Somogyi Néplap, 1989. november (45. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-20 / 275. szám
1989. november 20., hétfő Somogyi Néplap 5 Zrínyi Miklós nevét vette fel a pécsi honvéd kollégium Valutajáték az emberekben hazafias érzés. Mert, ha mondjuk a tévé egyik- riportere az utcán állítaná meg a sietőket, mit tudnak a legfrissebb rendelkezésekről, az emberek hetet-havat összehordanának, és az illetékesek szemében úgy tűnhetne: hiába dolgoztak látástól vakulásig. Jól megfontolt célja van tehát a játéknak. Aki nyerni akar, kezébe veszi a rendeletet tartalmazó újságokat és gondosan áttanulmányozza a paragrafusokat, kétszer, háromszor is elolvassa a sorokat, nehogy egy fontos kötőszó elkerülje a figyelmét. Azután érdemes egy zsebkalkulátort is előkeresni a pontos számolás érdekében Aki ennek ellenére mégis rossz megoldást küld be, az megérdemli, hogy a harmadik és a negyedik évre járó prémium ötven dollárt ne kapja meg. még akkor sem, ha az első két évben önmegtartóztató módon nem váltott valutát. Most azután mindenki láthatja, hagy az állam tiszteletben tartja jogainkat. Ügyel arra is, nehogy megsértse a polgárait, de azért azt is tudni szeretné, hogy mindenki elsajátította-e a legfrissebb szabályokat. Az emberek pedig szolgálatkészein belemennek a játszadozásba, közben még arról sem feledkeznek meg, hogy öromiködjenek, mert ha szemernyit is, de hozzájárultak az államadósságok visz- szafizetéséhez. Ilyen játék az élet... (Faragó) IIÉf Villám ^fintetyú_ Magyar— Lengyel Baráti Társaságot szerveznek Magyar—Lengyel Baráti Társaságot szerveznek Kaposváron. A megalakulást előkészítő összejövetelt november 21-én 15 órakor tartják a Somogy Megyek Művelődési Központban. A szervezőmunkáról dr. Laczkó Andrást, a Somogy című kulturális folyóirat fő- szerkesztőjét kérdeztük. — Mi a céljuk a társaság megalakításával? — A két népet évezredes közös múlt köti össze. A történelmi örökség ápolása, a hagyományok megőrzése és felelevenítése, a kulturális kapcsolatok erősítése legfőbb feladatunk. Szeretnénk széles körű publikációs lehetőséget biztosítani és szorgalmazni, hogy minél jobban ismertté tegyük történelmi és mai Lengyelország életét is. Somogy megye és a testvéri Ciechanow vajdaság barátságának elmélyítésére törekszünk; társaságunk szándéka szerint a turizmus és az emberi kapcsolatok erősítését is szeretnénk elérni. — Miért Kaposváron született meg az \ötlet a társaság alapítására? — Megyénkben működött az egyetlen lengyel nyelvű gimnázium, illetve líceum 1939—44 között. Ennek éppen az ötvenedik évfordulója volt. ötven évvel ezelőtt lengyelek tízezrei menekültek Magyarországra, és segítésükben Somogy településeinek is nagy szerepe volt. Ez arra is int, hogy folytassuk, amit elődeink tettek. V. Zs. Főbérlet A kopott öltözetű, borostás arcú férfi az illatszerüzletben megkopogtatta a molett, elegánsan öltözött nő vállát: — Nagysasszony! Ezer bocs’, ha zavarok. Nincs szüksége egy átadó főbérleti lakásra? ötvenezret fizet a lelépésért, és egy óra múlva beköltözhet. Sajnos, hamarább nem tudom elintézni. — \Ha eddig vártam, most már kibírom azt az órácskát, mosolygott kedvesen a nő, és szemében hálatüzek égtek. — Akkor fáradjunk át a túlsó oldalra. Már itt is vagyunk — állt meg az előkelő belvárosi palota előtt a férfi. — Tessék idedobni azt az ötvenezret! Most beszaFantasztikus történetek ladok a földszinti tizen- nyolcasba. Pár perc alatt elintézzük a formaságokat, és öné a lakás. — Tessék az ötvenezer. Véletlenül van nálam annyi, mert harisnyát akartam venni. Én nem jöhetnék fel? — Felesleges fáradság. Magasak a lépcsők, és a lift nem működik. Ugyanis magasföldszinten van a lakás. Csak nyugi, nyugi — integetett barátságosan a lakásügynök, és eltűnt a kapu alatt. A nő mélyet lélegzett a jázminillatú tavaszi levegőből, és boldogan sétált felold a kapu előtt. Egyszer csak szórakozott pillantása a ház udvarára tévedt. Jeges rémület futott át rajta. Átjáróház! — fedezte fel döbbent tekintettel. Oda az ötvenezer forintom! Egy szélhámos kezébe került a megtakarított pénzem! — suttogta letörten maga elé, és elhomályosodott a tekintete. — Miért bőg, asszonyom? — kérdezte egy barátságos barna bariton. A férfi volt. Rossz kedvvel nyújtotta át a bankjegy- köteget: — Sajnos, az illető mégsem akar költözni. Tessék a pénze. Számoljon utána, hogy megvan-e az ötvenezer? Stimmel? Akkor hát búcsúzzunk, asszonyom. Nagyon sajnálom. Boldog lettem volna, ha segíthetek egy embertársamon — hajolt meg gálánsán a férfi, és eltűnt a járókelők között. Karrier A telt keblű, csinos, fiatal nőt már hosszú percek óta követte az aktatáskás fiatalember. Aztán elszántan meghajolt az igéző teremtés előtt: — Engedje meg, hogy bemutatkozzam. Nevem Szla- tona Dezső. Világhírű filmrendező -vagyok. Felfigyeltem önre. Nagyon jól fényképezhető filmarca van. Éppen ezt a típust keresem új produkciómhoz. Legyen egy kicsit kedves hozzám, és sztárt csinálok magából. — Felesleges. Én ugyanis Körmöczei Piri vagyok. Szintén világhírű filmrendező. önnek is kitűnő filmarca van. Inkább én csinálok sztárt magából. — Szó sem lehet róla. Én szóltam előbb. — De mi már a napokban elkezdjük a forgatást. — Nálunk meg áll a stáb, mert pont ez a típus hiányzik. — Sajnálom. — Én is. Akkor tárgytalan. — Volt szerencsém.. — Volt szerencsém. Galambos Szilveszter Textil- és bútorkiállitás Zrínyi Miklós költő és hadvezér — a szigetvári hős dédunokája — nevét vette fel a pécsi középiskolai honvéd kollégium. A felvilágosult katonai történetíró és hadszervezőre, a» önálló magyar haderő megteremtésének első hirdetője halálának háromszázhuszonötödik évfordulóján emlékeztek szombaton, s az ez alkalommal tartott névadó ünnepségen Mészáros Ferenc vezérőrnagy, kiképzési főcsoport főnök-helyettes nyújtotta át az intézmény vezetőinek és diákjainak a honvédelmi miniszter által adományozott zászlót. A kollégium aulájában felavatták Zrínyi Miklós emléktábláját. Zala vármegye hajdani főispánja, a költő-hadvezér emléke előtti örökös tisztelet jegyében szombaton avatták Zalaegerszegen Zrínyi lovasszobrát, Tóth Béla szobrász- művész alkotását, amelyet a városháza előtti, Vadász György építész áltál tervezett posztamensre állították fel. A £ ünnepségen Kustos Lajos városi tanácselnök köszöntötte a megjelenteket, majd Keresztury Dezső akadémikus erre az alkalomra írt avatóbeszédét — zalaegerszegi díszpolgár professzor betegsége miatt — Kovács Sándor Iván egyetemi tanár, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság főtitkára olvasta fel. Délután a zálaegerszegi városi hang- versenyteremben nagyszabású emlékműsorral köszöntötték a Zrínyi-évfordulót. Most, hogy vállunkon érezhetjük az állam atyáskodó kezét, bizton remélhetjük a jobb jövőt. A kemény erőfeszítés közepette mintha velünk is egyre kevesebbet törődne a kormányzat, de ezt nem vettük zokon, mert tudtuk, hogy a kidolgozás alatt levő szabályocskák csakis a javunkat hivatottak szolgálni. Háromszáz dollár négy évre! —- ez a legújabb, jól megfontolt jelszó, ettől kap erőre a magyar és módfelett megjön a kedve az országépítésre. Azután egy kicsit elgondolkodik. Ha egy évre ötven dollár jár neki külföldi benzinvásárlásra, múzeum belépőre és kosztra, akkor hogy lehet, hogy a negyedik év végére már összesen háromszáz dollárt csalt ki az éberen figyelő hatóságtól ? A Játék tízezerért című rádióműsor vezetője megtévesztő egyszerűséggel csak úgy tette fel a kérdést, hogy egy állampolgár (aki mellesleg magyar) egy évre ugyan hány dollárt kap? A megoldást nyílt levelezőlapon beküldőket természetesen gazdagon megjutalmazzák, de arra ne számítson senki, hogy díjat fontban, vagy schillingben számolják el. A játék nem tréfa, az előbb már említett rádiós adás valóban kíváncsi arra, hogy -az állampolgárok pontosan megértették-e. mit kíván tőlük a nemzet, van-e Két iparművész mutatkozott be csütörtökön délután a kaposvári Bernáth Aurél teremben. Kiss Ildikó textil- tervező és Budai György bútortervező. A két alkotót a munkáikban fellelhető igényességen kívül egy másik, említésre méltó momentum is összekapcsolja: a hűtlen hűség. Hogy kihez, vagy mihez lettek hűtlenek? Nem máshoz, mint választott szakmájukhoz, úgy, hogy valamiképpen mégis ott rejtőzik mindkét művész alkotásaiban az eredeti mesterség tudása, tisztelete. Kiss Ildikó, aki Kaposváron érettségizett, az Ipar- művészeti Főiskola díszítő- festő szakán végzett, és 20 évig a csepeli gyerekeket tanította rajzolni —, egy véletlen folytán ismerkedett meg a szövőszékkel. Az ismeretségből később „szerelem” lett és az alkotónak ma már kifejezési forma, félig-meddig megélhetési lehetőség is a textilszövés. Azért csak félig-meddig, mert manapság egyre fogy azoknak a szánta, akik meg tudják vásárolni a szobabelsők hangulatát befolyásoló, esztétikus alkotásokat. Kiss Ildikó tehát a szövés mellett szakköröket vezet Csepelen és a fiataloknak adja át eme ősi mesterség fogásait, titkait. Munkáiban — faliszőnyegek, asztalterítők, párnahuzatok — fellelhető a természetes anyag, a gyapjú iránti — „tisztelet”. Legszívesebben a nyers színekkel és azon enyhe tónusú okkeres-bar- nás változataival készíti al kotásait. Faliszőnyegeinek formájában fellelhető a keleti hatás, de a színvilág és a motívumkincs sajátos, a művészre jellemző módon jelenik meg. Talán a szecesszió lendületesen, szépen ívelő vonalait fedezhetjük fel leggyakrabban munkáin. Az alkotó érdeklődése újabban a rátétes, varrott technika felé fordult. Természetesen ez esetben sem a hagyományom népi eljárással készíti a párnahuzatokat, hanem speciálisan domborított, egyszínű mintákkal variál. A szövés mellett szívesen dolgozik a varrótűvel is. Érdekes, változatos öltéstechnikája az asztalterítőkön tűnik szembe. Kiss Ildikó munkáinak legnagyobb erénye a mesterségbeli kvalitáson kívül az egyszerűség — színekMagyar szabadság és függetlenség emlékműve Pályázatot hirdetett Debrecen megyei, városi tanácsa a Kossuth Lajos Tudományegyetem tanácsának kezdeményezésére A magyar szabadság és függetlenség emlékműve elkészítésére. A pályaműveket 1990. március 29—30-án adhatják be az egyetemen, az eredmény- hirdetésre április 14-én kerül sor. Négyszázezer forintot fordítanak a kiemelkedő pályázatok elismerésére. ben és formákban egyaránt — valamint az, ahogy a finom, nyers színvilág a belső terek szinte mindegyikébe szervesen illleszkedik. Budai György bútortervező iparművész eredetileg gépészmérnöknek készült. Tanulmányai közben azonban megismerkedett egy neves iparművész testvérpárral és elsajátította mesterségüket. Ennek ellenére nem lett teljesen hűtlen a szakmájához sem. Nemes egyszerűséggel megformált bútorainak ugyanis szerves alkotórésze maradt a fém, melyet legtöbbször saját kezűleg munkál meg. A Budai bútoroknak már nevük van, márkát jelentenek. Az ívesen megformált, karcsú székek sárgaréz váza különösen a fekete textilbevonatú bútordarabokat neme siti. Az ugyancsak félkörívesen, illetve elliptikusán megformált üvegasztalai funkcionálisan is jól variálhatók. Budai György alkotásaiban elsősorban a formai széDséere tö're’kc7i,v. Várnai Agnes GÓLYABÁL... volt szombaton a Kilián művelődési központban Rádiójegyzet Hűtlen hűség
