Somogyi Néplap, 1989. november (45. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-16 / 272. szám
4 Somogyi Néplap 1989. november 16., csütörtök FORRÓ HANGULAT Egy hideg lépcsőházban „Nem szavalni kell a demokráciát, hanem csinálni!" I Beszélgetés Farkas-Kündig Lászlóval Farkas-Kündig László 1956-ban a somogyi Forradalmi Tanács titkára volt, majd a népfelkelés bukása után nyugatra távozott. Mérnöki diplomáját a Budapesti Műegyetemen szerezte 1953-ban, majd a zürichi egyetemen továbbképző mérnöki tanulmányokat folytatott. Jelenleg is Svájcban él. önálló mérnök, több szabadalom tulajdonosa. A Zürichi Magyar Egyesület, a Svájci Magyar Egyesületek Szövetsége és az Európai Szabad Magyar Parlament életrehívója. A Politikai Foglyok* Világszövetségének intézőbizottsági tagja, a Szabadságharcos Világszövetség alelnöke. A közelmúltban Somogy vendége volt. Gazdasági tárgyalásokat folytatott és meghívott előadóként részt vett több politikai rendezvényen is. — ön történelmi fontosságú társadalmi és politikai események idején érke- zett hazánkba. Először kerülhetett sor az október 23-i népfelkelés méltó emlékezetére, kikiáltották a köztársaságot és parlamentünk sarkalatos kérdésekben hozott döntést októberi ülésszakán. Melyek a legfrissebb benyomásai a változásokról? — Az az érzésem, hogy nagyjában-egészében megnyugtatóan zajlanak az események. Részleteiben elég sok kívánnivaló van még, mert az alkotmánytervezetet túlságosan rövid idő alatt „rakta össze” a parlament. Azért is mondom ezt, mert 32 évi nyugaton élésem alatt megismertem a német, az angol, a francia és az olasz parlament munkáját. Megítélésem szerint tőlünk, magyaroktól nagyon távol áll az egykamarás parlament, amit az alkotmány deklarál. A magyarok nem éltek eddig egy tisztességes, korrekten működő parlamenti demokráciában, ezért tanácsos lett volna a sarkalatos törvények meghozatala előtt külföldi tapasztalatokat szerezni a parlamentek működéséről és szervezési kérdéseiről. Az 56-os fiatalok jó szándékkal vettek részt az eseményekben, a hatalmát féltő vezetés mégis brutálisan válaszolt Szeretném hinni, hogy most ilyen nem fordulhat elő, mert nem bírunk ki több vérontást. A hatalom birtokosainak nem elég csak belátni a borzalmakat, a gazdasági tragédiát. A földet vissza kell adni a magyar nép kezébe, a lezüllesztett magyar ipart pedig felzárkóztatni. A teljesen elavult és öreg géppark modernizálásához nagyon sok munkára és szaktudásra lesz szükség. Mindezek ellenére én nagyon optimista vagyok, hogy az említetteket sikerül megvalósítani a magyar népnek. — A magyar parlament alkotmányozó munkájában melyek azok a fontos kérdések, amelyekben véleménye szerint nem született kielégítő döntés? — A megyék és a kisebb területek maximális önállósítása nem történt meg. Budapestről nem lehet az egész országot áttekinteni, a kisebb területekről dönteni. A megyékben ,és járásokban éppen elég okos ember van, akik tudják saját ügyeiket hatékonyan és eredményesen irányítani. Nem értem, hogy miért kellett megszüntetni például a járásokat. Miért volt tendencia a jól működő és bevált dolgokat eltüntetni... — Nyugaton bizakodóak az emberek a magyar változások visszafordíthatatlanságát illetően? — Nagyon optimisták vagyunk. Politikai szempontból minden remény megvan a demokratikus úton megválasztott parlament létrehozására, és egy koalíciós kormány létrejöttére. Fontos, hogy a választások megtartásáig sok okos és jó terv készüljön el, hogy rögtön megindulhassanak a nagy- beruházások. Nem szabad több időt veszíteni. — Növelné-e külkapcsolataink stabilizálódását, ha köztársasági elnökünket minél előbb megválasztónánk? — Ismeretek hiányában csupán érzéseimre támaszkodhatok. Nem tudom megérteni, hogy a híres Straub F. Brúnó professzort miért nem hagyták funkciójában az átmeneti időszakban. Ezt a kitűnő tudóst és nagyszerű embert lesöpörték, mint egy fölösleges morzsát. Ez nem méltó » magyar lélekhez. Az új köztársasági elnök megválasztásáig tisztségében maradhatott volna. De most nem ez a legfontosabb, hanem az, hogy kikből álil majd az új parlament és milyen kormányt választ. Meggyőződésem, hogy a köztársasági elnököt az országnak kell választania. És országhatáron belülről. A megyei vezetőket pedig a megyékből. Nem kellenek a kívülről jött vezetők, akiknek semmi közük az országhoz, a megyékhez, a néphez. A köztársasági elnökjelöltek közül — legalábbis a jelenlegi helyzetben — Pozsgay Imre g legrokonszenvesebb. Ö a mostani struktúra Kialakításában oroszlánrészt vállalt és ezzel együtt rizikót. Beszédeinek van „füle- farka" és ez tetszik. Szeretnénk viszont, ha mi — a nyugati szabad világban élő magyarok —, akik nem mondtunk le állampolgárságunkról, megkaphatnánk azt az erkölcsi elégtételt, hogy a választásokon követségeinken szavazhatnánk. Hiszen most határokon túl élő testvérekké váltunk. Nem szavalni kell a demokráciát, hanem csinálni, ahogy ez az USA-ban és Svájcban is van. — Svájci alapítványait milyen céllal hozta létre? — Alapítványt, mint olyat, nem tettem. Én tárgyalásokat folytatok olyan létesítmények és üzemek megsegítésére vagy alapítására, amelyek megítélésem szerint elengedhetetlenül szükségesek — éppen Somogy- országban is — a gazdasági fejlődéshez. Becsületes svájci megbízóim sok pénzt hajlandóak invesztálni a vállalkozásokba. Nem a profitra „utaznak”, hanem segíteni akarnak. De a magyar földet eladni nem szabad, mert az a miénk, mindany- nyiunké. Legfeljebb bérbe adni. Amit aztán ráépítenek, úgysem fogják kocsival az országból kihúzni. Mint gépészmérnök, természetesen olyan beruházást szeretnék nyélbeütni, amihez értek. Egy nagyon erős és gazdag autókonszern hajlik arra, hogy Magyaron-^ szágon autógyárat építsen föl. Nem kell majd rossz minőségű és drága keleti kocsikat megvásárolni, hanem lesz a magyaroknak saját maguk által elkészített, kitűnő autójuk. — Somogy megye gazda- sági megsegítésére milyen konkrét tervekkel ült a tárgyalóasztalhoz? — Szeretném, ha a megyében lenne egy mezőgazdasági gépgyár. S ami ugyancsak kézenfekvő: az idegenforgalom támogatása. A legkisebb befektetéssel is a legnagyobb eredményeket lehetne elérni. De nem elég a szép szállodák felépítése, a környezetét is úgy kell kialakítani, hogy a vendég jól érezze magát. Például a külföldi nem fog a kedvünkért magyarul megtanulni. Föl kell nevelni egy szaképzett, lelki- ismeretes és nyelveket ismerő gárdát, és növelni a propagandát. A cserkészetet nagyon a szívemen v - selem, ezért a somogyi cser- ■ készeket fölszereljük, cs jövőre Svájcba visszük táborozásra a csapatot, míg onnan Magyarországra hozunk svájci cserkészeket. November 4-ére megrendeltem egy kopjafát, hogy felállíthassuk az ’56-os fiatalok emlékére a megyei könyvtár parkjában. — Köszönöm a tájékoztatást. Varga Zsolt Természetesen „csak” fi- gyelemfelkeltőnek használom a címet, hiszen az ilyen valóságtartalmú kijelentés, törvény — utópia. Különösen akkor, amikor köztársaságunkban a szabadság- jogok rehabilitációjára törekszünk; meghagyva ön- mérgeződésünik és a többi gyanútlan (!) mérgezésének — személyes jogom, hogy egészség elleni bűnténynek nevezzem — lehetőségét. Ha valakinek máris felborzoltam az idegeit, olvassa csak végig, lesz még néhány emberbaráti szavam. Elsőként az, hogy enyhítem a „büntetést”, életfogytig tartó megszorításokra: MINDEN KÖZÖS HASZNÁLATÚ TÉRBEN DOHÁNYOZNI TILOS! Munkahelyeken, a mindennapi élet közös színterein és otthon (!). A kiskapu áll: szeparált, legitim dohányzóhelyek működjenek. De kelljen izolálódni a nemdohányzóktól! A tudatos, előzékeny félrevonulás — hála lustaságunknak — megkönnyítheti a leszokást ... „Koporsószög”-élvezőkre és passzív — gyanútlan — füstszívókra egyaránt érvényes: csökkenti, rontja a munkateljesítményt (a szexuálisát is!) — csökkentheti a látás- élességet, izgatja, károsítja a nyálkahártyákat — „deklaráltan” megnyugtat és „növeli” a gondolatok intenzitását: valójában idegességet, feszültséget, felületességet provokál — krónikus légcsőhurutot, torokköszörülést, harákolást, gombócérzést vált ki — a szívinfarktus egyik kockázati tényezője, magas vérnyomást okoz; mert szűkíti az erek térfogatát, rontja a szív— Szeretnénk, ha eljönnének a lakógyűlésünkre. Nem bánják meg — telefonálta a kaposvári Sávház lakóbizottságának egyik tagja a minap. Elmentünk. A falunyi lakót magába foglaló, formája miatt „madáretetőnek” csúfolt épület 3. lépcsőházát fél hatkor már megtöltötték az emberek. A sok házbélivel szemben mindössze egy fiatalember állt: a hőközpont képviselője. Valaki kifogásolta, miért nem jöttek et a házfelügyelőségtől is, hiszen elsősorban — állítólag — ők kezdeményezték ezt a gyűlést. Csakhamar kiderült azonban, nem sokat ért volna a jelenlétük, hiszen a hőközpont embere is többet hallgatott, mint beszélt, mert a lakók egymást túlkiabálva, alig hagyták szóhoz jutni. Akadtak, akik csak úgy elmenőben vágtak oda valamit, mások, rádöbbenve az emberhez méltatlan helyzetre, próbálták társaikat csendre inteni, hogy aztán egy szón, egy mondaton „bepörögve” a következő pillanatban maguk is túlharsogják a többiéket. Megdöbbentett az a kapcsolat — ha ezt egyáltalán annak lehet nevezni —, amely lakók és a lakásaikat fenntartók, gondozók, üzemeltetők között fennáll. Ha valaminek, akkor ennek okai valóban megérnének egy alapos elemzést Kaposváron (is). A szenvedélyek nem ok nélkül hevültek föl. A „kórusból” kihallatszott, hogy izom munkáját is — hajlam szerint rákkeltő ágens, a nemdohányzókat szűrő sem védi a füst karcinogén vegyületeitől — az átörökítő DNS-re olyan hatása van, mintha atombomba robbanna bennünk — gyerekeink fejlődő szervezetének ezért is, sőt már méhen belül is (!) óriási károkat okoz — pszichoszomatikus betegségek jelentkezhetnek elsősorban a nemdohányzók körében, a kényszerű összezártság tudatos, vagy tudat alatti feszültségtartalmára — előnytelenül „helyettesíti” a fogmosást, tönkre teszi a szájüreg természetes vegyi védekezőképességét — kézhez tapadó mikroorganizmusok, méreganyagok e segédeszköz közvetítésével orálisan (szájon át) a szervezetbe jutnak — a betegségek gyógyulását, a regenerálódást lassítja • — és nem utolsó sorban a már említett érszűkület (ér-me- szesedés) súlyos fokában szövetelhalást, üszkösödést és radikális végtag-elvesztést (amputációt) eredményezhet. Aki úgy gondolja, nem becsüli sokra az életét, aki vállalja a fentieket a „valamiben úgyis meg kell halni” jelszóval, s még a fiataloknak sem akar jó példát mutatni: ám, folytassa a füstölést SZABAD TÉRBEN vagy arra kijelölt, zárt, jól szellőztethető, külön helyiségben. (De könyörgöm, ne eldobva a csikket, gyufát úton-útfélen, vízparton, járdán; s a „hamvvedreket'' kocsik ablakán lezseren útra ürítve! Mert ennek „folyománya” a kupakszétdo- bálás, az erdőkbe szemétkihordás, környezetünk, s vele az ember tönkretétele ...) Egyezzünk meg abban — és ez TISZTELET- TELJES KÉRÉS elsősorban —, hogy a már leszokottaaz IKV fűtési díjat fizettet arra az időre is, amikor szerintük egyrészt nem volt szükség fűtésre, mert kedvezett az időjárás (főleg október második feléről, mintegy két hét időtartamról van szó). Másrészt igazában nem fűtöttek — még szakaszosan sem — így hát nem volt jogalap a díjbeszedésre. — Adják vissza a pénzünket, különben bírósághoz fordulunk, vagy megtagadjuk a fűtés esedékes díjának fizetését — hangzott innen is, onnan is, fenyegetően. Amikor a hőközpont képviselője végre szóhoz jutott, igyekezett megmagyarázni, miről van szó. — Szeptember 30-án próbafűtéssel kezdtük. Ezért mi nem kérünk díjat. Az úgynevezett pótfűtés idején is az előírt hőmérsékletet kell a lakásokban biztosítanunk, tehát a szobákban másfél méter magasan 20, az előszobákban, konyhákban 16, a fürdőszobákban 24 fokot. Hogy miért kell díjat szedni pótfűtéskor, annak ellenére, hogy jó idő van? Fűtünk, csak szakaszosan megy a hőbetáplálás. A díjat viszont úgy kell beszednünk, mint a fűtési idényben. Egyébként átalánydíj van nálunk érvényben. Ez azt jelenti, hogy akkor sem kellett volna több fűtési díjat beszedni, ha októberben kánikula helyett mínusz 20 fok lett volna a hőmérséklet. Tovább nem mondhatta, kát és a nemdohányzókat megkíméljük a kényszertől. Legyen ez a jövőnek, az új századnak, gyerekeinknek szóló nagyszerű magatartás. Ne várjuk meg központi határozatok lassú, néha bizonytalan megszületését, adminisztratív kényszerét! Éppen az egyetemes szabadságjogok nevében, az érintettekre várnak élettereinken — ahol ez még nem történt volna meg — ennek bevezetései. Valamennyiünk javára. Még a dohányosokéra is, akik nincsenek tekintettel — ma még a koporsószöget később akarókra, az életreform híveire. Palásti Szabó János mert lehurrogták és imitt- amott kihallatszott a sorból: — Miféle takarékosság az, ha akkor is fűtenek, amikor kint meleg van? Ne a mi bőrünkre tegyék ezt! A keserűség nem állt meg a sérelmezett díjbeszedésnél. A panaszok átcsaptak a fűtési rendszer fogyatékosságára. Ez egyrészt abban nyilvánul meg, hogy a meleg a legfelső emeletekre megy először és onnan áramlik lefelé, ezért aztán az alsó szinteken levők már alig éreznek belőle valamit, másrészt a radiátorok is rendre működésképtelenné válnak. Az IKV egy részüket úgy, ahogy megjavítja, a többinél csak a hibát regisztrálja, a> javítás azonban sokszor elmarad, nemegyszer azért, mert a szomszéd, akinél bontással kellene kezdeni a műveletet, nem engedi be a szerelőket. Az is kiderült, hogy mindez rossz tervezői koncepció miatt, továbbá a kritikán aluli kivitelezés következményeként van így. A hőközpontos szerint, amikor 1973—74-ben átvették az épületet, a radiátorok mintegy 30 százaléka nem működött. — Akkor miért vették át? — kiáltotta valaki. Választ nem kapott, de hát enélkül is ’tudjuk: nálunk ez volt (vagy még ma is ez?) a gyakorlat... Az IKV — talán mert az elmúlt években sokszor akadt hasonló gondja, mert érzékeli, sok embernek milyen nehéz kifizetnie az évről évre emelkedő fűtési-díjat — próbálkozik korszerűbb fűtésvezérléssel. A gyűlésen is elhangzott, hogy számítógépet szereltek föl azért, hogy elkerüljék a pazarlást. Az egyébként valóban dicséretes kezdeményezésre az egyik lakó dühösen válaszolta: — Ezzel a fűtési rendszerrel csinálhatnak maguk amit akarnak, vezérelhetik akármilyen számítógéppel, a fűtés rossz marad. Ha majd felújítják, akkor lehet eredményt várni... Itt aztán véget is ért a gyűlés érdemi része. A lakók közül sokan szétszéledtek, mások, egyéni beszélgetésbe fogtak, ismét mások csoportba verődve szidtak mindent és mindenkit. Én pedig arra gondoltam, hogy a Sávház lakói számára ez a tél is az idegek próbája lesz. Ezen a gyűlésen ugyanis nem oldottak meg semmit. Vagy talán valami elkezdődött? Majd meglátjuk a folytatásból. Szegedi Nándor Csütörtöktől csütörtökig! Kötöttáruk, blúzok, gyermek-szabadidőruhák 40% engedménnyel a SIÓFOK, Fő u. 162. szám alatti divatáruboltban! ____________________________(107203) A JÖVŐ ÚTJAI... „Magyarország területén dohányozni tilos!"
