Somogyi Néplap, 1989. november (45. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-03 / 261. szám
Somogyi Néplap NAPILAP XLV. évfolyam, 261. szám . Ara: 4,30 Ft 1989. november 3., péntek Az amerikai elnök fogadta Pozsgay Imrét Zöldellnek, kelnek a vetések Kedvez a november a mezőgazdaságnak Félórás szívélyes hangulatú, tartalmas megbeszélésen fogadta csütörtökön, középeurópai idő szerint az esti órákban George Bush amerikai elnök Pozsgay Imre államminisztert. Az elnök dolgozószobájában tartott találkozón részt vett több vezető amerikai személyiség: Dán Quayle al- elnök, Brent Scowcroft nemzetbiztonsági tanácsadó, és Larry Eagleburger, a külügyminiszter első helyettese. Magyar részről Kovács László külügyi államtitkár és Várkonyi Péter nagykövet volt jelen. Tájékoztattam az elnököt a legutóbbi magyarországi változásokról, az alkotmány- módosításról, a köztársaság kikiáltásáról a gazdasági reformokról — mondotta Pozsgay Imre a találkozót követően a magyar és a nemzetközi sajtó előtt. Nagy érdeklődéssel kísért rögtönzött sajtóértekezleten az államminiszter elmondotta: szóba került, milyen új erőforrásokra volna szüksége a magyar gazdaságnak s arról is, hogy kívánatos lenne a COCOM-korlátozások enyhítése. Bush elnök valamennyi kérdés jóindulatú megvizsgálását ígérte. Sajtótájékoztató a BM anyagi helyzetéről Az egy főre jutó jövedelmek alapján a Belügyminisztérium mintegy 35 ezer fős aktív személyi állományának 4,4 százaléka a létminimumnak, 23,1 százaléka a társadalmi minimumnak, míg 62,4 százaléka a szerény megélhetésnek megfelelő jövedelmi viszonyokkal rendelkezik — mondta el egyebek mellett Himber Péter vezérőrnagy, BM- főcsoportfőnök-helyettes azon a csütörtöki sajtótájékoztatón, amelyen ismertették a belügyi munkavégzés pénzügyi, anyagi éstech. nikai feltételeinek alakulását. A főcsoportfőnök-helyettes szólt arról: a személyi állomány megbecsüléseként a kormány 1987-ben egyszeri, 15 százalékos bér- fejlesztésre adott lehetőséget, de 1988-ban és 1989-ben már csak a többi költségvetési szervhez hasonlóan, mindössze 6 százalékos bérautomatizmushoz jutottak hozzá. Ezt azonban a BM nem tudta növelni a létszám- és bérmegtakarításból megtakarított összeggel. Így mára a rendőrök bére nemcsak reálértékben, hanem más költségvetési szervekhez viszonyítva is csökkent. A belügyi dolgozók életkörülményei azáltal is romlanak, hogy döntő többségük nem vállalhat különmunkát, egy részüknek kifejezetten tilos is a mellékfoglalkozás. Elmondta azt is, hogy több mint 3500 belügyi dolgozó nem rendelkezik lakással. E gondok természetszerűleg feszítőén hatnak a belügyi dolgozók mindennapi közérzetére. Az állami költségvetésből évente 3 százalék, az idén 22,3 milliárd forint jut a BM-nek. Ennek az összegnek 70 százalékát rendőri, 17 százalékát határőrizeti, a maradékot egyéb (közpon - ti tűzvédelmi, egészségügyi, szociálpolitikai, központi igazgatási) feladatokra használják fel. A szűkös fejlesztési lehetőség, a nagyobbrészt elavult bűnügyi technikai eszközök „eredményeként” alakulhatott ki az a mai helyzet, hogy a bűncselekmények 35 százaléka felderítetlen marad. A rendőrautóknak több mint a fele 100 ezer kilométernél többet futott. A rendőrök URH-rádiói közül csak ezer darab az új, a korszerű. Utalt arra, hogy nagyobbrészt hiányoznak a forgalombiztonság ellenőrzésére szolgáló eszközök is. Trafipaxból csak tíz megyében van korszerű, szemből is fényképező típusú. Hangsúlyozta: az egyre szaporodó bűncselekmények eredményesebb felderítéséhez az elektronizáció hatékony segítséget adhatna, de a technikai fejlesztésre a BM jelenlegi anyagi körülményei között nincs lehetőség. A Belügyminisztérium kezelésében lévő (rendőrségi, határőrségi stb.) ingatlanok együttes értéke több mint 35 milliárd forint, azonban csak az épületek 54 százaléka épült 1945 után, 7 százalékuk pedig még a múlt században. Somlai János ezredes, hír- csztályvezető beszélt arról, hogy ma még nem egy területen múlt századinak nevezhető viszonyok uralkodnak a bűnüldözésben. A nyomozások segítése, gyorsítása érdekében 150, megfelelő minőségű képtávíróra volna szükség. A jelenlegi manuális, időigényes nyilvántartást csak több millió dolláros beruházással lehetne korszerűsíteni. Számító- gépes nyilvántartásra volna szükség ahhoz, hogy a mai, diszpécser jellegű járőr-központ kapcsolat átalakításával az igazoltatás helyszínén megállapítható legyen: körözött-e az igazoltatott személy. Barsi Tomaj, a BM szóvivője hangsúlyozta: a rendőrség „lerongyolódása” nem ma alakult ki. Mindez az 50-es évek illúziójának következménye, amikor is azt feltételezték, hogy megszűnik a bűnözés, s nem tartották fontosnak a bűnüldöző szervek, a rendőrség, a bíróság, az ügyészség működési feltételeinek javítását. A 80-as évek nagyarányú bűnözési hullámát követően méginkább hátrányos helyzetbe kerültek e szervezetek. A fel nem derített ügyek nagy száma is indokolja, hogy az állami költségvetésből a nehezedő körülmények ellenére is nagyobb részt kapjanak a bűnüldöző szervek. Szólt arról is, hogy a demokratikus jogállamiság megköveteli a rendőrség, az állambiztonsági szolgálat munkájának új törvényi szabályozását, parlamenti ellenőrzését. Ennek kidolgozása megkezdődött. Ülést tartott a Minisztertanács A búza kivételével minden őszi növényt elvetettek a mezőgazdasági üzemek — kaptuk a hírt tegnap a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztériumból. Az országos tapasztalat alól nem kivétel Somogy sem. A kora őszi vetések már mindenütt zöldellnek, kikeltek, és a csaknem ötvenhétezer hektárnyi búza vetését is rövidesen befejezik. Ahol tgnap még kukorica állt, ott ma és holnap már a szántó traktorok látnak munkához. Az országoshoz hasonlóan a hetvennégy és fél ezer hektáron termelt takarmánygabona mintegy négyötödét betakarították a termelők, s napról napra szaporodik azoknak a gazdaságoknak a száma, melyek nemcsak a vetés, hanem a betakarítás feladataival is végeztek. A cukorrépát is termelő nagyüzemek zavartalanul, a gyár ütemezésének megfelelően szedik a répát. A nem egészen négy és fél ezer hektáron termelt élelmiszeripari növényből mintegy 800—100 hektár termése vár még kiszedésre. Az időjárás jó lehetőséget biztosít ahhoz. hogy idegeskedés nélkül és jó minőségben végezhessék el feladataikat a mezőgazdaság dolgozói. A Minisztertanács csütörtöki ülésén határozatot hozott a Magyar Köztársaság alkotmányára teendő esküről. A kormány előterjesztéseket hallgatott meg a Munka Törvénykönyve, a bíróságokról és az ügyészségekről szóló törvények módosításáról, valamint a jogi képviselőkről szóló törvény alapelveiről A kormány elfogadta a szigorított őrizet megszüntetéséről szóló előterjesztést. A Minisztertanács felülvizsgálta a fontos és bizalmas munkakörök betöltéséről szóló jogszabályokat és javasolja a hatósági erkölcsi bizonyítványról szóló törvény megalkotását. A kormány hatályon kívül helyezte a korengedményes nyugdíjazásról szóló egyes minisztertanácsi határozatokat. A Minisztertanács döntött az 1990. évi bérmechanizmusról és kormányzati bérpolitikáról. A testület megvitatta az aktív foglalkoztatáspolitika főbb céljait és eszközrendszerét, a foglalkoztatási szempontból kritikus helyzetek kezeléséISKOLA - TÁRSADALMI MUNKÁBAN Nagyberényi erőpróba nek kérdéseit, továbbá a jövő évi foglalkoztatáspolitikai alap nagyságát, fel- használásának elveit. A kormány rendeletet al- kötött a központi egészség- ügyi ellátás biztosításáról. A testület áttekintette a dél-alföldi települések ivóvíz-ellátási programjának végrehajtását. A kormány, áttekintve a belpolitikai helyzetet, két nyilatkozatot fogadott el. Az egyik hangsúlyozza: A Magyar Köztársaság kikiáltása a kormányzati rendszer megváltoztatásával a békés átmenet új szakaszát nyitja meg. Az alkotmány módosítása jogszerűvé teszi a többpártrendszert. A marxista— leninista párt vezető szerepének tétele megszűnt, következményei is egyre inkább eltűnnek. Létrejött a köztársasági elnök intézménye. Az Elnöki Tanács megszűnt. a parlamentnek, mint a legfőbb jogalkotási intézménynek a szerepe teljessé vált. A kormány ez év májusában már deklarálta: a parlamentnek felelős, kormányként működik. Kezdeményezte a pártállam és az állampárt lebontását. Ez az Országgyűlés legutóbbi ülésszakán elfogadott törvényekkel lényegében megtörtént és a parlamentáris jogrend helyreállt. A kormány a parlamentnek felelős, független, nemzeti intézményként tevékenykedik. Ebben számít az ország jövőjéért felelősséget (Folytatás a 2. oldalon.) Részvénytársasággá alakul a Nagyatádi Tszker Tegnap reggel megkezdődött az új nagyberényi iskola alapjainak betonozása. — Nem tudom, kinek a bűne — mert ez bűn —, hogy 1945 óta nem épült egyetlen osztályterem sem a falunkban — mondja Tóth Sándor igazgató. — A számtalan közigazgatási átszervezés során mindig kimaradtunk a fejlesztésekből. A mai állapotok tarthatatlanok. Nyolc osztályt, hat napközis és egy tanulószobás csoportot kell oktatnunk öt teremben, melyek közül kettő szükségmegoldásból lett kialakítva. A négy épülő tanterem 11 millió forintos költséggel készül majd el — remélhetőleg az új tanévet már ott kezdheti 207 kisdiákunk egy része. A helyi tanács január elsejétől visszanyeri függetlenségét — a munka még a Ságvári Nagyközségi Közös Tanács irányításával kezdődött. Ebben az évben 3 millió forintot költenek az építkezésre: a tél beköszön- téig el kell készülnie a pincének, az alapnak. Már megvették a téglát, megrendelték a tetőanyagot. Tavasszal kezdődik a falazás... — Sárkány Annus néni (aki már közeleg 80. életévéhez) volt az első, aki felajánlott 1000 forint anyagi támogatást az új iskola megépítéséhez — mondja az igazgató. — A falu iparosaival találkozót fogunk szervezni, s megkérjük őket, hogy társadalmi munkával támogassanak bennünket. Az önállóvá váló település lakóinak első erőpróbája lesz: saját leleményük és fizikai erejük segítségével tető alá tudják-e hozni gyerekeik iskoláját? (czene) Néhány évvel ezelőtt már érezni lehetett Nagyatádon, hogy a tszker közös vállalkozásnál valami nincsen rendjén. Tegnap egyebek között erről is szó volt az alapító szövetkezetek tanácskozásán. Sokan felelősöket kerestek a veszteségek miatt. Nem kaptak választ. Pontosabban közölték, hogy a közös vállalat gondjainak felderítésére alakult egy bizottság, amely ma tesz jelentést a megbízóknak. A szünetben Frank Gyulát, a Nagyatádi Tszker igazgatóját kérdeztem, hogy menynyire volt előre látható a közös vállalkozás bukása. Elmondta, hogy bár várható volt, arra senki sem számított az országos vállalatnál, hogy négy megyei vállalat nemet mond, csupán 15 cég tart ki a közösség mellett. A toponári termelőszövetkezet elnöke fogalmazott úgy, hogy csak akkor lesz értelme a szövetkezésnek, ha őszintén beszélnek egymással. A gondok akkor kerültek először terítékre, amikor a nyár elején kiderült, hogy a közös vállalatnak 300 millió forintot meghaladó vesztesége van. Felelőtlenül vásároltak fel terményeket, mindenki a saját érdekeit nézte. Mi lett a következmény? Az adósságokat nyögni kell annak is, aki vétlen. A nagyatádi cég a vétlenek közé tartozik. Tények bizonyítják életképességét. Gépforgalmazásával az egész országra kiterjedő munkát végez. Bizonyos, hogy önálló vállalkozásként is talpon tud maradni. Az alapító termelőszövetkezetek is ebben bizakodnak, másképpen nem hoznának létre részvénytársaságot. Tegnap eldöntötték, hogy január 1-jétől a tszker Nagyatádon részvénytársasággá alakul. 71 szövetkezet lesz a tulajdonosa és egy bank is belép. A somogyi mezőgazdasági üzemek érdekeit akarják képviselni. (Nagy)
