Somogyi Néplap, 1989. november (45. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-22 / 277. szám
1989. november 22., szerda Somogyi Néplap 3 TANÁCSKOZIK AZ ORSZÁGGYŰLÉS (Folytatás a 2. oldalról.) kor fölismerték, hogy ez így nem mehet tovább. Megkezdődött a belső fel- használás fokozatos hozzáigazítása a tényleges jövedelmekhez, de a már felhalmozott adósság törlesztése és kamatai több pénzt igényeltek, mint amit komoly megrázkódtatás nélkül a hazai gazdálkodók és a lakosság jövedelméből erre el lehetett vonni. Ezért folyamatosan újabb hiteleket is kellett felvenni. Végül az az álláspont győzött, hogy a tiszta helyzet bemutatása esetén nincs semmi esély a belépésre. Ennek megfelelően született a döntés. Az akkor fennálló konvertibilis adósságállomány tényleges és publikált összege között mintegy másfél milliárd dollár, a költségvetésben, illetve az államháztartásban pedig közel 300 milliárd forint különbség volt. A szakemberek úgy ítélték meg, hogy ez a különbség pár év alatt, a belépést követően felszámolható. Súlyos az adósságcsapda A belépést követő két— három év igazolni látszott a döntés helyességét. A Valutaalappal megvalósult pénzügyi együttműködés eredményeként sikerült elhárítani a fizetési válságot, s a kialakított és követett szigorú gazdaságpolitika a pénzügyi egyensúly javulását eredményezte. Rövid idő alatt megállt az adósság növekedése, sőt 1984-ben az adósság csökkent. De az eredményeket hozó, megszorító jellegű gazdaságpolitikát a politikai vezetés — élvezve a gazdálkodó és pénzügyi szervezetek bizonyos köreinek és a szakszervezetek legfőbb vezetőinek támogatását — nem tolerálta tovább. Kiadta a jelszót: élénkíteni, dinamizálni kell a gazdaságot. Anélkül, hogy a szerkezet átalakításáért bármit tettek volna, lendületet akartak adni a növekedésnek. Így nőtt az import, emelkedett a fogyasztás és 1985—1987 között ismét megduplázódott az adósság, újra óriásira duzzadt az átmenetileg egyensúlyba került költségvetés hiánya. 1988-ban ugyan sikerült lefékezni a romlást, és ismét aktív volt az áruforgalom egyenlege, de olyan intézkedések születtek — a világútlevél bevezetése, vámrendelkezések —, amelyek népszerűek voltak a lakosság körében, ám fenyegetően előrevetítették a kedvezőtlen tendenciákat. Mindez újabb csapdát jelentett. Visszavonni ezeket a rendelkezéseket akkor értetlenséget váltott volna ki, hiszen kedvezően fogadott intézkedésekről volt szó. — Az én felelősségem — hangsúlyozta Németh Miklós —, hogy bár a helyzet tarthatatlanságát felismertem, mégsem tettem ellene. S amikor tettem — a legutóbbi valutarendelet kiadásával —, már későn és rosszul magyarázhatóan cselekedtünk. Nem tehető felelőssé a lakosság azért, hogy az adott szabályok között legalább ő igyekszik racionálisan cselekedni. De 1988 a politikában is fordulatot hozott, és a májusi pártértekezlet után létrejött új Politkai Bizottság ugyancsak szembekerült az adósságcsapda dilemmájával. Ismét felmerült az aggály: ha nyilvánosságra hozzuk, hogy eltérés van a publikált és a tényleges adatok között a költségvetés hiánya és a külső adósság tekintetében, akkor a nemzetközi pénzvilág bizalma megrendül, a pénzügyi összeomlás elkerülhetetlen. Ez viszont az ország érdekei ellen van. Ügymond, aki a nép. az ország érdekét nézi, az nem dönthet a tényleges számok feltárása mellett. Ismét, akárcsak hét évvel korábban, ez az álláspont győzött, és ez volt a testület döntése. De elhatároztuk akkor, hogy az egyébként is meglehetősen zavaros és sokszor hézagos nyilvántartási rendszer rehdbetételé- vel és megfelelő pénzügyi műveletekkel két-három év alatt fel kell számolni az eltérést. Tiszta lappal Ennek megfelelően a Magyar Nemzeti Bank a múlt év végén hozzákezdett a helyzet tisztázásához. Az alapos felülvizsgálat, a pénzügyi műveletek teljes körű számbavétele után a teljes bruttó adósság összege az év végére eléri vagy némileg meghaladja a 20 milliárd dollárt, a nettó adósság pedig szintén némileg meghaladja a 14 milliárd dollárt. Természetesen attól, hogy egyes korábbi hitelműveletek, például a szocialista relációban nyújtott konvertibilis hitelek, most bekerültek a nyilvános és most már teljes körű adatszolgáltatásba, a népgazdaság valós terhei nem lettek nagyobbak, hiszen hitelezőinek eddig is a tényleges adósság után fizettük a törlesztést és a kamatot. Természetesen a kormány nem kívánja megkerülni, hogy a parlamentet teljes részletességgel tájékoztassa az ország adósságával összefüggő adatokról. Ezért — mondotta Németh Miklós — felkértem a Magyar Nemzeti Bank elnökét, hogy amikor a jövő év elején a kormány beterjeszti a jegybankról szóló törvényt, az MNB mellékelje a bank tisztába tett mérlegét is, és azt megfelelő magyarázatokkal mutassa be az Országgyűlésnek. Ekkor kell dönteni arról is, hogy kinek — az Országgyűlésnek vagy a Minisztertanácsnak — a felügyelete alá tarBÉKESI LÁSZLÓ: Parlamenti tudósítónk jelenti Egy percig sem volt kétséges, hogy a most az Országgyűlés elé kerülő gazdasági tartalmú előterjesztések komoly szakítópróbát jelentenek a kormány és a T. Ház viszonyában. Egyes parlamenti szakértők bizalmatlansági indítvány beterjesztésének lehetőségét sem zárták ki. Kenyértörésre persze csak addig kerülhet sor, amíg egyáltalán van kenyér... — Mi lenne a következménye, ha a parlament az adótermeknek a kormány által javasoltnál jelentősebb mérséklése mellett foglalna állást? — kérdeztük az ülésszak szünetében Békési László pénzügyminisztert. — Egy egyensúlyt rontó parlamenti döntést nem bír ki az ország. Ha tehát nagyobb mértékű adócsökkentésre kerül sor, abban az esetben vállalnia kell az Országgyűlésnek és a kormánynak is, hogy a költségvetés kiadásait annyival nagyobb mértékben csökkenti, mint amennyi a bevételkiesés lesz. Nem tutozzon a Magyar Nemzeti Bank. Addig is elkészült egy tájékoztató, amelyet még kedden kézhez kapnak a képviselők. Határozott reformpolitikát Eleinte voltak olyan jelzések, hogy a nyugati országok majd csak a választások után, azok eredményétől függően váltják valóra segítő szándékaikat. A tények cáfolják ezeket a spekulációkat. A nyugati országok többsége nem vár ki a választásokig. Csak egyet várnak: átalakulást célzó és alátámasztó határozott reformpolitikát, következetes gazdaságpolitikát és rendezett, békés átmenetet. Azt tehát, amit mi is akarunk. Egyértelművé tették: nem személyeket vagy pártokat, hanem az átalakulási folyamatot támogatják. Németh Miklós kifejezte reményét, hogy az ország hasznára válik az a kivételes lehetőség, amit az Európai Közösség vezetői legutóbbi, budapesti látogatásukkor felajánlottak: a magyar miniszterelnök vegyen részt és szólaljon fel a Közös Piac külügyminisztereinek december 13-án, Brüsszelben tartandó, Magyarország és Lengyelország megsegítésével foglalkozó tanácskozásán, amelyen Baker, az Egyesült Államok külügyminisztere .is részt vesz. Mindez nélkülözhetetlen föltétele a gazdasági nyitás politikájának, de nem jelenti azt, hogy külkapcsolati rendszerünk a korábbi egyoldalúság után most egy ellenkező előjelű egyoldalúságra épül. Alapvető nemzeti érdekünk, hogy Magyar- ország és a Szovjetunió sokoldalú kapcsolatrendszere az egyenjogúságon, a kölcsönös előnyökön, a be nem avatkozáson, a nemzeti sajátosságok tiszteletben tartásán, az útkeresés szabadságán alapuljon, független, szuverén országok közötti érett, kiegyensúlyozott partneri viszony legyen. Kiemelte: a jövőben soha többé ne rendeljük alá országunk érdekeit olyan internacionalista közösségi érdekeknek, amelyeket a nép, a társadalom előtt nem dunk nagyobb deficitet finanszírozni. Ez az alapkérdés. A vitából nyilván kitűnik majd, hogy lehet-e adót csökkenteni és milyen mértékig. A kormány nevében én eleve kompromisszumos javaslatot fogok előterjeszteni. Olyat, amely már közelít az előzetes képviselői és érdekképviseleti javaslatokhoz. Mégis, egy év alatt lehetetlen végrehajtani a hároméves adókorszerűsítési programot. Ez egyenlő volna a csőddel. — önnek a bizalmatlanság légkörében kell elmondania expozéját. — Egy válságban levő gazdaságban minden pénzügyminisztert bizalmatlanság övez. Mindig kétkedő képviselőknek beszél. Nem tud mást csinálni. Ez a szerepe. — A képviselők közül sokan úgy érzik, hogy többször beugratták őket. Egyebek közt épp az adórendszer reformjával kapcsolatban. Most gyaníthatóan vállalják majd a kemény ütközést is. Számol-e egy esetleges bizalmatlansági indítvánnyal? — Semmiképpen nem. A bizalmatlansági indítvány tudunk igazolni. E felfogással a magyar kormány nem áll egyedül, szövetségesei vannak. Békés átmenetet A továbbiakban az ország politikai helyzetéről beszélt. Elmondotta: alapkérdés, hogy a békés átmenet jelenlegi szakaszában sikerül-e törvényes, alkotmányos úton elvezetni az országot a választásokig vagy sem. Erre van esély, de ehhez a parlamentnek és a kormányának szüksége van a különböző pártok segítségére is. A békés átmenet, a választások rendezett lebonyolítása a Magyar Köztársaság minden törvényes és felelős politikai erejének elemi érdeke. A miniszterelnök ebből kiindulva kezdett konzultációkat az erre igényt tartó pártok vezetőivel. Vizsgálat a hadseregben A miniszterelnök a következőkben szólt arról a politkai, morális természetű problémaszövevényről is, ami a hadseregben alakult ki. Bejelentette, hogy a kialakult helyzet kapcsán több ízben beszéltem Czinege Lajossal. Ezt követően a nyugalmazott miniszterelnökhelyettes lemondott hadseregtábornoki rangjáról, és vállalta, hogy kiköltözik lakásából. A honvédelmi miniszter pedig — mondotta Németh Miklós — utasításomra, december 1-jei határidővel jelentést ad a Bokor Jcönyv minden lényeges állításáról, amit átadok a parlamenti vizsgálóbizottságnak is, és ezen keresztül az ország széles közvéleményének. Felkértem a honvédelmi minisztert arra is, hogy tegyen jelentést a hadsereg szervezetében, személyi állományában az utóbbi években végrehajtott, illetve tervezett változásokról. Meg kell fékezni az erőszakot A kormány a védelmi stratégiával összhangban még novemberbe dönt a fegyveugyanis ez esetben az egész kormány megkérdőjelezését jelentené. Ez viszont cselekvőképtelenséget okozna egy kritikus időszakban. Pont, amikor létkérdés, hogy legyen egy működőképes kormány. Kormányváltással telnének a hetek, miközben a gazdaság összeomolna. — Mi a véleménye arról a képviselői érvről, hogy az adóterhek csökkentése növelné a teljesítményeket, s az így megnövekvő adóalapból alacsonyabb kulcsok mellett is összejönne a célul tűzött adóbevétel? — Ez naiv ábránd. Sehol a világon nem következett ez be. Ahol az adókat csökkentették, mindenütt csökkentek az államháztartás bevételei. Vagy a szociális kiadások drasztikus csökkentésével fedezték ezt, vagy a költségvetés hiányát növelték, amihez azonban volt tőke. Hosszú távon persze ez a képviselői filozófia igaz, csak sajnos, a magyar gazdaságban nincs annyi tartalék, hogy a javulásig, azaz a teljesítménynövekedés kedvező hatásainak jelentkezéséig kibírjuk. Ha itt most egyik évről a másikra erőteljesen csökkentjük az rés erők és a Honvédelmi Minisztérium szervezeti fölépítésének korszerűsítéséről is. Katonapolitikájában az elégséges védelem ésszerű elvét vallja. Kontinensünkön az enyhülési folyamat eredményeként a katonai szembenállás mértéke csökken, ezért a kormánynak az európai folyamatok várhatóan pozitív alakulásával összhangban szándékában áll a lehetséges további ésszerű létszámcsökkentés megvalósítása is 1992 januárjáig, beleértve a katonai szolgálati idő további mérséklését is. A hadsereg mellett nem kevésbé fontos egy erős, szellemében tiszta és önérzetében szilárd rendőrség is. Nem lehet belenyugodni abba, hogy romlik a közbiztonság, a közrend, egyre terjed a bűnözés, mind gátlástalanabbak a feketevalutá- zók. Meg kell védeni az embereket, meg kell fékezni az erőszakot. Ezért támogatni kell a rend őreit. Nagy szükség van jól működő államgépezetre, törvénytisztelő állampolgárokra, belső késztetéssé váló szilárd erkölcsi rendre. Ezek a civil társadalom nélkülözhetetlen értékei. adókat, az vagy újabb dolláreladósodást, vagy vágtató inflációt okoz, mert az így kint maradó vásárlóerővel szemben nincs áru. Tehát sakk-matt helyzetben vagyunk. — Miként éli meg a megnyilvánulásait kísérő népszerűtlenséget? — Nagyon keservesen. Egyre nehezebben, még akkor is, ha tudtam, mire vállalkozom. Pontosan tudom, hogy mi árt az országnak, hogy mitől kell megóvni, akár népszerűtlen eszközökkel is ... Szóval, nem arra szegődtem, hogy népszerű legyek, bár szívesebben lennék közkedvelt. Pénzügy- miniszterként erre, ilyen gazdasági helyzetben, esélyem sincs. Tegnap délelőtt jószerével kaotikus volt a helyzet, s nem akadt képviselő, aki meg tudta volna mondani, hogy mi sül ki a beterjesztett törvényjavaslatok, és képviselői indítványok tömegéből. — Pénteken patthelyzet alakult ki — mondta' Mészáros Győző somogyi képviselő a terv- és költségvetési bizottság tagja. — A jogi bizottság bejelentette, hogy a már száz körüli móAz elfogadott napirendnek megfelelően Kemenes Ernő, az Országos Tervhivatal elnöke tartott tájékoztatót a kormány 1990—92. évi gazdaságpolitikai programjáról. Bartha Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank elnöke felszólalásában kiegészítette Kemenes Ernő tájékoztatóját és a jegybank szerepét tette árnyaltabbá a képviselők számára. A hároméves kormány- programról elsőként Nagy- iványi András, az építési és közlekedési bizottság elnöke fejtette ki véleményét, majd hat képviselő szólt még hozzá a kormányprogramhoz. Az elnöklő Horváth Lajos az ülés befejezése előtt javaslatot terjesztett elő az Országos Választási Bizottság tagjainak kiegészítésére. Az Országgyűlés egyetértett azzal, hogy a választási törvénynek az Országos Választási Bizottság kiegészítésére vonatkozó rendelkezését a részletesen kifejtett módon értelmezzék. A novemberi ülésszak első munkanapja ezzel befejeződött. A plénumon felváltva elnökölt Fodor István és Horváth Lajos. Az ülésszak ma folytatja munkáját. (MTI) dosító indítványt a plenáris ülésig lehetetlen megnyugtatóan megvitatni. Erre ösz- szeült egy pénzügyi szakértői bizottság, és mára elkészítették a Pénzügyminisztérium javaslatát arról, hogy melyik indítványt tudják elfogadni és melyiket nem. A reformbizottság is véleményezte a témát. Most kezünkben van a vastag paksaméta, amelyet már elolvasni sem tudunk. Én azzal a véleménnyel értek egyet, hogy mivel a törvénymódosítások nem jelentenek lényeges változást az adózásban, egyelőre 1990- ben maradjon meg az eddigi szabályozás. Mód nyílna 'gy a változtatások alaposabb áttekintésére. — Az 50 százalékos ványa ötszázalékos csökkentése helyett a kormány már 40 százalékos kompromisszumos javaslatba is belemenne... — összességében az állami vagyon után fizetendő 20 százalékos részesedés befizetési kötelezettséggel együtt a vállalatok a Pénzügyminisztérium optimista becslései ellenére sem kerülnének jobb helyzetbe ... Bíró Ferenc Nehezen viselem el a népszerűtlenséget
