Somogyi Néplap, 1989. november (45. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-27 / 281. szám
2 Somogyi Néplap 1989. november 27., hétfő Az osztozkodás szemlélete helyett a gyarapodás igénye ■ MSZP-GYÜLÉS TABON Program a helyi gondok megoldására Titkárok tanácsa alakalt — Szavazás a kisközségekben (Folytatás az 1. oldalról) A paraszti életforma szép hagyományait fölemlegetők- nek felelve mondta: a világ átalakul, s miközben a parasztság tisztelettel gondol hagyományaira, maga sem akar tisztán régmúlt életformát, hanem olyan falut, amely gyerekének is vonzó lesz. Egyvalamit azonban meg kell őrizni: a paraszti szuverenitást, azt, hogy dolgaiban maga dönthet. Ez az alapja és lényege a magyar paraszti életformának, szemléletnek, amelyhez megint csak tulajdonosra van szükség. — Az osztozkodás szemlélete helyett a gyarapodás igénye legyen a mozgatórugója cselekedetünknek! Az elmúlt 40 esztendő tapasztalataiból azt is érdemes megjegyezni, hogy a gyarapodás versenye helyébe az osztozkodás versenye került, és ez éppen azokat a mozgatórugókat szerelte ki a személyiségből, amelyek nélkül nincs emelkedő nemzet, nö- vékvő, gyarapodó társadalom. Bármilyen formája maradjon is fenn a mező- gazdasági termelésnek, ott megszemélyesíthető tulajdonnak kell lenni. Ki kell mondani, hogy az állami tulajdon nemcsak hogy nem magántulajdon, de nem is közösségi tulajdon, hanem egy gazdátlan és elbitangoló tulajdon, amelynek megszemélyesíthető felelőse, mozgatója nincsen, csak a bürokrácia. Arra van tehát szükség, hogy az állami tulajdonnak is legyen felelőse. Pozsgay Imre szerint a tulajdonkérdés átgondolása hozhat felelősebb magatartást a föld ügyében is. Az ésszerűtlen gazdálkodás, a hozamok hajhászása kapcsán a föld rombolása történik. Ha a parasztság érKészül decemberi, XIV. kongresszusára a Magyar Szocialista Munkáspárt. Megyei gyűlésükön szombaton Kaposváron az oktatási igazgatóságon 120-an vettek részt. Jelen volt több ellenzéki szervezet ismert aktivistája. Igen kevés volt a fiatal arc: a résztvevők többsége túl volt már az ötvenedik életévén. A gyűlés szónoka dr. Szirmai Jenő, az OTP nyugalmazott vezérigazgatója, az az MSZMP országos szervezőbizottságának tagja volt, akit Benkő József, a párt megyei szervezőbizottságának elnöke köszöntött, s tájékoztatta a résztvevőket az MSZMP célkitűzéseiről, a párt megyei helyzetéről. A MÁV dolgozói alakították meg az első MSZMP-alap- szervezetet a megyében, de másutt — mindenekelőtt Siófokon és Marcaliban is — fellépett Benkő József szerint a tagság egy része azzal az igénnyel, hogy MSZMP-szervezetet kíván létrehozni. Viszonylag rövid idő alatt sikerült megalakítani a párt megyei szervezőbizottságát, felvették a kapcsolatot a központtal, és a megbízólevelek birtokában kezdtek hozzá a széles körű szervezéshez; mér a falvakban is működik alapszervezetük, és több helyről jelezték az alakulási szándékot. (Hivatalosan nem közölték, de kérdésünkre elmondták: jelenleg mintegy 250—300-ra becsülik a 'megyében az zi, hogy övé a tulajdon — bármilyen formát is választ a gazdálkodásra —, az környezetbarát lesz. Az erdőgazdálkodásról szólva kifejtette, az állam nemcsak az igazgatás esz- köveivel segíthet az erdő- gazdálkodás gondjain. Ha elfogadjuk, hogy az erdők fontos ökológiai tényezők, akkor az egész közösség érdekében segíteni kell azoknak, akik gazdálkodásuk során ezt szem előtt tartják. A vadászatról szólva azt fejtette ki, hogy a törvény dönti majd el, kié a vad. Egy azonban biztos: a!ki eltűri, hogy a földjén vad éljen s azt is, hogy vadásszanak ott, jogosan tarthat igényt arra, hogy ezért járandóságot kapjon. Végül arról szólt, hogy a modern mezőgazdaság — amely lehetővé teszi a tradicionális paraszti életmódot is — nem folytatható állami támogatás nélkül: a rohamosan terjedő új technológiák világában nem tudja a parasztság követni az átalakuló társadalom költségeit. Az államnak kell ezért MSZMP tagjainak számát.) Benkő József felolvasta azt a beadványt, amelyben a tanácstól igénylik, hogy utalja ki a megyei szervezőbizottság számára Kaposváron a Füredi út 22. számú alapszervezeti, illetve körzeti párthelyiséget. Ezután méltatta a munkásőrség tevékenységét és sajnálatosnak tartotta a megszüntetéséről hozott döntést. Ügy képzelik, hogy a munkásőrök baráti körként továbbra is segíthetik az MSZMP célkitűzéseinek megvalósítását. megőrizve azokat az értékeket, amelyek e testületben hosszú évek alatt létrejöttek. Dr. Szirmai Jenő beszédében ezt mondta: — Ma nehéz szívvel tanácskozunk; zavarodottsággal, lelkiismereti válsággal, bizonyos hitehagyotts ággal is találkozhatunk. Az országban politikai és gazdasági válság jelei mutatkoznak. E válságjelek különösen tapasztalhatók voltak a legutóbbi kongresszuson, amely valójában nem kongresszus, hanem reformdiktatúra, puccs volt és a párttagság ellen irányult. — Mi ezt nem fogadhatjuk el — folytatta méltóság- teljesen Szirmai Jenő; hangja egyre keményebb és szenvedélyesebb lett, amikor azt fejtegette, hogy mit akar az MSZMP. Tragikusnak minősítette az elmúlt negyvennégy év eredményeinek őrködni, hogy a mezőgazdaságban jövedelemtermelés legyen. Nosztalgiát sem nélkülöző hozzászólások következtek ezután. A békési földek gazdája és a Tab környékén gazdálkodó fiatal paraszt- ember mondta el tapasztalatait, sikereit. Dr. Tarján László erdőmérnök, a Kisgazdapárt megyei szóvivője azt javasolta, hogy szervezzék meg az erdőik intézményes kezelését, hozzanak létre erdőfenntartó alapot, amelybe a gazdálkodók fizetik be a járadékot, a kitér zel az MSZMP nem ért egyet. Nem a struktúrának köszönhető, hogy ide jutott az ország, hanem az elkövetett hibáknak, a rossz munkának. Ezért az MSZMP nem rendszer-, hanem csak modellváltást akar. Marxista pártként tevékenykedik, de az elméletet nem dogmaként, hanem alkotó módon kezeli. Nem elszigeteltségre, hanem együttműködésre törekszik (beleértve az ellenzék haladó szárnyát is> mindenki, aki a nemzetet segít kiemelni a mostani kátyúból. Szirmai Jenő reform- és pluralista pártnak nevezte az MSZMP-t, amely gazdaságpolitikájában e lét- biztonságot, a vegyes tulajmelt fa mennyisége alapján. Véleménye szerint nem szabad az állami erdőket felosztani és az öt hektárnál nagyobbakat sem lehet magánkézbe adni. A volt köz- birtokossági erdőik viszont kerüljenek vissza magánkézbe. Igazságtalannak tartja a föld és a vad tulajdonjogának szétválasztását s a vadászati jog állami monopóliumát. Szeretnék elérni, hogy a vadászat ne privilegizált jog legyen, s azt is, hogy a tulajdonost illesse meg ennek a jognak a haszonbérbe adása. Bodnár Imre toponári tsz- elnök a föld értékének meghatározását tekintette a tulajdonrendezés reális alapjának. Véleménye szerint a tulajdonjog 1947-es állapotok szerinti visszaállítása nehezen képzelhető el, hiszen a 60-as évekig adásvétel tárgya volt a föld. A földtulajdon és a földtörvény jogi rendezését viszont támogatni kell. A szenvedélyes hangú vitában volt a miniszter lemondását követelő vélemény, a veszteséges tsz-ek- nek juttatott állami támogatások miatt, mások azt javasolták, hogy az új földtörvény megszületéséig tiltsák meg a tsz-eknek a föld adásvételét. dönt szorgalmazza és küzd az ország — úgymond — kiárusítása ellen. Mivel az idő rövid, a kongresszusra csak akcióprogram készül. A választások után sorra kerülő MSZMP-kongresszu- son dolgozzák ki a hosszabb távú célkitűzéseket. A szánok sok kérdést kapott. Rájuk válaszolva többek között elmondta: Grósz Károly válaszolni fog arra, miért vonult ki a legutóbbi kongresszusról, látva a kritikus helyzetet. Szerinte az alapszervezeteknek december 31-ig törvényadta joguk, hogy a munkahelyen ma- radva működjenek. Az MSZMP a jövőben sem mond le a munkahelyi politizálásról, de betartja az Formaságoktól mentes összevont taggyűlést tartottak november 24-én. este a Zichy Mihály Művelődési Központ kamaratermében az MSZMP Tabon élő tagjai. Soós József, a szervezőbizottság vezetője tájékoztatta a jelen levőket arról, hogy 60-ra emelkedett a taglétszám. A városi szervezőbizottság addigi munkájáról és a tapasztalatairól elmondta, hogy a volt MSZMP-tagok közül nem mindenki értette meg a változás fontosságát, az új programot és alapszabályt pedig egyesek nem mindig értelmezték helyesen. Szólt arról is, hogy nagy még a bizonytalanság az emberekben, és egyes térségekben igen lassú az alapszervezetek létrehozása. (Tjjrökkoppányt és Kisbárapátit emelte ki). Bejelentette: Tabon négy, Bá- bonymegyeren, Karádon, valamint Nágocson eddig egy-egy alapszervezet alakult. Folytatják a szervezést valamennyi kisközségben. Beszélt arról is, hogy a pártvagyon (amely nem jelentős) leltározása folyamatban van. Leglényegesebbnek a párt szervezeti minősítését, a helyi programok és a politikai állásfoglalás kialakítását, annak képviselését tartotta. Azért is fontos ez. ezzel kapcsolatos törvényeket. A felszólalók elítélték azokat, akik megkérdőjelezik a négy évtized eredményeit, többen „köpönyegforgatónak” nevezték azokat, akik más pártokba léptek, elhagyva az MSZMP-t. Nagy hibának minősítették a munkásőrség megszüntetését, keserűen beszéltek arról a negatív megítélésről, amely a közvéleményben — főként az ország sajtójában — ma tapasztalható. Sérelmezték, hogy szinte minden megnyilatkozásban fundamentalistáknak és sztálinistáknak bélyegzik az MSZMP tagjait. Biztosították a vezetőséget arról, hogy kiállnak az MSZMP céljai mellett: a párt már nehezebb helyzetben is talpon tudott maradni, közérzetükre ezért az optimizmus a jellemző. Dr. Szirmai Jenő elemezte az elhangzottakat. Óvott a hurráoptimizmustól, mert mint mondta — rendkívül nehéz helyzetben van az ország és pénzszűkével küzd az MSZMP is. Csak a helyi erőre lehet támaszkodni. Elítélte, hogy több felszólaló köpönyegforgaitónak nevezte azokat, akik eltávolodtak az MSZMP-től. Üj helyzet van — mondta —, és az eltávolodás nem jelent becstelenséget. Tartózkodni kell az elmarasztaló jelzőktől. Kulturáltan kelll politizálni és együttműködésre törekedni mindenkivel, aki felemelkedésért dolgozik — hangoztatta az országos szervező- bizottság tagja. A gyűlés végén a résztvevők elénekelték az Intema- cionálét. Szegedi Nándor mert a tagságnak kiküldött helyi rpogramtervezet sok vélemény hasznosításával készült, és mégsem tekinthető véglegesnek. Tabon az MSZP tagjai szükségesnek tartják, hogy a hatalmi ágak helyi szinten is váljanak szét önkormányzati és végrehajtó területre, az állampolgárok ügyei helyben legyenek intézhetők, a termelő jellegű infrastrukturális beruházások szolgálják a foglalkoztatás feltételeinek javítását, kapjanak nagyobb támogatást és védelmet az életképes kisvállalkozások. Az is fontos, hogy a beszerzési források feltárásával javuljon a választék a kereskedelemben, a vendéglátásban és a szolgáltatásban pedig az ellátás színvonala az érdekeltség és a tulajdonosi kötődés fokozásával emelkedjen. Egészséges ivóvizet is kell biztosítani és bővíteni a szennyvíztisztító telep kapacitását, javítani a közlekedést és a hírközlést, emelni a közművelődés színvonalát, csökkenteni az osztálytermek zsúfoltságát, és keresni kell a lehetőségét egy új kollégium megépítésének. A csaknem három órás gyűlésen tíznél többen kértek szót: Vajkó László egy tagtoborzó fontosságára hívta föl a figyelmet, kiemelve az MSZP nyitott jellegét. Juhász István az alapszervezetek nyílt színrelépését tartotta a legfontosabbnak. Gyimesi Lajos a választás és a demokrácia kapcsolatáról beszélt: mindenkit kulturált politizálásra szólított fel. Teleki Sándor tapasztalata: a kivárás azért van, mert az országos vezetők nem mindig léptek föl egységesen, illetve nem észlelhető mindig a tiszta vonalvezetés. Beismerte: a helyi vezetés sem volt elég aktív az egyes emberek. meggyőzésében, az agitációban. Baksai Ferenc a nyíltságot és a tisztességet tartotta fontosnak, valamint azt, hogy egyértelmű gazdasági programot. kelj végre kidolgozni. Kemelte még a tömegbefolyás és a mozgalmi jelleg erősítését is. A tabi térségi taggyűlésen szót kért Sárái Árpád, az MSZP megyei szervezőbizottságának elnöke is. Hozzászólásában az eddigi tapasztalatok mellett hangsúlyozta a helyi feladatok fontosságát. Mint mondta, megérti az idősebb párttagok gondját, és türelmet kért a tagságtól. Szólt az MSZMP- hez, a kormányhoz és a szakszervezethez való viszonyról, valamint arról, hogy ma már másképpen kell politizálni, mint régen. A péntek esti gyűlésen Tabon is megalakult a titkárok koordinációs tanácsa; ennek vezetője Juhász István lett, majd megválasztották a háromtagú pénzügyi ellenőrző bizottságot. Végül a tabiak csatlakoztak a fo- nyódiak állásfoglalásához, mely szerint az MSZP országos elnöksége mielőbb mondja ki; nem tekinti testvérpártnak a sztálini típusú kommunista pártokat, amelyek súlyosan megsértik az emberi jogokat..... Krutek József Pozsgay Imre Nagyatádon és Csurgón Pozsgay Imre, az MSZP elnökségének tagja szombaton Kadarkúton, Nagyatádon és Csurgón járt. A rövid kadarkúti megálló után Nagyatád városközpontjában tett sétát és találkozott a kisváros lakóival. Csurgón fórumon válaszolt a település lakóinak kérdéseire, és látogatást tett a gimnáziumban is. A csurgóiak régóta hívták találkozóra Pozsgay Imrét, aki elmondta, hogy a várost és Csokonai emlékének ápolásában betöltött szerepét jól ismeri. Lakóival ezen a szombat délutánon ismerkedett meg. MEGYEI PÁRTGYÜLÉST TARTOTTAK SZOMBATON Csak modellváltást akar az MSZMP 250—300 tagjuk van — Szirmai Jenő a kongresszusról minősítését,és kifejtette: ez-
