Somogyi Néplap, 1989. november (45. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-20 / 275. szám
4 Somogyi Néplap 1989. november 20., hétfő Menjünk vagy ne a népszavazásra? Á nép érett c döntésre Vélemények a felhívásokról — Eltérő igenek és nemek A somogyi embereket is foglalkoztatja a november 26-ára kiírt népszavazás. Két párt és a Hazafias Népfront képviselőinek a véleményét kértük ki erről a belpolitikai eseményről. Incze Domokos, a Szabad Demokraták Szövetségének megyei ügyvivője először örömét fejezte ki afölött, hogy az Országgyűlés kiírta a népszavazást az SZDSZ kezdeményezésére megkezdett és a Fidesz, a szociáldemokraták segítségével befejezett aláírásgyűjtési akció nyomán. — Milyen eredményt várnak? — Az aláírásgyűjtéssel kapcsolatban köztudott volt a többség véleménye. A rövid három hét alatt annyira megismertük a nép, az emberek véleményét, hogy bízom benne: a népakarat valóban érvényesül mindegyik kérdésben. Mi azt szeretnénk — személy szerint én is —, hogy az átalakulás érdekében erre a négy kérdésre választ kapjunk: így azt, hogy ne legyen a munkahelyen pártszervezet, semmilyen pártszervezet, az MSZMP igenis számoljon el a vagyonáról, a munkásőrséget a népakarat oszlassa fel, s ne pedig országgyűlési döntés, mert az bármikor megváltoztatható, a népakarat pedig nem.' Az elnökválasztásról az a véleményünk, hogy a parlamenti választások után legyen, mivel ideiglenes köztársasági elnök van, s az teljesen mindegy, hogy meddig tart az ideiglenesség, fél évvel tovább tart, vagy előbb lesz vége. Addigra kialakul a rendes politikai élet, s akkor más másképp fognak dönteni, mint ahogy most döntenének. — Sokan kifogásolják, hogy sokba kerül a népszavazás. — Azt hiszem, hogy a népakarat érvényesítését nem lehet pénzben kifejezni — mondta Incze Domokos —, s nem hiszem, hogy ez a legdrágább. Az ország és az emberek jövőjéről van szó, s hogyha egy népszavazás 300 millió forintba kerül, még mindig ez a legkevesebb! Az MDF éppen most adott ki egy felhívást, amelyben azt ajánlja, hogy ne menjünk el a népszavazásra. Szabados Péter, az MDF megyei egyeztető tanácsának képviselője így kommentálta a hírt: — Az a véleményem, hogy Csengey. Dénes felhívása, amely kedden a televízióban elhangzott, egy teljesen korrekt, az ország érdekeinek megfelelő nyilatkozat volt. Tekintettel arra, hogy a Magyar Demokrata Fórum erőszaikkol semmit nem kényszerít tagjaira, így nyitva áll a lehetősége annak: minden ember saját maga döntsön — még a tagságunkból is —, hogy el- megy-e a népszavazásra és hogy milyen kérdésekre milyen választ ad. Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy ebben az országban megindultak azok a demokratizálódási folyamatok, amelyek lehetővé teszik, hogy az általunk elképzelt gyökeres átalakulások végbe mehessenek: hogy itt a polgári demokratikus erők érvényesíteni tudják az akaratukat, kiváltképp, hogyha a lakosság tömegei ehhez csatlakoznak és fölzárkóznak. — Követik-e majd az MDF felhívását? — Én ezt a felhívást, amelyet Csengey Dénes közzétett a tévéhíradóban, nem felszólításnak vélem, hanem egy jól megfontolt, indokolt nyilatkozatnak, miszerint miért nem megyünk el szavazni. Nyitva van a kérdés, mindenkinek az egyéni felelősségére van bízva. Én azért egy dolgot veszélyesnek látok, nehogy esetleg valaki is úgy vélje: ez az elhangzott nyilatkozat pasz- szivitásra szólítaná fel a lakosságot, a polgárokat. Én most azt hiszem, hogy azzal is aktív véleményt mond valaki, ha most távoltartja magát a népszavazástól. Egyetértek ugyanis azzal, hogy három kérdésben véglegesen eldőlt a válasz, így utólag nem tartom fontosnak és érdemesnek megsza‘ vaztatni. Véleményem szerint is csak egy kérdést, a , köztársaságielnök-választást lehetett volna népszavazás útján eldönteni. Én is a nép által jelölt személy megválasztását fogadom el. Azt szeretném, hogy végre egyszer ebben az országban a nép tényleg maga közül választhatná meg az első számú vezetőjét. Remélem, hogy a lakosság bebizonyítja a nagykorúságát és nem fog felülni a nem éppen megalapozott kezdeményezéseknek, amilyent ezek a pártok most felvállaltak. — Mi a véleményük akkor a népszavazásról? — Nem passzivitásra szólítjuk fel a népet. Ezt egy teljesen fölösleges népszavazásnak tartjuk, mert a demokratizálódási folyamatok beindultak és jó irányba haladnak. Egyetlen lényeges kérdés maradt megválaszolatlanul: a köztársasági elnök személyisége. Ki legyen és mikor válasszák, s ki vá-- lasszon. Én azt hiszem, hogy nem félünk attól a megoldástól sem, hogyha esetlegesen a Parlament választja meg. Most azonban demok- ratikusabbnak tartom, ha népszavazással választjuk meg az ország első számú méltóságát. Mindegyik köz- társasági elnökjelölt — így Kulcsár Kálmán, Pozsgay Imre, Für Lajos — képes arra, hogy fölülemelkedjen a saját pártérdekein és népben, nemzetben gondolkodva cselekedjen. És ilyen szempontból nincs lényeges különbség bármelyikük lesz is a köztársasági elnök.' Baracskai Zoltánná, a Hazafias Népfront városi titkára más véleményen volt: — Föltételezem azt, hogy ha az SZDSZ-nek van olyan markáns jelöltje, mint az MDF-nek, az MSZP-nek, vagy a Hazafias Népfrontnak, akkor november 26-án köztársasági elnököt választanánk. Szerintem kellene is, több szempontból fontosnak tartottam volna, hogy a köztársasági elnököt mielőbb válasszuk meg és hogy a választópolgárok válaszszák meg. Az egyik fontos érvem a mielőbbre, hogy a megválasztott köztársasági elnök kiírhatná a parlamenti választásokat és ezzel nemcsak időt, hanem nagyon sok pénzt is megtakaríthattunk volna. Arról nem is beszélve, hogy a politikában tapasztalható zűrzavar is azt indokolná, hogy mielőbb legyen egy stabilizá- tor. aki a pártok politikai harcában kiegyensúlyozó szerepet' tölt be, aki független a pártoktól, s kívánatos lenne, hogy a parlamenttől is független legyen. — Miért tartja fontosnak, hogy a nép válassza meg a köztársasági elnököt? — Szélesebb legitimációt biztosítana egy népszavazás általi választás, mint egy parlament általi. A kérdéskörhöz hozzátartozik szerintem az is, hogy minden párt a nemzet érdekében szól, miközben azt szeretné: a nemzet akarná azt, amit ő akar. A hőn óhajtott Euró- pa-házhoz való felzárkózás egyik alapkérdése a demokrácia megvalósulása. Az alulról építkező demokráciára gondolok én is. Ha azonban megnézzük, mi van, akkor azt látjuk, hogy beszélünk a demokráciáról, miközben az önkormányzatokkal nem törődik senki. Az alulról való építkezést én innen tudom elképzelni. Még csak a törvénytervezet koncepcióját vitatjuk, s nem tudjuk, hogy mikor lesz törvény. Nem tartom elképzelhetőnek, hogy fölépüljön egy ház az alapok nélkül. Ügy tapasztalom én is, fönt megy a boksz a hatalomért, tehát hogy mindenki nagyobb szeletet kapjon a hatalom tortájából. Ez ma mindenki előtt nyilvánvaló. — Mi lenne most a legfontosabb? — A napokban olvastam a Miagyar Néppárt elnökségének a felhívását, amelyben a Nemzeti Megmentés Tanácsának felállítását szorgalmazzák. Én ezzel nagyon egyet tudok érteni, és nagyon komolyan megfontolásra ajánlom. Egyetértek Márton János elnök gondolataival is: „A kormányzat kellő politikai háttér nélkül, a legkisebb ellenállás vonalára kényszerül, vagyis az inflációt szabadítja rá a társadalomra”. És jelenleg a legnagyobb veszély, a gazdasági összeomlás. Miközben a politikai pártok között dúl a harc — és ez nem frázis — a gazdaság lassan minden tekintetben csődöt mond. Ezeken túl — úgy gondolom — a köztársasági elnök a nemzetközi érintkezésben is stabilizációs szerepet tölthetne be, mivel a gazdasági élet hanyatlására is fékező hatással lehetne egy szilárd pozíciójú, tekintélyes vezető. — Menjenek el vagy sem az emberek a népszavazásra? — Igen, menjenek el a népszavazásra. Azt javaslom: úgy szavazzanak, hogy tudatában legyenek a köz- társasági elnököt a magyar nép válassza meg. Lehet, hogy frázisnak hangzik, azonban komolyan gondolom: ez a nép érett arra, hogy dönteni tudjon. Mert most dönteni kell — és fog! Lajos Géza m- yrirt'ftfiiírrtr .....- . .... “ ■*. f ' í . \ < V *-j? -J. is® 1 * r Szeged déli határában, több évi munkával tiszai medencés kikötőt építettek, amelyet 40 méter széles csatorna köt össze a folyóval. Az új létesítmény már üzemel: a 460 méter hosszú és 130 méter széles medencében „teleltették" az uszályokat, a fürdő- és csónakházakat. A szükséges felújítási munkákat is itt végzik el, hogy április végéig megszépülve kerülhessenek vissza a csónakházak a folyó szegedi partszakaszára. A tervek szerint a medencés kikötőnél (megteremtik a szállítás ki- és berakodási feltételeit is. Jöttek, láttak — megállapodtak Olasz kisiparosok Somogybán FIÁT SZERVIZ IS LETESUL? Gazdasági alapokra kell helyezni a további együttműködést is, ennek mind Magyarországon, mind pedig Itáliában megvannak a lehetőségei — állapította 'meg szerdán a búcsúzás előtt is az az olasz küldöttség, amely a CNA Kisiparosok Országos Konföderációjának FVG-i tartományi szervezete képviseletében tett látogatást Somogybán. Az Udinéből érkezett három fiatalember az Ipari Szövetkezetek megyei szövetségének vendégeként tartózkodott három napig nálunk. A megyei tanács és a tartományi vezetők között évek óta élt a kapcsolat, és az utóbbi időben megállapodás született, hogy az együttműködést gazdasági tartalommal is meg kellene tölteni. Ennek az első állomása volt, hogy néhány napig Somogybán vendégeskedtek az olasz szakemberek. Nem véletlenül használtuk a szakemberek kifejezést, hiszen, ahogy dr. Kovács Lászlónak, a Kiszöv megyei titkárának beszámolójából megtudtuk, a delegáció tagjai igéncsak felkészülten érkeztek, és a látogatás végén konkrét megállapodásokkal utazhattak haza. Hiába is titkolnánk, a megye ipari szövetkezetei - nek szükségük van a korszerű, magas technikai színvonalat képviselő berendezésekre. Sőt azt sem bánnánk, ha a gépekhez biztos piac is társulna. Mindehhez viszont alig van szabad pénzforrása a szövetkezetnek. Elöljáróban erről is tájékoztatták az olasz kis- és középi párosok küldöttségét. A megye és az olasz tartomány ipari tevékenysége csaknem hatvan százalékban fedi egymást, ezeken a területeken minden nehézség nélkül létrejöhet az együttműködés. Sőt néme-* lyi.k szövetkezetnél már abban is megállapodtak, hogy rövidesen magyar delegáció utazik majd Olaszországba. Az ajánlatok között szerepel egy vegyes vállalat alapítása is, ehhez szövőipari gépeket szállítana az olasz partner. A küldöttség tagjai természetesen azt is vállalták, hogy közvetítenek majd a magyar és az olasz kis-, s középvállalatok, szövetkezetek között. Az együttműködésnek — úgy látszik — nincs semmi akadálya, bár az olasz partnereknek meglehétősen rossz véleményük van a hazai külkereskedelmi vállalatokról. Szerintük ezek a cégek túlzottan nagy hasznot fölöznek le az üzletből. (Mintha ehhez hasonló megállapítást már máskor is hallottunk volna!) Szóba került még a túlzott hazai bürokrácia is: a partnerek is megpróbálják megérteni, hogy átmeneti állapotban élünk, de az elhúzódó szerződésikötések nem a mi javunkat szolgálják és közben a külföldi cégek kedve is elmegy az együttműködéstől. Kitűnt, hogy az olaszok leginkább gépeket, különféle berendezéseket szeretnének eladni, még úgy is, hogy ellentételezésként áruval fizetnénk. Azt viszont a tudomásunkra hozták, hogy az olasz piac is meglehetősen telített, tehát minden meny • nyiségben nem tudják átvenni a termékeket. Talán, ha közösen lépnek majd föl egy harmadik piacon ... A szakemberek néhány szövetkezetnél hasznos tanácsot is adtak. Például egy kis összegű beruházással a barcsi Unitechtől korábban a MÉH-be szállított fékpofákat újra használhatóvá lehet tenni. Az Uniteoh lakó- konténerei különben nagyon tetszettek a vendégeknek, állítólag ezek a konténerházak sokkal stabilabbak, mint amelyeket Olaszországban építenek: talán még az idén megköthetik az üzletet. A kaposvári Delta szövetkezet is sikert könyvelhet el: hőálló kesztyűik és védőruháik ellenében bőr alapanyagot kapnák majd Olaszországból. Aki ismeri a hazai bőralapanyag-ellátást, az tudja, hogy milyen jelentős megállapodásról van szó. A Fiat gépkocsi-tulajdonosoknak jó hír, hogy a küldöttség tagjai lehetőséget láttak egy speciális szerviz létrehozására is, mégpedig úgy, hogy mellette egy konszignációs raktár is működne. Emellett akár Fiat gépkocsikat is árulhatna ez a szövetkezet, amellyel szerződést köt majd a Fiat. A vendéglátókat jövő tavasszal várják Olaszországba. (Faragó) FIDESZ-VÉLEMÉNY A NÉPSZAVAZÁSRÓL . A kaposvári Fidesz-cso- port álláspontot juttatott el szerkesztőségünkbe, melyben hangsúlyozzák: a háromoldalú tárgyalásokon részt vett szervezetek nem állapodtak meg a köztársasági elnök és az új parlament választásának időbeni viszonyáról, s arról, hogy a köztársasági elnököt a parlamenti választások előtt vagy után válasszák-e meg. A Fidesz és az SZDSZ a záródokumentumokat többek közt ezért sem írta alá. Az SZDSZ az elnökválasztások időpontjának kitűzését követően aláírásgyűjtést szervezett, népszavazást követelve. Ehhez a Fidesz, később az SZDP is csatlakozott. Ennek eredménye közismert. A közvélemény nyomásának hatására a kormány az első három kérdésben állást foglalt és háromszoros „igen” javaslatát a parlament elé terjesztve elfogadtatta. A Fidesz-csoport szerint az váltott ki élesebb vitákat, hogy a köztársasági elnököt a parlamenti választások előtt vagy után válasszák-e meg. Az aláírást gyűjtő szervezeteket azzal vádolták, ' hogy ki akarják venni a döntés jogát a nép kezéből. Föltehetően arra gondoltak, hogy az új parlament nem népszavazás útján kíván majd dönteni e tisztség betöltéséről. „Tévedésük oly mély — így szól a levél —-, hogy a szavazócédulákra is téves „magyarázat” került. Az SZDSZ aláíróívein nem azt kéri, hogy az új parlament dönthessen a köztársasági elnök személyéről, hanem azt, hogy személyét csak az új parlament megalakulása után válasszák meg. A parlamenti választások utáni népszavazásos elnök- választás is lehetséges változat. A Fidesz-csoport szerint a majdan megválasztandó legitim parlament természetéből fakadóan nem hozhat a nép feje fölötti döntéseket, hiszen magát a népet képviseli. Ha tehát úgy dönt, hogy a parlamenten belüli szavazással vagy népszavazás útján kívánja megválasztani a köztársasági elnököt, bármelyik változatot hitelesnek, a köz akaratát kifejezőnek kell elfogadni. A korai köztársasági elnökválasztás ellen szól álláspontjuk szerint az, hogy a párt, amelyiknek a jelöltje megnyerné a választásokat, jelentős, de nem indokolt előnyre tenne szert. Egyébként jelenleg is van ideiglenes köztársasági elnök Szűrös Mátyás személyében. A legfontosabb pedig az, hogy egy új demokráciában a jelentős intézmények forrása az új parlament. A parlamenti választások előtt választott elnök — álláspontjuk szerint — nem felel meg ennek, a parlament pedig így kész helyzet elé kerül egészen az elnöki mandátum lejártáig.
