Somogyi Néplap, 1989. november (45. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-04 / 262. szám

1989. novemberi, szombat Somogyi Néplap 7 ALPOK-ADRIA ALPE-JADRAN < 2 vi^av-Hdiv A szlovén ősz borús-napfé­nyes arcát mutatta Lendván és kísért Mariboron, Ljubjanán át Portorozsig. Az Alpok—Adria Munkaközösség kulturális bi­zottsága az idén Szlovéniába tet­te székhelyét, s ott szeptember végén egyeztették programjai­kat az osztrák, az olasz, a jugo­szláv és a magyar tartományok képviselői. Az idei szlovén ősz kiemelke­dő politikai eseménye volt az al­kotmánymódosításra tett javas­lat: amely szerint a köztársaság úgy tekinti a szövetségi rend­szert megalapozottnak, ha füg­getlensége garantált. Szlovéniában árubőség van az üzletekben, de egyre emelked­nek az árak: napi egy százalék az infláció. Lépések Európában Bevezetőként álljon itt néhány megállapítás arról, milyennek is látja önmagát Szlovénia? Kétmilliós lakossága állítja elő Jugoszlávia nemzeti jövedel­mének egyötödét. Egy lakos évente hatezer dollár nemzeti jövedelmet termel, s minden har­madik dollárt a nyugati piacon „termelnek ki”. 1970—75 kö­zött Szlovénia tizenkét évvel előzte meg Jugoszlávia gazdasá­gát, és fejlettsége azonos volt az olaszországi Veneto tartomá­nyéval, illetve az ausztriai Stá­jerországéval. Az idei eredmé­nyek alapján már tizennyolc évvel előzte meg Jugoszlávia gazdaságát, ám a szomszédos tartományok kétszer annyi nem­zeti jövedelmet állítanak elő, mint a szlovénok. A lemaradás gazdasági okainak megszünteté­sét szolgálja az is, hogy egy év alatt háromezer kisvállalat kezd­te meg működését. Sokféle a tulajdon is, és a nagyvállalatok azon igyekez­nek, hogy megtalálják helyüket a piacgazdaságban: vegyes válla­latokat működtetnek, kooperá­ciókat szorgalmaznak, serkentik a tudományos, technikai együtt­működést. Azt szolgálja ez, hogy Szlovénia minél előbb kö­zelebb kerüljön Európához. Megjegyzem: náluk ritkábban hangoztatott fogalom az európai házhoz való csatlakozás, de szinte lüktet a tenni akarás Szlo­véniában, hogy céljukat minél előbb elérjék. Kirándulás a tengeren Muratáj címmel irodalmi, mű­velődési, társadalomtudományi és kritikai folyóiratot indítottak útjára a szlovéniai magyarok. Hungarológiai tevékenységük újabb vívmányaként tartják szá­mon az önálló, magyar nyelvű folyóiratot, amelynek első szá­ma 1988-ban jelent meg. Három irodalmárt idézünk útunk végén. Szunyogh Sándor: — Legyen a Muratáj vidékünk művelődési tükre, irodalmi munkásságunk szócsöve és alkotó tevékenysé­günk szigorú porondja, ahol csa­mi-művészeti alkotások létreho­zására. Bencze Lajos: — Irodalmunk csak így, a kritikával kiteljesed­ve léphet túl — érzésem szerint — megfeneklett helyzetén, az ol­vasókkal való termékeny kom­munikációja által. A három irodalmár gondolat­menete, a szlovéniai magyar iro­dalom lényegét jellemző és fej­lesztő esztétikumigény — a mi véleményünk szerint is — elfo­gadható. Szlovénia színei Milyen lesz Szlovénia 1992- ben, amikorra az európai ház be­költözhető lesz? A gazdasági együttműködés hatvanöt száza­lékát az Európai Gazdasági Kö­zösség országaival tervezik. Milyennek látja a politikus a mai Szlovéniát? Ljubjanában, a Szlovén Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának épületében Milan Kucsan fogadta a magyar újságírókat. A szocializmus Szlovéniában is válságban van. A gazdaság nem működik haté­konyan, a párt nem fejlesztette politikai eszközeit az elmúlt év­tizedekben. Két nyelven A ljubjanai fafeldolgozó és cellulózgyár kereskedelmi szö­vetséggé nőtt. Mintegy kétszáz kereskedelmi céggel, ipari ter­melő, raktározó és egyéb üzleti tevékenységgel Jugoszlávia nagyipari bázisa, amely az öt vi­lágrészen huszonkét kirendelt­séggel és vállalattal rendelkezik. Bemutatótermük paradicsomi: a lakossági termékek özönével ismerkedtünk meg. Textil- és bőripari termékeik, orvosi mű­szereik, sportfelszereléseik, szó­rakoztatóipari termékeik megü­tik a világszínvonalat. A ljubja­nai bank Jugoszlávia harmadik legerősebb pénzügyi intézmé­nye. A banktevékenység egyne­gyede itt folyik. A lakossági megtakarítás legnagyobb hánya­dát széles körű hálózata kezeli, s az egyedüli jugoszláv bank, amelynek Budapesten is van képviselete New York, Párizs, Bécs, London, Bangkok mellett. Hogy élnek a szlovéniai ma­gyarok? A Muraközben találha­tó kisebbség helyzetével foglal­kozó sajtókonferencián jegyez­tem fel, hogy Lendván hétezer- hatszázkilenc, Muraszombatban pedig ezerötszáznegyvennyolc magyar nemzetiségű polgár élt az 1981 -es népszámlálás ide­jén. Szlovénia álláspontja az, hogy módszerében megújult nép- számlálás vezethet olyan ered­ményre, amely híven tükrözi a lakosság összetételét. Szlové­niában a magyar nemzetiségie­ken kívül még olasz kisebbség is található. A köztársaság 1974. évi alkotmánya ebben is példa­mutató: államalkotó nemzeti­ségnek ismeri el az őshonos la­kosságot, köztük a magyarokat is. Nagy jelentőségű az alkot­mány ama két szakasza, amely a magyar nemzetiségiek jogait külön is rendezi. A Muraközben a kétnyelvű­ség honosodott meg. Ennek iw»«»«!»!,,». m mmmw mimmtmmm mitmwmmmm «1 alapjait 1960-ban rakták le a köztársasági törvényben. A taní­tás két nyelven folyik: a szlovén gyermek megtanul magyarul, a kisebbség ismeri és beszéli a köztársaság nyelvét. A pedagó­gusok közül hátrányos helyzetbe kerül fizetség dolgában is az, aki csak az egyik nyelvet beszéli. A legnagyobb kétnyelvű isko­la Lendván működik. Az ezer diáknak több mint a fele magyar nemzetiségű. Tapasztaltuk is, hogy magyarul kérdezve, ma­gyar választ kaptunk. Ám a két­nyelvű oktatás tizenöt éven át zsákutcába torkollott, 1975-től nyűt meg a diákok számára az a lehetőség, hogy fakultatív mó­don folytathassák a magyar nyelvtanulását. 1981-hen Lend­ván megalakult a kétnyelvű kö­zépiskolai központ. A nyelvi egyenjogúságot tük­rözik a nyilvános feliratok is. Szlovénia ünnepein az állami zászló mellett ott lobog a magyar trikolór is. Az oktatás mellett — s ebben már Vasnak, Zalának és Győr- Sopron megyének az Adria— Alpok Közösség tagjainak is szerepük van — fontos területe az anyanyelv és a hagyományos kultúra ápolásának a közműve­lődés. Jugoszlávia demokratizá­lódásának folyamatában élen jár Szlovénia. Muratáj Mariborban újságíró kollé­gákkal találkoztunk. A Vecer szerkesztőségének vezető mun­katársai fogadtak és ott volt ve­lünk Szunyogh Sándor költő is. A szlovéniai magyarok 1989- ben megjelentetett szemléjét ajándékozta a vendégeknek. Föllapozva a kiadványt, Haso­nulás című versét találtam a fü­zetben. Sorait idézve élem át újra azt a temérdek élményt, amelyet Szlovénia nyújtott a meghívott magyar újságíróknak. „Nem a soknyelvű gagyogás, sem az egyöntetű munkanapok láza, sem a sablonos kisvárosi lég­kör, egyik sem szegheti elejét sor­sodnak... Az erdő, a róna és a szőlőhegy az, amely sarkadig dobbantja e végtelen haláltánc körforgásában, a borús amforák kőoldotta nedvében, a befalazott ágyúgolyó nyugodtságában a címerbe kövült madárfiókákban az esti fény simogatásában... Csakavégtelen zöld tenger az, amely egybeolvad lényeddel, s indáival örökké leköti távozni akarásod komor szándékát. tákban izzik a toll és érik az agy. Dr. Varga József: — Az alko­tás ténye oszlatná el a beolvadás valóságát, s az meggyőzően iga­zolná, hogy a muravidéki ma­gyarság a külön jogok gyakorlá­sával képes a saját anyanyelvén szakmai-tudományos és irodal­Ljubjanai utcakép Portorozs — napfényben Kedvelt csemege a csiga Horányi Barna riportja Költői vallomás

Next

/
Thumbnails
Contents