Somogyi Néplap, 1989. november (45. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-16 / 272. szám
1989. november 16., csütörtök Somogyi Néplap 3 A visszahúzódás, érdektelenség okairól Az üzemi értelmiség megbecsülése a megyében Egy felmérés tanulságai Megalakul a titkárok tanácsa MSZP pártgyűlés lesz Kaposváron A gazdasági felemelkedésben a műszaki, technikai kultúra fejlődése, a szerkezetváltás eredményessége nem képzelhető el a reálértelmiség társadalmi elismerése, anyagi-erkölcsi megbecsülése nélkül. A szellemi energia felszabadítása és kihasználása, valamennyi haladóan- gondolkodó állampolgár feladata. Ma döntően a vállalatokra . hárul az a kötelezettség, hogy megteremtsék az alkotókedv fokozásához szükséges kereseti és keresetfejlesztési lehetőségeket és kialakítsák a kreatív munkához nélkülözhetetlen munkafeltételeket és munkahelyi légkört. Közgazdasági oldalról viszont társadalmi érdek mindezek kormányzati szintű támogatása. Képzés, nyelvismeret Az MTESZ munkabizottsága vizsgálta meg három szakmai ágazat üzemi értelmiségének megyei helyzetét. Elemezték az iskolázottságot, az anyagi és erkölcsi megbecsülést, a munka- és letelepedési feltételeket, a közéletiséget. Az iparban, az építőiparban és a mezőgazdaságban dolgozó, a felmérésben részt vevő értelmiségiek túlnyomó többségének szakképzetsége műszaki jellegű, más része közgazdasági, számviteli, jogi és agrárképesítésű. A 10 ezer foglalkoztatottra jutó felsőfokú végzettségűek aránya a vizsgált ágazatokban mindössze nem egészen 4 százalék, ami az országos átlag kétharmada körül van. A vizsgálatban a három ágazat felsőfokú végzettségű szakembereinek 7 százaléka vett részt —, ám a tapasztalatok, a következtetések kissé szélesebb körre is kiterjeszthetőek. Sajnálatosan hiányzik a nyelvtudás. A vizsgált körben mindössze 5 főnek van két nyelvből, 13 főnek pedig egy nyelvből vizsgája. Az oktatást illetően a kérdezettek egy része már az alapképzést sem tartja megfelelőnek. Az okok között a túlzott elméletiség, elvontság, általánosság, túlszako- sodás, korszerűtlenség található. A szakemperképzés megyei helyzetét csak az agrár végzettségűek ítélik jónak. Többen hiányolják a megye ipari struktúrájához igazodó felsőfokú képzést is. A továbbképzéseknél alapvető hiányosságként tartalmi, szervezeti, szervezési gondok merültek fel. De az érdektelenségben más oldalról fellelhető az egyéni ambíció, a szakmai igényesség, valamint a munkahelyi ösztönzés hiánya is. A munkahelyek szakember-ellátottságát a döntő többség nem ítéli megfelelőnek: sok a káder, alacsony a bér, ezért azt kell felvenni. aki jön, de egyre inkább jelentkezik a kisszervezetek elszívó hatása is. Ellentmondásos a felsőfokú vezetőképzés megítélése is. Egyesek szerint felsőfokú tanintézetekben szükség van erre. míg mások szerint nem szükséges a vezetőképzés ehhez. A munkahelyek döntő része szakmai — és nem közéleti — szereplésre ösztönzi az értelmiséget. Ennek ellenére mindössze 36-an készítettek eddigi munkásságuk során egy, vagy több pályaművet, és ugyanennyien ittak szakmai jellegű cikket is. Kedvező, hogy a megkérdezettek többsége rendszeresen tanulmányozza a szak- irodalmat és önbevallása szerint a munkavégzéséhez megfelelő információ áll rendelkezésére. Átlag alatt A pályakezdő értelmiség munkáját nagy várakozással, tele ambícióval, lelkesedéssel, reményekkel kezdte, de a munkahely megismeréséhez egyre nőtt a passzivitás, csökkent a lelkesedés. A többség reményeinek csak alig több mint fele vált valóra. A megkérdezettek mintégy kétharmada munkafeltételeit közepesnek ítéli meg. Egynegyedük úgy véli, hogy munkájára egyáltalán nem, vagy alig fordítanak figyelmet. Némileg meglepő, hogy a megkérdezettek nagy része a saját teljesítményével nem, vagy csak részben elégedett. Egyötödük saját bevallása szerint munkahely-változtatást tervez, de figyelemre méltó az is, hogy többen a munkahelyükön más feladattal foglalkoznának szívesen. A műszakiak sérelmezik, hogy az újítási munka ösztönzése nem elégséges és a vállalatok egy része ezt nem is segíti. Az üzemi értelmiség anyagi megbecsülését a jövedel mi viszonyok mutatják. A termelőágazatok fizikai dolgozóinak átlagos keresetét 84 százalékkal haladja meg a megkérdezettek átlagkeresete. A megkérdezettek csaknem felének éves alapbére még a 150 ezer forintot s,em éri el. Figyelemre méltó tény, az országos átlagtól való leszakadás. Az ipari felsőfokú műszakiaknál a megyei bér 19,2, az építőiparban 3,4, a mezőgazdaságban pedig 4,5 százalékkal alacsonyabb az országos átlagnál. Az alapfizetést a megkérdezettek egyharmada munkahelyén kívül szerzett, rendszeres jövedelemmel egészíti ki, amelynek nagyságrendje 6000 forint alatt van. A felmérés azt is bizonyítja, hogy a vállalati nivellá- ciós törekvések, az anyagi fedezet hiánya, valamint a nagyvállalati rányítási rendszer bérpolitikája a bérekben nagymérvű előrelépést nem tett lehetővé. Ezért helyezkedett el az értelmiség számottevő. része más, szakmailag igénytelen, de jól fizető munkakörökben. Emellett azonban sokkal sajnálatosabb, hogy a termelőterületen foglalkoztatott műszaki értelmiség alkotó- készsége jelentősen visszaesett, a vállalatok értelmiségi munkaköreinek társadalmi presztízse csökkent, aminek kísérője: a pályára jelentkezők képességei és készségei is a követelmények alatt' maradnak. Több helyen jelentős a szakemberhiány és fluktuáció is. Megélhetési gondok Némileg meglepő, hogy a vizsgálatban részt vevők legtöbbje a jövedelmi viszonyait tudomásul veszi. Nagy részük reálisnak, az általa végzett munka mennyiségéhez, minőségéhez, illetve a teljesítményhez képest megfelelőnek tartja. Mintegy negyedük alulfizetettnek tartja magát és csupán egy- hatoduk jól fizetettnek. Ha viszont az értelmiségi körön kívüliek jövedelmi viszonyaival hasonlítják össze magukat, akkor egyértelműen az a következtetés: anyagi megbecsülésük nem tükrözi megfelelően az értékteremtő munkát. Megoszlóa'k a vélemények az alapbéren felüli juttatásokról. Egy részük reális húzóerőnek tartja, más részük szerint ezt érdemtelenül, „pofapénzként” használják fel. A többség az ösz- szeg alapbéresítését javasolja. Mindössze öten (!) vélik úgy, hogy egyedül ez ösztönöz munkára. Nem tartják megfelelőnek a munkában való személyes érdekeltséget sem. Keserűen nyilatkozik egy feltehetően bérben kevésbé tenni tudó vezető: „Egyáltalán elvárhatóak-e jelentős gazdasági eredmények olyan vezetőktől, akiknek megélhetési gondokkal küszködő műszaki, gazdasági szakemberekkel kell együtt dolgozni a világgazdasági versenyben.” A személyi jövedelemadóval kapcsolatban egységes a vélemény. A teljesítményvisszafogó hatást nem az elvekben, hanem a mértékekben látják. Kifogásolják az adórendszer mellett funkcionáló szigorú bérszabályozást is. Komikusnak tűnik, hogy többen szakmai munka helyett „túlmunkában”, a képzettségüktől alapvetően eltérő kiegészítő tevékenységet folytatnak. A felmérés tapasztalatai azt mutatják, hogy a felhalmozott szakmai ismeret- anyag alig több mint felét használja a megkérdezettek kétharmada, emellett a 40 százalék munkaidő felét sem tölti szakmai jellegű kérdések megoldásával. Sajnálatos, hogy a szakmai kibontakozás lehetőségét sokan gyengének, jobb esetben közepesnek ítélik meg. Mindez visszavezethető arra a fejlesztési szemléletre, amely a gazdasági fejlődést, a piaci részesedés megszerzését követésre, átvételre alapozta és elhanyagolta a saját fejlesztést. A fejlesztő munkát ma is nagyrészt a megyén kívüli központok végzik. Természetesen mindezekhez hozzájárul, hogy a közgazdasági és társadalmi környezet nem ösztönöz és kényszerít eléggé a műszaki fejlesztésre, a tudomány eredményeinek fokozott hasznosítására. Sokan jónak tartják a külföldi tanulmányutakat, tapasztalatcseréket, amelyek eredményeként növekedhet a szakmai kulturáltság, hasznosítható javaslatok, ötletek. kezdeményezések realizálhatók, azonban túlzásnak tartják, hogy néhol ez jutalomútnak minősül. Jobb érdekeltséget! A megkérdezettek ötödének van lakásgondja és több mint fele a családalapítás feltételeit nem tartja megnyugtatónak. A gondot súlyosbítja. hogy a nehezen szerzett lakás is jelentős anyagi terhet jelent a fiatalok és gyermekes családok számára. A közéletiség csökkenését döntően a romló gazdasági helyzettel hozzák összefüggésbe. A családi jövedelemkiegészítés miatt a közéleti- ségre nem marad idő. Mások bizalomvesztés, közömbösség, a „korrupció, az értelmetlen melldöngetés” miatt nem vállalnak szerepet. A közéleti tisztaságról is kedvezőtlen vélemények vannak. A többség a munkahelyen ma már nem tartja helyénvalónak a közéleti szereplést. Mások egyéni előnyök , szerzéséhez kapcsolják. A megkérdezettek elismeréssel nyilatkoztak az MTESZ által szervezett fórumokról, rendezvényekről, tanfolyamokról, amelyek jól szolgálták a tagság érdeklődését. Hangot adtak annak a véleménynek, hogy az MTESZ-nek az értelmiség felelős, önálló értékhordozójává kell válnia. A vizsgálat tapasztalatait összegezve megállapítható, hogy az üzemi értelmiség szakmastruktúrája, területi elhelyezkedése, nembeli és korbeli összetétele elmarad az igényektől. A számbeli növekedés lelassulásának oka fizetési, letelepedési gondok, a megye képzési hiányosságai, valamint a nem kielégítő foglalkoztatási színvonal. Emellett jelentős igény van az érdekképviselet erőteljesebb érvényesítésére. A felmérés alapján látható, hogy az üzemi értelmiség anyagi, erkölcsi megbecsülése nem kellő mértékű, közérzete, hangulata romlott. Ez befeléfordulásban, közéletiségtől való visszahúzódásban, érdektelenségben, néhol paszivitásbam, ugyanakkor — érthetően — a megélhetési feszültségek enyhítésére való erőteljes törekvésben nyilvánul meg. E magatartásforma fokozatos feloldásában, az érdekeltségi viszonyok javításában még sok tennivalónk van. Dr. Kovács László MTESZ munkabizottság vezetője A kongresszus által elindított folyamat fontos állomásához érkezik Kaposvár és a városkörnyék MSZP- tagsága. Az MSZP kaposvári szervezőbizottsága szombaton 9 órára a volt oktatási igazgatóság épületébe hívja össze a városi, városkörnyéki pártszervezet megalakulását eldöntő pártgyűlést. Erről nyilatkozott Mihalics Veronika, a szervezőbizottság elnöke. — A pártgyűlést nem egy folyamat lezárásaként hívjuk össze, ám tagadhatatlan, hogy szeretnénk egyfajta mérleget is készíteni az eddigi pártszervezés tapasztalatairól. A párttagok regisztrálása folyamatos december 31-éig. A mai napig 500 tagunk van, ebből 126 város- környéki. Tizenegy az új belépő, tehát, akik korábban nem voltak párttagok. Eddig 19 alapszervezet alakult meg. A szervezőbizottság írásos meghívót küldött minden MSZP-tagnak. A megszokottól eltérő pártgyűlésfor- mát azért választottuk, mert úgy ítéljük meg, hogy ez Minimum évi 500 Citroen, személyautó behozatalát teszi lehetővé a Gödöllői Gépgyár, ai Technika Külkereskedelmi Vállalat és a francia Citroen Művek között létrejött megállapodás. A kocsik ellenértékét a gödöllői gyár különböző járműalkatrészekkel egyenlíti ki. Gödöllőn, katonai járművekhez eddig is készítettek alkatrészeket, a hadiipari megrendelések visszaesése miatt azonban jelentős k'aíejezi ki leginkább a jelenlegi szervezettséget és a taglétszámot. Ennek teljes jogú tagja minden MSZP- tag, az is, aki a gyűlésen lép be a pártba. Azt szeretnénk, hogy ha megalakulna a városi párt- szervezet. A szervezőbizottság egy rugalmas, operatív testület, a titkárok tanácsának létrehozását javasolja. Ennek tagja lesz minden megalakult alapszervezet titkára. Meg kell választani a tisztségviselőket, a pénzügyi ellenőrző bizottságot. Az Országgyűlés döntéseit figyelembe véve állást kell foglalni a helyi pártvagyon- nal kapcsolatos kérdésekben. Egy új párt alakul. Az lenne a kívánatos, hogy ne a múlton keseregjünk, hanem a hogyan tovább kérdéseit vitassuk meg, hogy a közeljövő politikai küzdelmeiben itt a városban ez a párt érdemben tudjon részt venni. A szervezők minden érdeklődőt szeretettel várnak —• mondta Mihalics Verőn; ka. L. J. pacitás szabadult fel. Ezt használják ki most a Citroen céggel kötött megállapodással. A gyártás hamarosan megkezdődik, s még az idén megérkezik az első Citroen AX és BX típusú autókból összeállított autószállítmány is. A kocsikat a gödöllői gyár megbízásából a Lézer Kft. értékesíti. Forintért és valutáért egyaránt kaphatók lesznek. A szerződés szerint a szállítók a gépjárművek alkatrész-utánpótlásáról is gondoskodnak. Alkatrészért Citroen Segítség a szegényeknek és elnyomottaknak Adománygyűjtési akciók Kaposváron Az MDF és a FIDESZ kezdeményezése Két adománygyűjtési akció is kezdődött tegnap Kaposváron. A Magyar Demokrata Fórum által kihelyezett perselyekbe az idős, egyedülálló szükséget látó emberek szebb karácsonyára gyűjtik a pénzt december 15-ig. Az akció szervezői remélik, hogy a segítőkész emberek összefogása nyomán mérsékelhető lesz ei- hagyatottságuk nyomasztó terhe. Mint már hírül adtuk, az MDF 790—920 számú ÖTP-számlájára is befizethető adományok szétosztásának helyéről és időpontjáról később tájékoztatják a város lakóit. Adományokat gyűjtöttek tegnap a Május 1 utcában a kaposvári Fidesz-csoporl tagjai is a Romániában élő nemzetiségek számára. Ehhez a megmozduláshoz az 1987-ben lezajlott és kegyetlenül elfojtott brassói munkástüntetés évfordulója adott alkalmat, melyet a Fidesz az elnyomottak napjaként tart számon. Qk a gyűjtött pénzt gyógyszer és élelmiszersegély juttatására kívánják fordítani. Az adományozók egy szál gyertyát kaptak, hogy azt gyújtsák meg este az elnyomás ellen lázadó népekkel való együttérzés jelképeként.
