Somogyi Néplap, 1989. november (45. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-24 / 279. szám
6 SOMOGYI NÉPLAP 1989. november 24., péntek soMogyi rrAjÄ% hmwe'Ríe'k dósítás, tanulmány sem, amelyet ök ne vennének észre, s ne kerülne a gyűjteményükbe. — Mi sem történészkedni, sem tudóskodni nem akarunk, csak összegyűjtjük mindazt, ami kapcsolódik Szentgyörgy történetéhez. Azt akaijuk dokumentálni, hogy itt az emberek ugyan soha nem vettek részt nagy csatákban — de éltek. Életük, életünk „hogyanját", minőségét akaijuk megmutatni. 1969-ben mindössze 150 példányban, stencilezett formában jelentettük meg a falu történetének első kötetét, 1978-ban pedig már 2000 példányos, nyomdai úton előállított könyv tanúskodik munkánk eredményéről. S ami még tanúskodhatna, ha lenne hozzá pénz és nyomdai kapacitás: 32 dosszié, 14—15 ezer fotóval, újságokból kivágott, Szentgyörgyről szóló tudósításokkal. A fényképek legnagyobb részét Kiszling doktor készítette, akinek gyermekkora óta hobbija a fotózás. Az édesanyjától ellopott levesestül volt az első hívóedénye. A doktor úr képei nem beállítások. Ha jeles ünnep, nevezetes esemény, társadalmi munka van a faluban, tudják az emberek: megjelenik, kezében fényképezőgéppel, s a pillanat maradandóvá válik, része lesz Szentgyörgy történetének. Aki belelapoz ezekbe a dossziékba, nemcsak egy település, hanem egy nép históriáját, mindennapjait ismerheti meg. Az 1616-ból származó „szentgyörgyös” kő- kereszt fotója éppúgy megtalálható itt, mint a század eleji rokkák, cserépfazekak, karosszékek fényképei, az 1925-ös harangszentelésről, vagy a paraszti munkákról készített felvételek. A Szentgyörgyi Képes Krónika országosan egyedülálló — mondják a szakemberek. Település, természet, kulturális élet, társadalompolitika és műemlékeink fejezetek jelentik a vázát ennek a hatalmas anyagnak, amelyre nap nap után új réteg kerül. Dr. Kiszling Mátyás hagyománytisztelete a családi tárgyakra. emlékekre is vonatkozik. Apja egyéni rendelőjében mint MÁV-üzemorvos fogadja a vasutas dolgozókat. Annál az asztalnál úja a recepteket, amelyet még az asztalos nagyapa készített a fiának, amikor körorvos lett Szentgyörgyön. Ebből az időből való a régi röntgen, a mosdó, a telefon is — egy orvos- történeti múzeum leendő kiállítási tárgyai. „Eltűnök egy hétre” — Építettem egy lakókocsit Barkasból, s most eltűnők egy hétre — lepne meg a doktor úr, de az együtt töltött pár óra után ez már kevéssé sikerül. — Elmegyek az Északi-Középhegységbe, sétálok, fotózom — pihenek. Nekem a fotózás tökéletes ki- kapcsolódást jelent, csakúgy, mint a rádiózás. Ebben is amatőr vagyok, s ezért élvezettel csinálom. Leül a rádió mellé, fölötte egy- egy országrajellemző tárgyak. — A falunak hoztuk ajándékba — mondja, s mesél Tanzániáról, Dél-Afrikárci, ahova barátok hívták meg. Elmondja, hogy ő mindig elérhető, ha szükség van rá, mert a CB minden útjára elkíséri. A CB munkaeszköz, életek köszönhetők a gyors segítségnek. Kezdeményezésére Badacsonytól Fonyódig kiépült az egészségügyi CB-hálózat, melyhez a marcali kórház is Csatlakozott. A CB előnye a nyíltság, mert bárki bejöhet, bárki segítséget kérhet. Az AM 9-es csatona az egész országra kiterjedő hálózatot jelent, ahol rendőrök, tűzoltók, orvosok állnak készenlétben. Sikerek, elismerések, kitüntetések. A doktor úr azonban csak egyet említ: honismereti munkáért Ortutay-emlékérmet kapott. Azt szeretné, ha a már elért eredmények megőrizhetők lennének, ha az anyagiak nem befolyásolnák kedvezőtlenül a bevált és népszerű programokat. — Évek óta Balatonfenyvesen rendeztük meg az Őszi napfény tábort Erre rendszeresen 150 nyugdíjas érkezett, s a kora őszi napsütésben igazán remekül érezték magukat. Sokan először jutottak el úgy a Balatonra, hogy végre pihenhettek. Szomorú lenne, ha pénzügyi problémák miatt többé nem tudnánk itt nyugdíjasokat fogadni. Régi és új dolgok, események, emberek, életek. Kiszling doktor figyel, jelen van, s ha kell, beavatkozik. Hol észrevétlenül, hol orvosként, hol Matyiként. Vannak-e hát Kiszling doktornak titkai? Olyan titkok, amelyeknek megfejtése gazdagabbá tehet bennünket is? Véleménye szerint természetesen nincsenek. Ha mégis van, akkor is csak egyből származhat: a hivatás és az értelmes szabadidő szerencsés találkozásából. Fotó: Jakab Judit — vallja be a doktor úr. — Gyermekkoromban sokat vitorláztam, ha időm engedi, pecázom. Szeretem a Balatont, ezért aggódom Is érte. A HNF természetvédelmi, vízi csoportja kezdeményezője volt a Kis-Balaton-prog- ramnak. Álmom: a Balaton-sors- jegy, melyet az idegenforgalmi szezonban árusítanánk, s amelynek hasznát a Balatonra lehetne fordítani — mindenféle kezelési költség nélkül. Csak aki így szereti természeti környezetét, az képes falujáért ennyit tenni. Kiszling doktor föl- lebbentett valamit — afalu történetét takaró fátylat. Nem egyedül tette, hiszen Szentgyörgy múltjának feldolgozásában sokan közreműködtek, s ma is „minden újság társszerzőjük”. Nem jelenhet meg egy cikk, tuKiszling doktor titkai Azt mondják róla: honismereti bacilusgazda egészségügyi szempontból a hullaházak állapotát; Berény- ben, Szentgyörgyön, Vörsön, Holládon, Battyánpusztán sikerült ezeknek a felépítése, illetve felújítása a működési időm alatt. Azt mondja magáról Kiszling doktor, hogy kényelmes ember, ezért nagy segítséget jelent neki a Vöröskereszt. Aki ennyi mindennel foglalkozik, annak ugyanis alaposan be kell osztania az idejét. A 60-as években létrehozott egészségügyi állomások bizonyára segítenek az orvosnak: a beteget elsősegélyben részesítik, sőt a körzeti orvos távollétében — szükség esetén — kórházba utalják. Az állomásokon jól képzett elsősegélynyújtók vannak, akik felelősséggel látják el munkájukat, ök képezik a helyi Vöröskereszt magját. Nekik köszönhető, hogy a véradásokon 50—60 liter vér az átlag. — Én hozzájuk tartozom, ök hozzám — mondja. A HNF és a falu A fentiek ismeretében vajon ki lepődik meg azon, hogy Kiszling doktor a Hazafias Népfront községi bizottságának elnöke. —Volt munka bőven az elmúlt negyedszázad alatt. Amikor hazajöttem, minden utca sáros volt, folyamatosan léptünk előre: murva-, majd kőszórás, végül aszfaltozás következett. Ma már az összes utunk portalaní- tott, nagy részük aszfaltos. Vezetékes víz van minden házban, az idén pedig már gáz is lesz Szentgyörgyön, jövőre pedig Battyánpusztán is, és ehhez bizony sokat kellett szervezniük a HNF aktivistáinak. — A Balaton bolondja vagyok Csaknem hetven év folyamatosság egy falu történetében, melyet a Kiszling név fémjelez. Dr. Kiszling Emö 1921-ben költözött Balatonszentgyörgyre, ekkor lett a településnek és környékének körorvosa. Fia, dr. Kiszling Mátyás, 1966-ban vette át tőle a stafétabotot, úgy, hogy korábban két évig még együtt dolgoztak. Kiszling doktor utánozhatatlan derűvel emlékezik erre az időszakra, amikor nemcsak szellemileg, de fizikálisán is megerősödött. — Ez volt a Danuviás korszakom — mondja, némi nosztalgiával a hangjában. Nyáron a motor, télen a lovas kocsi és a szán volt a közlekedés eszköze. Reszelős, érdes hangja hány házban hangzott el: — Mi baj van? — S hányszor kellett neki főorvos úrból Matyivá „lennie”, hogy elfogadják a tanácsait? — Kéthetes korom óta szentgyörgyi vagyok, így természetesen más a stílusom, mint egy idegennel. Számomra a Matyi megszólítás nagyon fontos. Azt bizonyítja, hogy közéjük tartozom, annak a bizonyítéka, hogy' én nem ebben a faluban, hanem a faluval élek. Ennek így is kellett történnie, hiszen mai betegeimnek egykor loptam az almáját, vagy udvaroltam a lányaiknak — ezek bizony erős kötődések. Előfordul, hogy a beteg visszajön a kórházból — nem engedi magát műteni. Akkor jön a Matyi — s nem az orvos —, aki tudja, mivel lehet legkönnyebben hatni. Itt élek az emberek között, tudom örömüket, bánatukat. Tudom, hogy kinek agresszív a félje otthon, kié alkoholista. Gyakran nem is az orvos kell nekik: majd beszélek a férjével — mondom, s a páciens megkönnyebbül. „Mániám a rendelőépítés" Kiszling doktor rendelőjében betegre várunk, most van időnk beszélgetni. A fotós kolléganő aggódik, hogy nem tudja munka közben lencsevégre kapni a doktort, amikor fiatal hölgy érkezik. A helyszínhez képest oldott a hangulat, a doktor úr néhány jól irányzott és testre szabott kérdéssel nemcsak „feldobja” a beteget, hanem megtudja a panaszt is. Az újságíró a vizsgálat előtt tapintatosan visszavonul, Kiszling doktor és a fotós dolgozik — a beteg pedig pár perc múlva vidáman eltávozik. — Mániám a rendelőépítés — mondja. Ennek a rendelőnek a létrehozásában azonban a lakosság szerzett érdemeket, mert a társadalmi munkáért kapott pénzt erre tudtuk fordítani. Mint a tanács végrehajtó bizottságának a tagja, természetesen kezdeményezem az egészségügyi beruházásokat. Éppen esedékes volt a körzetesítés átszervezése, amikor megkezdődött a herényi körzeti orvosi rendelő és lakás építése. Annyira hajtottam a kivitelezést, hogy az emberek azt hitték: én akarok ott a körzeti orvos lenni. Pedig csak azt akarom, hogy emberhez— sőt beteg emberhez — méltó körülmények legyenek ezekben az intézményekben. Vörsön új rendelő épült, a holládit most újítják fel. Itt egyébként — igaz kényszer- helyzetben — kézi gyógyszertárat működtetünk, én vagyok a gyógyszerész is. Somogybán ugyanis az összes kézi gyógyszertár ráfizetéses, ezért a gyógyszertári központ megszüntette működésüket. A tanács megvette a készletet, én felírom a receptet, kiadom a gyógyszert — s a fogyás arányában vásárolok. Csak így tudtuk megoldani, hogy alapvető gyógyszerekért ne kelljen a betegnek utaznia, és a pár forintos gyógyszer ne kerüljön plusz száz forintba. Hasonlóan fontosnak tartom SÜLI FERENC RIPORTJA
