Somogyi Néplap, 1989. november (45. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-07 / 264. szám
2 Somogyi Néplap 1989. november 7., kedd Munkaügyi konferencia Budapesten (Folytatás űz 1. oldalról.) merőben új lehetőségeket alkalmazhatnak ma Magyar- országon érdekeik érvényesítésére, így például a sztrájkot. A konszenzuskeresés fontosságát hangsúlyozva megállapította, hogy az érdekellentétek vállalati, ágazati, országos szintű feloldása még távolról sem zökkenőmentes. A munka- vállalói, munkáltatói érdek- képviseletek még csak keresik sajátságos új szerepüket. Az Országos Érdekegyeztető Tanács, a vállalati tanácsok funkcióját is bizonyos szempontból át kell értékelni. Kérdéses, hogy mennyire alkalmasak a meglevő munkaügyi intézmények a piacgazdaság felé tartó átmeneti időszakban a reálbércsökkenés, az infláció, a munka- nélküliség kezelésére. A konferencia a továbbiakban foglalkozott az Európai Gazdasági Közösség munkaügyi tapasztalataival, a SZOT, a Magyar Gazdasági Kamara érdekérvényesítő szerepkörével, a kormány munkaügyi feladataival. Holnap, a konferencia zárónapján szó lesz az új Munka Törvénykönyvéről, a munkavállalók, a munkáltatók és az állam mai viszonyáról, a népgazdasági tervezés és az érdekegyeztetés kapcsolatáról, a tervezés demokratizmusáról. Az MSZDP 36. kongresszusa új tisztségviselők megválasztásával fejezte be háromnapos tanácskozását november 5-én Budapesten, az Építők Rózsa Ferenc Székházában. Képünkön: Petrasovits Anna, az MSZDP elnöke és Bölcsföldi Andor, az MSZDP tiszteletbeli elnöke Pozsgay Imre sajtótájékoztatója Az MSZP-nek van esélye a győzelemre a parlamenti választásokon — hangoztatta hétfőn Helsinkiben tartott sajtóértekezletén Pozsgay Imre. Az újságírók elsősorban a hazai politikai fejleményekről, a közeljövő kilátásairól és Magyarország nemzetközi törekvéseiről kérdezték az államminiszter véleményét. Az új szocialista párt politikai erejéről érdeklődő kérdésre kifejtette: elődjének, az MSZMP-nek 700 ezres tagságával együtt sem lett volna esélye a soron következő választásokon, komg- lomerátum-jellege miatt. Az MSZP jelenlegi 30 ezres tagsága valóban csekélynek látszik, de az év végéig a taglétszám elérheti a 100 ezret is, s ez a programjában gyökeresen megújult párt mindenképpen a nagyobb siker reményében vetheti alá magát a megmérettetésnek, számíthat arra, hogy kormányzásképes erőként kerül ki a választásokból. Többen érdeklődtek a Kelet-Európábán immár sok helyütt tapasztalható változásoknak a szocializmus eszméjére gyakorolt hatásáról. Pozsgay Imre leszögezte: a jövő a demokratikus szocialista rendszeré, s ez nem valamiféle elvont teóriaként, hanem valóságos politikai mozgalomként hatja majd át a térség társadalmait. Magyarország esetleges Eu- rópa-tanácsi tagságáról szólva úgy fogalmazott, hogy ennek etikai és presztízsjelentősége lenne számunkra. A tagsághoz ugyanis olyan követelmények fűződnek, mint a valóságos többpártrendszer működése, illetve az emberi jogok szabad gyakorlásának lehetősége az adott országban. KIRÁLY ISTVÁN BÚCSÚZTATÁSA A Farkasréti temetőben hétfőn került sor Király István akadémikus ham/asztás előtti búcsúztatására. A neves irodalomtudóstól a Magyar Tudományos Akadémia, valamint a Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya nevében Szabolcsi Miklós akadémikus búcsúzott. Hangoztatta, hogy Király István személyében a magyar tudományos élet egyik kiemelkedő tagja távozott az élők sorából. A kulturális kormányzat képviseletében Pusztai Ferenc művelődési minisztériumi államtitkár emlékezett az elhunytra. A tanítványok nevében Pál József mondott emlékező szavakat, aki az elhivatott pedagógusra emlékezett. Czine Mihály, az ELTE tanszékvezető tanára az egyetem, barátai, a Magyar írók Szövetsége, és a Németh László Társaság nevében vett végső búcsút Király Istvántól. NDK-helyzetkép Magyar utasok bántalmazása román határátkelőhelyen A Határőrség Országos Parancsnoksága a következőkről tájékoztatta az MTÍ-t: Az orosházi határőrkerület nagylaki forgalomellenőrző pontját november 3-án, pénteken 15.30 órakor elhagyó Misi Mihály szarvasi lakost a román átkelőhelyen szolgálatot teljesítő útlevélkezelő spray-vel szembe fújta. Misi Mihályt november 4-én 00.30 órakor visszaküldték Magyarországra. Az utas elmondta: panaszt tett amiatt, hogy a vámvizsgálat során szétszerelték a gépkocsiját, s azt nem voltak hajlandók összerakni. Ugyanezen a román átkelőhelyen november 3-án . másokkal szemben is spray-t használtak: éjfélkor, az átkelőhelyen várakozó magyar utasokat visszaküldték Magyar- országra; az ennek okáról érdeklődő Horváth Péternek, valamint Szilvássy Emil és Szilvássy Emilné nyugdíjasoknak szintén a szemébe fújtak. Visszaérkezésük után a bejelentést megtették. Üdvözletek a Szovjetunió nemzeti ünnepén A nagy októberi szocialista forradalom, a szovjet állam megalakulása 72. évfordulója alkalmából Szűrös Mátyás, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke Mihail Gorbacsovot, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökét, Németh Miklós, a Magyar Köztársaság Minisztertanácsának elnöke Nyikolaj Ilizs- kovot, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökéi, Horn Gyula külügyminiszter pedig Eduard Sevardnadzét, a Szovjetunió külügyminiszterét táviratban üdvözölte. Nyers Rezső, a Magyar Szocialista Párt elnöke ugyancsak táviratot intézett Mihail GorbaCsovhoz, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárához november 7-e alkalmából. A liberális-demokrata és a parasztpárt után hétfőn a 21 parlamenti mandátummal rendelkező kulturális szövetség (KB) is a népi kamara azonnali egybehívását követelte. Az ADN által közzétett nyilatkozatában a KB szorgalmazza a minisztertanács elnökének és tagjainak visszahívását. Egyúttal szükségesnek tartja új választójogi, egyesülési, oktatási és sajtótörvény kidolgozását. Az NDK-ban kialakult politikai válságért az NSZEP viseli a felelősség legnagyobb részét — hangoztatta az ország kommunistáihoz intézett nyílt levelében a Magdeburg megyei pártiskola NSZEP-alapszervezete. Az ADN által közzétett levél rámutat, hogy a párt akcióképessége változatlanul gyenge, ennek oka pedig a megcsontosodott, megnémult és tehetetlen apparátus. A pártiskola oktatói és hall- g!atói szerint a NSZEP megújulásának alapja a marxizmus—leninizmus alkotó szellemű tanulmányozása, ám ezt az ideológiát nem szabad a fennálló politika igazolására redukálni. Az elmúlt évtizedek hibás döntéseinek kritikus szellemű megítélését, a történelemkutatás fehér foltjainak föltárását sürgeti a NSZEP KB mellett működő marxizmus—leninizmus intézet. A történészek szerint szükség van a sztálini korszak és a német munkásmozgalom kapcsolatának nyilvános tisztázására, a németek ellen elkövetett sztálini bűnök leleplezésére. Egyúttal szorgalmazta a 40 órás munkahét bevezetését, mihelyt ezt a népgazdaság hatékonyságának növekedése lehetővé teszi. (Az NDK-ban jelenleg 44 óra a heti átlagos munkaidő.) Annelis Kimmel szerint amennyiben a kormány bevezeti az „egészségi adót” a dohányárukra, a többletbevételt a nyugdíjak emelésére kellene fordítani. Az NDK gazdaságának alapvető megreformálását sürgette tegnap a NSZEP KB mellett rnűködő gazdaságkutató intézet igazgatója. Helmut Koziolek a gazdaságpolitika elvi megváltoztatása mellett szükségesnek ítélte a tervezés, az irányítás és az elszámolás reformját, valamint a teljesítményelv maradéktalan érvényesítését és a dolgozók demokratikus beleszólását. Szilárd elhatározásunk, hogy sikerre vigyük a forradalmi átalakítást, mozgósítva a szocializmus erkölcsi, szellemi és anyagi tartalékait — hangoztatta Werner Krolikows'ki az októberi forradalom 72. évfordulóján rendezett berlini ünnepségen. Fogadás a szovjet nagykövetségen Nyers Rezső Svédországba utazott Borisz Sztukalin, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének budapesti nagykövete hazája nemzeti ünnepe, a nagy októberi szocialista forradalom 72. évfordulója alkalmából hétfőn fogadást adott a nagykövetségen. A fogadáson részt vett Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök, Németh Miklós miniszterelnök, Fodor István, az Országgyűlés megbízott elnöke. Ott volt a kormány több tagja, valamint a politikai pártok, a társadalmi szervezetek képviselői és gazdasági tudományos életünk számos ismert személyisége. Megjelent a Budapesten működő külföldi diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja is. Nyers Rezső, az MSZP elnöke a svéd Szociáldemokrata Munkáspárt meghívására küldöttség élén hétfőn Stockholmba utazott. A küldöttség tagja Vass Csaba, az MSZP elnökségi tagja, aki Stockholmban csatlakozik a delegációhoz, valamint Dégen István, az MSZP elnöki irodájának vezetője. A küldöttség búcsúztatására a repülőtéren megjelent Ragnar Dromberg, Svédország budapesti nagykövete is. 1917-RÓL (IS) GONDOLKODVA Remény, November 7. tavaly még munkaszüneti nap volt -se jellege adta ünnepi voltát a mindennapokban, miután a megünneplés aktusa (sok más hivatalos ünnephez hasonlóan) rendszerint megeTőzte a napot. Ez nem „bátor”, utólagos felfedése egy paradoxonnak, ezt már évekkel ezelőtt, mindennapi emberek is szóvá tették. Ennek ellenére nem változott, hagyományos maradt a hagyományhoz való viszony.. Az idén nem hivatalos ünnep, tizenhét októberének szocialista forradalmán viszont nem tiltott elgondolkodni. Sőt: nyilvánosan elgondolkodni! Talán mélyebben, több vívódással is, mint amire korábban dicsőítő, mostanság az elutasító felcímkézések módot adtak, adnak. A fontos az, hogy voltak — vannak olyan magyar gondolkodók (is) akik ezt a töprengő, megvallató viszonyulásmódot képviselték. Ezért most tőlük idézhetünk néhány gondolatot, nem a teljesség, inkább a jelzés és a tanulság igényével. Bibó István: Az európai feudális keresztény társadalmi programnak, annak a lényegében arisztokratikus szellemű papi programnak valaha volt egy elképzelése a jó arisztokratáról, hogy az hogy látja el a gondjaira bízott népeket. Aztán megjelent a valóságos arisztokrata, és igyekezett ebből a feladatból minél nagyobb mértékben uralmi helyzetet teremteni, és a feladatelemeket minél jobban elszór- I nia magától, ez végered- I ményben, mint mondottuk, a világi nagybirtok keletkezésének a fejlődésmenete. A következő lépésben megjelent az európai polgári forradalmak szabadságprogramja, amely azt mondta, hogy a születési privilégiumok helyébe az egyenlő rangú embereknek a társadalmát kell állítani, és ennek a jegyében zajlott le, többek között a francia forradalom is. Azután kiderült, hogy ennek a forradalmi átalakulásnak az első számú haszonélvezője az a vagyonos polgárság volt, amelyet legjobban irritáltak a feudális privilégiumok, éppen azért, mert legközelebb volt ahhoz, hogy maga is az arisztokráciákkal egyenrangú legyen, és éppen ezek a privilégiumok akadályozták ebben. Ebből született meg a marxizmusnak és a leninizmusnak az, a torz szemlélete, amely azt mondja, hogy ezt a polgári szabadságprogramot ez a vagyonos polgárság fogalmaztatta meg a maga értelmiségi megbízottaival — ahogy Lenin mondta: zseniális volt ez a polgárság, hogy milyen jó ideológiát tudott magának kitalálni. Ördögöt talált ez a vagyonos polgárság ideológiát! Egy hatalmi helyzetváltozásnak a haszonélvezőjeként beült egy változásba, kinevetve azokat a lelkes ideológusokat, akik valóságos szabadságot és valóságos egyenlőséget akartak. Egyszerűen haszon- élvezője, idővel azután élős- dije lett a forradalmi átalakulásnak, amelynek nem ő volt a mozgatója. Ugyanilyen folyamat következett be a szocialista fordulat után is. A szocialista fordulat úgy jelenik meg, mint a szabadságprogram teljességének a programja, amikor azután uralomváltást tud provokálni, akkor megjelenik ennek a fordulatnak a haszonélvezőjeként a funkcionárius arisztokrácia, az értelmiségi uralom; és akkor visszamenőleg a szocializmus dühös ellenzői mondhatják, hogy itt tulajdonképpen nem volt másról szó, mint hogy egy irigy kisebbség a maga uralmát akarta berendezni, és evégből találta ki a szocialista ideológiát. Ez éppúgy nem igaz, mint ahogy nem igaz az, hogy a polgári szabadságideológiát az annak haszonélvezőjeként megjelenő polgárság találta volna ki. A szabadságideológiát ugyanazon emberfajta, az ideológiatermő emberfajta, az alkotó, társadalomszervező emberfajta, a társadalomreformer emberfajta találja ki, mind a francia forradalom, mind a szocialista forradalom számára, és mindezeket a fordulatokat újból meg újból fenyegeti az a veszély, hogy a társadalomnak egy szű- kebb rétege uralmi szemlélettel eltelve ezt a fordulatot' a maga privilegizált uralmaként fogja fel. Minthogy a kapitalista funkciótlanná vált, nemcsak a szocialista átalakulás területén, hanem a kapitalizmus fennmaradásának a területén is, itt tulajdonképpen egy párhuzamos folyamat van: nyugaton a technokraták, keleten pedig az egypártbürokraták próbálják kifejteni azt a bizonyos értelmiségi uralmat és adott esetben értelmiségi zsarnokságot, amely e pillanatban tulajdonképpen társadalom-fejlődésünk aktuális veszedelme. (Részlet Az európai társadalom- fejlődés értelme című műből.) Lukács György: A politikai döntés ideológiai tartalmai korántsem közömbösek abban az értelemben, mintha kizárólag a
