országává tette — mondte a szónok. A Kisgazdapártnak három alap-tézise van, melyre prog­ramját felépítette: keresz­tény érzület, magántulajdon és polgári demokrácia. A mintegy 100 főnyi hall­gatóság elsősorban a priva­tizáció kapcsán felmerült földtulajdon elképzelésekre figyelt. A kisgazdák nem is­merik el az önkéntes föld- felajánlásokat, az önkéntes téesz-belépéseket — ezek kényszer alatt történtek. Nem a téeszek feloszlatását akarják, hanem a tulajdon­jogot visszaadni, s hogy a birtokos dönthessen- a föld felhasználásáról. Oj szövet­kezeti, társulási formák kép­zelhetők el, s támogatják a helyi önkormányzatok sze­repének növelését, a vállal­kozások támogatását, az adó­terhek csökkentését. Süli Ferenc Véradókat köszöntöttek Szombaton délután mint­egy 100 véradó vett részt azon a találkozón, melyet a görgetegi és a rinyaszentki- rályi vöröskeresztes alap­szervezetek rendeztek a gör­getegi napközi^ otthonban. Balóné dr. Nemes Erika kör­zeti orvos a helyi, dr. Lévai Iván a nagyatádi Városi vö­röskeresztes elnökség nevé­ben köszöntötte az önkéntes véradókat. A jelen levők­nek csaknem a fele vett át valamilyen elismerést, eddi­gi önzetlen véradásáért. Az 50-szeres véradó kitüntetést ketten kapták meg, Varga László és Somogyi Lajos görgetegi lakosok. A két községben évente mintegy 60—70 liter vért adnak az önkéntes donorok.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents