Somogyi Néplap, 1989. október (45. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-11 / 241. szám
2 Somogyi Néplap 1989. október 11., szerda Uj úton — új módszerekkel Nyers Rezső tájékoztatója a pártkongresszus munkájáról AZ MSZP-KONGRESSZUS ÁLLÁSFOGLALÁSA pártvagyonról, munkásőrségről, október 23-ról „Üt a jövőbe a demokratikus szocializmus!” jelszó alatt nagygyűlést tartottak kedden délután a Magyar Szocialista Párt Villányi úti választási központjában. A rendezvény szónoka Nyers Rezső volt. A párt elnöke a történelmi jelentőségű párt- kongresszus másnapján, most első alkalommal találkozott a párt tagságával, hogy tájékoztatást adjon a legfelsőbb pártfórum munkájáról, a kongresszus határozatairól, az új párt törekvéseiről, politikai kurzusáról. A pártelnök beszámolóját nagy érdeklődés előzte meg: több mint félezren gyűltek össze a központ auditóriumában. Nyers Rezső a bizonytalanságra, a kettősségre utalt, amikor úgy kezdte felszólalását, hogy a párttagság hangulata ma „keserédes’. Keserűségét az okozza, hogy bár a pártszervezetek széles hálózata nem volt felelős az MSZMP válságáért, a következményeket mégis nekik kell viselniük. Ezzel együtt is bizakodásra ad okot, hogy a kongresszus minden nehézkessége ellenére nyílt, demokratikus légkörben tanácskozott. A legfelsőbb pártfórum tanácskozása előtt sokan az MSZMP összeomlását jósolták. A tanácskozás azonban bebizonyította: a pártdemokrácia életképes, és a heves viták ellenére sem következett be földcsuszamlás. Az új párt jelenleg a demokratikus átalakulásnak, érésnek az állapotában van. A kongresszus egyik fontos vonása volt, hogy szabad teret engedett a különféle áramlatok kifejeződésének. A platformok pozitív szerepére utal au is, hogy a tanácskozás során több ilyen „válságos” pillanat volt, amelyen éppen segítségükkel, kompromisszumkészségükkel jutott túl a kongresz- szus, nem pedig a pártvezetés jóvoltából. A tanácskozást végső soron egyfajta kompromisszumos egység jellemezte, amelynek kimunkálása nyílt vitában történt. Ugyanakkor a pártelnök azt sem tagadta, hogy a színfalak mögött zajló, félig rejtett vitáknak, egyezkedéseknek is jelentős szerepük volt. A kongresszuson kialakult egység a továbbiakban is jellemzője lesz az új, „többplatformos” pártnak. Nyers Rezső véleménye szerint a Magyar Szocialista _ Pártban többfajta nézet is megfér egymás .mellett a szociáldemokrata gondolkodásmód és a reformkommunizmus két pólusa között. Eles vita alakult ki abban is, vajon a kongresszus meddig mehet el, mire terjed ki felhatalmazása a tagság véleményének kikérése nélkül. Üjabb pártvita megrendezésére azonban már nem volt mód; a döntés elodázása a párt térvesztését, presztízsveszteségét okozta volna, a kongresszus tehát egyfajta döntési kényszerbe került. Most a legfontosabb tennivaló, hogy a határozatokat minél szélesebb körben ismertessék meg a tagsággal, és segítsék azok helyes értelmezését. Az MSZMP és az MSZP viszonyában a hangsúlyt az önkéntességre helyezik; aki vállalja az új párt politikai céljait, működési elvét, az átléphet az MSZP-be. Nyers Rezső röviden tájékoztatást adott arról is, hogy a világ közvéleménye miként fogadta a pártkongresszus határozatait. Nyugaton túlnyomóan elismeréssel szóltak a magyarországi fejleményekről. Ami a szocialista országokat illeti: a Szovjetunió pozitívan fogadta az MSZP megalakulásának hírét. Jugoszláviában és Lengyelországban nagyon jó visszhangot kelteti a kongresszus. Bulgária, az első benyomások alapján, a pozitív várakozás álláspontjára helyezkedett. Romániában és az NDK-ban lényegében nem vesznek tudomást a kongresszusról. Csehszlovákiában bővebb kommentárok jelentek meg, amelyek kritikai észrevételeket is megfogalmaztak. — A magyar demokratizálási folyamtok szempontjából nagyon fontos, hogy a gorbacsovi politika jóindulattal viseltetik a magyarországi törekvések irányában — mondotta. — Magyarország azonban nem építheti reformjait, gazdaságpolitikáját egyszerűen erre a jóindulatra ; Magyarországnak akkor is meg kell állnia a lábán, ha nehezebbé válik a Szovetunión belül a gorbacsovi vezetés helyzete. Nyers Rezső végezetül azt a meggyőződését hangoztatta, hogy az új párt tagsága által létezik. Ha elszakadások lesznek is, remélhetően új találkozások születnek, s akkor a mostani bizonytalan helyzetben is megtalálja az MSZP a helyes módszereket, célokat — ebben a párttagság lesz a vezetés bírája. Előadása után Nyers Rezső a nagygyűlés résztvevőinek gyűrűjében válaszolt a kérdésekre, észrevételekre. (MTI) (Folytatás az 1. oldalról.) A napirend szerinti témák megtárgyalása után Szabó Zoltán budapesti küldött kért szót, aki — mint mondotta •— a küldöttek 10 százalékának összegyűjtötte, hogy a pártok munkahelyi működésére vonatkozóan a Reformszövetség javaslata a plenum elé kerüljön. A kongresszus elvetette ezt a javaslatot. Ezt követően a küldöttek elfogadták a Magyar Szocialista Párt felhívását, amely csatlakozásra szólítja fel mindazokat a volt MSZMP-tagokat, akik az új párt politikai programjával és elveivel egyetértenek. A kongresszus zárása előtt Hoch Róbert bejelentette, hogy megalakították az MSZP baloldali szocialista tagozatát. Mint mondatta: a tagozat soraiba várják mindazokat, akik vállalják a marxizmus örökségét s magukat reform- kommunistának vallják. Elmúlt éjjel 1 óra, amikor Nyers Rezső befejezettnek nyilvánította Magyar Szocialista Párt kongresszusát. A küldöttek közösen elénekelték a Szózatot, majd az Intemacionálét. VISSZHANG — HÁROM VILÁGRÉSZBŐL Gyökeres változást Jelent SZOVJETUNIÓ Jakes távirata Táviratban üdvözölte kedden Milos Jakes, a CSKP KB főtitkára Nyers Rezsőt abból az alkalomból, hogy a Magyar Szocialista Párt elnökévé választották. A csehszlovák főtitkár ebben gyakorlatilag együttműködést ajánl fel a CSKP és az MSZMP jogutódjaként megalakított MSZP között. A táviratban Jakes azt írta: „Meggyőződésem, hogy a haladó erők hagyományos elvtársi együttműködése ... megőrződik pártjaink között, és a jószomszédi kapcsolatok, a barátság, a szocializmus és a béke javára tovább fejlődik”. Hetvenezer ember .vonult {végig Lipcse utcáin reformokat és változásokat íkövctelve. Nagy tüntetések voltak laz NDK kilenc intás nagyvárosában is A kongresszus a magyar baloldali mozgalom határköveként vonul be a történelembe — vélekedett a Komszomolszkaja Pravda budapesti tudósítója. Hangsúlyozta azt a benyomását, hogy a baloldali erők végleges átcsoportosulása még nem ért véget. Csak a következő hetek mutatják meg, hogy az új párt új vezetése képes lesz-e maga köré tömöríteni a többséget, s a Magyar Szocialista Párt az ország megújításáért új körülmények között harcolni kész elvbarátok igazi szövetségesévé válik-e. OLASZORSZÁG Achille Occhetto, az Olasz Kommunista Párt főtitkára kedden az olasz kommunisták nevében üdvözletét küldött Nyers Rezsőnek, a Magyar Szocialista Párt elnökének megválasztása alkalmából, s kifejezte azt a meggyőződését, hogy a kongresszus kimenetele a magyar politikai élet és társadalom gyökeres megújítása jelzi. Occhetto hangoztatja: a magyar párt útkeresése arra irányul, hogy meghaladható legyen a szocialista esz- meiségű munkásmozgalom régi megosztottsága, és érvényre jussanak a különböző irányzatok maradandó alapértékei. „Ez — folytatja — fontos hozzájárulás olyan új -európai baloldal kialakításához, amely sikerrel birkózhat meg korunk és társadalmaink nagy problémáival.” BELGIUM Az emberi arcú szocializmus valósággá válik Magyarországon — ezzel a címmel számolt be kedden a budapesti változásokról a belga nagytőke lapja, a L’Echo de la Bourse. Nincs többé kommunista párt Magyarországon, hanem egy új szocialista párt létezik. Ez zseniális cselnek tűnhet, ám a keleti változások olyan összefüggésében helyezkedik el, hogy a látványos reformok sorozatával párosul. AUSZTRIA A magyar pártkongresz- szus az osztrák sajtó témái között kedden is fontos helyet kapott. KÍNA Az Űj Kína hírügynökség kedden két egymást követő jelentésben számolt be a Magyar Szocialista Párt kongresszusának zárónapjáról, a pártelnökség és az országos válasatmány megválasztásáról, valamint a dokumentumok elfogadásáról. Nincs döntés a magyar—szovjet kereskedelem dollárelszámolásáról A magyar kormány állás- foglalása értelmében — mint ismeretes — mielőbb ki kell dolgozni a magyar—szovjet kereskedelemben a dollárelszámolás részletes feltételeit. Arról azonban még mindig nem született döntés, mikor kerüljön sor a bevezetésre. Hogy mind ez ideig húzódik a döntés ebben a fontos kérdésben, annak elsősorban az a magyarázata: a dollárelszámolás bevezetése a magyar gazdaság számára az első évben 1—1,5 milliárd dolláros veszteséget jelentene. Mint a Kereskedelmi Minisztériumban elmondották, a Magyarországra szállított szovjet termékek 70—80 százaléka alapanyag, energia- hordozó, amelyeket a magyar gazdaság továbbra is megvásárolna, mégpedig a jelenleginél magasabb, világpiaci áron. Más lehetőség nem is adódik, hiszen ezekhez az alapvető fontosságú cikkekhez kizárólag a Szovjetunióból juthatunk hozzá, mivel arrafelé épültek ki az olaj-, gáz- és elektromos vezetékek. Egyedül az Adria- kőolajvezeték tehető alkalmassá Szovjetunión kívüli országokból érkező szénhidrogén behozatalára, ám a jelentős szállítási költség számottevően megnövelné az így vásárolt terméket. A Szovjetunióba irányuló magyar kivitelnek 70 százaléka gépipari, gyógyszeripari, könnyűipari és élelmi- szeripari késztermék. A dollárelszámolásra való áttérésnél e cikkek körében jelentős konkurenciával kellene számolniuk a magyar exportőröknek. Versenytársak maradnának a szocialista országok is, hiszen a tervek szerint a Szovjetunió azokkal továbbra is rubelben kereskedne. így a hasonló minőségű termékeket valószínűleg ezután tőlük vásárolná meg. De jelentős versenytársak lennének a nyugati szállítók is, elsősorban azért, mert termékeik gyakran jobb minőségűek, s ha már dollárért vásárolna a szovjet partner, feltétlenül azokat választaná. A számítások szerint abban az esetben, ha a dollár- elszámolásra való áttérés 1991-ben megtörténik, az első évben keletkező 1—1,5 milliárd dolláros magyar passzívum feltehetően csökkenne a következő esztendőkben, ám ma még nem lehet kiszámolni, hogy milyen mértékben. A dollár- elszámolás bevezetése valószínűleg arra ösztönözné a magyar vállalatokat, hogy lényegesen jobb minőségű, nyugati színvonalú gyártmányokkal jelenjenek meg a szovjet piacon is, továbbá megnyithatná a mintegy 700, Magyarországon működő, részben külföldi tulajdonú vegyes vállalat számára is a szovjet piacot. Ez hozzájárulhatna Magyarországon a külföldi tőkebevonás fel- gyorsulásához, a vegyes vállalatok számára ugrásszerű növekedéséhez. Megoldatlan azonban, hogy ki finanszírozza a kezdeti jelentős veszteséget, hiszen Magyarország jelenleg erre nem képes. A fizetési mérleg hiánya az idén várhatóan meghaladja az 1 milliárd dollárt, s ez olyan ősz- szeg, amely tovább nem növelhető. Az előzetes tárgyalások során Magyarország javasolta, hogy az átállásból keletkező cserearánynyereséget a Szovjetunió hitel formájában bocsássa rendelkezésünkre — az eddigiek szerint — ez azonban feltehetően nem valósul meg. A másik mgoldás, hogy a kétoldalú kereskedelemben az 1990 végéig kialakuló magyar aktívum váljék fedezetévé az 1991-ben keletkező passzívumnak. Az erre vonatkozó elképzelések még részletes kidolgozásra várnak. Mindenesetre mindkét ország érdeke, hogy megállítsa a forgalom csökkenését, ez pedig nem képzelhető el a dollárelszámolásra való áttérés nélkül. Az idén a kétoldalú kereskedelmi forgalom várhatóan nem haladja meg a 8,6 milliárd rubelt, szemben a három évvel ezelőtti 9,3 milliárd rubellel. Medvegy Margit EGYESÜLT ÁLLAMOK „A reformerek szerzik meg a vezetést” cím alatt számolt be kedden a The Washington Post az MSZP kongresszusának befejezéséről. A lap szerint a 24 tagú elnökségben legalább 14 „radikális reformer” van, s ők Pozsgay Imre szövetségesének tekinthetők. Az egyébként javarészt fiatalokból álló testületnek csak egy tagja — Hámori Csaba, a korábbi KISZ-vezető — „kompromittáló”, a reformerek szerint. A The New York Times budapesti tudósítója szerint a munkahelyi pártszervezetekről folyt heves vitában Nyers Rezső a középutas többséggel azonosult. E vita következményeként nem lett a párt alelnöke Pozsgay Imre és Németh Miklós, amint tervezték, de a kialakult kompromisszum — a két utóbbit is beleértve — 11 reformistát juttatott az elnökségbe. A többiek „középutas szocialisták”, akik szombatig kommunisták voltak.
