Somogyi Néplap, 1989. november (45. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-03 / 261. szám
1989. november 3., péntek Somogyi Néplap 3 A világkiállítás előnyei Gellai Imre az idegenforgalmi vezetők álláspontjáról * Épüljön törvényes garanciára a piac A BEFEKTETÉS ÚTVESZTŐI Kamarai szimpózium Budapesten Közeledik december 14-e, a párizsi döntés időpontja, ám még mindig nem alakult ki közmegegyezés az 1995- ben rendezendő Budapest— Becs világkiállítás ügyében, Több fórumon is összecsaptak már az ellenvélemények, s ma még nehéz eldönteni: a támogatók vagy a tiltakozók vannak-e többen. Egyes vélemények szerint szükség van a világkiállításra, hiszen ez óriási lehetőségeket nyit a külföldi tőke bevonására, a gazdaság élénkítésére. Mások azonban vitatják a szükséges beruházások gazdasági megalapozottságát, megkérdőjelezik: vajon arányban áll-e a sok- milliárdos ráfordítás a várható haszonnal. Az MTI munkatársa Gellai Imre kereskedelmi miniszterhelyettest, az Országos Idegenforgalmi Hivatal vezetőjét kérdezte meg arról, hogy az idegenforgalmi szervezetek milyen álláspontra helyezkedtek a világkiállítás ügyében. (Tudnivaló egyébként, hogy a magyar kormány már kinyilvánította: hasznosnak és szükségesnek tartja, támogatja a világméretű eseménysorozat megrendezését. A parlament várhatóan novemberi ülésszakán mondja ki az ügyben a végső szót.) Gellai Imre kifejtette: természetes, hogy a társadalmi, politikai élet sokszínűbbé válása magával hozza a változatosabb nézeteket ebben a kérdésben is. Határozott véleményünk — mondotta Több mint 125 éve épült az első jelentősebb zsilip a Sió-csatornán, amely lehetővé tette a Balaton víz- szintjének állandósítását, szabályozását. Különösen a nyári időszakban azonban egyre kínosabb az üres meder alján poshadó pocsolyák bűze, a környék gondozaí- lansága. — Meddig kell még várni arra, hogy végre megoldódjon a Sió ügye? — tettem fel a kérdést Soha Szilveszternek, a Közép- Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Balatoni Kirendeltsége helyettes vezetőjének. — Örömmel mondhatom: nem sokáig! Megkezdődtek a munkálatok az M7-es út alatti részen, ahol egy új zsilipet építünk. Télen szeretnénk elkészíteni az acél- szerkezetet, így a tavasszal remélhetőleg már beépíthetjük a mederbe, s áprilistól A „régi” zsilip megrendezése az egész ország számára rendkívüli jelentőségű, olyan esemény, amely egy-egy generáció életében legfeljebb egyszer adódik. Figyelembe lehet és kell venni, hogy már az előkészítés szakasza munkahelyek tízezreit teremti meg az országban, s erre nemzetközi tapasztalatok is bizonyságul szolgálnak. Számot kell vetni azzal is — fejtegette Gellai Imre—, hogy az ország teljesítőképessége elegendő-e egy ekkora horderejű vállalkozás lebonyolítására. Ezt a kérdést nem lehet egyoldalúan a költségvetés felől közelíteni, amint azt többen is teszik. Az eddigi világkiállítások tapasztalatai szerint az idegenforgalommal kapcsolatos beruházások mind vállalkozói alapon jöttek létre, ezek nem terhelték a rendező ország költségvetését. Így a befektetések lényegesen gyorsabban térülnek meg és hoznak profitot. Egyébként több jel utal arra, hogy a külföldiek fokozottan érdeklődnek a világkiállítással kapcsolatos fejlesztések iránt. Jelenleg 5 magyarországi szálloda épül vegyes vállalati, illetve lízing formában, s további 4— 5 hasonlóról előrehaladott tárgyalások folynak. Most ennek a folyamatnak a fel- gyorsulása várható. Előnyös az is, hogy az Egyesült Államok és a nyugat-európai országok sorra kötnek velünk beruházásvédelmi megállapodásokat. Mostanában alig telik el nap, hogy külvagy májustól üzembe is helyezhetjük. — Mit jelent majd ez a Sió életében? — Az új zsilippel mintegy 2,5—3 méteres vizet tudunk állandóan a mederben tartani, amelynek tisztán tartásáról is gondoskodunk. Konkrét elképzelés még nem született a hasznosításáról, de nagyon sok javaslattal, ötlettel rendelkezünk. Jómagam is tagja vagyok például a Városvédő és Szépítő Egyesületnek, amely a közelmúltban felhívással fordult a lakossághoz. Erre a felhívásra igen sok levél érkezett, ezék Tcözött több a Sió hasznosításának lehetőségeit ecsetelgeti, így elképzelhető például csónaká- zási lehetőség, vízi sportbázis kiépítése, kulturált sétány kialakítása. Sokan horgászatot is emlegetnek, de ez a szakasz vizének időnkénti leengedése miatt nem hiszem, hogy megoldható lenne. földi vállalkozó csoportok ne folytatnának nálunk tárgyalásokat. Ha megszületik a végleges döntés á világkiállítás ügyében, az további bizalmat gerjeszt külföldön az itteni tőkebefektetések iránt. Egyúttal a magyar magánvállalkozók is bátrabban kapcsolódhatnak be az előkészítő beruházásokba. Természetesen nemcsak szállodák, vendéglátóhelyek kellenek, hanem szükség van a hírközlési és közlekedési infrastruktúra kiépítésére is. Téves azonban az a felfogás — mutatott rá Gellai Imre —, amely mindezt teljes egészében a világ-kiállítás „nyakába varrja”. Ha nem kerülne sor 1995-ben erre a nagyszabású rendezvényre, akkor is lépéseket kellene tenni az óriási lemaradás pótlására. Nyilvánvaló, hogy tovább kell építeni a magyarországi autópályákat, s tárgyalások kezdődtek külföldi cégek bevonásáról e program megvalósításába. Az ország jövője szempontjából szükség van a sokat emlegetett gyorsvasút kiépítésére is, hiszen ezzel jobban kapcsolódhatunk Európa közlekedési vérkeringésébe, amelyből már lassan kezdünk kiszorulni. A dunai vízi út sincs kellőképpen hasznosítva a magyar- országi szakaszon. A nemzetközi vízi turizmus, mint az idegenforgalom egyik pezsgő, féjlődő ága, Bécsnél megreked. Ennek fejlesztése alapvető érdek, s nem hozható közvetlen összefüggésbe a világkiállítással. A légi — Elsősorban környezetvédelmi szempontok miatt építik az új zsilipet? — Több meggondolás is szerepet játszott. A városi tanáccsal együttműködve és a kiliti csatornázást is szem előtt tartva alakíthatjuk ki ezt a kisebb duzzasztót. A csatornát át kellett vezetni a Sión, amelyet így ebbe az új létesítménybe építettünk be. Műhelytelepünk jelenA napfény szikrázik, a víz poshad közlekedés korszerűsítésében ugyancsak óriási lehetőségek rejlenek; az európai légtér mára már úgyszólván telítve van, s Budapest .szinte kínálja magát, hogy tranzit- központtá, nemzetközi légi raktárbázissá váljon. A hírközlés korszerűsítése is egyértelmű szükségszerűség, hiszen köztudomású, hogy jelenlegi állapota súlyosan akadályozza a gazdaság fejlődését. Egyébként több külföldi cég ajánlkozott már, s minden remény megvan arra, hogy korszerű telefonhálózat épül ki hazánkban. Minderre a világkiállítástól függetlenül szüksége van az országnak, a fejlesztéseket nem szabad elodázni — mondotta nyomatékosan Gellai Imre. A világkiállítást ellenzők közül többen felvetik — folytatta a miniszterhelyettes —, hogy a beruházásra szánt milliárdokat a szociális gondok orvoslására kellene fordítani. Ez semmiképpen sem tekinthető jó megoldásnak, hiszen a szociális háló lyukainak betömködése nem ígér tartós javulást. Sokkal inkább olyan folyamatokat kell elindítani a gazdaságban, amelyek törvényszerűen vezetnek a súlyos feszültségek feloldására, s a világkiállítás jó lehetőség arra, hogy meginduljon a gazdasági pezsgés, így a nemzeti jövedelem ugrásszerűen növekedhet, s ezáltal több juthat majd a szociális problémák megoldására — tette hozzá Gellai Imre. leg a most is működő zsilip környékén található. Ezt az új zsiliphez telepítjük, így a város központjától, a hajóállomás közeléből a „pisz- kosz munkát” lejjebb visz- szük néhány száz méterrel. Ott magunknak is jobb munkakörülményeket tudunk biztosítani, egyben a környezetvédelmi megfontolásoknak és elvárásoknak is eleget tudunk tenni. így azt hiszem, mindenki jól jár! (Munkatársunk telej on jelentése) Eddig csaknem 700 vegyes vállalatot regisztráltak Magyarországon: ezek külföldi tőkerészesedése mindössze 400 millió dollár. Egyben azt is jelenti ez, hogy a külföldi cégek nem érzik túlzottan jól magukat nálunk. Ennek ellenére csaknem száz, szerte a világban élő magyar származású Üzletember jött el tegnap arra a szimpóziumra, amelyet többek között a Magyar Gazdasági Kamara rendezett a Duna Intercontinental szállóban. Az ötlet Andrew Sarlóstól származik: először a vállalkozó szellemű honfitársainkat kell megnyerni az itteni befektetésre. Nemcsak hazafias együttérzésre számíthatunk, mint kiderült, hanem tényleges részvételre is a magyar gazdaság talpra állításában. Dr. Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes előadásában megígérte: a kormányzat nem lép vissza az árak, a bérek és az import liberalizációjában. Beismerte viszont, hogy bizonytalan volt és kapkodott a kormány a turizmust érintő kérdésekben. A mostani helyzet nem tartható... Fél piac alakult ki Magyarországon: a gazdaság teljesítőképessége csekély mértékben javult, az árak viszont a kormány szándékától nagyobb mértékben emelkedtek. A honi gazdaság helyzetét tovább rontja a jelentős rubelaktívum. A reformok ellenére a fizetési mérleghiány tovább nőtt, de a magyar gazdaság finanszírozható. Létkérdés, hogy a pártok között létrejöjjön egy stratégia, megállapodás, különben a nemzetközi pénzintézetek nem állnak szóba velünk. Medgyessy Péter egy kérdésre válaszolva elmondta: csak 8—10 év múlva érdemes beszélnünk a közös piaci tagságról, viszont a forint konvertibilissé tételének az elAz idén a szokasosnáL jóval előbb megjelentek az üzletekben a déligyümölcsök, a választék is nagyobb, az árak viszont megdöbbentően magasak, s a vásárlók nem értik, miért kerül például a banán az egyik helyen 60, a másik helyen pedig 120 forintba? Az MTI munkatársa a Dél- keiméi érdeklődött, milyen déligyümölcs-kínálatra számíthatunk az idei szezonban, s várható-e, hogy a későbbiekben talán valamelyest mérséklődnek az árak. Havas Pál, a Délker kereskedelmi igazgatója elmondta: változatlanul a vállalat importálja és forgalmazza itthon a déligyu- mölcsök mintegy 80 százalékát, s egyelőre az év végéig kötötték meg a szerződéseket. December végéig banánból 14—15 ezer tonna érkezik, 25 százalékkal több, mint tavaly, mandarinból körülbelül 5 ezer tonna, ez a múlt évinek a kétszerese. Mediterrán narancsból 10 ezer tonnát vár december végéig a Délker. Kubai narancsból kevesebb lesz, elsősorban azért, mert a vásárlók ezt csak igen alacsony áron hajlandók megvenni. Az idei szezontól szabadső lépcsője három—négy éven belül várható. A miniszterelnök-helyettes néhány kérdésre még válaszolt, azután elnézést kérve, elsietett. Ezt többen is sérelmezték: ha az USÁ- ból és máshonnan eljönnek az eszmecserére, akkor jó volna, ha a kormány tagjai is elég időt szakítanának a találkozásra. A vállalkozók rosszallása ellenére, előadása után Beck Tamás kereskedelmi miniszter is sebtében magukra hagyta a résztvevőket. Előbb azonban elmondta: a hazai gazdaság jelenlegi legfontosabb feladata az 1995-ig 25 milliárd dollárra dagadó adósságszolgálat teljesítése. Várhatóan nem megy majd könnyen 1991-ben a dollár- elszámolásra történő átállás a KGST-országokkal, de ez az egyetlen ésszerű megoldás. Ki a tulajdonos? A vegyes vállalatok alakításánál az előbbi kérdés eldöntése látszik a legnehezebbnek. Emellett természetesen a vagyonértékelés is komoly feladat. Hazai és külföldi vállalatok megpróbálják elvégezni az értékelést, ha el tudnak igazodni a kusza adathalmazok között. Átmeneti állapotban élünk, ezt ha tetszik, ha nem, tudomásul kell venniük a befektetőknek — mondta dr. Sárközy Tamás igazságügy miniszter-helyettes. Jó néhány törvény készül, amely garanciát nyújt majd nekik. A tervek szerint a magyar állampolgárok 1990-től a megvásárolt részvény értékét az adóalapjukból levonhatják. Dr. Járai Zsigmond pénzügyminiszter-helyettes ehhez hozzátette: a tőzsde működésének feltételei hamarosan megteremtődnek, s ez is nagyban hozzájárul majd a' valódi piac kialakulásához. Előbb azonban le kell építeni a tőzsde működésének mai legnagyobb gátját, az információhiányt. áras kategóriába sorolták a déligyümölcsöket, ennélfogva a Délker csak úgyne- vezettr--.„ajánlott fogyasztói árakat javasolhat viszonteladó partnereinek. Ez a banánnál például 60 forint — saját üzleteikben iseny- nyiért árusítják —, a mandarinnál 65 forint. Ezen felül mindössze annyit tudnak tenni, hogy saját áraikat időnként valamelyest mérséklik. így például a csarnokokban a banánt esetenként 55 forintért árusítják, ez azonban nem elégséges ahhoz, hogy letörjék mások árait. Ezért csupán arra szorítkozhatnak, hogy figyelik: hol mennyiért árusítják a déligyümölcsöket, s elsősorban annak szállítanak, aki elfogadható áron adja tovább, s ügyelnek arra is, hogy az országban egyenletes legyen a kínálat. Az árakkal kapcsolatos kedvezőtlen tapasztalataikat több ízben jelezték a Kereskedelmi Minisztériumnak és az Árhivatalnak, az árellenőrzésnek azonban, úgy tűnik, ebben az esetben nincs gazdája. A plafon marad a csillagos ég. . . Gyarmati László —, hogy a világkiállítás A bűzlő Sió esete a friss vízzel Tavaszra megoldódik a „gordiuszi csomó” Faragó László A PLAFON A CSILLAGOS ÉG? Szabadáras déligyümölcsök
