Somogyi Néplap, 1989. december (45. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-18 / 299. szám

4 SOMOGYI NÉPLAP 1989. december 18., hétfő ÁLLÁSPONTOK / Érvek a piacgazdaság mellett Ma már megállapítható, hogy a szocializmus nagy ígérete egy kizsákmányo­lásmentes, az emberi szük­ségleteket magas szinten ki­elégítő szép világról nem más, mint utópia. A létező szocializmus országait min­denütt beteg hiánygazda­ság, diktatórikus állam, ál­talános emberi, állampolgári és gazdasági kiszolgáltatott­ság jellemzi. A rendszer vál­sága azt jelenti, hogy a tár­sadalom egészének mecha­nizmusa működésképtelen­nek bizonyult. Oj mechaniz­must kell létrehozni a gazdál­kodás, a szociális biztonság, valamint a kulturális és po­litikai értékek szférájában egyaránt. Ez az új mecha­nizmus a Nyugat-Európa or­szágaiban már jól bevált modern piacgazdaság lehet. Ennek hallatán politikai el­lenfeleink gyakran felidézik az embertelen, kizsákmá­nyoló, klasszikus kapitaliz­mus szellemét. Ezek a mai modern nyugati társadalmak azonban nagyon messze tá­volodtak a múlt századi ka­pitalizmustól, amelynek ta­gadásából a szocializmus marxi illúziója keletkezett. A tőkés vállalkozó belátta, hogy az agyonsanyargatotc, rabszolgaként éhbérért ro­botoló munkástól nem vár­hatja el, hogy érdekelt le­gyen a profit növelésében. Megerősödtek a szakszer­vezetek, kiépültek a dolgo­zók jogi védelmére, a mun­kanélküliek segélyezésére, a piaci erők egyéb káros kö­vetkezményeinek kordában tartására hivatott intézmé­nyek és eljárások. Kiépült a jóléti állam. A civilizált piacgazdasá­gok működéséhez hozzátar­toznak azok a mechanizmu­sok is, amelyek megakadá­lyozzák, hogy a társadalom számottevő része létbizony­talanságba süllyedjen. A „működő szocializmus” egyetlen országa sem mond­hatja el ezt magáról. A modern piacgazdasá­gokban az állam is jelentős szerepet vállal, számottevő tulajdonos lehet, de a gaz­daság motorja mégis a ma­gántőke, az a tulajdonos, aki a legnagyobb eréllyel kép­viseli vagyona racionális hasznosításának szempont­jait, aki a legjobban érde­kelt abban, hogy tőkéjét jól működő vállalkozásokban kamatoztassa. A magánvállalkozásokkal szembeni legnagyobb vád, hogy jelentős, sőt óriási vd- gyónók keletkeznek. Ez va­lóban így van, hiszen ez a folyamat a modern piacgaz­daság kialakulásának követ­kezménye. Magyarországon is kialakultak mamutjö­vedelmek — gondoljunk csak a néhány gazdasági ve­zető részére a legutóbbi időkben kifizetett több mil­liós prémiumra, miközben a dolgozóknak párezer forintos alamizsnával kellett beér­niük —, csak éppen a gaz­daság nem működött rentá­bilisan. A számos régi helyébe lé­pő újfajta egyenlőtlenség minden bizonnyal súlyos megpróbáltatást jelent majd társadalmunk számára, de tudomásul kell vennünk, hogy jelentékeny magánva­gyonok részvétele nélkül piacgazdaság nem működ­het. Egy lényegesen nagyobb hatásfokkal működő gazda­ság biztonságosabb szociális védőhálót tud produkálni annak a jelenleginél jóval kisebb számú elesettnek a száméra, aki képessége vagy akarata híján nem tud meg­felelni az elvárásoknak és a társadalom perifériáira szo­rul. Jó hazai példa a megnö­vekedett hatékonyságra a Pintér-művek, ahol teljes értékű munkát kérnek s dolgozóktól, cserébe viszont a magyarországi átlagbérek többszörösét fizetik. Vala­mennyien tudjuk az idelá­togató külföldiektől, hogy a nyugati piacgazdaságok dolgozója főmunkaidőben megkeresi azt a bért, ami­ről a szocializmus munkás­sága erejének teljes kiszi­polyozásával, másod- és har­madállások betöltése után is csak álmodozhat. Nem ismerünk olyan „har­madik utat”, amely a gazda­sági jólét, a politikai stabi­litás piacgazdaságokban már elért szintjére vezetne. Fe­lelős politikai erő itt és most ilyen harmadik utat nem tudhat kijelölni! Ter­mészetesen a modern piac- gazdaság kialakulása nem problémamentes. A követke­ző érvek megfontolt óvatos­ságra intenek: — A magántőke ma ha­zánkban elégtelen ahhoz, hogy a nagy állami vállala- latok kezén levő vagyon je­lentős része felett átvegye az ellenőrzést. Valószínű tehát, hogy egy komoly tulajdoni átrendeződés hosszú időt vesz igénybe. Megfontolan­dó a munkások — nyugati piacgazdaságokban már be­vált — részvényessé tétele egyes gyárakban. Ezt majd következő írásunkban fog­juk részletesebben kifejteni. — Számolni kell a töme­ges ellenérdekeltséggel. Mun­kavállalóként, fogyasztó­ként, a „gondoskodó” állam polgáraként valamennyien hasznot húztunk az állami tulajdonból, a követelmé­nyek lazaságából, a dotáció­ból. Észre kell vennünk azonban, hogy apró egyéni nyereségeink egy olyan rendszerből fakadnak, amely végül is az ország egészét sodorja a csőd felé. — Valószínűtlen, hogy ha­zánk néhány év alatt olyan magas szinten tudja majd ötvözni a vállalkozásokkal szembeni keménységet és a jóléti vívmányokat, mint a piacgazdálkodást már rég­óta művelő Svédország vagy akár Ausztria. De el kell kezdenünk. A piacgazdaság­ba való átmenet kezdetén nagyon fontos a magánvál­lalkozások megfelelő infra­struktúráinak a kiépítése, az adómegállapításban tapasz­talható önkény kiszorítása és a jogi és politikai bizonyta­lanság fölszámolása. Nem kevésbé fontosak a külföldi tőke bevonására, a vegyes- vállalatok létesítésére, pia­cok közös meghódítására irányuló akciók, melyek ré­vén korszerű technológiák­hoz, vezetési és munkaszer­vezési ismeretekhez, értékes külkapcsolatokhoz jutha­tunk. Űjra be kell kapcso­lódnunk abba a világméretű munkamegosztási rendszerbe, amelyből egyoldalú KGST- kapcsolataink miatt egyre inkább kiszorulunk. Mind­ez természetesen nem lesz egyszerű feladat! Az ország lakosságának — önhibáján kívül — hosszú évek súlyos megpróbáltatásaira kell fel­készülnie, de rá kell lép­nünk erre az útra, mert a tervutasításos szocializmus talaján maradva, az állam­polgárok jelentős hányadá­ra teljes elszegényedés vár, az ország pedig a gyengén fejlett államok szánalmas so­rába süllyed. Szabad Demokraták Szövetségének Kaposvári Szervezete Szükség van a választások mielőbbi kiírására A Magyar Szocialista Párt marcali és környéki titká­rainak tanácsa nyílt levelet fogalmazott Pozsgay Imré­nek, az MSZP országos el­nöksége tagjának, állammi­niszternek. E levél főbb mondanivalóját foglaljuk össze: „Megszólításánál tana­kodtunk azon, hogy ne az „úr” formulát használjuk-e, hisz ma túl sokan vannak, akik az „elvtársat” kisajá­títva pártunk programját, alapszabályát el nem is­merve, az ő programjukat, eddig nyilvánosságra nem hozva politizálnak. Gondola­taink azonban bizonyára meggyőzik önt nézeteink, el­veink azonosságáról. Levelünkben az ön tájé­koztatására — és mindenki tudomására — elismerésün­ket és köszömetünket szeret­nénk kifejezni a franoia An­tenne 2. tv-társaság „Az igazság órája” programjá­ban látottak, hallottak kap­csán, hazánk valóban de­mokratikus átalakulása ér­dekében végzett eddigi te­vékenységéért. Örömmel fogadtuk annak idején, hogy pártunk színei­ben. indulni kíván köztár­sasági elnök népszavazáson való választásán. A magunk részéről az ezzel a céllal el­lentétes — politikai taktiká­val, praktikával — kikény- szerített igen-nem-játékot nem tekintjük vereségnek. Véleményünk szerint a vi­dék, a 15 megye nemje, a 41,93 százalék távolmaradó (akik szerintünk nem a múltra szavaztak, hanem a november 26-ra kikényszerí- tett népszavazást utasítot­ták el) erősítheti önben az elhatározást, hogy ha (re­ményünk szerint) mégis lesz módunk népszavazással el­nököt választani, továbbra is vállalja a jelöltséget. A nép­szavazáson a választópolgá­rok mindössze 27,5 százalé­kos igen szavazata döntött. Bennünket ez az arány erő­sít meg álláspontunk helyes­ségében. Ma új feladat előtt ál­lunk. A parlamenti válasz­tások mielőbbi megtartása mellett vagyunk. Mindin­kább érezzük, hogy hon­atyáink legitimitásukban oly gyakran támadott képvise­lőink, akiknek a tisztességes akarásához nem fér kétség, megfáradtak. Ezért is szük­ség van a választások mi­előbbi kiírására. Az MSZP elnökségének azonban az ed­diginél sokkal karakterisz­tikusabb és időbeni segítsé­gére van szükségünk. Na­gyon szeretnénk, ha az ön példáján tanulva, okulva, a Levél Pozsgay Imrének kampány nulla óra első öt percétől az elnökség válasz­tási irodája diktálná a tem­pót. Ma nem taktikázni, ha­nem rajt-cél-győzelem je­gyében kell indulnunk vala­mennyi listán. Levelünkkel további hitét, kitartását kívánjuk erősíte­ni, Önön keresztül az orszá­gos elnökség markánsabb, gyakorlatiasabb munkáját kívánjuk támogatni, olvasó­inkban pedig azt a hitet plántálni, hogy egy MSZP által vezetett baloldallal, or­szágunk kritikus jelenéért aggódó valamennyi prog­resszív erővel együtt érke­zünk el hazánk XII. száza­dának, a világ XXI. száza­dának küszöbére.” Karácsonyi meglepetés! A Fanyódi Építőipari KTSZ-ben egyéni és közületi vásárlóik is megvehetik a cég új termékét, az univerzális HIFI-állványt Ara 6488 Ft + Áfa. Cím: Fonyód, Blaha L. u. 26. Ttelefon: 60-822 Télex: 22-7613 A Gáz- és Olajszállító Válalat 32. sz. üzeme felvételre keres felsőfokú végzettségű, számítástechnikai programo­zásban jártas szoftverest, valamint szobafestő-mázoló, víz-gázszerelő, kőműves szakmunkásokat. A fizetés megegyezés szerint. Jelentkezés: Gáz- és Olajszállító Vállalat 32. sz. üzeme, Siófok, Bajcsy-Zsrlinszky u. 212. ÚTTÉVESZTÉS Meghíztak a próféták Sokan fölteszik most a kérdést, hogy melyek lehet­tek a magát szocialistának nevező államrendszer leépü­lésének okai, milyen belső vagy külső tényezők renget­ték meg alapjait. Az útté- vesztésnek nyilván igen sok összetevője volt, én ebből csak egyet ragadok ki, még­pedig azt, hogy a „munkás- állam” egyáltalán nem volt a munkásság hatalmának megtestesítője, mint ahogy nem volt az értelmiségé, de a parasztságé se! Menjünk vissza a múltba, a munkásmozgalom hősko­rába, amikor még valóban a munkások meneteltek az ut­cákon — önként és nem ki­rendelve —, zászlójukon a három nyolcas: a nyolc óra munka, nyolc óra szórakozás és nyolc óra pihenés jogai­nak álmával. Amikor még hittek abban, hogy a prole­tariátus győzelme meghozza az abszolút jólétet mindenki számára, mert megszűnik az ember által való kizsákmá­nyolás és majd mindenki annyit ér, amennyit dolgo­zik. Szép álom, magas hit volt... A munkásmozgalom egy­kori prófétái az egyenjogú­ság mellett a társadalmi igazságtalanságok megszün­tetését követelték és ígér­ték. Aztán múlt az idő, meg­változtak a termelési vi­szonyok a kapitalizmusban és a szocializmusban is. Csakhogy, amíg az előbbiben levonták a változásokkal já­ró következtetéseket, ná­lunk, az államszocializmus­ban szólamokká lettek a fennen hirdetett eszmék. A hatalomra került munkás- mozgalmi harcosok első, majd második generációja egyre inkább elfeledkezett azokról a célokról, melyeket nagyapáink meggyőződéssel hirdettek. Nem is lehetett másképp. A keletről impor­tált rendszer kihizlalta a sa­ját uralkodó osztályát és a meghízott próféták egyre in­kább csak a saját jólétük biztosításával törődtek, per­sze a dolgozó tömegek rová­sára. Kialakult tehát egy új osztály, az érdekközösségen alapuló vezetők osztálya. A munkásság, a munkáshata­lom, a szocializmus lassan az egypártrendszer ideológiá­jának zsargonszavává süly- lyedt. Ezzel együtt a mun­kásság, a „dolgozó réteg” is elvesztette a régi öntudatát, az őt védeni hivatott szak- szervezet pedig a hatalom feltétlen szolgájává lett. A helyzetet így jellemzi a munkáshumor fintora: „— Mi a néphatalom? — Az, hogy a nép dolgo­zik, hogy eltarthassa hatal­masait 1”... Az előbbiekből követke­zett, hogy a dolgozók — a munkások — és a vezetők között "egyre mélyült a sza­kadék. Az osztálykülönbség elsősorban az anyagi javak elosztása terén a legszem­betűnőbb. Egyik-másik vesz­teséges vállalat igazgatója, vállalatvezetője a magas fi­zetése mellett több prémiu­mot tett zsebre, mint a kez­dő szakmunkás három évi bére 1 Régi szocialistáktól hallottam, hogy a kapitalista rendszerben azt kérdezték a munkások: — Miért van a tőkésnek aránytalanul magasabb jö­vedelme, mint a munkásnak, hiszen annak is csak egy gyomra van! Most is azt kérdezik a dolgozók: Miért van e nagy aránytalanság vezetők és ve­zetettek között? Vajon hány gyomra van a szocializmus­ban egy vállalati vezető­nek? A válasz egyszerű. Bi­zonyára csak egy. De az fe­neketlen 1 Lévai József az MDF országos választmányának elnöke VISSZHANG A lap december 9-i száma tudósított a megyei rendőr- kapitány — az ellenzéki szervezetek részére megtartott — tájékoztatójáról. A cikk ismertette az ellenzéki szervezetek képviselői­nek hozzászólásait. Az önkéntes rendőrséggel kapcsolatos véleményem nem az ott elhangzottaknak megfelelően jelent meg. Az alábbiakban foglalható össze, amit ott elmondtam: Az önkéntes rendőrség intézményére, a jelen, személyi állományában nincs szükség, mert a rendőrség amúgy is népszerűtlenné vált, és ez nagymértékben köszönhető az önkéntes rendőrök szakszerűtlen, hozzá nem értő tevékeny­ségének. Mind a személyi kiválasztás módszere, mind az értelmi színvonaluk nagyon sok esetben megkérdőjelez­hető. Tisztelettel: Wolf Csaba Készséggel helyt adtunk Wolf Csaba véleményének. Megjegyezzük azonban, hogy az újságírónak nincs lehető­sége arra, hogy egy-egy tanácskozáson elhangzott minden hozzászólást a teljességre törekedve ismertessen. Ez egyéb­ként nem is feladata. Ezúttal is csak egy gondolat, javas­lat kiemelésére volt mód. Sz. ,N.) „. _________ BOJTUNKBAN Ú jabb akció a Domus Áruházban: Egyes kisbútorokat, valamint kis hibás és sérült bú­torokat 50 százalék engedménnyel vásárolhat, amíg a készlet tart! Kaposvár, Mártírok tere (107464) (107278) (107483)

Next

/
Thumbnails
Contents