Somogyi Néplap, 1989. november (45. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-15 / 271. szám
1989. november 15., szerda Somogyi Néplap 3 Az MSZP nem akar földosztást ÁFA, VÁNYA, és a többiek... Támogatás és elvonás Dr. Lakos László, MSZP elnökségi tag nyilatkozata Az agrárágazat mintegy 15 millió ember élelmét termeli meg, az agrárolló mégsem akar bezárulni. Dr. Lakos Lászlótól, az MSZP elnökségének tagjától, a Pest megyei téeszelnöktől először azt kérdeztük: nem gondolja, hogy az MSZP az agrárpolitika terén lépéshátrányba került a többi párttal szemben? — Bár a pártkongresszuson a régi vezetés is tudatában volt a kérdés fontosságának, nem tudtunk érdemben foglalkozni vele, mert amúgy is kevésnek bizonyult az a négy nap. Ha az elnökség elfogadja az itt is ismertetett téziseket, akkor rövid időn belül megjelentetjük az anyagot. Ha nem, nagyon remélem, hogy tíz napon belül akkor is nyilvánosságra kerül a dokumentum. — ön országgyűlési képviselő is. Mennyire tartja sikeresnek az agrártagozat parlamenti működését? — Azt éreztük, hogy hiába voltunk nyolcvanan— százán, nem tudtunk egységesen fellépni. Meg kell mondanom, hogy részben a TOT akadályozott meg ebben bennünket, mivel az agráriusok csoportjának megalakulása csökkentette befolyását a különböző szintű tárgyalásokon. A pár- tosodás talán e tekintetben is előrelépést jelent majd. Annyi máris látszik, hogy szükség van a szakmai érdekképviseletre. Eddig külön-külön játszadoztak velünk. Hogy egy egyszerű példával éljek: ha a Szovjetunióba — tegyük fel — egymillió csirkét lehet kivinni, nem biztos, hogy az a legjobb megoldás, ha a Kereskedelmi Minisztérium dönt az exportőrök kiválasztásáról. Ezt a faladatot a termelők is meg tudnák oldani maguk között. — Egyesek azt mondják — a dán példával előhozakodva —, hogy a föld azé legyen, aki megműveli. — Hát ezt nagyon nehéz lesz megvalósítani nálunk. Dániában a gyermek örökölheti apja földjét, de nem kapja meg abban az esetben, ha nem tud megfelelő garanciákat adni arra, hogy azt megfelelően tudja művelni. Azt gondolom, hogy mi még nem tartunk itt. A programunkban a leghatározottabban kinyilvánítjuk: a föld azé, akinek a tulajdonában és használatában van. Tulajdonreform csak széles közmegegyezés alapján jöhet létre — a jelenlegi földárak miatt is. — Mi lesz most már a faluval? — Agrárpolitikánk szorgalmazza a kis települések és falvak helyzetén történő javítást, de az agrárgazdaságban — mivel ott meg kell felelni a piaci követelményeknek — teljes egészében nem vállalhatjuk fel ezt a feladatot. A falu sorsának rendezése mellett természetesen minden erőnkkel kiállunk, de hadd mondjak megint egy példát. Svájciján azt kérdeztem az egyik településen: miért nem törekednek a városi cím elérésére? Azt válaszolták, hogy nem érdemes megszerezni a városi rangot, mert a kis helységek adókedvezményben részesülnek. — Az MSZP agrártéziseiben nem kellett volna kissé részletesebben foglalkozni mezőgazdaságunk múltjával és jelenével? — Azt gondolom, hogy az anyag túlságosan is terjedelmes lett volna. Inkább abból indultunk ki, hogy az általunk összeállított anyagot elsősorban a mezőgazdasági szakemberek fogják elolvasni, ők pedig nem igen kíváncsiak arra, mi a véleményünk a múltról. _ A téziseknél maradva. M it akar az MSZP? Földosztást? — Nem akarunk földosztást — azt szeretnénk, ha a földnek gazdája lenne. Én azzal értek egyet, hogy a téesztag legyen a téesz tulajdonosa. A negyven évet nem lehet meg nem történtté tenni. — Bank, biztosítás, agrárturizmus. — Nagyon fontos területeket említ, de nem tudom, hogy bele kell-e kerülniük az agrárprogramba. Az agrárturizmussal kapcsolatosan mindenesetre el tudom mondani, hogy a jövőben 300 ezer forint bevételig valószínűleg adómentes lesz ez a tevékenységi forma. — Mikor beszélhetünk valóban szektor semleges szabályozásról? — Nem tudom. Azt viszont nyugodtan ki merem jelenteni: a mostani szabályozás egyértelműen nagyüzemellenes. A magánvállalkozó, mint ismert, 500 ezer forintig nem fizet adót, nem fizet SZTK-t, nincsen adminisztrációs kötelessége, a vagyonnövekmény teljes egészében az övé. A nagyüzem ezzel szemben rendelkezik a földdel és a tőkével, valamint előnyösebb helyzetben van az állami támogatás odaítélésén.! Ennek ellenére úgy vélem, hogy nem lenne szerencsés, ha az MSZP ezen a területen zászlajára tűzné a radikális változtatást. Dányi László Termelőszövetkezeti vezetőkkel, számviteli szakemberekkel is találkoztak a Pénzügyminisztérium Kaposváron járt munkatársai. Pásztohy András, a megyei képviselőcsoport vezetője a Teszöv székházába hívta meg dr. Farkas István miniszterhelyettest és munkatársait. Herner Endre, a Teszöv titkára már köszöntőjében felhívta a figyelmet arra, hogy ezzel az eszmecserével elsősorban a képviselők munkájához kívánnak segítséget nyújtani', másodsorban pedig konzultálni a törvénytervezet módosítását kidolgozókkal. A kiadott írásos anyagból tudhatták meg a jelenlévők, milyen témakörökben milyen mértékű változtatásokat tervez a Pénzügyminisztérium. Az állami vagyon utáni részesedésről szóló változtatás alapja, hogy az érintettek az adózott eredményből fizessék a részesedést. Ezáltal bővül az állami felhalmozási kiadások forrása és lehetővé válik a vállalkozási nyereségadó csökkenése. A személyi jövedelemadó módosítási javaslatát az egyre inkább eltérő jövedelmi viszonyok magyarázzák: kevesebb teher nehezedjen az alacsonyabb keresetűekre, de az állami bevétel se csökkenjen. A vállalkozási nyereségadó módosításánál a kedvezmények bővítése nem a versenylemiegességet erősíti. Ez a javaslat akadályozza a vagyonédekeltség megteremtését. Dr. Farkas István a külföldi adósságállomány mellett a hazai fizetési hiányt is ismertette, melynek ösz- szege az idén mintegy 21 milliárd forint. A jövő évre tervezett deficit már „csak” 15 milliárd, de ezeknek az összegeknek is megvannak a maguk kamatterhei. Portrék, párttörténetek Választási almanach készül GYŰJTIK A SOMOGYI ADATOKAT A HVG Rt. Kiadó és az MTA Történettudományi Intézet Választási almanachot ad ki. A somogyi adatok gyűjtésével, a név és a szervezeti kataszter szerkesztésével, összeállításával Bősze Sándor kaposvári levéltárost bizták meg. Vele beszélgettünk a kiadvány céljáról. — Az alapcél szoros ösz- szefüggésben van azzal, hogy mi a viszonya Budapestnek és a vidéknek, van-e — áttérve a választásokra — elegendő hiteles politikai személyiség • a vidéki Magyar- országon? Valóban annyira mozdulatlan-e a vidék, ahogy ezt a pestiek „föntről”. látják. Az eddigi „előválasztások” — lásd a Ro- szik Gábor megválasztását — mind-mind az ellenkezőjét látszanak alátámasztani, mégpedig azit, hogy a vidék korántsem annyira mozdulatlan, mint Budapest. — Ezt majd a könyv is megmutatja? — Igen, célunk hogy minden megyében készüljön egy teljes politikai spektrumot átfogó nyilvántartás, két nagy feladatcsokorra osztva: legyen egy szervezeti kataszter, benne a szervezetek anyakönyvi, aztán földrajzi adatai. Itt a megyén belüli elhelyezkedésre gondolok, sőt arra is, hogy célszerű lenne térképre vetíteni mindezt szervezetenként is. s akkor kapnánk egy megyei politikai térképet. Aztán készülne egy névkataszter — ez az izgalmasabb — a szervezetek vezetőiről, akár „árnyalati” különbségekre kiterjedő figyelemmel, a valódi és aktív vezetőkről, akik várhatóan akár a helyi, a megyei, akár az országos választásokon szóba jöhetnek. Itt nyilvánvalóan csak annyit tudok a névkataszterbe beletenni, ameny- nyit az illető személy hajlandó önmagéról elárulni. A nyíltság jegyében reménykedem abban, hogy mindenki elmond mindent magáról; annál inkább, mert a soron következő választásokon az egyéni adatok is sokat nyomnak a latban. — Mennyi idő áll rendelkezésre? — Kevés az idő. Az első adatsort december 15-ig kell .leadni. Először egy előválogatási tájékoztató listára lesz szükség, egy előzetes javaslat névcikkekre. Aztán, ezzel összekapcsolva, egy névkataszter, ezután egy szervezeti kataszter. Az utóbbiból már összeállna a földrajzi kataszter. — Portrék? — Igen, ez már a második munkafázis egyik része. Ott bővítjük a névcikkeket, s a végső cél az életrajzok elkészítése, egységes szempontok alapján. Ehhez van egy ötoldalas kérdőív, amelyet az érintett személy tölt ki vagy pedig én az ő beleegyezésével. Természetesen a diszkréció és a tapintat fogalomkörébe tartozó szempontokat is figyelembe kell vennünk, hogy ne élhessenek vissza az adatokkal. A számítógépre-vitel előtt tisztázni kell, hogy ki férhet rhajd hozzá ehhez az adatbázishoz. Erre mindenképpen ügyelni akarok. — Ügy hallottam, hogy egy körkép is készül a megye politikai útjáról ’85 és ’90 között. Mit jelent ez? — Itt kapcsolódik be a segítőm, dr. Sipos Csaba a megyei könyvtárból, aki a sajtófigyelő szolgálat révén rendkívül érdekes adatcsokrot tud hozni. Tulajdonképpen a legutóbbi és a most következő választások közti időszak politikai történéseit kell regisztrálná, így a szervezetek, a pártok megjelenését, ezek kezdeti lépéseit, „renitensikedéseit”, amelyeket — úgy látszik — a megye történelme utólag igazolta Bekerülnek a szervezetek egyéni és összehangolt, akciói, ezek kapcsolata az esetleges országos megmozdulásokhoz, az egyes szervezetek, pártok terjedése Somogybán. Nagyon sok adatból kell a lehető legszükségesebbeket — terjedelmi okok miatt — kiválasztaná. — Az almanach készítése nem képzelhető el a pártok támogatása nélkül. Ez megvan-e? — Enélkül nem mertem volna arra gondolni, hogy a munkába belefogjak. Ugyanis ezt nem lehet megcsinálni, ha bármelyik szervezet, párt vagy akár a megyei polítka alakulásában szóba jöhető személy becsukja előttem az ajtót. Csak a sajtóra — nem akarom bántani — nem lehet támaszkodni — s pillanatnyilag más szóba jöhető forrás nincs, mint az egyéni beszélgetés, interjú. A könyvészeti forrás ugyanis csekély. A városi érdekegyeztető fórum legutóbbi ülésén röviden vázoltam a munkát, elmondtam, hogy milyen segítséget kérek. Nagyon örülök, hogy az ott részt vevő pártok, szervezetek mindegyike egyöntetűen biztosított a támogatásáról. — Mikor jelenik meg a választási almanach a tervek szerint? — Nagyon rövid a határidő, mert mindenképpen a választások előtt kell megjelennie, hogy gyakorlati, időszerű kézikönyv legyen. A választások eredményeit is befolyásolhatja, ha a választópolgárok — remélem megbízható körképet, tehát egy „étlapot” kaphatnak a szóba jöhető személyekről, s így eligazodhatnak a néhol bonyolult, néha1 kuszának tetsző magyar politikai valóságban. A választások után sem kell sutba dobni. Ha az almanach tényleg alapos munkával készül, akkor egy nagyon jó történeti adattár lesz, amelyet a történészek, a helytörténészek is haszonnal forgathatnak. Lajos Géza — Olyan rendszert kell működtetni, melyben mind a vállalkozó, mind a magánszemély ténylegesen kevesebb adót fizet — mondta többek között a pénzügyminiszter-helyettes. Külön szólt a kedvezőtlen termőhelyi adottságú termelőszövetkezetek támogatási rendszerének megváltoztatásáról. A rövid bevezető után a somogyi termelőszövetkezetek szakemberei fejtették ki nem éppen egyetértő véleményüket a tervezettekkel kapcsolatban. Elsősorban a kedvezőtlen adottságú gazdaságokat érintő kérdéseket vetették fel. A Pénzügyminisztérium munkatársa azonnal válaszolt: — 1988-ban 40 százalékos, 1989-ben 56 százalékos, 1990- ben pedig 67 százalékos ártámogatásban részesülnek a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek. Ezekből összesen 762 van az országban, és 315 ezer embert foglalkoztatnak. A támogatás és az elvonás egy napon való említése nagy vitát váltott ki. Az egymás után elhangzott gondolatok összegezéseként mondható: eredmény nélkül nincs adó sem. A pénzügyminiszter-helyettes válasza meggyőzőnek hathatott, de elgondolkodtatta a jelenlévőket. Szerinte ugyanis a direkt adókat csökkenteni, az indirekt adókat pedig növelni kell. Számos, a gyakorlatot érintő kérdést fogalmazott meg Hársházi József főkönyvelő. Szerényt Zoltán, és Berend Ferenc termelőszövetkezeti elnök. Mikié Vilmos, a megyei tanács agrárirodájának munkatársa pedig így vélekedett : — Az ágazat nettó befizetőképességót kell teljes egészében elismerni, és azt kellene vizsgálni, hogy milyen megélhetési színvonalon teszi ezt. Farkas István a majd háromórás konzultációt az ■ alábbiakkal zárta le: — Ha nem változtatunk semmit, akkor semmi sem változik. Tehát igazságtalan lenne a jelenlegi helyzetet konzerválni. Pásztohy András képviselő a tanácskozás után elmondotta, hogy a törvényalkotó összehozása a törvény- előkészítővel minden esetre a felelősséget könnyíti. Herner Endre, a Teszöv titkára, rámutatott: ez a második alkalom, amikor a képviselő közvetlenül a termelést irányító szakemberekkel konzultál, de már több ízben nyújtottak szakértői segítséget. — Jelenleg érdekképviseleti szembenállás van a TOT és a PM között. A gazdaságok jórésze úgy megy be a versényhelyzetbe, hogy a jövőt illető pozíciói igen rosz- szak. (Mészáros) Túljutottak a kampány felén a kaposvári cukorgyárban. Eddig 180 ezer tonna répát dolgoztak fel, amiből 21 ezer tonna cukor készült. A késztermék minőségét gondosan vizsgálják a gyár laboratóriumában. A gyárban végrehajtott felújítás egyébként elősegítette a minőség javulását Fotó: Kovács Tibor Kft. segíti a külföldi munkavállalást Külföldi munkavállalást segítő kft. alakul az Országos Munkaerőpiaci Központ és a Tesco Külkereskedelmi Vállalat szervezésében. A mintegy 200 négyzetméteres budapesti ügyfélszolgálati irodáját januárban nyitja meg a kft., addigra széles körű állásajántati listával, nyelvi, szakmai és speciális továbbképzési lehetőségekkel, valamint a munkavállalási engedélyek beszerzésével állnak majd az érdeklődők rendelkezésére. Mint ismeretes, a Minisztertanács a közelmúltban tovább könnyítette a külföldi munkavállalást. Az állampolgároknak a külföldi munkavállaláshoz elegendő az érvényes útlevél. Földi Tamás, a kft. ügyvezető igazgatója elmondta: a külföldi korlátozások — az adott országok saját állampolgárainak munkalehetőségeit védő szabályok — továbbra is fennmaradtak. A közeli nyugat-európai országokban a védelem egyébként kettős; az egyéni munkavállalásnál először is feltételként szabják a két állam közötti vendégmunkás- szerződést. Hazánknak még nincs ilyen szerződése egy országgal sem. A kft. gyakorlatilag még csak az előkészítő tevékenységet végzi, tájékozódik az egész világon a lehetőségekről. Az érdeklődés ennek ellenére már most is igen nagy, több mint ezren jelentkeztek külföldi munka- vállalási elképzelésekkel. A következő hónapokban közülük legfeljebb csak mintegy 100 dolgozónak tudnak külföldön munkát szerezni, elsősorban egészség- ügyi, illetve speciális forgácsoló szakmákban — Ausztriában, az NSZK-ban és Kanadában.
