Somogyi Néplap, 1989. november (45. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-04 / 262. szám
1989. novemberi, szombat Somogyi Néplap 7 ALPOK-ADRIA ALPE-JADRAN < 2 vi^av-Hdiv A szlovén ősz borús-napfényes arcát mutatta Lendván és kísért Mariboron, Ljubjanán át Portorozsig. Az Alpok—Adria Munkaközösség kulturális bizottsága az idén Szlovéniába tette székhelyét, s ott szeptember végén egyeztették programjaikat az osztrák, az olasz, a jugoszláv és a magyar tartományok képviselői. Az idei szlovén ősz kiemelkedő politikai eseménye volt az alkotmánymódosításra tett javaslat: amely szerint a köztársaság úgy tekinti a szövetségi rendszert megalapozottnak, ha függetlensége garantált. Szlovéniában árubőség van az üzletekben, de egyre emelkednek az árak: napi egy százalék az infláció. Lépések Európában Bevezetőként álljon itt néhány megállapítás arról, milyennek is látja önmagát Szlovénia? Kétmilliós lakossága állítja elő Jugoszlávia nemzeti jövedelmének egyötödét. Egy lakos évente hatezer dollár nemzeti jövedelmet termel, s minden harmadik dollárt a nyugati piacon „termelnek ki”. 1970—75 között Szlovénia tizenkét évvel előzte meg Jugoszlávia gazdaságát, és fejlettsége azonos volt az olaszországi Veneto tartományéval, illetve az ausztriai Stájerországéval. Az idei eredmények alapján már tizennyolc évvel előzte meg Jugoszlávia gazdaságát, ám a szomszédos tartományok kétszer annyi nemzeti jövedelmet állítanak elő, mint a szlovénok. A lemaradás gazdasági okainak megszüntetését szolgálja az is, hogy egy év alatt háromezer kisvállalat kezdte meg működését. Sokféle a tulajdon is, és a nagyvállalatok azon igyekeznek, hogy megtalálják helyüket a piacgazdaságban: vegyes vállalatokat működtetnek, kooperációkat szorgalmaznak, serkentik a tudományos, technikai együttműködést. Azt szolgálja ez, hogy Szlovénia minél előbb közelebb kerüljön Európához. Megjegyzem: náluk ritkábban hangoztatott fogalom az európai házhoz való csatlakozás, de szinte lüktet a tenni akarás Szlovéniában, hogy céljukat minél előbb elérjék. Kirándulás a tengeren Muratáj címmel irodalmi, művelődési, társadalomtudományi és kritikai folyóiratot indítottak útjára a szlovéniai magyarok. Hungarológiai tevékenységük újabb vívmányaként tartják számon az önálló, magyar nyelvű folyóiratot, amelynek első száma 1988-ban jelent meg. Három irodalmárt idézünk útunk végén. Szunyogh Sándor: — Legyen a Muratáj vidékünk művelődési tükre, irodalmi munkásságunk szócsöve és alkotó tevékenységünk szigorú porondja, ahol csami-művészeti alkotások létrehozására. Bencze Lajos: — Irodalmunk csak így, a kritikával kiteljesedve léphet túl — érzésem szerint — megfeneklett helyzetén, az olvasókkal való termékeny kommunikációja által. A három irodalmár gondolatmenete, a szlovéniai magyar irodalom lényegét jellemző és fejlesztő esztétikumigény — a mi véleményünk szerint is — elfogadható. Szlovénia színei Milyen lesz Szlovénia 1992- ben, amikorra az európai ház beköltözhető lesz? A gazdasági együttműködés hatvanöt százalékát az Európai Gazdasági Közösség országaival tervezik. Milyennek látja a politikus a mai Szlovéniát? Ljubjanában, a Szlovén Kommunista Párt Központi Bizottságának épületében Milan Kucsan fogadta a magyar újságírókat. A szocializmus Szlovéniában is válságban van. A gazdaság nem működik hatékonyan, a párt nem fejlesztette politikai eszközeit az elmúlt évtizedekben. Két nyelven A ljubjanai fafeldolgozó és cellulózgyár kereskedelmi szövetséggé nőtt. Mintegy kétszáz kereskedelmi céggel, ipari termelő, raktározó és egyéb üzleti tevékenységgel Jugoszlávia nagyipari bázisa, amely az öt világrészen huszonkét kirendeltséggel és vállalattal rendelkezik. Bemutatótermük paradicsomi: a lakossági termékek özönével ismerkedtünk meg. Textil- és bőripari termékeik, orvosi műszereik, sportfelszereléseik, szórakoztatóipari termékeik megütik a világszínvonalat. A ljubjanai bank Jugoszlávia harmadik legerősebb pénzügyi intézménye. A banktevékenység egynegyede itt folyik. A lakossági megtakarítás legnagyobb hányadát széles körű hálózata kezeli, s az egyedüli jugoszláv bank, amelynek Budapesten is van képviselete New York, Párizs, Bécs, London, Bangkok mellett. Hogy élnek a szlovéniai magyarok? A Muraközben található kisebbség helyzetével foglalkozó sajtókonferencián jegyeztem fel, hogy Lendván hétezer- hatszázkilenc, Muraszombatban pedig ezerötszáznegyvennyolc magyar nemzetiségű polgár élt az 1981 -es népszámlálás idején. Szlovénia álláspontja az, hogy módszerében megújult nép- számlálás vezethet olyan eredményre, amely híven tükrözi a lakosság összetételét. Szlovéniában a magyar nemzetiségieken kívül még olasz kisebbség is található. A köztársaság 1974. évi alkotmánya ebben is példamutató: államalkotó nemzetiségnek ismeri el az őshonos lakosságot, köztük a magyarokat is. Nagy jelentőségű az alkotmány ama két szakasza, amely a magyar nemzetiségiek jogait külön is rendezi. A Muraközben a kétnyelvűség honosodott meg. Ennek iw»«»«!»!,,». m mmmw mimmtmmm mitmwmmmm «1 alapjait 1960-ban rakták le a köztársasági törvényben. A tanítás két nyelven folyik: a szlovén gyermek megtanul magyarul, a kisebbség ismeri és beszéli a köztársaság nyelvét. A pedagógusok közül hátrányos helyzetbe kerül fizetség dolgában is az, aki csak az egyik nyelvet beszéli. A legnagyobb kétnyelvű iskola Lendván működik. Az ezer diáknak több mint a fele magyar nemzetiségű. Tapasztaltuk is, hogy magyarul kérdezve, magyar választ kaptunk. Ám a kétnyelvű oktatás tizenöt éven át zsákutcába torkollott, 1975-től nyűt meg a diákok számára az a lehetőség, hogy fakultatív módon folytathassák a magyar nyelvtanulását. 1981-hen Lendván megalakult a kétnyelvű középiskolai központ. A nyelvi egyenjogúságot tükrözik a nyilvános feliratok is. Szlovénia ünnepein az állami zászló mellett ott lobog a magyar trikolór is. Az oktatás mellett — s ebben már Vasnak, Zalának és Győr- Sopron megyének az Adria— Alpok Közösség tagjainak is szerepük van — fontos területe az anyanyelv és a hagyományos kultúra ápolásának a közművelődés. Jugoszlávia demokratizálódásának folyamatában élen jár Szlovénia. Muratáj Mariborban újságíró kollégákkal találkoztunk. A Vecer szerkesztőségének vezető munkatársai fogadtak és ott volt velünk Szunyogh Sándor költő is. A szlovéniai magyarok 1989- ben megjelentetett szemléjét ajándékozta a vendégeknek. Föllapozva a kiadványt, Hasonulás című versét találtam a füzetben. Sorait idézve élem át újra azt a temérdek élményt, amelyet Szlovénia nyújtott a meghívott magyar újságíróknak. „Nem a soknyelvű gagyogás, sem az egyöntetű munkanapok láza, sem a sablonos kisvárosi légkör, egyik sem szegheti elejét sorsodnak... Az erdő, a róna és a szőlőhegy az, amely sarkadig dobbantja e végtelen haláltánc körforgásában, a borús amforák kőoldotta nedvében, a befalazott ágyúgolyó nyugodtságában a címerbe kövült madárfiókákban az esti fény simogatásában... Csakavégtelen zöld tenger az, amely egybeolvad lényeddel, s indáival örökké leköti távozni akarásod komor szándékát. tákban izzik a toll és érik az agy. Dr. Varga József: — Az alkotás ténye oszlatná el a beolvadás valóságát, s az meggyőzően igazolná, hogy a muravidéki magyarság a külön jogok gyakorlásával képes a saját anyanyelvén szakmai-tudományos és irodalLjubjanai utcakép Portorozs — napfényben Kedvelt csemege a csiga Horányi Barna riportja Költői vallomás
