Somogyi Néplap, 1989. november (45. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-15 / 271. szám
1989. november 15., szerda A gyönyör hamis filozófiája Somogyi Néplap ELŐADÁSOK A TUDÓSKLUBBAN Egészségf történelem,, zene Háromszáznyolcvan gyermek étkezik naponta a kaposvári Tóth Lajos Általános Iskolában. Az ;ebédet a toponári iskolából szállítják a tavalyelőtt elkészült étterembe és itt por- ciózzák Kiemelt aranydiploma BARCSI SIKER Kiemelt aranydiplomát ért el a barcsi ifjúsági fúvószenekar az országos minősítő hangversenyen. A műsorban először a Bailázs Árpád által komponált Ünnepi nyitány című mű hangzott el, amelyet a szerző Barcs város 600. évfordulója tiszteletére írt a zenekar számára. A kortárs magyar szerzők Balázs Árpád, Hidas Frigyes, Kodály Zoltán) művei mellett Charpentier, Mozart, Suppee, Gershwin és J. Strauss egy-egy műve hangzott el. A 15 éve működő együttes Kápolnás Mihály és Szabó István karnagyok vezetésével nagy közönségsikert aratott. Az országos zsűri tagjai: Balázs Árpád Erkel-díjas zeneszerző, Dobos László, a Magyar Néphadsereg főikarmestere és Auth Henrik érdemes művész, a Magyar Néphadsereg nyugalmazott karnagya pozitívumként kiemelte a zenekar kulturált, tiszta hangzását, a helyes szólamarányokat, az igényes műsorválasztást, a kannagyök jó munkáját és az árnyalt dinamikai megoldásokat. A hangverseny bevezetéseként bemutatkozott az ifjúsági fúvószenekar utánpótlása, az úttörőzenekar is. Szereplésével kiváltotta a zsűri elismerését. A barcsi ifjúsági fúvószenekar e szereplésével bizonyította, hogy az ország legjobb együttesei között van a helye és méltán tart igényt a város és a megye erkölcsi és anyagi támogatására. Az egészség érték Futottak érte Azelőtt a művészfilmek „eladhatóságát” javította némi erotika. Most az erotikus filmeket lehet szalonképesebbé tenni önmagában művészi értékű mozzanatokkal. Tulajdonképpen már a videókazettákon terjesztett pornófilmek is jól meg csináltak. Rendezőik tanul tak Fellinitől, Bertoluccitól vagy Bergmanntól. Hiába a hasonló produkciók versenyében is csak minőséggel lehet kasszasikert elérni. A korábbi prűd kultúrpolitika nem tűrte az erotikát, igy azután a nézők tódultak a moziba, ha csak egy meztelen nő is föltűnt a vásznon. Most szabad a vásár, s egyszerre csak kiderül, hogy e műfajjal hamar el lehet telni. Erre utal, hogy az Emmanuelle című francia filmet — melyet pedig erotikus szencációként harangoztak be — a vasárnap esti előadáson is csak félház előtt vetítették. A korábban tilalmas újdonság keltette kíváncsiság az elmúlt hónapok szexis „filmcsemegéi” után már alábbhagyott, s az Emmanuelle nyilvánvalóvá teszi, hogy az erotikus máz alatt feneketlenül üres és silány bögre van. Az unatkozó bangkoki diplomatafeleség soványka története Just Jaeckin rendező számára csak ürügy a nagyszámú szeretkezési jelenet bemutatására. A néző egyre kényelmetlenebbül érzi magát a különféle nemi szabadosságok felvonultatása láttán. Néha a zavart leplezni próbáló nevetés töri meg a nézőtér egyébként dermedt csendjét. Még az is, akiben nyoma sincs prűdségnek, vagy aki a filmet mincjösz- sze szexuális Béres-csepp- nek tekinti, hamarosan rá- érez, hogy amit lát, lehangolóan üres. Nem annyira fizikailag izgató, mint lelkileg felzaklató. Az érzelmileg motiválatlan aktusok sora még a kukkolás kétes örömét sem adja. A hősnő a szexuális pót- cselekvések egyre rögösebb útján jut el Marióhoz, akit mindenki — még férje is — az erotika mestereként ajánl neki. Az idősödő férfi, aki egyébre vélhetően képtelen — zavaros ideológiát gyárt a romlottsághoz, s az erotikát végsőkig misztifikáló tanai segítségével igyekszik a hölgyet bevezetni az örömök végtelen birodalmába. A szex papja az egyik első lecke során egy ópiumbarlangban egy kapatos bennszülöttel megerőszakoltatja az asszonyt, aki ezután, ahelyett, hogy a megaláztatástól és kíntól megsemmisülve menekülne, áhítattal követi tovább mesterét újabb alpári próbatételek felé. Itt rnár az erotikus látványt egyébként igénylő nézőt is zavarja a jelenetsor végletes valószínűtlensége. Nem lehet nem észreveni, hogy a lila ködös szexfilozófia alapjaiban hamis. Az egyik sarkalatos tan, hogy a teljességhez egy harmadik partner is szükségeltetik, csupán a kiéhezettség lázálmaira alapoz, s figyelmen kívül hagyja azt az egyszerű tényt, hogy az ember érzelmi lény, s hogy a szeretkezés intim örömforrás. Keverednek itt a nemi szabadság és szabadosság, a gyönyör és perverzió fogalmai. Marió „erőfeszítései” nyomán a történet szerint eredetileg hamvas és hűséges ifjú hitvesből — a film végére — kiégett szexmániás nőstény válik. Filmlevél Mint hírűik, a rókáról már a kilencedik bőrt húzzák le a nyugati filmpiacon. Én már a második részben sem tudnék más folytatást elképzelni, minthogy a hősnő beleőrül perverz játékaiba, vagy épp rádöbbenve élete kilátástalan ürességére, öngyilkos lesz. Mert bár e tárgyban szerények a tapasztalataim, gyanítom, hogy az életcélpótlékként alkalmazott nemi öröm olyan természetű, mint a kábítószer. A bódulatot szinten- tartó adag egyre nagyobb. A partnerek mind sűrűbb cserélgetése, a leszbikus szerelem, vagy a csoportszex után a dolog egy ponton túl nem fokozható. Törvény- szerű a csömör. A rendező láthatóan fittyet hány e könnyen belátható mellékhatásra, s nyilván az egész nem is érdekli. Ö csak eladni akar. Pereg a film és egyre nyomottabb hangulatban nézzük az ismételt nekigyür- kőzéseket. Legbelsőbb magánéletünk egyes mozzanatait látjuk viszont sajátos torzító tükörben fantáziaelemekkel elegyítve. A párocskák e film alatt nem csóko- lóznak, mégcsak meg sem fogják egymás kezét. Zavarban vannak. Tudják, a vásznon látott érintés számukra mást, többet jelent, s a tár- talmatlan ösztönéletet látva nem merik vállalni, hogy valami hasonlót tegyenek. Mintha sár fröccsenne arra, ami a mindennapokban olyan tiszta, természetes és örömteli. Még a pornófilmek napi fogyasztói sem szórakoznak jól. Ha ugyanis betesznek egy kazettát, egyszerűen csak izgalomra, gerje- delemre vágynak. Csakhogy ez mozi, igazi film, melytől — legyen a műfáj bármi — gondolatokat, érzéseket, hangulatokat? is remélünk. Az Emmanuelle legföljebb az üresség érzését képes közvetíteni. Ízléstelenséget ízléses csomagolásban. Bíró Ferenc Kétkedéssel fogadtam azt a hírt, amely szerint Messzelátó Káz- mér perifériái lakos száz forintból kétszázat tud csinálni — kézrátevéssel. A dolog tisztázása érdekében magához a mesterhez fordultam. » — Nézze, a hír annyiban igaz, hogy nem én értékelem fel a forintot, hanem maga a páciens, pontosabban annak valamelyik halott hozzátartozója. __ 99? — Látóm, nem érti... Szóval, jön valaki hozzám, és elmondja, hogy 100 ezer forintnyi tőkéjét szeretné felértékeltetni. Én egy szeánszot rendezek neki, s a végén (vagy néhány hét múlva) rájön, hogy a pénze tényleg jobban kamatozik, mintha parlagon hagyta volna. — És mi köze van ennek a halottlátáshoz? — Ja, igen! Hókuszpókusz nélkül hihetetlen lenne az egész. Abból a pszichológiai alaptételből indulok ki, hogy mindenki egy más világban szeretne élni, ezért a hozzáA megyei tudásklub legutóbbi ülésén három kiváló szakember, dr. Andrasofsz- ky Barna az orvos, dr. Magyar Kálmán a régész és Zákányi Zsolt a zenepedagógus álláspontját ismertette a nemzet legfontosabb tennivalóiról. Az idei alkotói díjak tulajdonosai a magúk szakterületén szerzett tapasztalatait tárták a klub tagjai elé. Dr. Andrasofszky Barna, a moisdósi tüdőgyógyintézet igazgató főorvosának előadásából kiderült, hogy a Morbus Hungaricus elnevezéssel illetett tüdővészt ma két tévhittel kapcsolják ösz- sze: az egyik az, hogy ez megszűnt betegségnek lenni, a másik pedig, hogy ismét felütötte a fejét. Mindkét állítás igaz, de nem úgy ahogyan eddig beszéltünk róla. Magyarországon évente átlag négyezren betegednek meg. Ezzel az átlaggal Hollandia, az USA és az NDK után következünk. 1960-ban még 28 600 beteget tartottak nyilván, a számuk 1980-tól lassan csökken. 1954-ben 556 gyermek betegedett meg. Tavaly mindössze 13. A javulás Európában is az első helyet jelenti. — Miért érdemes mégis beszélni róla? — tette fel a kérdést. Azért mert a 18 ezer betegből 190 halt meg 1980-ban, 1987-ben 2, 1986- ban 4, 1985-ben 3. Az utóbbi három évben pedig azért halt meg 9 gyermek, mert nem gondoltak rá, hogy ma is van még tuberkulózis. Mivel kevesebb az újonnan fertőzöttek száma, csökkent a spontán védekezőképesség is. 4000 új megbetegedést rögzítettek, ami azt bizonyítja, hogy a BCG Oltások mellett a természetes védettség kialvóban van. Éppen ezért nagyon súlyos a betegség lefolyása azoknál, akik megkapták a fertőzést. Kisebb járványgócok is vannak kialakulóban Magyarországon. Mindezek ellenére a Morbus Hungaricus névvel mégsem a tuberkolózist illeti Andrásofszky Barna, hanem a megfogant, de meg nem született gyermekek számának növekedését. A felsorolt adatok riasztóak: 1988-ban 388 ezer gyermek nem születhetett tartozók üzenik meg a tippeket a másvilágról. Például azt, hogyan lehet kijönni a kisnyugdíjból, milyen árunak „tűrhető” még az ára, hogyan lehet megélni a létminimum alatt... — És hogyan? — Azt nem mondhatom el, mert megírja, s akkor lecsap az árhivatal. — Már ne haragudjon, de ez szemfényvesztés! — Egyrészt. Másrészt antiinflációs tevékenység, így a kormány stabilizációs programját messzemenően támogatom. Igaz, az állam más eszközökkel dolgozik: leértékelés, ígéretek, központi áremelés, adórendszer, újabb kölcsönök felvétele stb. — A halottakat azért ki kellene hagyni az egészből. — Ez a körítés feltétlenül kell. Én csak médium vagyok, az elhunyt apák, anyák, gyermekek szava, meg. 1965—68-ig terjedő időszakban majdnem ugyanannyi volt a terhességmegszakítás, mint ahány gyermek megszületett. Egy kényes, de mégsem sürgősen megoldásra váró problémát is felvetett a főorvos: az elmúlt évben az újszülöttek 25 százaléka cigány volt. 20 év múlva várhatóan 70 százalékra nő az arányuk. A legnagyobb gondot az jelenti, hogy jó részük genetikailag károsodott, méhen .belül sorvadtak, retardáltak. — Katasztrófa előtt állunk — állította a főorvos és állítását dr. Domány Sándor, a kaposvári kórház szülészetének—nőgyógy ászaiénak vezetője is alátámasztotta. Dr. Domány Sándor felvázolta az egsészégügy anyagi és szakmai ellátására vonatkozó követelményeket is. Azt, hogy az orvosok számát csökkenteni kellene és helyettük a középkáderek működését szorgalmazni. Egy speciális, a terhesség 1—2. napján használatos gyógyszerrel ki lehetne védeni a durva művi beavatkozásokat. Természetesen a jószándékon kívül ehhez is pénz kell. Az újszülött csecsemőhalálozás okaira, genetikai és szociális hátterére dr. Gyó- di Gyula gyermekgyógyász főorvos hívta fel a figyelmet. A jövőnkért és a nemzetért érzett felelősségről más megközelítésben szólt dr. Magyar Kálmán régész, a megyei múzeum főmunkatársa és Zákányi Zsolt karnagy. Dr. Magyar Kálmán az őskortól 1703-ig tartó időszak Somogy megyei vonatkozású régészeti eredményeiről számolt be tömören és mégis élményszerűen. Az európai rangra emelt Tóth Lajos Általános Iskola ás a Vikár Béla Kórus karnagya pedig a zene érzelmeket formáló és közösségösz- szetartó erejéről beszélt. Kiemelte: a zene ott hat leginkább, ahol minden már nem képes erre. Vörösmarty t idézve vallotta: „Van még lelke Árpád nemzetének.” V. Ä. üzenete viszont szent. Úgyis mondhatnám, hogy spiritiszta tevékenységemmel a szociálpolitika egyik formáját valósítom meg. — Igen, de ön félrevezeti az embereket. Megígéri, hogy felértékeli a forintjaikat, és lényegében nem csinál semmit, sőt: biztosan busás honoráriumot kér a szolgáltatásért... — Nézze1 A kormány többször megígérte, hogy nem értékeli le a forintot, nem emeli az árakat, aztán ... Ami a hálapénzt illeti. Én sohasem kérek, nekem adnak — ideiglenesen. Ugyanis már az új pénznemben kellene a hálájukat leróni, de a fabatkát eddig még nem bocsátották ki, tehát nekem helyettesítő pénzként adják a forintokat, amit majd később átváltok fabatkára. Tudtommal a fabatkát helyettesítő forintok után nem kell adózni... Salgia Attila Tudjuk ezt mindannyian betegek és leendő betegek, s tudják az orvosok is. Mégis miközben Európában 3,5 évvel nő, Magyarországon 1 évvel csökken a születéskor várható élettartam. Mintha sokan a szakembertől várnák egészségük fenntartását, ők maguk nem tesznek érte. Ez volt az apropója a kaposvári Egészségvédő Családi Sportegyesület, a megyei Köjál, a megyei tanács sport és egészségügyi irodája, a megyei egészségvédelmi tanács által rendezett újabb egészségnapnak Kaposváron, 1317 résztvevő jött össze szombaton a megyei Köjál előtt, hpgy az edzettebbek öt, a kevésbé felkészültek és a 14 éven aluliak két kilométert fussanak a Lenin, ^ a Május 1., a Kossuth Lajos utca, a Szabadságpark útvonalon. A futás után a résztvevők ellenőrizhették euteszttel (ez a kilégzett levegő térfogatát méri), lépésteszttel (mennyit emelkedik a percenkéti pulzusszám egy zsámolyra történt többszöri fellépéssel?), vérnyomásméréssel, EKG-val egészségük állapotát. Az egészségügyi kultúrá- lódást szolgálta a mozgásról, az egészséges életmódról és a káros szenvedélyekről szóló videofilmek megtekintése, valamint a számítógépes egészségtotó és játék. Közel négyezer forint volt a forgalma az egészségügyi könyvek bemutatójának és vásárának. A Köjál dolgozói egészségfejlesztő eszközöket is bemutattak. A súlyzópadot, a görgős kerékpárpadot, a rugós rollert, a súlyzórend- szert a testmozgató kötelet nemcsak az egészségnapon lehet igénybe venni. „Próbáld ki te is őket szüléiddel együtt!” így szólt a felhívás. Díjat kaptak a legtöbb tanulót .mozgósító iskolák. Ötezer forinttal jutalmazták a kaposvári Kinizsi, háromezerrel a Berzsenyi, míg kétezerrel a Bartók iskolát, mert 562, 174, illetve 104 tanulójuk jött el a rendezvényre. Vidékről a legtöbben, a Íábodi általános iskolából jöttek, 89-en. A legfiatalabb futó Csapó Péter (2 éves), a legöregebb Szarka Antal (55 éves) volt: 68 ajándékot sorsoltak ki — 30 ezer forint értékben — azok között akik végig futották a távokat. (Balázs) Felértékelés
