Somogyi Néplap, 1989. november (45. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-03 / 261. szám

2 Somogyi Néplap 1989. november 3., péntek Ülést tartott a Minisztertanács Schily átlép az SPD-be? (Folytatás az 1. oldalról.) érző politikai pártok, vala­mint az integratív szerveze­tek — köztük az egyházak — támogatására. A kormány stratégiájának középpontjában a társada­lom és a gazdaság működő­képességének fenntartása, a békés átmenet biztosítása áll. Ez a stratégia a politika minden területén — a bél­és külpolitikában, a védelmi politikában, a gazdaságpoli­tikában, a szociálpolitiká­ban, az egyházpolitikában, valamint az oktatás- és kul­túrpolitikában, a zavartalan átmenet és a jövő megala- pozásását szolgáló akciókban is megjelenik. A kormány célja, hogy a gazdasági, a társadalmi és a politikai élet minden terüle­tén következetesen halad­junk előre a politikai stabi­litás megőrzése érdekében. A nemzetközi és belpolitikai követelmények ezt egyaránt szükségessé teszik. A békés átmenet teljes megvalósítása a válságtüne­tek folyamatos kezelését is igényli. Ezt a kormány ed­dig is megtette és további szilárdsága az ország kor- mányozhatósága fennmara­dásának legfontosabb bizto­sítéka. A kormány arra tö­rekszik, hogy a békés át­menet staratégiai irányvo­nala a választások után is folytatható legyen. A jelenlegi pártpolitikai erőviszonyok még kiegyen­súlyozatlanok. Ez a több­pártrendszer kezdetének ter­mészetes velejárója. A kor­mánypolitika értékelése, a kapcsolatok alakítása a pár­tok szuverén ügye. Ám az is vitathatatlan, hogy éppen ebben a helyzetben a kor­mány és az egész államap­parátus zavartalan működé­se különösen fontossá válik. Éppen ezért a kormány üd­vözli mindazon pártpolitikai törekvéseket és megnyilat­kozásokat, amelyek a békés átmenet, az ehhez szüksé­ges rendezett feltételek biz­tosítására irányulnak. és kész arra, hogy a nemzet kormányaként előretekint­sen. párbeszédet folytasson az összes párttal ezen átme­net. biztosítására. A kormány másik közle­ménye így szól: „A konver­tibilis elszámolású fizetési mérleg növekvő passzívu­mot mutat, annak ellenére, hogy a gazdaság exporttel­jesítményei javulnak, és az áruforgalomban több száz millió dolláros exporttöbbletet értünk el. A fizetési mérleget egyrészt az adósságok utáni kamatfize­tési kötelezettség, más­részt a lakosság devizafel­használása súlyosan terhe­li. Az elmúlt évhez képest az idegenforgalom deviza- mérlege fél milliárd dol­lárt meghaladó összeggel romlott. Ezt újabb külföldi hitelekkel a kormány már nem finanszírozhatja. Ez érthetően -arra készteti a kormányzati szerveket, hogy keressék a megoldást a fi­zetési mérleg romlásának megfékezésére. A szakértők számos javas­latot mérlegeltek. Ezek kö­zött ismét élőbukkant a gépkocsi magánimport terheinek vámemeléssel való növelése. Ez lehet az alapja annak, hogy a köz­véleményben elterjedt a vámemelésre vonatkozó hír. A kormány megerősíti azt a korábbi döntését, hogy a magánúton behozott gépko- esik vámját nem emeli. Ugyanakkor az ország je­lenlegi helyzetében megen­gedhetetlennek tartja, hogy a turizmus devizamérlegé­nek további romlása növelje a fizetési mérleg passzívu­mát és tovább fokozza az egész társadalomra háruló terheket. Ezért a kormány november 3-tól november 20-ig felfüggeszti a turista- ellátmány folyósítását. No­vember 20-tól új devizael­látási rendszert vezet be, amely közvetlenül összekö­ti a turizmus devizaegyenle­gét a lakosság központi de­vizaellátásával. Ennek lé­nyege, hogy a lakossági va­lutaellátást négy évre ma­ximum háromszáz dollár­ban rögzíti úgy, hogy sze­mélyenként és évente 50 dollárnak megfelelő kon­vertibilis fizetőeszköz vá­sárolható. Azok, akik 1990- ben és 1991-ben nem vásá­rolnak konvertibilis valu­tát, 1992-ben és 1993-ban évi 50 dollárnak megfelelő többlet fizetőeszközt is vá­sárolhatnak. 1989. november 20. és 1990. december 31. között 50 dollárnak megfe­lelő valuta vásárlására az jogosult, aki 1987-ben, vagy .azt megelőzően vette igény­be a turistaellátmányt, tu­ristaellátmányra 1988—89- ben volt jogosult, de ellát­mányának kevesebb, mint 50 százalékát vette igénybe. Az előzőekből következik, hogy azok, akik 1988—89- ben a teljes ellátmányukat igénybe vették, leghama­rabb 1991-ben, illetve 1992- ben vásárolhatnak valutát. A lakossági valutaellátás­hoz kapcsolódó közlekedési költségkeret jelenlegi 15 400 forintos összege változatlan marad. Ennek terhére azon­ban üzemanyagköltség cí­mén valuta nem vehető igénybe. Az új valutaellátá­si rendszerre történő átté­réssel egyidejűleg az utazási csekk kötelező jellegű ki­szolgáltatását meg kell szün­tetni. A kormány intézkedése nem érinti a lakossági devi­Még tartott a Miniszter- tanács ülése, amikor Bajnok Zsolt megbízott kormányszó­vivő tegnap délután meg­kezdte hagyományos tájé­koztatóját a napirenden sze­replő témákról. Az informá­lásba bekapcsolódott Békési László pénzügyminiszter és Halmos Csaba államtitkár, az Állami Bér- és Munka­ügyi Hivatal elnöke is. A szóvivő bevezetőjében is­mertette azt a nyilatkozatot, amelyet a kormánya belpoli­tikai helyzet áttekintése fo­lyamán fogadott el. Ugyan­csak közleményt tett közzé a kormány a devizaellátási intézkedésekről. A kormány Kulcsár Kál­mán igazságügy-miniszter és Szíjártó Károly legfőbb ügyész előterjesztésében fog­lalkozott a bíróságokról, illet­ve az ügyészségekről szóló tör­vény módosításával. A kor­rekciók lényegéről a szóvivő elmondta: a bíróságokról szóló törvény módosítási ja­vaslata részletkérdésekben tartalmaz új vonásokat. Az indítvány szerint a jövőben a Legfelsőbb Bíróság elnö­kének személyére a köztár­sasági elnök tesz javaslatot, s az Országgyűlés választja meg hat esztendőre. Az in­dítvány szerint szűkül, majd később meg is szűnik az igazságügy-miniszter ítélke­zési jogköre. A bírákat a köztársasági elnök nevezi ki, meghatározatlan időre. Az ügyészségre vonatkozó vál­toztatások nyomán egyes kényszerintézkedések tekin­tetében szűkül az ügyészség feladat- és hatásköre. Az in­dítvány szerint a legfőbb ügyész személyére a köz- társasági elnök tesz javasla­tot, s megválasztása az Or­szággyűlés tiszte lesz. Áttekintette a Miniszterta­nács a jogi képviselőkről szóló törvény előkészítésé­vel összefüggő tennivaló­kat. (Legutóbb 1937-ben szü­letett törvény például az ügyvédekről.) A kormány az előkészítő munkálatokról szóló tájékoz­tatást tudomásul véve, úgy foglalt állást, hogy az igaz­ságügy-miniszter ez év végé­ig készítse el a jogi képvi­selőkről szóló törvény terve­zetét. A jogszabálytervezet egy elemére kitérve a szó­vivő kifejtette; az igazság­ügyi tárca és ennek megfe­lelően maga a tervezett jog­szabály is egyetért azzal, hogy szakszervezeti vagy más típusú jogsegélyszolgá­latok működjenek, szerve­ződjenek. Ez ellen semmifé­le kifogás nincs, az egyetlen kritérium, hogy kizárólag ügyvédi, jogi kvalifikációval rendelkező személyek mű­ködjenek a jogsegélyszolgá­latokban. Napirenden szerepelt az úgynevezett fontos és bi­zalmas munkakörök be­töltésével kapcsolatos ed­digi előírások áttekintése, amivél kapcsolatban tör­vényjavaslat készül. A kér­dés aktualitását az adja, hogy a közélet demokratizá­lódása, a jogállamiság kiépí­tése nyomán a fontos és bi­zalmas munkakörök betölté. sét rendező jogszabályok elavultak, idejét múltakká váltak. A törvényjavaslat hangsúlyozza: az állam biz­tonsága, a gazdaság védelme érdekében a kiemelten fon­tos beosztások betöltésénél továbbra is indokolt, hogy a jelöltek büntetlen előéle­tére vonatkozóan áz infor­mációkat törvényesen, jog­szerűen be lehessen szerez­ni. zaszámlákra vonatkozó sza­bályokat, tehát változatla­nul korlátlan a devizák be­fizetésének és felhasználásá­nak joga.” A Minisztertanács hivata­lának indítványára a kor­mány határozatot hozott a Magyar Köztársaság alkot­mányára teendő esküről. Az államigazgatás és az igaz­ságszolgáltatás dolgozói, to­vábbá a fegyveres erők és a rendőrség hivatásos állo­mányú tagjai ez év decem­ber 31-ig tesznek új esküt a köztársaság alkotmányá­ra. Az új eskü letételének megtagadása kizárja az il­letőt az adott hivatás to­vábbi gyakorlásából. Végül két személyi kér­dés is szerepelt napiren­den. A kormány indítvá­nyozza a köztársaság ide­iglenes elnökének, hogy l’öldesi Jenő rendőr altá­bornagy, belügyminisztéri­umi államtitkárt saját ké­résére, érdemei elismerése mellett, nyugállományba vo­nulása miatt tisztségéből mentse fel. Ugyancsak a köztársaság ideiglenes elnö­kéhez intézett indítványá­ban a kormány kéri, hogy Szabó L. István rendkívüli és meghatalmazott nagykö­vetet nyugdíjba vonulása al­kalmából, érdemei elismeré­sével mentsék fel a zim­babwei nagykövetség, a Botswana Köztársaságban, Lesothoi Királyságban és a Zambiai Köztársaságban be­töltött képviselet tisztsége alól. Ez az első alkalom, hogy az Elnöki Tanács he­lyett a kötársasági elnök­höz nyújtják be ezeket az indítványokat. Ezután Békési László vette át a szót, s tájékoztatott a kormány döntéséről a la­kosság devizaellátásának, az ország fizetési mérlegének, devizahelyzetének állásáról. Az erről közzétett közle­ményben ismertetett intéz­kedés hátteréről elmondta: szeptember végéig az ország turizmusból származó deviza- egyenlege több mint 40C( mil­lió dolláros hiányt mutat. Felhatalmazást adott a kormány arra, hogy a fog­lalkoztatáspolitikai alapok­ból támogassák mindazokat a kezdeményezéseket, ame­lyek többletfoglalkoztatási lehetőséget biztosítanak olyan régiókban, amelyeket a munkaerőpiaci hátrányok fokozottabb mértékben érintenek. A vállalkozóvá válást se­gítő juttatások között sze­repel, hogy azok számára, akik megfelelnek azoknak a feltételeknek, amelyek az újrakezdési, pályakezdési vállalkozói kölcsön folyósí­tásához szükségesek, to­vábbi 200 ezer forintos ma­ximális juttatás biztosítha­tó. A vállalati vezetők koren­gedményes nyugdíjazásá­nak kérdéséről szólva az ABMH elnöke utalt arra, hogy egy belső miniszter- tanácsi határozat lehetősé­get biztosított arra, hogy a miniszterek javaslatára, ve­zető állású dolgozók a nyug­díjkorhatár elérése előtt 5 évvel nyugállományba me­hessenek. Ez a gyakorlat nagyon sok kritikát kapott — teljesen jogosan. A Mi­nisztertanács január 1-jével hatályon kívül helyezte a vezető állásúak kivételes méltányossági alapon törté­nő korengedményes nyug­díjazására vonatkozó hatá­rozatot. Végezetül szólt arról a ja­vaslatról, amely a Munka Törvénykönyve módosításá­val kimondja a vallási és a politikai meggyőződés miat­ti hátrányos megkülönböz­tetés tilalmát. A hír még a világpoliti­kai szenzációk ellenére is ve­zető sajtóanyag, akkor is, ha időben egybeesik a szov­jet—amerikai csúcs bejelen­tésével, vagy Egon Krenz moszkvai sajtóértekezleté­vel. Az a tény, hogy a nyu­gatnémet zöldek egyik leg­ismertebb képviselője át­igazol a szociáldemokraták­hoz, mindenképpen belpoli­tikai szezáció, s az SPD je­lentős felhajtóereje lehet. Ezért is mondta sajnálkoz­va a zöldek egyik szóvivője, Antje Vollmer, hogy a ber­lini ügyvéd új pártja szá­mára valóságos kincs. Dani­el Cohn-Bendit, a „hatvan- nyolcas" ifjúság legendás hírű alakja, egy zöld lap szerkesztője pedig a döntést önkritikusan a zöldek jogos bírálatának fogta fel. Schily, aki annak idején a Vörös Hadsereg Frakció (RAF) nevű terrorszervezet tagjai elleni perekben védő­ügyvédként szerzett ma­gának hírnevet, pártjában a reálokhoz, a tényleges hely­zetet a valóságnak megfele­lően mérlegelő, a politikai szövetségesek keresésében az SPD felé is tájékozódók­hoz tartozott. Nem is volt népszerű a iündik, a radi­kális baloldali fundamenta­listák körében, s gyakran mellőzték a párton belül ve­zető tisztségek betöltésénél. De miért éppen most érett meg ez a régóta érlelődő el­határozása? Most, amikor a párton belüli ellenlábasai, a fundamentalisták meg az ökoszöcialisták visszaszo­rultak, és a reálok kezdték kijelölni az irányvonalat? Maga Schily elsősorban ar­ra hivatkozott, hogy dönté­sét nem negatív értelem­ben a zöldek ellen hozta meg, hanem pozitívan az SPD javára. Európa ugyanis napjainkban jelentős átala­kulás részese, s ebben az NSZK-ra különleges szerep hárul. E küldetését szerinte csakis úgy tudja betölteni, ha a szociáldemokrácia vá­lik a társadalom vezető erejévé. Csakis így lehet mélyenszántó reformokat életbe léptetni, meghaladni a CDU jelszavát, amely így hangzik: „Csak így tovább”. Arra is emlékeztetett, hogy a zöldek soraiban na­gyon is szűk volt a mozgás­tere. A pártban egyharmad részben jelen lévő fundik szerinte valóságos súlyukat meghaladó és bomlasztó módon befolyásoltak elvi kérdéseket. Igv számára im­már elfogadhatatlan volt, hogy például a jogállamiság és a demokrácia kérdéseit még mindig másodrendű problémaként kezelték, ép­pen egy olyan időpontban, amikor Kelet-Európábán, nem utolsósorban immáron az NDK-ban is ez a társa­dalom érdeklődésének a homlokterébe került. Szerinte a zöldek egy ré­sze szégyellheti magát, hogy a politikának erre az egy­szeregyére most kell őket kioktatni — ezt a leckét már régen meg kellett vol­na tanulniok. Ö maga már terhesnek érzi ezt a kisegí­tő iskolai tevékenységet; a napirenden már sokkal szé­lesebb társadalmi összefüg­géseknek kellene szerepelni­ük. Varsóba érkezett tegnap délelőtt Egon Krenz, a Né­met Demokratikus Köztár­saság Államtanácsának el­nöke, a Német Szocialista Egységpárt főtitkára, aki szinte azonnal megkezdte tárgyalásait a lengyel veze­tőkkel, köztük Wojciech Ja­Elhatározásában azonban egy másik szempont is nyil­vánvalóan latba esett:—az észak-rajna-vesztfáliai zöld pártszervezet nem akarta újra képviselőként jelölni azokat, akik már két vá­lasztási periódusban részt vettek a törvényhozás mun­kájában. Schily sok bonni újságíró számára is kicsit idegensze- rűen hatott a zöldek köré­ben. Bármennyire rokon­szenves is ez a párt, ez a mindig jól öltözött értelmi­ségi erősen elütött sok sze- dett-vedett, tudatosan ha­nyagul öltözködő, tornaci­pős, nem ritkán ápolatlan­nak ható társától. Otto Schily bizony kilógott a zöld sorból, mind fizikai, mind pedig átvitt és elméleti ér­telemben. Jól értesült fővá­rosi körökben úgy tudják, hogy az SPD egyik dél-ba- jorországi pártszervezetéhez fogják átigazolni. Állítólag ebben állapodott meg Peter Glotzcal, az ottani SPD-szer- vezet elnökével, a szociálde­mokraták elméleti szakte­kintélyével — borozgatás közben, Schily olaszországi, toscanai házában. Otto Schily nagy számú magyar hívei csak azt kí­vánhatják, hogy a Bundes­tag nyugatnémet—magyar csoportjának eddig zöld szí­nekben oly hasznosan tevé­kenykedő elnöke a jövőben is folytassa áldásos munkás­ságát a két ország barátsá­gáért. Aki tanúja lehetett a szövetségi gyűlésben idén júniusban elmondott beszé­dének. nehezen fogja elfe­lejteni szavait. A beszéd ak­kor hangzott el, amikor a Bundestag egyhangúlag biz­tosította elismeréséről a de­mokrácia felé tartó Magyar- országot, és a kormány tá­mogatását kérte az ottani megújulási és gazdasági tö­rekvések megvalósításához. Schily — szokása szerint pa­pír nélkül elmondott — be­szédében régi emlékeket idézett fel ifjúságának nap­jaiból. 1956-ból. Nagy Imre segélykérő rádióbeszédének hallgatását, majd a külföldi beavatkozás elleni tiltakozó tüntetésen való részvételét a nyugatnémet egyetemi ifjú­sággal. A történelmi igazságszol­gáltatás több évtizedes meg- késése láttán az NSZK-ban sincs senkinek oka önhitt­ségre, mert más vonatkozás­ban ugyan, de itt is oly so­kat kellett várni, amíg Richard von Weizsäcker sze­mélyében bonni államfő a parlament fórumán először mondott ki nyíltan történel­mi igazságokat a gyászos múltról. Schily szerint ma­ga a demokrácia igényli a történelmi igazságot, s ezért üdvözölte azt a tényt, hogy az okos, bátor, érzelem- és gondolatgazdag magyar nép a népek nagy európai közös­ségének tagjaként bekapcso­lódhat az európai párbe­szédbe. Egyben hangsúlyo­zottan helyeselte a bős— nagymarosi nagyberuházás leállítását, és kérte a képvi­selőket, járuljanak hozzá a pénzügyi nehézségek áthida­lását segítő alapítványhoz. Flesch István (Bonn) ruzelski köztársasági elnök­kel és Tadeusz Mazowiecki kormányfővel. Egon Krenz találkozni fog Mieczyslaw Rakowskival, a LEMP KB első titkárával is. Megbeszé­lésein nagy hangsúlyt fog kapni a „lengyel—német vi­szony,” helyzete. Lakásszövetkezetünk 1989. novemberében megkezdi KAPOSVÁRON, a Jutái út—'Esze Tamás u.— Badacsony utca által határolt területen társasházak és sorházak ÉPÍTÉSÉT. A jelentkező lakásépíttető tagok igénybe vehetik a kiemelt törlesztési támogatású építési hitelt, szociálpolitikai és egyéb kedvezményeket. A „B” típusú, 86 m- alapterületű, kétszintes sorházak­nál a jelentkezők igénye alapján, önerős építéssel, 3-3 tagonként részükre tervet az építési engedéllyel át­adjuk, ia telek és a terv kifizetése ellenében. Az „A” típusú, 112 m- alapterületű sorházakat szer- kezetkész állapotban kívánjuk felépíteni. Az 1,5 és !2,5 szobás, „,C” típusú társasházakat teljesen kész állapotban adjuk át. Jelentkezni lehet a Rózsa Ferenc Lakásszövetkezetnél, KAPOSVÁR, Munkásőr sor 6—7. sz. alatt. (107001 a) Kormányszóvivői tájékoztató Krenz Varsóban

Next

/
Thumbnails
Contents