Somogyi Néplap, 1989. november (45. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-16 / 272. szám
2 Somogyi Néplap 1989. november 16., csütörtök Képviselők a költségvetés irányelveiről (Folytatás az 1. oldalról.) lió dollárral kellene leszorítani, s meg kell szüntetni a jelenlegi 1,3 milliárd rubeles szocialista külkereskedelmi többletet. Az államtitkár fontosnak tartotta a gyengén gazdálkodó vállalatok felszámolását, szükségesnek ítélte a tulajdonreform mihamarabbi bevezetését, a privatizáció gyorsítását. Surányi György nem rejtette véka alá, hogy ami hibát az elmúlt négy évtized alatt el lehetett követni, azt az ország megtette. Furcsának nevezte, hogy a gazdaság mély, súlyos válságáról beszél mindenki, a fogyasztás ugyanakkor mégis 4 százalékkal növekszik. Kunos Péter pénzügyminisztériumi államtitkár a kormány előtt álló lehetőségeket fejtegette. Szerinte a kormány akkor tisztességes, ha nem hagyja a következő kormányra a gondokat, s vállalja a mostani nehéz döntéseket. A vitában felszólaló képviselők többsége egyetértett abban, hogy a jelenlegi kormány semmivel sem hozott kevesebb rossz döntést, mint a korábbiak. A kormányzat hibájaként rótták fel, hogy a halaszthatatlan intézkedéseket akkor teszi meg, amikor már „ég a ház”. Mások azt kifogásolták, hogy a magyar gazdaság megítéléséről, egymásnak ellentmondó hírek, elemzések látnak napvilágot, a lakosság ninc= tisztában a valós helyzettel. Ezután a bizottságok tagjai meghallgatták Somogyi Lászlónak, a Budapest—Bécs V i 1 á gkiá 11 ítá s k o r m án ybi z tosának tájékoztatóját a világkiállítás előkészületeiről. A képviselők vita nélkül vették tudomásul a tájékoztatót. és ezzel az együttes ülés befejeződött. Gorbacsovbeszéd a diákfórumon Tetőfokára hágott a feszültség a Szovjetunióban — állapította meg szerdán Mihail Gorbacsov, az országos diákfórumon felszólalva. A szovjet államfő és pártvezető úgy fogalmazott, hogy mostanra a végletekig kiéleződött a régi és az új ellentéte. — Az októberi forradalom nem hiba volt, sem pedig történelmi véletlen, hanem világtörténelmi áttörés a jövő felé — mondta a szovjet diákság képviselői előtt a moszkvai ifjúsági palotában. Történelmi visszatekintésében a sztálinizmusról azt mondta, hogy eppen lényegéből, humanista tartalmából forgatta ki a marxi és lenini szocializmuskon- cepciót. A pangás korának fő vétkét a műszaki-tudományos forradalom elszalasztásában, a Szovjetunió technológiai visszamaradásában jelölte meg. A peresztrojka fő irányának a tulajdontól, a hatalomtól és a kultúra kincseitől való állampolgári elidegenedés megszüntetését nevezte a legfőbb szovjet vezető. „ADJ KIRÁLY DEMOKRÁCIÁT!” A jordániai választásokat csak a jordániai politika szemszögéből lehet megítélni. Igaz, a nyolcvan képviselői mandátumért végül is 649 képviselőjelölt versengett (közöttük először tizenkét nő, de egyiküket sem választották meg), hivatalosan nem indultak pártok s inkább személyek vetélkedtek. Valójában bonyolultabb a helyzet, s -kirajzolódtak bizonyos erővonalak. A legnagyobb sikert a különböző iszlám fundamentalista irányzatok érték el. A Muzulmán Testvériség, amelyet betiltottak az országban, jótékonysági szervezetként jelentkezett, s akár minden negyedik helyet is magáénak mondhat a nyolcvan tagú képviselőházban. A palesztinok noha a lakosság csaknem fele palesztin származású — közvetlen jelölést nem tettek, a Felszabadítási Szervezet szándékosan kerülte ezt. Izraelben ugyanis gyakran állítják, van már palesztin állam, s ez Jordánia, márpedig egy palesztin list* óhatatlanul ezt az érzést erősítené. Azért akadtak a PFSZ-hez közelálló jelöltek, hatan Havaimé Demokratikus Frontjához kötődtek, vagy nyolcán az illegalitásból kilépő kommunistáikhoz. Voltak a baathis- tákhoz, valamint az arab nacionalista irányzatokhoz húzó indulók is. A mandátumok 23 százalékát különben keresztény, beduin és a cserkesz lakosság küldöttéinek tartják fenn, noha arányuk csak 10 százalék. Viszont különösen királyhűek. Az új parlament összetételénél ezért érdekesebbek a választás körülményei. Az utolsó általános választásokat 1967 áprilisában tartották, tehát még a júniusban Izraelhez került Ciszjordá- nia részvételével. A parlamentet 1974-ben feloszlatták. 1984-ben pótválasztásokkal kiegészítve újjáalakították, majd tavaly végleg szélnek eresztették. Most először választanak tehát törvényhozást kizárólag a Jordán keleti partján. Ez a törekvés egybeesett a szükséghelyzettel: az idén áprilisban a gazdasági elégedetlenség politikai mozgalommá csapott át Jordániában. A másik part felkelésére célozva keleti Intifádá- naik nevezték. Ez engedményekre sarkallta a királyi udvart. Szabadon engedték a politikai foglyokat (csupán az a hetven személy van még rács mögött, aki megpróbált fegyveresen áthatolni a megszállt területekre) ; lazítottak a sajtóellenőrzésen; kiírták a választásokat. A kampányban sok olyasmi elhangzott, amiért egy éve még szigorított börtön járt volna. (Egyetlen példa az ammani lapok beszámolója alapján: a főváros ötödik választókerületében az egyik jelölt, Ali Sleiman banktisztviselő így szólt a hallgatóságához: — „Miért nem szabad nálunk hangosan és szabadon gondolkodni?”) Közben kormányfők és miniszterek sűrűn cserélődtek, de a nagy túlélő (fizikailag a kilenc merénylet, politikailag a válságszakaszokat tekintve), az ország kulcsfigurája, Husszein király maradt. Sőt a jelek szerint megerősödhetett. A lakosság lát-, háttá az „Adj király demokráciát!” elnevezésű jor- dániai játék sikerét s az új parlament tagolatlansága, szétszórtsága nyilván felértékeli az uralkodót, mint nemzeti intégrációs vezetőt. A szelet mintha kifogták volna a vitorlából, de ez a szél aligha szűnik meg fújni. Az igazán nagy kérdés, hogy mi következik most a választások nyomán. Menynyire izmosodnak a demokrácia hadállásai, lehet-e a folyamatokat szigorúan ellenőrzött vágányokon tartani. Ráadásul Jordánia belpolitikai krízisei mindig a térség, a Közel-Kelet szélesebben vett válságán belül bontakoztak ki, s nem elválaszt- hatóak a palesztin problematikától sem. Réti Ervin A VORKUTAI BÁNYÁSZOK ULTIMÁTUMA Az MSZP elnökségi ülése Túszszabódítás Cseljabinszkban Ultimátumot intéztek a vorkutai sztrájkoló bányászok a szovjet kormányhoz — jelentette kedd este a TASZSZ szovjet hírügynökr ség. Csak akkor veszik fel a munkát, ha a kormány előbb teljesíti anyagi és politikai követeléseiket. A tömegkommunikációs intézmények a nemzet tulajdonát képezik .. A szovjet rendőrség és a KGB közös operatív csoportja fegyveres akcióval túszokat szabadított ki szöikni készülő fegyencek karmaiból Cseljabinszkban. A drámai esemény hírét — időpontjának megjelölése nélkül — a moszkvai rádió angol nyelvű adása mondta be szerdán. A hét túsz és az operatív csoport tagjai a híradás szerint sértetlenek maradtak. Két túsztartó lőtt sebeket kapott. összesen tízen voltak. A túszokat tervezett szökésük eszközéül akarták felhasználni. A szökni vágyó fegyencek lefegyverezték őrüket egy óvatlan pillanatban és elvették kulcsait. Berontottak a „beszélőre”, és az ott-tartózkodó látogatókat — öt nőt, egy férfit és egy tizenkét éves gyermeket — túszul ejtettek. Szabadon bocsátásuk fejében fegyvert, gépkocsit és vodkát követeltek. Sikertelen alkudozások után az operatív csoport rajtaütött a gonosztevőkön és három perc alatt ártalmatlanná tette őket. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, államfő .november 14-én megbeszélést folytatott a szovjet fővárosban tartózkodó Roland Dumas francia külügyminiszterrel A sztrájkoló bányászok egy küldöttsége pénteken fog tárgyalni Moszkvában Nyikoiaj Rízskov miniszterelnökkel. A tömegtájékoztatás eszközei az elmúlt évtizedekben egyetlen hatalmi központ fennhatósága alatt működtek. Szerkezetük a centrális-bürokratikus pártállami irányítás igényeihez igazodott. A diktatórikus rendszerből a demokratikus jogállamiba való békés átmenet haladéktalanul megköveteli a tömegkommunikációs intézmények struktúrájának, működési gyakorlatának gyökeres átalakítását — hangoztatja az MSZP elnökségének állásfoglalása, amelyet a pártelinökség szerdán megtartott ülése után ismertettek az újságírókkal a párt székházában. A pártelnökség ülését követő, immár szokásossá vált sajtókonferencián Kása Ferenc, elnökségi tag, Szandtner Iván, az MSZP választási irodájának vezetője és Tóth András, az országos irodájának vezetője számolt be a tanácskozás eredményeiről. Kosa Ferenc emlékeztette az újságírókat arra, hogy a nyilvánosság kérdései immár második alkalommal kerülnek az elnökség elé. A múlt héten megkezdett vita eredményeként a pártelnokiség most elvi ajánlásokat dolgozott ki a sajtódemokrácia érvényesítése érdekében. Ezek sorában az MSZP határozottan leszögezi azon véleményét, hogy a televízió, a rádió, illetve más fontos tömegkommunikációs intézmények nem valamely párt, hanem az egész társadalom, a nemzet tulajdonát képezik. Ennek megfelelően kell kialakítani a fontosabb médiák szervezeti, működési rendjét, felügyeletének módját, műsorpolitikáját. A legfontosabb alapelvek közé tartozik az is, hogy garantálni kell a kommunikáció szabadságát, az eltérő eszmei-politikai áramlatok és vélemények szabad kifejtését. Az MSZP elnöksége úgy véli: mielőbb szükség lenne egy átfogó telekommunikációs törvény kidolgozására. Ennek feladata lenne, hogy szabályozza az intézmények, illetve az ott dolgozó munkatársak jogait és kötelességeit, biztosítsa az alkotás, a szólás szabad-' ságát, 'ugyanakkor gátat vessen az információs hatalommal való visszaélés bármely formájának. A pártelnökség azzal az ajánlással fordul a kormányhoz, hogy hozzon létre egy társadalmi bizottságot köztiszteletben álló személyiségekből, a jelentősebb .pártok és szervezetek képviselőiből a telekommunikációs intézmények demokratikus átalakításának és működésének felügyeletére. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a rendkívül jelentős társadalmi funkciót ellátó tömegtájékoztatási intézmények számára biztosítani kell a megfelelő anyagi, technikai eszközöket és gondoskodni kell az ott dolgozók erkölcsi és anyagi megbecsüléséről. Tóth András arról számolt be, hogy az elnökség ülésén terítékre kerültek az erkölcsi tisztaság kérdései is a pártszervezéssel összefüggésben. A pártba belépett mintegy 40—45 ezer tag joggal elvárja ugyanis, hogy ne kerüljenek a párt soraiba olyanok, akik korábban kompromittálták magukat, visszaéltek hatalmukkal, esetleg gazdasági manipulációkban vettek részt. Mindazonáltal a pártvezetés senkit sem kíván pellengérre állítani, ezért azzal a felhívással fordul a tagsághoz, hogy maguk a helyi szerveződések, alapszervezetek szűrjék ki a párt számára kártékony embereket. Az elnökség megerősítette azt a korábbi állásfoglalást, miszerint az MSZP stratégiai szövetség kialakí-, tására törekszik a szakszervezetekkel. Ennek érdekében rendszeres konzultációkat szerveznek. A párt parlamenti csoportját felkérik, hogy vitassa meg a szakszervezetek állásfoglalását a parlament elé kerülő kérdésekről, "s képviselje azokat az Országgyűlésen. A nemzeti vagyon védelme, a vállalati vagyon kiárusításának megakadályozása érdekében az MSZP elnöksége a dolgozók részvételét szorgalmazza a tulajdonnal, a tulajdonlással összefüggő ügyek rendezésében. Az elnökség részt kíván venni az új érdekkép-' viseleti törvény előkészítésében is. Napirendre került a párt háttérintézményeinek, kőnk-, rétabban a Politikai Főiskolának és a Társadalomtudományi Intézetnek a sorsa is. Egyetértés született abban, hogy az állampárt leépítése nyomán a Politikai Főiskolát állami kezelésbe kell adni. Az iskolát azonban olyan formában kell hasznosítani, hogy az ott felhalmozott szellemi tőke ne vesszen kárba. Ez érvényes a Társadalomtudományi Intézetre is, amelyet ugyancsak állami kezelésbe kívánnak adni. Az elnökség megvitatta a megyei pártlapok sorsának alakulását, is, erről azonban bővebb tájékoztatást a sajtókonferencián nem tudtak adni, mivel még nem zárult le a vita e kérdésben. Szandtner Iván a közelgő népszavazással kapcsolatban fejtette ki az MSZP álláspontját. Elmondta: nem változott a párt értékelése; továbbra is úgy tartják, hogy a népszavazás kierőszakolt, felesleges, a korábbi megállapodások megtorpedózására irányul. Radzsiv Gandhi indiai miniszterelnök november 14-én Dzsa- vaharlal Nehrunak, a független India első miniszterelnökének a sírjánál tiszteleg. Nehru, Radzsiv Gandhi nagyapja száz évvel .ezelőtt született Uttar Prades államban VÁLASZTÁSOK JORDÁNIÁBAN
