Somogyi Néplap, 1989. október (45. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-11 / 241. szám
Somogyi Néplap XLV. évfolyam, 241. szám NAPILAP Ára: 4,30 Ft 1989. október 11., szerda TERMÉSCSÚCS OSZTOPÁMBAN Nem okoz csúszást az eső AZ MSZP-KONGRESSZUS ÁLLÁSFOGLALÁSA pártvagyoaról, munkásőrségről, október 23-ról Az októberi eső a betakarító- és a vetőgépeket is a táblákon érte. Jó ez vagy rossz ? Hogyan, befolyásolja az őszi mezőgazdasági munkálatokat, és egyáltalán: mi újság a somogyi határban? Erre kerestük a választ két gazdaságban. ■ Balatonszentgyörgyön nem okoz gondot az eső — mondta Feil József, a Dél-Baia- ton termelőszövetkezet elnöke — sőt inkább jókor jött, mert az elvetett árpa és repce ki tud kelni, s a talajelőkészítés is hatékonyabb lesz. A búza huszonöt százaléka került földbe, ez 160 hektárt jelent, végül 680 hektárnyi búzavetésünk lesz. — A kukoricabetakarítás megkezdődött a Balaton- parti téesznél is. Hogy áll ez a munka? — Negyven százalékát arattuk már le, október végére az összes bent lesz a tárolókban. A termésátlag 7,5 tonna körül alakul, ez a tervnél jobb, de az az igazság: számítotunk erre a jó termésre. Itt kell megemlítenem, hogy a battyánpusz- tai szárítónkat nem tudjuk kihasználni, október közepétől jelentős szabad kapacitással rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy napi 20—25 vagon termény szárítását vállalni tudjuk más üzemek részére is. A cukorrépaszedés ad még munkát ilyen tájban Szent- györgyöm, a répát a sárvári gyár vásárolja meg. — 212 hektár közös répánk van, ebből nyolcvanat szedtünk föl eddig. A termés jó közepes, 44 mázsa hektáronként, a cukortartalom 15,5 százalék. A Balaton-parton nem okozott kiesést az eső, beljebb érve a megyében azonban már állnak a gépek az időjárás miatt. — Több mint húsz milliméter csapadék esett a hétvége óta — panaszkodott Lipák LÁszló, az osztőpáni Győzelem termelőszövetkezet főagronómusa. — Abba kellett hagynunk a vetési és betakarítási munkáinkat is pár napra. Szerencsére ez a tervet nem borítja föl, ha egy kicsit szárad a föld, újra dolgozhatunk. — A rozsot és a repcét már elvetettük, az előbbiből 40, az utóbbiból pedig 212 hektáron került földbe a mag. Megkezdődött az őszi búza vetése is, a 629 tervezett hektárból háromszázzal végeztünk. Természetesen itt is megkezdődött a kukorica aratása, s úgy hírlik, hogy igazán kitűnő eredményekkel dicsekedhetnek Osztopán- ban. — A szövetkezet történetének legjobb kukoricatermése várható az idén. Az eddig learatott 170 hektár átlaga 8,5 tonna. A tervünk hét tonna volt, ez ahhoz képest is sok, és a felmérések szerint a végső eredmény is ugyanez lesz, s ilyen még sohasem volt. Csak csendben jegyezte meg a főagronómus, hogy idén ez minden növényre elmondható, amit eddig már betakaríitoíttak. A cukorrépa szedése még nem kezdődött meg, de a becslések szerint 60 tonna feletti eredmény várható 14,6 százalék körüli cukortartalommal. Keddre virradóan fejezte be munkáját a Magyar Szó-- cialista Párt kongresszusa. A pártvagyonról még éjfél előtt megkezdett vitát követően a küldöttek több időszerű témakört is megtárgyaltak: állást foglaltak a munkásőrség további működéséről és október 23-a politikai értékeléséről. A szavazatok összeszámlá- lását követően este 11 óra után a plenáris ülésen bejelentették: a küldöttek az országos egyeztető bizottság elnökévé Balogh Sándort, a Párttörténeti Intézet igazgatóját választották. A Központi Pénzügyi Ellenőrző Bizottság elnöke Szántai Sárközi Ambrus kisiparos lett. Ezután időszerű politikai kérdések tárgyalásával folytatták a tanácskozást. Kovács Imre, aki a küldöttcsoportok pártvagyonnal foglalkozó képviselőinek munkáját koordinálta, elmondotta: az MSZMP vagyonának értéke 10,3 milliárd forint. Ennek háromnegyede ingatlan, amely állami tulajdonban van. A párt kezelői jogot gyakorol, ami azt jelenti, hogy ezeket az ingatlanokat nem értékesítheti. ,A pártvagyonról a küldöttek részletes tájékoztatót kaptak. Kovács Imre azt ajánlotta a küldötteknek, hogy a kongresszus mindazon ingatlanok kezelői jogáról mondjon le közcélokra, amelyek meghaladják a politikai, a mozgalmi tevékenységhez szükséges mértéket. Ennek módjával kapcsolatban két változat közül választhattak a küldöttek. Az első lehetőség szerint szakértői csoport mérje fel, mire van szüksége az új pártnak, s ezután döntsenek arról, mit tartanak meg és mit nem. A második változat az Országgyűlés ellenőrzése alá helyezne volna a vagyontárgyakat, a parlamentre bízva ezzel teljes egészében a döntést. A küldöttek rövid vita után az első változatot fogadták el, s döntöttek arról, hogy valamennyi vagyontárgyról lemondanak, ami nem szükséges az új párt működéséhez. Éjfél is elmúlt már, amikor. a küldöttek kinyilvánították véleményüket a munkásőrségről. Elsöprő többséggel foglaltak állást amellett, hogy az MSZP kongresszusa köszönetét mond a munkásőrségnek az elmúlt három évtizedben kifejtett tevékenységéért, a jövőben azonban a munkásőrség felett a kormány, illetve az Országgyűlés rendelkezzék. A küldöttek által elfogadott dokumentum hangoztatja: elfogadhatatlan és a demokratikus jogállamba való békés átmenettel összeegyeztethetetlen, ha a testület egészét vagy annak tagjait eddigi tevékenységük miatt bármilyen politikai vagy egyéb támadás éri. Az MSZP számít arra, hogy a munkásőrség párttagjai megerősítik tagsági viszonyukat a Magyar Szocialista Pártban. A küldöttek támogatták a kormány azon elgondolását, amely a honvédelem integrált rendszerében a polgári védelem és a katasztrófaelhárítás igényeit és követelményeit figyelembe véve kidolgozzon egy új, nem fegyveres, önkéntes és pártsemleges testület felállításának alapelveit és az átalakulás módját. Az MSZP szükségesnek tartja, hogy az új testület működését törvény szabályozza. A törvénynek a többi között ki kell mondania, hogy a szervezetet nem lehet belső karhatalmi feladatokra felhasználni. 1956-ról és a nemzeti megbékélésről három állás- fogliálás-tervezet közül a Baranya megyeiek tervezetét fogadta el a kongresszus, csaknem 70 százalékos szavazati aránnyal. Állásfoglalásában a kongresszus leszögezi: az MSZP minden törekvése arra irányul. hogy a demokratikus szocializmus irányába mutató fordulat békés keretek között menjen végbe hazánkban. Javasolja: „Ne a múlt azonos értékelésében akarjunk nemzeti megbékélésre jutni, amit tragikus eredetű, szubjektív ítéletek nehezítenék. A jövő legfontosabb céljaiban, az új Magyarország formáláséban értsünk egyet!” A nemzeti megbékélés eszméjéből' kiindulva javasolja a kongresszus, hogy október 23~a legyen nemzeti emléknap, mely mementó- ként emlékeztet arra, hogyan tudja eltorzítani a társadalmat és állampolgárait minden diktatúra, annak személyiséget nyomorító politikai rendszere, törvénytelenségei, embertelen módszerei. Ez a nap arra figyelmeztessen, hogy az erőszak bármely formájának alkalmazása a politikai törekvések érvényesítésére vagy elfojtására nem alkalmas másra, mint a gyűlölet szítására. Az MSZP ellenzi az államok belügyeibe a külső beavatkozás minden formáját, a szuverenitás korlátozását. Az MSZP kongresszusa javasolja a párt országgyűlési csoportjának, hogy kezdeményezze a Parlamentben a nemzeti megbékélés szellemét kifejező nyilatkozat megtételét, és okótber 23-a nemzeti emléknappá nyilvánítását. Kezdeményezi továbbá, hogy a Minisztertanács a lefolytatott rehabilitációs eljárásokkal kapcsolatban a jogi és erkölcsi rehabilitáláson túl az alaptalanul elítéltek méltányos és a társadalom által elviselhető anyagi jóvátételéről is intézkedjen, A kongresz- szus szükségesnek tartja, hogy a törvény szolgáltasson igazságot minden, ártatlanul elítélt és meghurcolt embernek. (Folytatás a 2. pldalon.) Megyei nagygyűlést tart az agrárreformkör v. o. Kongresszus után — Hogyan tovább? A mozgalom az egyesülati forma mellett döntött Tegnap hajnalban érkezett haza a pártkongresszuson részt vett somogyi küldöttcsoport. Vezetőjét, Sárdi Árpádot, az MSZP megyei első titkárát kértük a kongresszus tapasztalatainak összegzésére. ' Az agrárreformkörök országos választmánya széles körű vita után elkészítette és véglegesítete az alapszabály-tervezetét. Szeptember végén döntés született arról is, hogy a mozgalom egyesületi formában, egyéni tagsággal folytatja munkáját. Ahogy Feil József, az agrárreformkör megyei választmányának elnöke elmondta, szerveződésük fő célja a vidéken élő emberek, a falu helyzeti hátrányainak megszüntetése, az ott élő idősek és fiatalok életkörülményeinek javítása. Különösen fontosnak tartják ezért a helyi önkormányzatban és az országgyűlésben való részvétel biztosítását, s hogy érdekében a választáskor saját jelöltet állítsanak. A mozgalom jelszava a szélsőségektől mentes, megfontolt haladás, felelősség a földért, a faluért, a fiatalokért. A reformkörök nem támogatásokat, hanem valós piaci viszonyokat akarnak, mindaddig azonban, amíg az árak nem tükrözik a ráfordításokat, a támogatásra szükség van, vagy pedig figyelembe kell ezt venni az adó- és hitelpolitikának. A megyei agrárreformkör péntek délelőtt tíz órára nagygyűlést hívott össze Kaposváron a Technika Házában. A résztvevők ezen tájékoztatást kapnak az agrárreformkör országos választmányának eddigi tevékenységéről, megvitatják és jóváhagyják az egyesület alapszabályát, a reformkörök programnyilatkozatát és szót váltanak az agrárreformkörök választásokon való részvételi lehetőségéről is. — A küldöttek közül is sokan nevezték a mostanit a kompromisszumok kong- resszusának... — Ez így igaz, hozzáteszem azonban, hogy itt nem elvtelen kompromisszumok sÄilettek. Indulásunk előtt azt mondtam, hogy kettőt szeretnék elkerülni: hogy a korábbi módon együttmaradjon és azt, hogy darabokra hulljon a párt. A kompromisszumoknak köszönhető, hogy végül mincj- kettőt elkerültük. Ahhoz persze, hogy jobbról és balról is leváljanak a szárnyak, a kongresszuson csak az első lépést tettük. Most épp a széthullás elkerülése érdekében a reformszárny és a centrum egyesült. Biztosra veszem, hogy akár már napokon belül meg-, vagy újjá fog alakulni az MSZMP. Ezt olyan nevek fémjelzik majd, mint Grósz Károly vagy BerecZ János, akik kijelentették, hogy nem lépnek be az új pártba. A kongresszuson már az is érezhető volt, hogy a legradikálisabb reformerek is a kiválást fontolgatják. Mindez része lesz a következő hetek vajúdásainak. A kongresszuson sokszor úgy érezhettük, hogy ez már anarchia. Időkérés, egypercesek, beszólások, zúgás és közbetapsolás ... Tapasztalhattuk, hogy a demokrácia és az anarchia közel áll egymáshoz, s azt is, hogy még sok idő kell ahhoz, hogy a demokrácia játék- szabályait megtanuljuk. Sok esetben látható volt a türelemnek, a toleranciának a hiánya, és egyes hozzászólók politikai kultúrája is hagyott kívánnivalót. — Ki fizetett nagyobb árat a most született komp- romisszumért? — Az első napi győzedelmes reformszövetségi hangulatban voltak heveskedők, akik semmiben sem akartak engedni. Nekem Pozsgay Imre álláspontja tetszett, aki a kompromisszumok mellett és a teljes kiszorításra való törekvés ellen érvelt. Szükséges kompromisszum született tehát, ám meglehet, hogy törékeny kompromisz- szum. Nagy baj volna, ha az épp csak megszületett párton belül újra kiéleződnének a véleménykülönbségek és folytatódna a korábbi nyilatkozatháború. Ez esetben értelme sem lenne hozzákezdeni az új párt szervezéséhez. — Arra gondol, hogy a baloldali érzületű, ám a politikai áramlatok között eligazodni nem tudó emberek nem fogják tudni, hová csatlakozzanak? — Az esetleg alakuló újabb baloldali pártoknak rövidesen nyilvánosságra fog kerülni a programja is. íFolytatás a 3. oldalon.)
