Somogyi Néplap, 1989. november (45. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-27 / 281. szám

2 Somogyi Néplap 1989. november 27., hétfő Az osztozkodás szemlélete helyett a gyarapodás igénye ■ MSZP-GYÜLÉS TABON Program a helyi gondok megoldására Titkárok tanácsa alakalt — Szavazás a kisközségekben (Folytatás az 1. oldalról) A paraszti életforma szép hagyományait fölemlegetők- nek felelve mondta: a világ átalakul, s miközben a pa­rasztság tisztelettel gondol hagyományaira, maga sem akar tisztán régmúlt élet­formát, hanem olyan falut, amely gyerekének is vonzó lesz. Egyvalamit azonban meg kell őrizni: a paraszti szuverenitást, azt, hogy dol­gaiban maga dönthet. Ez az alapja és lényege a magyar paraszti életformának, szem­léletnek, amelyhez megint csak tulajdonosra van szük­ség. — Az osztozkodás szemlé­lete helyett a gyarapodás igénye legyen a mozgatóru­gója cselekedetünknek! Az elmúlt 40 esztendő tapaszta­lataiból azt is érdemes meg­jegyezni, hogy a gyarapodás versenye helyébe az osztoz­kodás versenye került, és ez éppen azokat a mozgatóru­gókat szerelte ki a szemé­lyiségből, amelyek nélkül nincs emelkedő nemzet, nö- vékvő, gyarapodó társada­lom. Bármilyen formája maradjon is fenn a mező- gazdasági termelésnek, ott megszemélyesíthető tulaj­donnak kell lenni. Ki kell mondani, hogy az állami tu­lajdon nemcsak hogy nem magántulajdon, de nem is közösségi tulajdon, hanem egy gazdátlan és elbitangoló tulajdon, amelynek megsze­mélyesíthető felelőse, moz­gatója nincsen, csak a bü­rokrácia. Arra van tehát szükség, hogy az állami tu­lajdonnak is legyen felelő­se. Pozsgay Imre szerint a tulajdonkérdés átgondolása hozhat felelősebb magatar­tást a föld ügyében is. Az ésszerűtlen gazdálkodás, a hozamok hajhászása kap­csán a föld rombolása tör­ténik. Ha a parasztság ér­Készül decemberi, XIV. kongresszusára a Magyar Szocialista Munkáspárt. Me­gyei gyűlésükön szombaton Kaposváron az oktatási igazgatóságon 120-an vettek részt. Jelen volt több ellen­zéki szervezet ismert akti­vistája. Igen kevés volt a fiatal arc: a résztvevők többsége túl volt már az öt­venedik életévén. A gyűlés szónoka dr. Szir­mai Jenő, az OTP nyugal­mazott vezérigazgatója, az az MSZMP országos szerve­zőbizottságának tagja volt, akit Benkő József, a párt megyei szervezőbizottságá­nak elnöke köszöntött, s tá­jékoztatta a résztvevőket az MSZMP célkitűzéseiről, a párt megyei helyzetéről. A MÁV dolgozói alakították meg az első MSZMP-alap- szervezetet a megyében, de másutt — mindenekelőtt Siófokon és Marcaliban is — fellépett Benkő József szerint a tagság egy része azzal az igénnyel, hogy MSZMP-szervezetet kíván létrehozni. Viszonylag rövid idő alatt sikerült megalakí­tani a párt megyei szervező­bizottságát, felvették a kap­csolatot a központtal, és a megbízólevelek birtokában kezdtek hozzá a széles körű szervezéshez; mér a falvak­ban is működik alapszerve­zetük, és több helyről jelez­ték az alakulási szándékot. (Hivatalosan nem közölték, de kérdésünkre elmondták: jelenleg mintegy 250—300-ra becsülik a 'megyében az zi, hogy övé a tulajdon — bármilyen formát is választ a gazdálkodásra —, az kör­nyezetbarát lesz. Az erdőgazdálkodásról szólva kifejtette, az állam nemcsak az igazgatás esz- köveivel segíthet az erdő- gazdálkodás gondjain. Ha elfogadjuk, hogy az erdők fontos ökológiai tényezők, akkor az egész közösség ér­dekében segíteni kell azok­nak, akik gazdálkodásuk so­rán ezt szem előtt tartják. A vadászatról szólva azt fej­tette ki, hogy a törvény dönti majd el, kié a vad. Egy azonban biztos: a!ki el­tűri, hogy a földjén vad él­jen s azt is, hogy vadássza­nak ott, jogosan tarthat igényt arra, hogy ezért já­randóságot kapjon. Végül arról szólt, hogy a modern mezőgazdaság — amely lehetővé teszi a tra­dicionális paraszti életmódot is — nem folytatható álla­mi támogatás nélkül: a ro­hamosan terjedő új techno­lógiák világában nem tudja a parasztság követni az át­alakuló társadalom költsége­it. Az államnak kell ezért MSZMP tagjainak számát.) Benkő József felolvasta azt a beadványt, amelyben a tanácstól igénylik, hogy utalja ki a megyei szerve­zőbizottság számára Kapos­váron a Füredi út 22. számú alapszervezeti, illetve kör­zeti párthelyiséget. Ezután méltatta a munkásőrség te­vékenységét és sajnálatos­nak tartotta a megszünteté­séről hozott döntést. Ügy képzelik, hogy a munkás­őrök baráti körként tovább­ra is segíthetik az MSZMP célkitűzéseinek megvalósí­tását. megőrizve azokat az értékeket, amelyek e testü­letben hosszú évek alatt létrejöttek. Dr. Szirmai Jenő beszédé­ben ezt mondta: — Ma nehéz szívvel ta­nácskozunk; zavarodottság­gal, lelkiismereti válsággal, bizonyos hitehagyotts ággal is találkozhatunk. Az or­szágban politikai és gazda­sági válság jelei mutatkoz­nak. E válságjelek különö­sen tapasztalhatók voltak a legutóbbi kongresszuson, amely valójában nem kong­resszus, hanem reformdik­tatúra, puccs volt és a párt­tagság ellen irányult. — Mi ezt nem fogadhat­juk el — folytatta méltóság- teljesen Szirmai Jenő; hang­ja egyre keményebb és szenvedélyesebb lett, amikor azt fejtegette, hogy mit akar az MSZMP. Tragikusnak minősítette az elmúlt negy­vennégy év eredményeinek őrködni, hogy a mezőgazda­ságban jövedelemtermelés legyen. Nosztalgiát sem nélkülöző hozzászólások következtek ezután. A békési földek gaz­dája és a Tab környékén gazdálkodó fiatal paraszt- ember mondta el tapaszta­latait, sikereit. Dr. Tarján László erdőmérnök, a Kis­gazdapárt megyei szóvivője azt javasolta, hogy szervez­zék meg az erdőik intézmé­nyes kezelését, hozzanak létre erdőfenntartó alapot, amelybe a gazdálkodók fize­tik be a járadékot, a kitér ­zel az MSZMP nem ért egyet. Nem a struktúrának köszönhető, hogy ide jutott az ország, hanem az elkö­vetett hibáknak, a rossz munkának. Ezért az MSZMP nem rendszer-, hanem csak modellváltást akar. Marxis­ta pártként tevékenykedik, de az elméletet nem dog­maként, hanem alkotó mó­don kezeli. Nem elszigetelt­ségre, hanem együttműkö­désre törekszik (beleértve az ellenzék haladó szárnyát is> mindenki, aki a nemzetet segít kiemelni a mostani kátyúból. Szirmai Jenő re­form- és pluralista pártnak nevezte az MSZMP-t, amely gazdaságpolitikájában e lét- biztonságot, a vegyes tulaj­melt fa mennyisége alapján. Véleménye szerint nem sza­bad az állami erdőket fel­osztani és az öt hektárnál nagyobbakat sem lehet ma­gánkézbe adni. A volt köz- birtokossági erdőik viszont kerüljenek vissza magán­kézbe. Igazságtalannak tart­ja a föld és a vad tulajdon­jogának szétválasztását s a vadászati jog állami mono­póliumát. Szeretnék elérni, hogy a vadászat ne privile­gizált jog legyen, s azt is, hogy a tulajdonost illesse meg ennek a jognak a ha­szonbérbe adása. Bodnár Imre toponári tsz- elnök a föld értékének meg­határozását tekintette a tu­lajdonrendezés reális alap­jának. Véleménye szerint a tulajdonjog 1947-es állapo­tok szerinti visszaállítása nehezen képzelhető el, hi­szen a 60-as évekig adás­vétel tárgya volt a föld. A földtulajdon és a földtör­vény jogi rendezését viszont támogatni kell. A szenvedélyes hangú vi­tában volt a miniszter le­mondását követelő véle­mény, a veszteséges tsz-ek- nek juttatott állami támo­gatások miatt, mások azt javasolták, hogy az új föld­törvény megszületéséig tilt­sák meg a tsz-eknek a föld adásvételét. dönt szorgalmazza és küzd az ország — úgymond — ki­árusítása ellen. Mivel az idő rövid, a kongresszusra csak akcióprogram készül. A választások után sorra kerülő MSZMP-kongresszu- son dolgozzák ki a hosszabb távú célkitűzéseket. A szánok sok kérdést ka­pott. Rájuk válaszolva töb­bek között elmondta: Grósz Károly válaszolni fog arra, miért vonult ki a legutóbbi kongresszusról, látva a kri­tikus helyzetet. Szerinte az alapszervezeteknek decem­ber 31-ig törvényadta joguk, hogy a munkahelyen ma- radva működjenek. Az MSZMP a jövőben sem mond le a munkahelyi poli­tizálásról, de betartja az Formaságoktól mentes összevont taggyűlést tar­tottak november 24-én. este a Zichy Mihály Művelődési Központ kamaratermében az MSZMP Tabon élő tagjai. Soós József, a szervezőbi­zottság vezetője tájékoztatta a jelen levőket arról, hogy 60-ra emelkedett a taglét­szám. A városi szervezőbizottság addigi munkájáról és a ta­pasztalatairól elmondta, hogy a volt MSZMP-tagok közül nem mindenki értet­te meg a változás fontossá­gát, az új programot és alapszabályt pedig egyesek nem mindig értelmezték helyesen. Szólt arról is, hogy nagy még a bizonyta­lanság az emberekben, és egyes térségekben igen las­sú az alapszervezetek létre­hozása. (Tjjrökkoppányt és Kisbárapátit emelte ki). Be­jelentette: Tabon négy, Bá- bonymegyeren, Karádon, valamint Nágocson eddig egy-egy alapszervezet ala­kult. Folytatják a szervezést valamennyi kisközségben. Beszélt arról is, hogy a pártvagyon (amely nem je­lentős) leltározása folyamat­ban van. Leglényegesebbnek a párt szervezeti minősíté­sét, a helyi programok és a politikai állásfoglalás kiala­kítását, annak képviselését tartotta. Azért is fontos ez. ezzel kapcsolatos törvénye­ket. A felszólalók elítélték azo­kat, akik megkérdőjelezik a négy évtized eredményeit, többen „köpönyegforgató­nak” nevezték azokat, akik más pártokba léptek, elhagy­va az MSZMP-t. Nagy hi­bának minősítették a mun­kásőrség megszüntetését, ke­serűen beszéltek arról a ne­gatív megítélésről, amely a közvéleményben — főként az ország sajtójában — ma tapasztalható. Sérelmezték, hogy szinte minden megnyi­latkozásban fundamentalis­táknak és sztálinistáknak bélyegzik az MSZMP tag­jait. Biztosították a vezető­séget arról, hogy kiállnak az MSZMP céljai mellett: a párt már nehezebb helyzet­ben is talpon tudott marad­ni, közérzetükre ezért az optimizmus a jellemző. Dr. Szirmai Jenő elemez­te az elhangzottakat. Óvott a hurráoptimizmustól, mert mint mondta — rendkívül nehéz helyzetben van az or­szág és pénzszűkével küzd az MSZMP is. Csak a helyi erőre lehet támaszkodni. El­ítélte, hogy több felszólaló köpönyegforgaitónak nevezte azokat, akik eltávolodtak az MSZMP-től. Üj helyzet van — mondta —, és az eltávo­lodás nem jelent becstelen­séget. Tartózkodni kell az elmarasztaló jelzőktől. Kul­turáltan kelll politizálni és együttműködésre törekedni mindenkivel, aki felemelke­désért dolgozik — hangoz­tatta az országos szervező- bizottság tagja. A gyűlés végén a résztve­vők elénekelték az Intema- cionálét. Szegedi Nándor mert a tagságnak kiküldött helyi rpogramtervezet sok vélemény hasznosításával készült, és mégsem tekint­hető véglegesnek. Tabon az MSZP tagjai szükségesnek tartják, hogy a hatalmi ágak helyi szinten is váljanak szét önkor­mányzati és végrehajtó te­rületre, az állampolgárok ügyei helyben legyenek in­tézhetők, a termelő jellegű infrastrukturális beruházá­sok szolgálják a foglalkoz­tatás feltételeinek javítását, kapjanak nagyobb támoga­tást és védelmet az életké­pes kisvállalkozások. Az is fontos, hogy a beszerzési források feltárásával javul­jon a választék a kereske­delemben, a vendéglátásban és a szolgáltatásban pedig az ellátás színvonala az ér­dekeltség és a tulajdonosi kötődés fokozásával emel­kedjen. Egészséges ivóvizet is kell biztosítani és bőví­teni a szennyvíztisztító te­lep kapacitását, javítani a közlekedést és a hírközlést, emelni a közművelődés színvonalát, csökkenteni az osztálytermek zsúfoltságát, és keresni kell a lehetősé­gét egy új kollégium meg­építésének. A csaknem három órás gyűlésen tíznél többen kér­tek szót: Vajkó László egy tagtoborzó fontosságára hív­ta föl a figyelmet, kiemel­ve az MSZP nyitott jelle­gét. Juhász István az alap­szervezetek nyílt színrelé­pését tartotta a legfonto­sabbnak. Gyimesi Lajos a választás és a demokrácia kapcsolatáról beszélt: min­denkit kulturált politizá­lásra szólított fel. Teleki Sándor tapasztalata: a ki­várás azért van, mert az országos vezetők nem min­dig léptek föl egységesen, il­letve nem észlelhető mindig a tiszta vonalvezetés. Beis­merte: a helyi vezetés sem volt elég aktív az egyes em­berek. meggyőzésében, az agitációban. Baksai Ferenc a nyíltságot és a tisztességet tartotta fontosnak, valamint azt, hogy egyértelmű gazda­sági programot. kelj végre kidolgozni. Kemelte még a tömegbefolyás és a mozgal­mi jelleg erősítését is. A tabi térségi taggyűlésen szót kért Sárái Árpád, az MSZP megyei szervezőbi­zottságának elnöke is. Hoz­zászólásában az eddigi ta­pasztalatok mellett hangsú­lyozta a helyi feladatok fon­tosságát. Mint mondta, meg­érti az idősebb párttagok gondját, és türelmet kért a tagságtól. Szólt az MSZMP- hez, a kormányhoz és a szakszervezethez való vi­szonyról, valamint arról, hogy ma már másképpen kell politizálni, mint régen. A péntek esti gyűlésen Ta­bon is megalakult a titká­rok koordinációs tanácsa; ennek vezetője Juhász Ist­ván lett, majd megválasztot­ták a háromtagú pénzügyi ellenőrző bizottságot. Végül a tabiak csatlakoztak a fo- nyódiak állásfoglalásához, mely szerint az MSZP or­szágos elnöksége mielőbb mondja ki; nem tekinti test­vérpártnak a sztálini típu­sú kommunista pártokat, amelyek súlyosan megsértik az emberi jogokat..... Krutek József Pozsgay Imre Nagyatádon és Csurgón Pozsgay Imre, az MSZP elnökségének tagja szom­baton Kadarkúton, Nagyatádon és Csurgón járt. A rövid kadarkúti megálló után Nagyatád városközpontjában tett sétát és találkozott a kisváros lakóival. Csurgón fórumon válaszolt a település lakóinak kérdéseire, és látogatást tett a gimnáziumban is. A csurgóiak régóta hívták találkozóra Pozsgay Imrét, aki elmondta, hogy a várost és Csokonai emlékének ápolásában betöltött szerepét jól ismeri. La­kóival ezen a szombat délutánon ismerkedett meg. MEGYEI PÁRTGYÜLÉST TARTOTTAK SZOMBATON Csak modellváltást akar az MSZMP 250—300 tagjuk van — Szirmai Jenő a kongresszusról minősítését,és kifejtette: ez-

Next

/
Thumbnails
Contents