Somogyi Néplap, 1989. november (45. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-24 / 279. szám
5WÜ ' ' X ■o ma.qaziü£ Kedvezmény a családoknak Az adórendszerről tárgyal az Országgyűlés I Amint az várható volt, tegnap folytatódott a bizottsági üléseken elkezdődött kemény vita, bizonyítva, milyen nagyok az érdek- és véleménykülönbségek az adóügyekben. A pénzügyminiszter az adótörvénnyel kapcsolatos javaslatokat előterjesztve leszögezte: a képviselők most döntenek, mert ez a biztosítósra a költségvetési kiadások fedezésének. Ezzel szemben állt a jogi bizottság és sok honatya is. Érvek és ellenérvek csaptak össze, az is megfogalmazódott: nem a költség- I vetés bevétele kevés, hanem az állami kiadások túl magasak. Éppen ezért a kiadások további csökkenésére kellene törekedni. A képviselőik végül megszavazták, hogy a személyi jövedelemadót részletes vitára bocsátják. Beszédet tartott a képviselők elöitt Ro Te Vu, a Koreai Köztársaság elnöke. Megválasztották az Alkotmánybíróság tagjának dr. Ádám Antalt, dr. Kilényi Gézát, dr. Solt Pált, dr. Sólyom Lászlót és dr. Zlinszky Jánost, a számvevőszék elnökhelyettesének pedig dr. Nyikos Lászlót. Az elnöklő Jakab Róbert- né a személyi ügyek tárgyalása után bejelentette, hogy az adótörvényekkel -kapcsolatban a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság úgy foglalt állást: a három törvényjavaslat nem alkalmas a tárgyalásra. Ezért a testület azt javasolta a kormánynak: vonja vissza a törvényjavaslatokat. Az Országgyűlés reform-, valamint terv- és költségvetési bizottsága együttes ülésén viszont olyan határozatot hozott, hogy javasolja az Országgyűlésnek: a törvény- javaslatokat tárgyalják meg. A két bizottság kialakította álláspontját a száznál több módosító indítványról is. Jakab Róbertné elmondotta: a kormány által beterjesztett törvényjavaslatokat — a háizszabályok szerint — az Országgyűlés köteles megtárgyalni. Az általános vita lezárása után az elnök javaslatára az Országgyűlés szavazással dönti majd el, hogy a törvény- javaslatokat részletes vitára bocsátja-e vagy elutasítja, illetve átdolgozásra visszautalja az előterjesztőnek. Békési László expozéja Mivel a kormány a tör- vényjavasolatokat nem vonta vissza, a képviselők megkezdték azok tárgyalását. A törvényjavaslatokkal kapcsolatban Békési László pénzügyminiszter mondta el expozéját. Hamis az az illúzió, amit nagyon sokan táplálnak, hogy az adóterhek nagymértékű csökkentése a teljesítmények gyors ütemű növelésével képes pótolni a költségvetésből kieső bevételeket, föllendíteni a gazdaságot. Ezt a koncepciót sokan képviselik: a legszélsőségesebben a Vállalkozók Országos Szövetsége, de hasonló véleményen van a gazdasági kamara, a ŐZOT és más érdekképviseleti szervek is. Az adószintet csökkentő országok gyakorlata azonban kivétel nélkül azt bizonyítja, hogy néhány évig az adócsökkentés törvényszerűen apasztotta az * államháztartás bevételeit. A magyar gazdaság, benne f költségvetés, nem rendelkezik rövid távon mozgósítható tartalékokkal. Növekvő költségvetési hiányt sem a megtakarítások növekedése, sem a külföldi adósság növelése nem finanszírozhat. Félreértés ne essék, nem vitatom az adómértékek csökkentésének szükségességét — mondotta a miniszter — csupán a mértékekről, az ütemezésről, a realitásokról van vita a kormány és a nagyobb mértékű adó- csökkentést sürgető nézetek képviselői között. Az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága egyenesen azt javasolta, hogy a kormány vonja vissza az adótörvényeket. Kinek használna, ha minden maradna változatlanul? A költségvetés pozíciói nem romlanának, sőt még javulnának is azzal, ha az 1989- es adórendszer tovább élne 1990-ben is. De nem javulna a gazdálkodó szféra, mindenekelőtt a kis- és középvállalatok, az egyéni vállalkozók helyzete, a béremelésekkel együtt progresszívon nőnének a lakosság adóterhei. Újabb egy évet veszítenénk, ami a gazdaság, az ország veszteségeit növelné. Ez a magyarázata annak, hogy a kormány nem vonja vissza előterjesztéseit, hanem a parlament színe elé terjeszti azokat. A miniszter azt javasolta, hogy a parlament ezen az ülésszakon döntsön az adótörvényekről, azért, mert ez az egyik fontos módja, biztosítéka annak, hogy az adóbevételekre építsük a költségvetés kiadásait, és ne a kiadásokhoz igazítsuk az adók mértékét. Kisebb nyereségadó Az előkészítő viták során talán a legtöbb támadás a vállalkozási nyereségadó tervezett mértékét érte. Kétségtelen, hogy a 45 százalékos adószint a 18 százalékos tervezett osztalékkal együtt az állami tulajdonú vállalatok körében nem csökkentené, hanem egy százalékkal növelné a jövedelem-« centralizáció mértékét. A kormány kompromisszumként azt ajánlja, hogy az eredetileg javasolt 45 százalék helyett a nyereségadó mértéke 40 százalék, illetve 3 millió forint nyereségig 35 százalék, az állami tulajdon utáni részesedés mértéke 18 százalék helyett 20 százalék legyen. Ez a módosítás 10 milliárd forintos . bevételBékesi László pénzügyminiszter beszél csökkenést eredményezne a költségvetésben. Ennek részbeni fedezetét a nyereségadó-kedvezmények olyan mértékű csökkentésével javasolja pótolni a kormány, amely az érintett vállalati kör adóterheit nem növeli, kedvezményeit az adócsökkentés mértékének megfelelő nagyságrenddel csökkenti. Ennek megfelelően a mezőgazdaság, az élelmiszer- ipar és az élelmiszer-kereskedelem 40 százalékos adó- kedvezményét 35 százalékra, az államkölcsön-törlesatést eddigi 100 százalékos adó- kedvezményét 50 százalékra javasoljuk csökkenteni. Ez a preferenciacsökkenés még mindig nem fedezi a kieső adókat, de a hiányzó 4—5 milliárd forint miatti kockázatot a kormány vállalja. Ennek az az alapja, hogy az egyéni' és társas vállalkozások nyereségnövekedése elvezethet a jövő évben az adóbevételek emelkedéséhez is. A kormány által javasolt módosítással az állami vállalatok nyereség- elvonása 50 százalék alá, az egyéni és társas vállalkozóké 38 százalék alá süllyed. Ösztönzés a kisvállalkozóknak Nagy ösztönzőerőt jelenthet a kis- és a társasvállal- kozások számára, hogy gépeik, berendezéseik, technológiai beruházásaik költségeit két esztendő alatt leírhatják az adójukból, s így adómentesen bővíthetik vállalkozásaikat. Hasonlóan fontos új eleme a törvényjavaslatnak, hogy az ország foglalkoztatási gondokkal küzdő településein a munkahelyteremtő beruházások és a foglalkoztatás bővítését szolgáló fejlesztések adókedvezménye és lejárati ideje egyaránt lényegesen emelkedik. Minden állami tulajdon után — ha nem közvetlenül társaságban jelenik meg — részesedésfizetési kötelezettséget írnak elő. A részesedés fizetése az állami vállalatok és szövetkezetek állami vagyona után, az adózott eredmény arányában történik, mértéke egységesen 20 százalék. A részesedés címén befolyó jövedelmet az állam vagy közvetlenül (például a közszolgáltató, kulturális, egészségügyi, sporttevékenységnél, illetve részben az élelmiszer-gazdaságnál) visszaforgatja a jövedelmet termelőkhöz, vagy közvetve felhalmozási kiadásainak fedezeteként, a költségvetésen keresztül áramoltatja vissza a gazdaságba. Arányos közteherviselést A kormány véleménye, hogy az állami vagyon utáni részesedést az adózott eredmény után javasolják megállapítani. A kormány a személyi jövedelemadó alapelveinek feladásával nem érthet egyet. Ugyanakkor kész a rendszer hiányosságainak korrigálására, torzító hatásainak megszüntetésére. A kormány 15 százalékos adószintet javasol, ami az 1989-ben megvalósuló és az 1990-re tervezett jövedelemnövekedés alapján 2 százalékos adószintcsökkentést, tehát 2 százalékos reáljövedelemnövekedést jelent. A kormány egyetért ugyanakkor a progresszió csökkentésének szükségességével. Ezért az eddigi kilenc adókulcs helyett négy-, illetve ötkulcsos változatot javasol. Ezek mindegyike valamennyi jövedelemsávban csökkenti a fizetendő adót. Ismét széles körben felmerült a túlóradíjak és különböző bérpótlékok adó- mentességének vagy elkülönített adóztatásának követelése. Az orvosok, ápolónők és gyógyszerészek az ügyeleti díjak, a pedagógusok és pékek a túlóradíjak elkülönített, 20 százalékos adóztatását kérik. A szak- szervezetek számos szakma képviseletében adómentességet követelnek a föld alatti, melegüzemi, veszélyességi és éjszakai pótlékok után. Ezeknek az igényeknek a teljesítése elemeire bontaná a jövedelmeket, s az adó mértékét többé már nem a jövedelem nagysága, hanem forrása határozná meg. A változtatás nem a dolgozóknak, hanem a munkáltatóknak kedveznie. Ezért a kormány az egyes jövedelem- elemek elkülönített adózca(Folytatás a 3. oldalon.) A gépkocsivezetők nem szeretik a sózást, de nincs jobb megoldás November 15-étől hóügyelet Kaposváron a 15-050-es számon hívható Tegnap hajnalban leesett az első hó. Ha csak pár centis volt is, és délutánra alig maradt belőle valami, mindenkinek az jutott eszébe, hogy itt van az igazi tél, amely időnként megle • petésekkel szolgálhat. Hogy szerdáról csütörtökre hó esett, az már csak azért sem lepett meg bennünket, mert már kedden előre jelezték a meteorológusok. Ha nagyobb mennyiségű hó esett volna, az sem éri felkészületlenül a Közúti Igazgatóság somogyi szakembereit, mert november 15-étől állandó hó- ügy eletet tartanak. Erről kedden délután egy szakmai tanácskozáson is szó esett. Somogybán tizennégy fontosabb útvonalat tartanak nyilván, s ezekre megvannak az őrjáratos kocsik. Ha hirtelen sok hó esne, akkor sem lenne különösebb gond a közlekedésben — legalábbis ezt hallhattuk az illetékesektől. A gépek készek arra, hogy eltakarítsák a hótorlaszokat és védekezzenek a síkosság ellen. Egyelőre — jobb híján — továbbra is sózni fogják az utakat. Ennek ugyan nem örülnek az autósok, hiszen a sós lé növeli az alváz korrózióját. A Közúti Igazgatóság azonban azzal is igyekszik csökkenteni a kiszórt só mennyiségét, hogy két járművükkel oldott sót permeteznek majd ki, így körülbelül fele annyi mennyiségű, só kerül az utakra, mint a hagyományos módszerrel. A kaposvári hóügyeletet a 15-050-es telefonszámon éjjel-nappal hívni lehet, így minden útra kelő pontos információkat kaphat a hóhelyzetről. A szakemberek TART A KARÁCSONYI VÁSÁR a Kaposvár, Széchenyi téri Börzeboltban! Újabb cikkeket'kínálunk olcsó áron és engedm ' Férfi-, női és gyermekru lakástextíliák, játékok' ajánlatunkban! felkészültek a 68-as út két- helyi és az M7-es út kritikus négykilométeres szakaszának védelmére is. Ám ha a Keszthelyi-öböl fölött uralkodó, kiszámíthatatlan időjárás miatt járhatatlan lesz az út, akkor azt a korábbi évekhez hasonlóan ismét lezárják a mentesítésig, de Kéthelyről Balatonkeresz- túron keresztül is megközelíthető lesz Budapest, illetve Nagykanizsa és az országhatár. Nem tudni, hogy milyen télre számíthatunk, de az bizonyos, hogy rendkívüli időjárás esetén ismét számítani lehet a honvédség segítségére. Bár bízunk abban, hogy az idén sem lesz szükség arra, hogy betegeket szállítsanak harckocsikkal a kórházakba, helikopterrel vigyenek kenyeret az elszigetelt településekre. Legyen ismét enyhe telünk! Ez valamennyiünknek kevesebbe kerülne. . (Nagy)