Somogyi Néplap, 1989. október (45. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-11 / 241. szám

2 Somogyi Néplap 1989. október 11., szerda Uj úton — új módszerekkel Nyers Rezső tájékoztatója a pártkongresszus munkájáról AZ MSZP-KONGRESSZUS ÁLLÁSFOGLALÁSA pártvagyonról, munkásőrségről, október 23-ról „Üt a jövőbe a demokra­tikus szocializmus!” jelszó alatt nagygyűlést tartottak kedden délután a Magyar Szocialista Párt Villányi úti választási központjában. A rendezvény szónoka Nyers Rezső volt. A párt elnöke a történelmi jelentőségű párt- kongresszus másnapján, most első alkalommal talál­kozott a párt tagságával, hogy tájékoztatást adjon a legfelsőbb pártfórum mun­kájáról, a kongresszus ha­tározatairól, az új párt tö­rekvéseiről, politikai kurzu­sáról. A pártelnök beszámo­lóját nagy érdeklődés előz­te meg: több mint félezren gyűltek össze a központ auditóriumában. Nyers Rezső a bizonyta­lanságra, a kettősségre utalt, amikor úgy kezdte felszóla­lását, hogy a párttagság hangulata ma „keserédes’. Keserűségét az okozza, hogy bár a pártszervezetek széles hálózata nem volt felelős az MSZMP válságáért, a követ­kezményeket mégis nekik kell viselniük. Ezzel együtt is bizakodásra ad okot, hogy a kongresszus minden ne­hézkessége ellenére nyílt, de­mokratikus légkörben ta­nácskozott. A legfelsőbb pártfórum tanácskozása előtt sokan az MSZMP összeomlását jósol­ták. A tanácskozás azonban bebizonyította: a pártde­mokrácia életképes, és a heves viták ellenére sem következett be földcsuszam­lás. Az új párt jelenleg a demokratikus átalakulásnak, érésnek az állapotában van. A kongresszus egyik fon­tos vonása volt, hogy sza­bad teret engedett a külön­féle áramlatok kifejeződésé­nek. A platformok pozitív szerepére utal au is, hogy a tanácskozás során több ilyen „válságos” pillanat volt, amelyen éppen segítségük­kel, kompromisszumkészsé­gükkel jutott túl a kongresz- szus, nem pedig a pártveze­tés jóvoltából. A tanácsko­zást végső soron egyfajta kompromisszumos egység jellemezte, amelynek kimun­kálása nyílt vitában történt. Ugyanakkor a pártelnök azt sem tagadta, hogy a színfa­lak mögött zajló, félig rej­tett vitáknak, egyezkedések­nek is jelentős szerepük volt. A kongresszuson kialakult egység a továbbiakban is jellemzője lesz az új, „több­platformos” pártnak. Nyers Rezső véleménye szerint a Magyar Szocialista _ Pártban többfajta nézet is megfér egymás .mellett a szociálde­mokrata gondolkodásmód és a reformkommunizmus két pólusa között. Eles vita alakult ki abban is, vajon a kongresszus med­dig mehet el, mire terjed ki felhatalmazása a tagság vé­leményének kikérése nélkül. Üjabb pártvita megrendezé­sére azonban már nem volt mód; a döntés elodázása a párt térvesztését, presztízs­veszteségét okozta volna, a kongresszus tehát egyfajta döntési kényszerbe került. Most a legfontosabb ten­nivaló, hogy a határozatokat minél szélesebb körben is­mertessék meg a tagsággal, és segítsék azok helyes ér­telmezését. Az MSZMP és az MSZP viszonyában a hangsúlyt az önkéntességre helyezik; aki vállalja az új párt politikai céljait, műkö­dési elvét, az átléphet az MSZP-be. Nyers Rezső röviden tájé­koztatást adott arról is, hogy a világ közvéleménye mi­ként fogadta a pártkong­resszus határozatait. Nyuga­ton túlnyomóan elismeréssel szóltak a magyarországi fej­leményekről. Ami a szocia­lista országokat illeti: a Szovjetunió pozitívan fo­gadta az MSZP megalaku­lásának hírét. Jugoszláviá­ban és Lengyelországban nagyon jó visszhangot kelteti a kongresszus. Bulgária, az első benyomások alapján, a pozitív várakozás álláspont­jára helyezkedett. Romániá­ban és az NDK-ban lénye­gében nem vesznek tudo­mást a kongresszusról. Cseh­szlovákiában bővebb kom­mentárok jelentek meg, amelyek kritikai észrevéte­leket is megfogalmaztak. — A magyar demokrati­zálási folyamtok szempont­jából nagyon fontos, hogy a gorbacsovi politika jóindu­lattal viseltetik a magyaror­szági törekvések irányában — mondotta. — Magyaror­szág azonban nem építheti reformjait, gazdaságpolitiká­ját egyszerűen erre a jóin­dulatra ; Magyarországnak akkor is meg kell állnia a lábán, ha nehezebbé válik a Szovetunión belül a gor­bacsovi vezetés helyzete. Nyers Rezső végezetül azt a meggyőződését hangoztat­ta, hogy az új párt tagsága által létezik. Ha elszakadá­sok lesznek is, remélhetően új találkozások születnek, s akkor a mostani bizonytalan helyzetben is megtalálja az MSZP a helyes módszere­ket, célokat — ebben a párt­tagság lesz a vezetés bírája. Előadása után Nyers Re­zső a nagygyűlés résztvevői­nek gyűrűjében válaszolt a kérdésekre, észrevételekre. (MTI) (Folytatás az 1. oldalról.) A napirend szerinti té­mák megtárgyalása után Szabó Zoltán budapesti kül­dött kért szót, aki — mint mondotta •— a küldöttek 10 százalékának összegyűjtötte, hogy a pártok munkahelyi működésére vonatkozóan a Reformszövetség javaslata a plenum elé kerüljön. A kongresszus elvetette ezt a javaslatot. Ezt követően a küldöttek elfogadták a Magyar Szo­cialista Párt felhívását, amely csatlakozásra szólítja fel mindazokat a volt MSZMP-tagokat, akik az új párt politikai programjával és elveivel egyetértenek. A kongresszus zárása előtt Hoch Róbert bejelen­tette, hogy megalakították az MSZP baloldali szo­cialista tagozatát. Mint mondatta: a tagozat soraiba várják mindazokat, akik vállalják a marxizmus örök­ségét s magukat reform- kommunistának vallják. Elmúlt éjjel 1 óra, ami­kor Nyers Rezső befejezett­nek nyilvánította Magyar Szocialista Párt kongresszu­sát. A küldöttek közösen el­énekelték a Szózatot, majd az Intemacionálét. VISSZHANG — HÁROM VILÁGRÉSZBŐL Gyökeres változást Jelent SZOVJETUNIÓ Jakes távirata Táviratban üdvözölte ked­den Milos Jakes, a CSKP KB főtitkára Nyers Rezsőt abból az alkalomból, hogy a Magyar Szocialista Párt el­nökévé választották. A cseh­szlovák főtitkár ebben gya­korlatilag együttműködést ajánl fel a CSKP és az MSZMP jogutódjaként meg­alakított MSZP között. A táviratban Jakes azt írta: „Meggyőződésem, hogy a haladó erők hagyományos elvtársi együttműködése ... megőrződik pártjaink között, és a jószomszédi kapcsola­tok, a barátság, a szocializ­mus és a béke javára to­vább fejlődik”. Hetvenezer ember .vonult {végig Lipcse utcáin reformokat és változásokat íkövctelve. Nagy tüntetések voltak laz NDK ki­lenc intás nagyvárosában is A kongresszus a magyar baloldali mozgalom határ­köveként vonul be a törté­nelembe — vélekedett a Komszomolszkaja Pravda budapesti tudósítója. Hang­súlyozta azt a benyomását, hogy a baloldali erők végle­ges átcsoportosulása még nem ért véget. Csak a kö­vetkező hetek mutatják meg, hogy az új párt új vezetése képes lesz-e maga köré tö­möríteni a többséget, s a Magyar Szocialista Párt az ország megújításáért új kö­rülmények között harcolni kész elvbarátok igazi szövet­ségesévé válik-e. OLASZORSZÁG Achille Occhetto, az Olasz Kommunista Párt főtitkára kedden az olasz kommunis­ták nevében üdvözletét kül­dött Nyers Rezsőnek, a Magyar Szocialista Párt el­nökének megválasztása al­kalmából, s kifejezte azt a meggyőződését, hogy a kong­resszus kimenetele a ma­gyar politikai élet és társa­dalom gyökeres megújítása jelzi. Occhetto hangoztatja: a magyar párt útkeresése ar­ra irányul, hogy meghalad­ható legyen a szocialista esz- meiségű munkásmozgalom régi megosztottsága, és ér­vényre jussanak a különbö­ző irányzatok maradandó alapértékei. „Ez — folytatja — fontos hozzájárulás olyan új -európai baloldal kialakí­tásához, amely sikerrel bir­kózhat meg korunk és tár­sadalmaink nagy problémái­val.” BELGIUM Az emberi arcú szocializ­mus valósággá válik Ma­gyarországon — ezzel a cím­mel számolt be kedden a budapesti változásokról a belga nagytőke lapja, a L’Echo de la Bourse. Nincs többé kommunista párt Ma­gyarországon, hanem egy új szocialista párt létezik. Ez zseniális cselnek tűnhet, ám a keleti változások olyan összefüggésében helyezkedik el, hogy a látványos refor­mok sorozatával párosul. AUSZTRIA A magyar pártkongresz- szus az osztrák sajtó témái között kedden is fontos he­lyet kapott. KÍNA Az Űj Kína hírügynökség kedden két egymást követő jelentésben számolt be a Magyar Szocialista Párt kongresszusának zárónapjá­ról, a pártelnökség és az országos válasatmány meg­választásáról, valamint a dokumentumok elfogadásá­ról. Nincs döntés a magyar—szovjet kereskedelem dollárelszámolásáról A magyar kormány állás- foglalása értelmében — mint ismeretes — mielőbb ki kell dolgozni a magyar—szovjet kereskedelemben a dollárel­számolás részletes feltéte­leit. Arról azonban még mindig nem született dön­tés, mikor kerüljön sor a bevezetésre. Hogy mind ez ideig húzó­dik a döntés ebben a fon­tos kérdésben, annak első­sorban az a magyarázata: a dollárelszámolás bevezetése a magyar gazdaság számára az első évben 1—1,5 milliárd dolláros veszteséget jelente­ne. Mint a Kereskedelmi Mi­nisztériumban elmondották, a Magyarországra szállított szovjet termékek 70—80 szá­zaléka alapanyag, energia- hordozó, amelyeket a ma­gyar gazdaság továbbra is megvásárolna, mégpedig a jelenleginél magasabb, vi­lágpiaci áron. Más lehetőség nem is adódik, hiszen ezek­hez az alapvető fontosságú cikkekhez kizárólag a Szov­jetunióból juthatunk hozzá, mivel arrafelé épültek ki az olaj-, gáz- és elektromos ve­zetékek. Egyedül az Adria- kőolajvezeték tehető alkal­massá Szovjetunión kívüli országokból érkező szénhid­rogén behozatalára, ám a jelentős szállítási költség számottevően megnövelné az így vásárolt terméket. A Szovjetunióba irányuló magyar kivitelnek 70 száza­léka gépipari, gyógyszeripa­ri, könnyűipari és élelmi- szeripari késztermék. A dol­lárelszámolásra való áttérés­nél e cikkek körében jelen­tős konkurenciával kellene számolniuk a magyar ex­portőröknek. Versenytársak maradnának a szocialista országok is, hiszen a tervek szerint a Szovjetunió azok­kal továbbra is rubelben kereskedne. így a hasonló minőségű termékeket való­színűleg ezután tőlük vásá­rolná meg. De jelentős ver­senytársak lennének a nyu­gati szállítók is, elsősorban azért, mert termékeik gyak­ran jobb minőségűek, s ha már dollárért vásárolna a szovjet partner, feltétlenül azokat választaná. A számítások szerint ab­ban az esetben, ha a dollár- elszámolásra való áttérés 1991-ben megtörténik, az el­ső évben keletkező 1—1,5 milliárd dolláros magyar passzívum feltehetően csök­kenne a következő eszten­dőkben, ám ma még nem lehet kiszámolni, hogy mi­lyen mértékben. A dollár- elszámolás bevezetése való­színűleg arra ösztönözné a magyar vállalatokat, hogy lényegesen jobb minőségű, nyugati színvonalú gyártmá­nyokkal jelenjenek meg a szovjet piacon is, továbbá megnyithatná a mintegy 700, Magyarországon működő, részben külföldi tulajdonú vegyes vállalat számára is a szovjet piacot. Ez hozzájá­rulhatna Magyarországon a külföldi tőkebevonás fel- gyorsulásához, a vegyes vál­lalatok számára ugrásszerű növekedéséhez. Megoldatlan azonban, hogy ki finanszírozza a kezdeti jelentős veszteséget, hiszen Magyarország jelenleg erre nem képes. A fizetési mér­leg hiánya az idén várha­tóan meghaladja az 1 mil­liárd dollárt, s ez olyan ősz- szeg, amely tovább nem nö­velhető. Az előzetes tárgya­lások során Magyarország javasolta, hogy az átállás­ból keletkező cserearány­nyereséget a Szovjetunió hi­tel formájában bocsássa rendelkezésünkre — az ed­digiek szerint — ez azonban feltehetően nem valósul meg. A másik mgoldás, hogy a kétoldalú kereskedelem­ben az 1990 végéig kialakuló magyar aktívum váljék fe­dezetévé az 1991-ben kelet­kező passzívumnak. Az erre vonatkozó elképzelések még részletes kidolgozásra vár­nak. Mindenesetre mindkét ország érdeke, hogy megál­lítsa a forgalom csökkené­sét, ez pedig nem képzelhe­tő el a dollárelszámolásra való áttérés nélkül. Az idén a kétoldalú kereskedelmi forgalom várhatóan nem haladja meg a 8,6 milliárd rubelt, szemben a három évvel ezelőtti 9,3 milliárd rubellel. Medvegy Margit EGYESÜLT ÁLLAMOK „A reformerek szerzik meg a vezetést” cím alatt szá­molt be kedden a The Wa­shington Post az MSZP kongresszusának befejezé­séről. A lap szerint a 24 ta­gú elnökségben legalább 14 „radikális reformer” van, s ők Pozsgay Imre szövet­ségesének tekinthetők. Az egyébként javarészt fiatalok­ból álló testületnek csak egy tagja — Hámori Csaba, a korábbi KISZ-vezető — „kompromittáló”, a reforme­rek szerint. A The New York Times budapesti tudósítója szerint a munkahelyi pártszerveze­tekről folyt heves vitában Nyers Rezső a középutas többséggel azonosult. E vi­ta következményeként nem lett a párt alelnöke Pozsgay Imre és Németh Miklós, amint tervezték, de a kiala­kult kompromisszum — a két utóbbit is beleértve — 11 reformistát juttatott az el­nökségbe. A többiek „közép­utas szocialisták”, akik szombatig kommunisták voltak.

Next

/
Thumbnails
Contents