Somogyi Néplap, 1989. november (45. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-02 / 260. szám
1989. november 2., csütörtök Somogyi Néplap 3 VITA Hit jelent az igen és a nem Hatalmi ellensúlyok és az önkormányzat Útmutató a népszavazáshoz Köztudomású, hogy a társadalom — akár csak az élő szervezet — nagyon bonyolult alakzat. Ha változtat- gatni akarjuk, szeretnénk egyszerűnek, könnyen for-- málhatónak látni. Az élő szervezet hosszú fejlődése során alakítottak ki védekezési reflexeit, működésének súlypontjait. A társadalomnak is tudatosan és előre láthatóan kell ez.t megtennie. Az önkormányzatiság kialakításával alapvető változásokra készül társadalmunk, különösképp helyi közösségeink. Ezért a bölcsesség és az a közmondás, hogy „először számolj, utána vágj" különösen aktuális. Ma két irányban is érezhető a kialakulási folyamatban szubjektív megközelítés. Egyrészt: a saját helyzetből kiinduló védekezési reflexből adódóan. Valóban nehéz elszakadni a meglévő struktúráktól, szervezési elvektől és felfogástól. Pedig ami készül, az egy új felfogású önkormányzati és közigazgatási rendszer. Az öntevékenységre, a hatalom Önmegtartóztatására az állampolgár épít, amely még elviselhető a helyi közösségek részéről. Másrészt: az elmúlt időszak társadalmi felfogásában való csalódás miatt a távoli múlt közigazgatási filozófiája és szervezete túlzottan megszépül. Félő, hogy jövőnk tervezése kiszakad a jelenlegi modern és haladó nemzetközi környezetből. Pedig látjuk és tudjuk, hogy a technika, az életfeltételek és a társadalmi viszonyok miként fejlődtek a fejlett polgári államokban. Ezért azt is észre kell venni, hogy milyen új átvehető megoldások vannak a társadalmi igazgatásban, a közigazgatásban, a helyi önkormányzati tevékenység szervezeti, technikai területein. A szakemberekben, politikusokban és az állampolgárokban is gyakran fogalmazódik meg a kérdés: akkor milyen legyen a követendő út? Mindenképp az alapképletekből kell kiindulni. kiindulni. Egyrészt abból, hogy az önkormányzat a helyi ügyek megoldásához és a helyi közösségekhez kapcsolódó jogi eszközökkel és lehetőségekkel rendelkezzen. Ezek az önkormányzat stabil feladatai. Másrészt vannak olyan központi általános érdekeket szolgáló feladatok, melyek a központi döntések eredményeként válnak csak önkormányzativá és változó feladattá. A demokratikusan létrehozott önkormányzatok az önállóság feltételeivel és a törvényi garanciákkal minden modern jogállam helyi tartópillérei, és egyensúlyt jelentenek a központi hatalommal szemben. Az is igaz viszont, hogy a központi és a helyi államszervezet közti hatalommegosztás egyensúlya nem az egyenjogúságot jelenti, hanem egy sajátos hierarchikus hatalom- megosztás, a központi hatalom relatív elsőbbségét. Keménykedhetünk viszont abban, hogy a magyar ön- kormányzat alapkövetelményeinek tekinthejtük, hogy: — szabadon fejezheti ki és egyezteti az adott közösség érdektagoltságát, és megfelelő garanciák birtokában sajátos hatalommegosztást hoz létre, — a hatáskörébe tartozó közügyeket megfelelő komplexitásban oldja meg. A fentiekből következik, hogy a helyi hatalmi rendszerben központi helyet keli elfoglaljon a helyi állami önkormányzat. Központi helyet, de nem kizárólagos helyet. Éppúgy, ahogy a központi szerveknél a településekben is természetes hatalom- és munkamegosztásra van szükség. Mégpedig két területen is. Belső munkamegosztásként az önkormányzati testületé, valamint bizottságai — tisztség- viselői — szakigazgatási szervezet közt. Másrészt külső egyensúlyokat és érdekrendszereket kiépítve az ön- kormányzati testület és szervei, valamint az autonóm helyi szervezetek közt; pl. intézményi autonómiák — szakmai autonómiák — tevékenységi autonómiák közt. ideig nálunk a megyék dolgoztak. Más országokban társulásként átruházott feladatköröket vállalva, autonóm szervezetként, de nem általános önkormányzatként alakultak ki a területi szervek. (Anglia) Végül ismert az „adminisztratív” megye. Európában két helyen, Portugáliában és Finnországban alakultak ki. Itt viszont erős és széles hatáskörű dekon- centrált szervezeti rendszer épült ki. A megyei önkormányzati szerv hiányában, részben törvényi előírások alapján a helyi önkormányzati szövetségek kiterjedt hálózata alakult ki. A nemzetközi tapasztalatok tehát azt mutatják, hogy nem az a döntő elem. hogy önkormánvzat-e a megye vagy sem, hanem az, hogy milyen feladatot és hatáskört látna el. E hatáskörök mennyiben érintik és befolyásolják az államhatalmi berendezkedést, valamint annak súlypontjait. A mai időszakban döntő az is, hogy mennyire zavarná, akadályozná a helyi önkormányzat természetes feladat- és hatáskörének kiépülését. Közismert és egyre többen óvnak attól, hogy a megyének a jövőbeni szerepét kizárólag az elmúlt időszak gyakorlatából, tapasztalatából vezessük le. Ez az időszak csak ellenérzést váltott ki a helyi önállóság gúzsba kötése miatt. Azt is látni kell viszont, hogy a megyei gyakorlat a társadalmi berendezkedésből és gyakorlatból következett. Ezért a megbántottság rossz tanácsadó lehet. E téren a távoli célok, megoldások és érvek a döntőek. A szakmai közvélemény eléggé megosztott a jövp megyei önkormányzatával kapcsolatosan. Nagy része mégis elsősorban a külföldi tapasztalatokat, valamint a jelenlegi fejlettségünket, körülményeinket figyelembe véve a felügyeleti típusú, területi szolgáltatásokat biztosító és a központi hatalom kihelyezett szerveként a helvi önkormányzatok törvényességi felügyeletét ellátó megyét tartja kialakíthatónak. Ebből következik, hogy az általános önkormányzatisággal, hierarchikus kapcsolattal és elosztási funkcióval rendelkező modellt'nem tartja kívánatosnak. Végezetül: a megyei szak- igazgatási szervezettel kapcsolatban a szakmai közvélemény kevésbé megosztott. A megyei szakigazgatási apparátus a központi végrehajtó hatalom közvetett segítője azért, hogy a köz- igazgatás rendszereként tudjon funkcionálni. Egyben a törvényességi garanciarendszer része. Ellenpontként működik azért, hogy a nagy önállóságú helyi önkormányzat kialakulhasson. Leegyszerűsítve, a központi igazgatás megyei szinten kiépített apparátussal egyensúlyozza ki a helyi önállóságot. Az önkormányzatokról szóló törvény és az ehhez kapcsolódó jogi környezet kialakulásának időszakát éli, ezért nem felesleges az elmélkedés, a vita, hogy merre haladjunk. Az Országgyűlés határozata értelmében november 26-án népszavazás lesz. Az állampolgárok a szavazókörökben olyan szavazócédulát kapnak kézbe, amelyen négy kérdés szerepel. Az a négy kérdés, amelynek megválaszolására a Szabad Demokraták Szövetsége népszavazást követelő aláírásgyűjtő kampányt szervezett. A kérdések alatt zárójelben olvasható magyarázatok felhívják a figyelmet a lehetséges válaszok jogkövetkezményeire és segítik a döntést. A szavazólap tartalmazza: „1. Csak az országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására? (Igen szavazatával ön azt támogatja, hogy a köztársasági elnököt ne a nép, hanem az új Országgyűlés válassza meg. Nem szavazatával azt támogatja, hogy a köztársaság első elnökét közvetlenül a lakosság válassza meg.) 2. Kivonuljanak-e a pártszervek a munkahelyekről? (E kérdésben az Országgyűlés a pártokról szóló törvény elfogadásával úgy döntött, hogy a munkahelyeken ne működjenek- pártok. Igen szavazatával az Országgyűlés döntését megerősíti, nem szavazatával a pártok munkahelyi működését támogatja.) 3. Elszámoljon-e az MSZMP a tulajdonában vagy kezelésében levő vagyonról? (Az Országgyűlés októberi ülésszakán a társadalmi szervezetek és az MSZMP moltatást, nem szavazatával elutasítja az elszámoltatást.) 4. Feloszlassák-e a munkásőrséget? (Az Országgyűlés a munkásőrséget októberben jogutód nélkül feloszlatta. A törvény végrehajtása megkezdődött. Igen szavaaatával megerősíti az Országgyűlés- döntését, nem szavazatával a munkásőrség visszaállítása mellett foglal állást.) A népszavazás akkor minősül eredményesnek, ha a választópolgárok fele plusz egy fő szavazott. Ekkor kétféle megoldás lehetséges a köztársasági elnök választásával összefüggésben. Ha a lakosság a népszavazáson a közvetlen elnökválasztás mellett voksol, akkor január 7-én, vasárnap közvetlenül választhatja meg a köztársaság elnökét. Ha azonban a lakosság a közvetlen elnökválasztást nem látja indokoltnak, s a népszavazás eredménye is ezt támasztja alá, akkor az elnököt a képviselőválasztások után megalakuló új parlament választja meg, ez esetben január 7-én nem lesz köztársaságielnok-vá- lasztás. Ha a választópolgárok nem mennek el szavazni, illetve nincs meg a szükséges arány, a népszavazás eredménytelennek minősül. Ezt a helyzetet úgy kell tekinteni, mintha nem is lett volna népszavazás. Ez esetben pedig az elfogadott módosított alkotmány és az Országgyűlés döntésének megfelelően az általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással választanak- a választásra jogosult állampolgárok köztársasági elnököt január 7-én. (MTI) Dr. Németh Jenő főtanácsos. a Belügyminisztérium osztályvezetője vagyonáról szóló tájékoztatót elfogadta. Igen szavazatával megerősíti az elszáUJ KÖNTÖSBEN A régi helyén a kaposvári Ibusz-iroda Az egyik alapkérdés az, hogy a társadalomban meg kell teremteni a kiegyensúlyozott működést biztosító hatalom- és munkamegosztást. A hatalmi ellensúlyok kellő időben jelzik a társadalom és helyi közösségek belső feszültségeit, érdekellentéteit és legtöbb esetben az önigazgatásban feloldják. A társadalomban a hatalom- és munkamegosztásnak több szinten kell megvalósulnia és rendszerként működnie. A sarkalatos törvények elfogadása kapcsán sokat hallottunk a központi hatalom felső szintű horizontális megosztásáról. A törvényhozói, végrehajtói, bírói hatalomról, a köztársasági elnök kiegyensúlyozó szerepéről. E terület közismert. Most bontakozik ki a közéletben és a szakemberek körében a vita a központi hatalom és a helyi hatalom közti viszonyról. A demokratikus hatalmi rendszerben a hatalommegosztás alkotmányos elvéből kiindulva a központi irányítás elvének és szervezeti rendszerének kidolgozásánál kettős tartalmú helyi államszervezeti önállóságból kell A legjobban vitatott kérdéskor a megyei önkormányzat és igazgatás jövőbeni megítélése. Elég széles körben elfogadott nézet az, hogy a megyei szervezet nem alappillére az állami hatalmi rendszernek, csupán kiegészítő, összekötő funkciót kell ellásson. A hatalmi rendszer alapfunkcióit a központi és a helyi hatalom testesíti meg. Nagy biztonsággal látható viszont, hogy a jelenlegi társadalmi és gazdasági fejlettség mellett a központi és a hely; hatalom a szükségletek kielégítését kellőképpen’ átfogni nem tudja, a távolságok és sajátosságok következtében. A „köztes” területeket célszerű megyei szervezetekre bízni. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a területi sajátosságot tükröző feladatokat különböző módon lehet egyaránt eredményesen megoldani. Alapvetően azonban három irányú megoldások alakulták ki. A legelterjedtebb megoldás a területi (megyei) ön- kormányzat, még azokban az országokban is, amelyekben a helyi önkormányzatok fejlettek. Természetesen a területi szervek másként működnek, mint ez A régi helyére költözött vissza a kaposvári Ibusz- iroda. A Kaposvári Építőipari Szövetkezet újította fel az épületet. Fehér Sándornak, a kaposvári iroda igazgatójának mondom: aki most Kaposváron, az új Ibusz-iroda környékén jár- , azt látja, hogy egy csodálatosan szép iroda készült. — Az Ibusz Európa egyik legrégibb és Magyarország legnagyobb utazási irodája. Vállalatunk előre tekint: 1992-ben az egységes Európában is szeretnénk megtalálni helyünket, vagy legalább meg akarjuk őrizni a mostani piaci pozíciónkat. A díszes berendezés az Ibusz egységes koncepcióját mutatja, minden irodánkat a jövőre gondolva tervezzük. Az az alapelvünk, hogy ha belefogunk egy fejlesztésbe, akkor az színvonalas és körültekintő legyen, A minőséget fontosnak tartom: ez lehetett az egyik oka, hogy kicsit elhúzódott az építkezés. Ha bármit kifogásoltunk, azt azonnal kijavították a mesterek. — Kaposvár nem tartozik az idegenforgalmi centrumok közé: mit tesznek azéri, hogy elősegítsék az itteni turizmust? — Többnyire egyéni utasok jönnek hozzánk: ha a Balaton mellett rossz az idő, akkor rengeteg turista keresi fel Kaposvárt. Ehhez viszont az idegenforgalmi fogadóhelyek, szállodák, éttermek befogadóképessége nem elég. Ezen nemigen tud változtatni az Ibusz. A kiutazó forgalmunk viszont jelentős, főleg a csoportos utazások tekintetében. Mi már a vállalati számítógépes rendszerbe tartozunk, így szinte percek alatt meg tudjuk mondani, hogy egy konkrét útra hány szabad hely van még. (F&ragó)
