Somogyi Néplap, 1989. november (45. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-16 / 272. szám
1989. november 16., csütörtök Somogyi Néplap 5 MI LESZ VELED ÜTTÖRO? Értékek tisztelete Eredményesen működik a szentbalázsi általános iskola furulyaszakköre. Pető Gyula tanár vezetésével minden kisdiák megismerkedik ezzel a hangszerrel és a szakkörbe azok járnak, akik kedvet éreznek ahhoz, hogy több időt töltsenek furulyázással. Legutóbb különdíjat nyertek Zánkán, egy országos vetélkedőn. Fotó: Kovács Tibor üzenet a világűrbe Lesz-e kapcsolatfelvétel más civilizációval? A Magyar Úttörők Szövetsége (is) keresi helyét az intézményrendszerben. Áttételek nélküli képviseletet kíván magának annál az asztalnál, ahol a társadalom gyermekközpontúbbá tételén gondolkodnak. Az általános iskolákban várhatóan más gyermekszervezetek is megjelennek az idei tanévben. Hozott-e újat a mozgalmi év beindítása? — erről beszélgettünk Ballér Margit siófoki úttörőelnökkel. — Tavaly beszélgettünk gyerekekkel, szülőkkel és pedagógusokkal. A fórumokon felvetődött a mozgalom megújításának igénye. Számomra az az úttörőszövetség lenne a legrokonszenvesebb, mely az eddigi eredményeket, haladó hagyományokat megőrizve demokratikusan, az eddigi automatizmusokat elhagyva szerveződne. Ahol a programok a gyermeki igények szerint, velük és általuk valósulnak meg. — Milyen szövetségeseket keresnek az úttörők a társadalomban és az iskolában? — Az év végén sorrake- rülő X. országos úttörőveze- töi konferencia fog dönteni a ma még vitás kérdésekben. Ha baloldaliságot vagy politikamentességet dekra- dálunk is — véleményem szerint nem prioritást élvező emberi tulajdonságok, hanem általános emberi értékek tiszteletére kell nevelnünk a gyerekeket. A többi szervezettől megkülönböztető „másságot” azonban meg kell fogalmaznunk. A területünkön működő 15 úttörőcsapat nevelőmunkáját az iskolák vezetése jónak Novemberben kezdődött az úttörőmozgalom új alapszabályának kimunkálása. Nagyatádon is erről tanácskoztak a gyakorló úttörővezetők. Néhány időszerű problémáról kérdeztük Gosztolya József városi úttörőelnököt. — Hogyan értékeli a mozgalom jelenlegi helyzetét? — A változás, mely az egész társadalmat érinti, nem kerülte el az úttörő- mozgalmat sem. A jelenlegi helyzet is megköveteli a változást, hiszen egészségtelen mértékben fonódott össze az iskola és az úttörőszövetség. Ennek az összefonódásnak az egyik következménye, hogy az úttörők helyi egységei kiszolgálóivá lettek az iskolának. Ez arra késztette az úttörőket, hogy felvállaljanak olyan dolgokat, amire a mai oktatási rendszer képtelen volt. Ilyenek a szabadidő-szerveződési formák, a kultúra, a sport, a turisztika stb. így olvadt össze a gyerekek számára az iskola és az úttörőmozgalom. — Mi a megoldás, az új alapszabály miben segíthet majd? — Mindenek előtt egy sokkal szabadabb,' kisebb létszámú szerveződés kell. Olyan gyerekeket várunk m'ajd a megújult szervezetbe, akik részben a saját maguk által megfogalmazott követelmények szerint tenni akarnak és tudnak. Továbbra sem mondanánk le a magyar gyermekek érdekeinek képviseletéről. Van mit, lenne mit képviselni. — Milyen szövetségesekre számít az úttörőszövetség? Természetes szövetséges a család és úgy gondolom az iskola is. Rajtuk kívül? értékeli, és támogatja. A megfelelően kialakított együttműködés a jövőben mindkét fél pozícióit erősítheti. De a jelenleginél lényegesen jobban el kell különíteni egymástól az iskola és az úttörőcsapat feladatait — eddig mind a pozitívumok, mind a negatívumok összemosódtak. A gyermekszervezet semmiképp nem nélkülözheti a felnőttek jelenlétét. Pedagógus és szülő — mint értékek közvetítője — rendkívül fontos szerepet tölt be. A nevelés folyamatossága igényli, hogy a rendszeres közreműködők száma nőjjön. A szülők megnyerése alapvető kérdés. Mert végül is a szülő dönti el: melyik szervezetet válassza gyermeke. Ma még nem érzékelhető igazán a külső erők hatása, de az érzelmi kötődést erősítő programjaink száma jelentősen megnőtt. — Lesz-e követelménytámasztás a tagokkal szemben? — A működés egyik fő alapelvének az önkéntességet tekintem. De a gyermek, vagy akár a segítő felnőtt számára is elengedhetetlen szerintem a követelménytámasztás. A tagfelvételi próbát komolyan kell venni — ezáltal az egyén és közösség felelősségérzete és a mozgalom presztízse is megnőne. Csapataink közül többen felismerték a próbázásban rejlő nevelési lehetőségeket. A próbázás által ugyanis mindenki mérheti saját teljesítményét és viszonyíthatja társai eredményéhez. így valamilyen területen mindenki főszereplővé válhat, sikerélményhez juthat. — Képes-e segíteni a#köz— Az iskolával nem akarunk szakítani, csak jobban körülhatárolni a feladatokat és lehetőségeket. Szívesen együttműködnénk minden olyan szervezettel, amelynek fontos a gyerektársadalom és azért tenni is hajlandó. Vannak biztató jelenségek az utóbbi hónapokban: például az országos gyermekliga és más szerveződések. Abban is hiszek, hogy a kormányzat is egyre inkább gyermekpártivá válik. — Nem fél az úttörőmozgalom a konkurenciától? — Már az első hírek hallatán azt mondtam, hogy ennek csak jótékony hatása lehet. Egy alvó szervezetre egy kívülről jött hatás pezs- dítő erejű. A gyerekek egy része cserkész lesz, de nekünk a többit meg kell tartani. — Mire hívja fel az úttörőszövetség a szülőket? — A szülőkkel együtt szeretnénk igaz magyar embereket nevelnie e kis hazának, jó polgárokat. Ehhez mi közösséget, baráti kört teremtünk, ami nélkül nincs társadalmi fejlődés. Kérjük a szülőket, hogy legyenek partnerek, kezdeményezzenek, segítsenek lehetőségeik szerint. Kérjük adjanak jó példát, a gyermek egész életét meghatározó mintát a kiegyensúlyozott családi életről. — A jövő azért mégiscsak egy fejlettebb társadalom lesz és nem csak technikai vonatkozásban. — A mi mozgalmunknak a lehetőségei meglehetősen korlátozottak. Érzékelni, jelezni tudjuk a jövő építése elé tornyosuló akadályokat. Szorgalmazzuk, hogy értékesebb, sokoldalúbb legyen a életre nevelésben az úttörő- csapat? — Közel 6000 úttörő és miintegy 600 úttörővezető munkáját koordinálja most úttörőelnökségünk. Nagy jelentőséget tulajdonítok a kisközösségek működésének. Ennek elhanyagolása mozgalmunk legnagyobb hibája volt. Az egyén autonómiája, önkifejezése ugyanis épp itt érvényesülhet igazán. Az ön- kormányzatok csapatszinten jól működnek, de kisebb közösségekben jelentőségüknek megfelelően nem tudnak funkcionálni. Az önkormányzat az iskolában eddig egyet jelentett a csapat—úttörőtanács működésével. Az új oktatási törvény azonban megadja a lehetőséget arra, hogy diákönkormányzatok alakuljanak. Ma egy osztály — egy raj az iskolában. A jövőben életképesebbnek fog bizonyulni, ha nem életkor, hanem érdeklődés szerint szerveződnek a közösségek. Erre területünkön jó példa a balatonszemesi általános iskola. — A megváltozott struktúrában mi lehet az úttörő- elnökségek szerepe? — Az ellenőrzés helyett a kiszolgáló, segítő munkastílust kell meghonosítani. A koordináló szerep betöltésénél jobban figyelembe kell venni a lakóhelyi adottságokat: helytörténeti munká-- ra, a Balaton közelségéből fakadó lehetőségekre és az idegen nyelvek tanulására gondolok elsősorban. Programjainkban a csapatok igényeire akarunk építeni. Nem félünk a „konkurenciától”, a lényeg: a versengés a gyermek érdekében történjék. Czenc Attila nevelői folyamat. Azt, hogy szilárdabb ismereteket adjon az ""iskola, de a mai világnak megfelelő úgynevezett konvertálhatóbb tudással. A mi vitánk a mozgalomról a gyerekekért folyik majd a zárakat országos tanácskozáson. Remélhetőleg az új alapszabály, a megfogalmazott irányelvek a gyermektársadalom javára eredményeznek egy új mozgalmat, amely versenyhelyzetben jelentős szerepet játszhat a jövő társadalmának formálásában. Gaál Ottó Az ember már ősidőktől fürkészi az eget. Mindig érdekelte, vajon mi van a felhők mögött, mit rejt magában a csillagos ég az elérhetetlen messzeségben. Léteznek-e más bolygón is — nem feltétlenül hozzánk hasonló — értelmes lények, teszik fel a kérdést tudósok, de érdekli ez a laikusokat is. A világűrt már úgy ahogy meghódította az ember Számos megállapítás, feltételezés született arról, ha élnek másutt testvér-civilizációk, hogyan lehet felvenni velük a kapcsolatot, miként lehet tudatni: kérem, mi létezünk, tessék velünk kommunikálni. Régebben, de napjainkban is tömegesen jelentkeznek azok, akik „látták" az ismeretlen eredetű repülő tárgyakat, idegeneket, akik persze nem akarják felvenni velünk a kapcsolatot. „Csak” mutatkoznak itt-ott, különböző elméletek születnek miattuk, van, aki hiszi létezésüket, van, aki nem. Persze, hogy ki mit hisz, szuverén joga. Az tény: valóságos, kézzel fogható bizonyítékot még senki nem tett le az asztalra, az idegeneket, űrhajójukat bizonyítandó. Mi több, még — állítólag — semmiféle kapcsolatot sem sikerült felvennünk ilyen lényekkel. Hogy miért, miért nem, s egyáltalán: mennyi az esélyünk a velük való találkozásra, erről beszélgettünk Abonyi Ivánnal, az. Eötvös Loránd Tudományegyetem elméleti fizikai tanszékének tudományos főmunkatársával. — A feltételezett testvércivilizáció üzenetét tudnánk venni, vagy az általunk küldött üzenetet el tudjuk juttatni a világűrbe, és ezt főleg a rádiózás technikájának fejlődése tette lehetővé — mondta Abonyi Iván. — A lehetőség tehát adva van a kapcsolatfelvételre. De azt is hozzá kell tenni, hogy miközben csillagászok, fizikusok figyelik a beérkező jeleket, azt is tudják, bele kell kalkulálni e jelekbe a természetes rádiózörejeket, fényzörejeket is. Melyek végül is egyértelműen bizonyították eddig, hogy nem üzenetről van, volt szó, hanem fizikai jelenségekről. Ma már komputer segítségével, és bonyolult eljárásokkal egyre pontosabban ki lehet mutatni zörejek eredetét, azok törvényszerűségeit. — Hol alakulhat ki élet? — Több dolog határozza meg ezt, jóllehet, sok mindenről még mi sem tudunk ezzel kapcsolatban. De eddigi tudásunk szerint azt mondjuk, élet ott keletkezhet, ahol Föld típusú égitest van, ahol megmarad a légkör, ahol a molekulák sebessége még akkor sem éri el a szökési sebességet, amikor a legnagyobb meleg van, ahol víz van, és így tovább. És hát milliárd éveknek kell eltelnie ahhoz, hogy az intelligencia kialakuljon, mely aztán fejlődése bizonyos szintjén keresi más intelligencia létezését. — Beszéltünk a rádiójelekről. Mivel kellene még tudatnunk, hogy vagyunk? — Például a legegyszerűbb üzenet: az egy, kettő, három, öt, hét, tizenegy stb. számok jeleiből álló sorozatot „küldjük az éterbe”. Ez miért jelenthet sikert? Mert ezek — tudva lévő — a legalacsonyabb prímszámok, nincs osztójuk, nincs benne páros szám. És hát minden természettudomány egyszer matematizálódik, elkerülhetetlen, hogy az ember — vagy más értelmes •lény — megtanulja a számok sajátosságait, melyeket később felhasználhat. Ez minden társadalomra, értelemre jeflemző. És ha egy másik bolygón is megtalálták az értelmes lények ezeket a sajátosságúkat, rájönnek, hogy ez az üzenet is értelmes lényektől jöh;t. Vagy például el lehetne küí- deni a pi-t, a Ludolf-féle számot, ennek az értékét, számjegyei egymásutánját. Hiszen minden értelem egyszer szembekerül gör- bevonalú síkidomok területének kérdésével, a göm bök térfogatával, jellemzőivel. Ennek az üzenetnek ugyanaz lenne a jelentése, mint a prímszámokénak. — Milyen jeleket, rajzokat küldtünk az amerikaiak által fellőtt Viking-szondával? — Küldtünk olyan jelet például, mely egy másfajta civilizációnak nem biztos, hogy jelent valamit. Mert ha mondjuk az idegen nem emberszerű, akkor neki nem mond semmit az az embléma, melyen egy férfi és egy nő alakja látható. Mint ahogy nem küldhetjük el a trójai háború történetét, mert csak nekünk jelentős esemény. Így olyan rajzokat érdemes küldeni, melyekből az idegenek is következtethetnek egy másik civilizációra. Mégis érdemesnek tartottuk, hogy emberpárt is ábrázoljunk a plaketten. Aztán a Naprendszer harmadik bolygója. Emellett látható egy karika, annak van egv közepe, meg egy botos vége, ami a hidrogénatomot ábrázolja, a kozmosz leggyakoribb anyagfajtájával jelképezi. Még egy jelet említenék. Egy csillagszerű rajzot, melyen pont és vessző halad minden irányban. Ez úgy van kiképezve, hogy azt jelenti, a Tejút-rendszerben csak egy olyan hely van. ahová úgy lehet egy síkot fektetni, hogy ezekben az irányokban — ahogy ez rá van vésve — tizennyolc pul- zár felé mutatnak a nyilak, és a kettes számrendszerben van kifejezve a pulzus, mint a pulzárt azonosító jel periódusideje. Ez hát a névjegyünk. Tehát azt mondjuk: keresd azt a helyet, ahonnan az Univerzumból ez a tizennyolc pulzár látszik. Ott van a Naprendszer középpontja, s a harmadik bolygón vagyunk mi stb. Nem minden társadalom képes jeleket kiadni és jeleket fogadni, például technikai fejletlenség miatt. A nagy találkozásnak vannak még más gátjai is. Például az, hogy amíg egy vá'laszjel visszaérkezik a Földre, már lehet, hogy nem lesz élet e bolygón, vagy fordítva is igaz: a mi jelünk akkor érkezik, egy — egyébként életet adó bolygóra —, mely már lakatlan, élettelen. Az is lehet, hogy nem akarják felvenni velünk a kapcsolatot az idegenek. Ök tudják, miért. Talán, mert már ismerik az ember és társadalma természetét, azt, hogy hatalmát féltve nem biztos, hogy nyújtaná a jobbját, hanem ellenséget látva egy értelmes lényben, a haragot, a pusztítást vinné rájuk. Mindez persze csak fel- tételezés, bár az eddigi tapasztalatokból kiindulva talán jogos is. Mégis eljön talán az idő^ amikor sikerül a kapcsolatfelvétel, s sor kerül az első, barátságos kézfogásra: ember és ki tudja milyen külsejű értelmes civilizáció között... Hargitai Judit Nagykörösön a Könyvkötő Kisszövetkezetben az egyedi tervek alapján készülő művészi könyvborítók mellett számos történelmi kiadványt is gyártanak. Egyik érdekes munkájuk most a híres Feszty Körkép reprodukciójának összeállítása, amely kinyitva mintqgy 4 műtér hosszú. Versenyben a gyermekekért
