Somogyi Néplap, 1989. november (45. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-15 / 271. szám
Somogyi Néplap 1989. november 15., szerda OTTHON ES CSALÁD Megérkezett az igazi ősz, előkerülnek a kabátok, csizmák, dig divatosak férfiaknak, nőknek egyaránt. Felvételünk bemutatón készült . A ballonkabátok még min- a kaposvári sétálóutcái divat- (Fotó: Jakab Judit) „NINCS EGY RONGYOM...” Tél kezd ettől tavaszkezdetig Lessük a meteorológiai jelentéseket, s már egyre kevésbé reménykedünk: visz- szavonhatatlanul közeleg a tél! Nyári holmijaink még ott sorakoznak a szekrényben, de már csak a helyet, foglalják. Előkerülnek a melegebb ruhák, kabátok, pulóverek, zártabb cipők és csizmák, költött sálak vagy sapkák, szőrmega'llérok ... Aki tavasszal gondosan rakta el a téli ruhaneműt, azt most sem érheti meglepetés: nem száll ki belőle molyfel'hő, nem deformálódott el a csizma, nem húzódott ki a szál a drága kötött holmikból, s a szőrme- gallár sem lett olyan, mint egy vedlett macska. A. nyári ruhaneműt is gondosan kell tárolni, különben tavasszal igazzá válhat a mondás: „nincs egy rongyom, amit felvegyek!” A kis lakásokban — s ezek vannak többségben — nincs annyi hely, hogy minden évszakra való ruhát-cipőt a szekrényekben tároljunk. A használaton kívüli bőrön- dök-dobozok őrzik ruhaneműnket — télkezdettől tavaszkezdetig. A ruhák, cipők helycseréje előtt azonban minden el- tevésre alkalmas holmit alaposan át kell vizsgálni. A nyári ruhákat ki kell mosni (vasalni nem fontos, hiszen úgyis összegyűrődnek), meg kell rajtuk erősíteni a majdnem leeső- gombokat (mert ha az elpakolásnál elvesznek, tavasszal biztosan nem találjuk, s kicserélhetjük az összes gombot!), a zsebekből ki kell szedni mindént (mert az egész bőröndöt feltúrhatjuk, ha valami fontosat bennük hagyunk) ... Az elrakott ruhák közé érdemes selyempapírt simítani, s a ruhákat olyan ügyesen összehajtogatni. hogy a lehető legkevésbé gyűrődjenek. A nyári cipőket éppúgy kitisztítva és — ha szükséges — papírral formára kitömve kell elrakni, mint annak idején a télieket. A nyári cipők és nyári táskák legtöbbje műbőrből készül, és világos színű. A műbőrnek pedig az a tulajdonsága1, hogy könnyen elszínező- di'k, vagy. — akaratunk ellenére — mintás lesz. Vigyázzunk tehát, hogy ezeket a műbőrholmikat ne rakjuk el színes-mintás mű- anyagtasakokba, mert különben tavasszal töredékes „reklámszatyrokban” járhatunk... Puha, mosott rongyok, használaton kívüli pelenkák, szétmállott lepedők darabjai védhetik egymástól cipőinket és táskáinkat. Ahol növőfélben lévő gyerekek vannak a családban, ott arra is kell gondolni, hogy az idei nyári ruha jövőre talán már szűk, vagy éppen rövid lesz. Ebben az esetben — még a ruha kimosása előtt — fejtsük fel az oldalvarrásokat vagy a felhajtást, hogy a résekben megbúvó piszok eltűnjön, s tavasszal már szinte észre se vegyük, hol is volt valaha... A családtagok fürdőruháit, fürdőnadrágjait a többinél is alaposabban mossuk 'ki, hiszen a strandolás során szinte beléjük ivódott a napollaj, s ennék jellegzetes szagát átveheti a többi holmi. A strandruhákat aműgy- is jó külön eltenni, hogy a kezünk ügyében maradjanak : hátha... hátha télen is kedve szottyan valakinek elmenni egy fedett uszodába, „lehúzni” néhány hosz- szat! Az uszoda nem olcsó mulatság, nem is mindenkinek van rá lehetősége, s uszoda sincs minden utcasarkon, faluszélen... De aki teheti, az menjen el télen is fürödni, úszkálni, felfrissülni ! Vannak olyan nyári holmik, amiket nem kell eltenni, mert télen is használhatók. Egy-egv kifakult, vagy agyonmosott póló, egy-egy pár öreg nyári zokni, egy- egy színéhagyott ing, blúz vagy ruha még nem feltétlenül a szemetes kukába való: takarítani, kocsit szerelni vagy mosni, csizmába felvenni még jó! Burgonyás kolbászpogácsa Hozzávalók: 40 deka burgonya, •20 deka puha füstölt kolbász, 2 tojás, 1 evőkanál reszelt vöröshagyma, só, őrölt bors, 1 csokor petrezselyem, zsemlemorzsa; a sütéshez olaj. A burgonyát héjában megfőzzük, megtisztítjuk és áttörjük. Hozzákeverjük a megdarált kolbászt, a hagymát, borsot, tojást, az apróra vágott petrezselymet, és annyi zsemlemorzsát, hogy összeálljon. Pogácsákat formálunk belőle, zsemlemorzsába forgatjuk, és bő, forró olajban kisütjük. A PSZICHOLÓGUS VÁLASZOL Apró emberi örómSk „Minek örüljek?! Munka, gond, baj, nélkülözés...” Hát igen, mostanában több a baj az életünkben, mint az öröm, hiszen még erősebb lett a „hajtás”, nagyobb a létbizonytalanság. Minek is örülhet az ember? Minden hasznosnak, jónak, szépnek, amely hozzásegíti anyagi jólétéhez, kellemes testi és lelki közérzetéhez, erkölcsi egyensúlyához, pozitív önértékeléséhez. Vannak testi és lelki örömök, szellemi, esztétikai, erkölcsi örömök. Vannak nagy és kis örömök. Az öröm az isten ajándéka, „égii szikra”, ahogy Schiller megénekelte; pszichológiailag: egy pozitív érzelem. Közel áll a fennkölt és titokzatos boldogság fogalmához, de öröm az is — régi kedves kollégámtól tanultam —-, ha kavics töri a lábunkat, és végre kirázhatjuk a cipőnkből. A pszichológia nagy jelentőséget tulajdonít az örömnek. Freud személyiségelméletében az egyik legfontosabb emberi mozgatóerő az örömkeresés; ösztönénünket az örömelv vezérli a különféle szükségletek kielégítésében. Ennek határt szab a1 külvilág ellentétes érdeke, melyhez az ember TEASZERTARTÁS Olvasmányainkból és filmélményeinkből valószínűleg ismerős a japán teaházak hagyományos teaszertartása. Jól tudjuk, milyen sok teát isznak a kínaiak, s mennyire „szent dolog” Angliában, illetve az angolszász országokban a „five o’clock tea”, vagyis az ötórai tea időpontja. örömteli dolog, hogy napjainkban hazánkban is egyre nagyobb tömegeket hódít el a feketekávézástól a teázás „szertartása”. Egy valamirevaló üzleti tárgyalásnál már megkérdezik a vendéget: kávét vagy teát óhajt inni, s ha barátokhoz megyünk látogatóba, a legtöbb helyen megválaszthatjuk, mi kerüljön a csészénkbe. Teázunk, ha fáj az epénk. Teázunk, ha fogyókúrázni szeretnénk. Teázunk, ha nem gyógyszerekkel kívánjuk csökkenteni a vérnyomásunkat. Teázunk, ha köhögés, vagy nátha gyötör ... A kamillatea, a hársfatea, a borsmentatea, a csipkebogyótea már régóta ilmert és kedvelt házi gyógyszer, s ezek mellé napjainkban egyre több újfajta tea, illetve teakeverék sorakozik fel, nem is beszélve az importteák sokaságáról, a fekete- és a zöld-jeafüvekről, mostanában pedig az egyre népszerűbb gyümölcsteákról és -keverékekről. A tea élvezeti cikk, de egyben az egyik legtermészetesebb gyógyszer is. Ez az a „divat”, amely feltétel nélkül támogatható, nemre és életkorra tekintet nélkül hasznos, s a kávéhoz viszonyítva jóval olcsóbb is. Vannak, akik valóban „szertartásosan” teáznak, vigyáznak a forrázóvíz hőfokára, pontosan kimérik, mennyi teafüvet használnak egy-egy csészényi italhoz, s a világ minden kincséért sem tennének semmit az aranyló sárgás-barna teába. Hagyjuk meg őket hitükben, , s ha most próbálunk áttérni a kávéról a teázásra, próbáljuk ki, nekünk melyik ízesítés a legmegfelelőbb. Cukor vagy szaharin, citromlé vagy — angolosan — néhány cseppnyi tej. Mindenki a saját szájíze szerint készítheti el a teáját, csak az a lényeg, hogy ne vegyük el túlságosan a tea természetes ízét és aromáját. Vigyázat! A téli hónapokban hiába csavarunk a forró teába sok-sok citromot, ettől nem várhatjuk,- hogy megvéd bennünket a megfázástól: a citromlében lévő C-vitamin a forró folyadékban elveszíti gyógyhatásút. Akkor inkább igyunk csipkebogyóteát, az önmagában is nagyon sok C-vitamint tartalmaz. Az sem mindegy, hogy milyenre főzzük-forrázzuk a teát. A világos tea szinte korlátlan mennyiségben iható. Nemhiába itatják ilyennel a szomjas csecsemőt, vagy a kiszáradásra hajlamos beteg embereket. A sötétre, szinte sűrűre főzött teában viszont csaknem annyi izgató anyag van, mint a kávéban. Tehát aki nem tud aludni egy este megivott feketétől, az vacsorához is csak könnyű, világos teát igyon. Manapság egyre több a tasakos-filteres teakínálat. A család reggelijénél vagy vacsorájánál — ha például né- gyen-öten ülik körül az asztalt, s mindenki teázik — elég két tasaknyi teát körbeadni. A már használt, filteres teát nem jó újra forrázni, mert ízét-zamatát veszti. Ha valaki egyedül él — például nyugdíjas — a reggeli teázás mellé készítsen magának még “gy-kél nagy bögre teát, s napközben, hidegen, víz vagy üdítő helyett is ezt iszogathatja. Egészségesebb, mint a mesterséges tartósítókkal készített szörpök, vagy a szénsavas italok. Az élelmiszerek drágulásának idején a vendéglátásban is segítségünkre van a jó öreg tea! Feltálalhatunk mellé kekszet, sós vagy édes aprósüteményt, olcsón és házilag elkészített szendvicseket — senki meg nem szólhat érte! Legfeljebb amikor majd visszahívnak bennünket, mi is teát, meg valami rágcsálnivalót kapunk A vendéglátásban amúgy sem egymás „túllicitálása” a fontos! Teázás közben is nagyon jól lehet beszélgetni. Csak ki kell próbálni! iStilizált magok Nagyobb terítő, függöny alsó szegélye, párna, felsőruha, oldaltarisznya stb. díszítésére alkalmasak a stilizált virágok, amelyeket egymás mellett váltogatva, vízszintesen — vagy az igény szerint függőlegesen — rajzolunk elő a kívánt kelmére. A motívumot laposöltés, száröltés és slingelő öltés váltakozásával, perié fonallal hímezzük. célszerűen alkalmazkodik (ez a realitáselv), ezen felül erkölcsi meggondolások is fékezik a gátlástalan örömszerzésben (ez a felettes én tartománya). A pszichológusok azt szeretnék, ha a gondtalan gyermekek és az érett felnőttek egyaránt eleget örülhetnének; az öröm valóban fontos a pillanatnyi testi-lelki egyensúlyhoz, sőt, az egészséges személyiségfejlődéshez is. Mit tehetünk viszont, ha gondok-bajok felhőzik egünket? Ha bizonyos nehézségeinket nem tudjuk legyőzni, bizonyos problémákat nem vagyunk képesek megoldani? (Bár ne felejtsük, mindig többféle megoldás létezik, mint első látásra gondolnánk!) Minek örüljünk? Az Egészségügyi Világ- szervezet (a WHO) meghatározása szerint a lelki egészségnek egyik legfontosabb ismérve: a munka- és örömképesség. Ez azt jelenti, hogy az öröm képessége bennünk gyökerezik, az öröm belőlünk is fakad! A kívülről jövő hatás csak fellob- bantja a bennünk hunyorgó parazsat. Akiben az erősebben izzik, annak apróbb fuvallat, enyhébb melegség is elég, hogy fellángoljon, és — képletesen — köd, eső sem oltja ki „parazsát” egykönnyen. örülni — tanulni kell. Ha az anya minden apró lehetőséget megragad — a meleg fürdővizet, a cica játszadozását —, hogy örülni tanítsa gyermekét, akkor jó alapot épít. Ezt folytathatja az iskola, a felfedezés, a problémamegoldás, a tudás örömével, az esztétikai élményekkel, az apró alkotások és versengések nyújtotta örömökkel. Ha ki nem öli a fiatalságból a társadalom — a lehetőségeknél jóval magasabb igények, az elégedetlen, elfásult, cinikus „ideálok” és a kiábrándult felnőttek — akkor a nehézségek ellenére is örömteli élet várhatna rájuk, még ha apró örömökkel is. Mit tegyünk tehát, hogy örülhessünk ma és holnap is? Természetesen arra kellene törekedni, hogy minél több, minél nagyobb valóságos örömünk lehessen — de addig is, és azalatt is, önmagunkban kell fölszítanunk az örömképesség pislákoló parazsát, és meg kell becsülnünk a hétköznapok apró kellemességeit, szépségeit. Dr. Ignácz Piroska Magánkereskedők, viszonteladók keressék fel a NÍVÖKER KFT. nagykereskedelmi raktárát Kaposváron a Dombóvári u. 1. sz. alatt. Telefon: 82.19-687. Ajánlatunk: svájci, NSZK-beli, holland, francia importból származó bálás ruházati termékek (90 kg-tói — 400 kg-os súlyú bálákban, zsákokban.) Szabadidőruhák, harisnyaáruk, nadrágok. Törzsvásárlóinknak jelentős engedményt iis adunk. Mint mindig .^acsony áraink most'is garantáltak. m NIVOKER KFT NlVÖKER KFT. Kaposvár (141741) Milyenre főzzük, forrázzuk?
