Somogyi Néplap, 1989. október (45. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-10 / 240. szám
Somogyi Néplap 1989. október 10.. kedd A sarkalatos törvények megalkotására készül az Országgyűlés A szeptemberi ülésszak folytatására készülve hétfőn megkezdődött a parlament állandó bizottsági üléseinek sorozata: az úgynevezett sarkalatos — a köztársasági elnök, valamint az országgyűlési képviselők választásé, ról, a pártolk működéséről és gazdálkodásáról, az Alkotmánybíróságról, az Állami Számvevőszékről, továbbá az ezeket keretbe foglaló alkotmány módosításáról szóló — törvények megalkotása vár az október 17-én ismét összeülő Országgyűlésre. A jogállam megteremtését, a demokráciába váló békés átmenet megvalósítását szolgáló hat törvényjavaslat szorosan összefügg egymással. Mott az ország választja a köztársasági elnököt A köztársasági elnöki intézmény létrehozását nem, ám az államfő megválasztásának mikéntjét és időpontját hosszú ideje vitatják. Ismeretes, hogy a politikai egyeztető tárgyalások záró plenáris ülésén az Ellenzéki Kerékasztalnak a megállapodást aláíró öt szervezete erre vonatkozóan önálló javaslatot terjesztett elő. Ezért — jóllehet a törvény- tervezet elkészült — a szakértői megbeszéléseken tovább zajlik a vita. Annak eredményéről az országgyűlési képviselők tájékoztatást kapnak. Az alkotmány módosítására tett javaslat szerint a köztársasági elnök megválasztása az Országgyűlés jogkörébe tartozik. Ameny- nyiben ez törvényerőre emelkedik, megszűnik az Elnöki Tanács, ebből következően a parlamentnek 30 napon belül meg kellene választania az első köztársasági elnököt. Ugyancsak a javaslat szerint a köztársasági elnök választásának idejét az Országgyűlés elnöke tűzi ki. A belpolitikai helyzet ingatagsága és elsősorban a parlament iránti bizalom hiánya miatt azonban most, egy alkalommal kivételesen indokolt, hogy a köztársasági elnököt a- választópolgárok az általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással válasszák meg. A törvénytervezet csak a választás főbb szabályait tartalmazza. A részletes szabályokról az országgyűlési képviselők választására vonatkozó törvényjavaslat rendelkezik. A köztársasági elnök választásáról szóló törvényjavaslat mind az önszerveződő választópolgárok, mind pedig a pártok számára lehetővé teszi, hogy köztársasági elnököt jelöljenek. Ehhez egyetlen jogi feltételként 50 ezer támogató aláírás összegyűjtését írja elő. Ezeket az aláírásokat — eltérően az országgyűlési képviselők jelölésétől — ajánlóíveken kell összegyűjteni. A köztársasági elnök választásánál az egész ország egyetlen választókerületnek tekinthető. Nem választható köztársasági elnökké, aki nem töltötte be 35. életévét, illetve nincs állandó lakhelye Magyarországon. Köztársasági elnök az a jelölt lesz, aki az első választási fordulóban megkapta az érvényes szavazatok több mint felét, feltéve, hogy a választópolgároknak több mint kétharmada szavazott. Második választási fordulót aikkor kell tartani, ha e két feltétel közül az egyik nem teljesül. A második fordulóban azok a jelöltek indulhatnak, akik először megkapták az érvéRyeSc szavazatoknak«’fegalább a 15 százalékát. Közülük az lesz a köztársasági elnök, aki a legtöbb szavazatot szerezte meg úgy, hogy' a választásra jogosultak több mint a fele voksolt. Ha a második választási forduló sem hoz eredményt, az Országgyűlés új választást tűz ki. Az alkotmány módosítására vonatkozó törvényjavaslat taglalja a köztársasági elnökre vonatkozó általános szabályokat. Ezek szerint Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. A köztársasági elnök a fegyveres erők főparancsnoka. A köztársasági elnöki tisztség összeegyeztethetetlen minden más állami, társadalmi és politikai tisztséggel vagy megbízatással. A köztársasági elnök legfontosabb funkciói az Elnöki Tanács hagyományos kinevezési, megbízási, felmentési, kitüntetési és kegyelmi jogkörén túl: törvényt kezdeményezhet és különleges jogosítványokat élvez a törvények kihirdetésében, A javaslat szerint ugyanis a köz- társasági elnök feladata lesz a törvények kihirdetése és nem az Országgyűlés elnökéé. A parlament elnöke — aláírva — megküldi számára a törvényeket. Ezt a köz- társasági elnök vagy 15 napon belül aláírja és gondoskodik a kihirdetéséről, vagy indoklással az Országgyűlésnek újratárgyalásra visszaküldi, vagy, ha alkotmányellenesnek tartja, véleményezésre az Alkotmánybíróságnak adja át. Jogkörébe tartozik továbbá, hogy az Országgyűlést — pontosan meghatározott feltételek esetén — feloszlathatja. A parlamenti erőviszonyok figyelembevételével kijelöli a kormányfőt. Jogosult a hadi-, szükség-, illetve rendkívüli állapot kihirdetésére és a Honvédelmi Tanács létrehozására, amennyiben a körülmények az Országgyűlés összehívását és tanácskozását is akadályozhatják. Az elnöki megbízatás megszűnik egyebek között a megbízatás idejének lejártával — a javaslat 4 év —, az elnök halálával, az összeférhetetlenség kimondásával, lemondással, az elnöki tisztségtől való megfosztással. A köztársasági elnök tisztségétől megfosztható, ha annak gyakorlása során az alkotmányt vagy valamely más törvényt szándékosan megsért. A köztársasági elnököt átmeneti akadályoztatása esetén az Országgyűlés elnöke — korlátozásokkal — helyettesíti, aki ez idő alatt képviselői jogait nem gyakorolhatja, s feladatát az az al- elnök látja el, akit a parlament erre kijelöl. Ai orsióggyülési képviselők választása Már a társadalmi fejlődés jelenlegi szakasza is olyan politikai képviselet kialakítását igényli, amelyben a személyek alkalmassága, megbízhatósága mellett a különböző politikai pártok befolyásoló, politikaformáló ereje is növekszik. Ennek az igénynek megfelelve, az átmeneti és formáló társadalmi-politikai viszonyokhoz igazodik az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat. Olyan, arányosságra törekvő, vegyes választási rendszert tartalmaz, amelyben 152 képviselőt egyéni választókerületekben választanak meg, további 152 képviselői helyet területi (megyei) listákon szerezhetnek meg a pártok. Ezeken kívül 70 képviselői mandátum sorsa az aránytalanságokat kiegyenlítő országos listákon dőlne el. A tervezet szakít a jelölt- állítás eddigi mechanizmusával és intézményeivel, megszünteti a korábbi korlátozásokat és új módon szabályozza a jelölés törvényes feltételeit. A választási eljárás szabályai egyben a választások szabadságának, tisztaságának biztosítékait jelentik. A törvénytervezet az állampolgárok számára jogokat garantál, míg az állami szervek, a választást lebonyolító szervezetek, a tömegtájékoztatási eszközök számára elsősorban kötelezettségeket ír elő. Rendelkezik a választójogról — amely általános és egyenlő, a szavazás közv< „- len és titkos —, a vAu;; ■ á- polgárokról, a ie’i'olés szabályairól, a ''.’’diasztás eredményének. megállapításáról, a ■"választási eljárásról és annak nyilvánosságáról, a szavazási szabályokról, a választási szervekről, a szavazókörökről, a jogorvoslatról, az időközi választásról. E rendelkezéseket számos pontosító melléklet egészíti ki, egyebek között a választó- kerületek kialkításának elveiről, az egyéni választó- kerületek és területi választókerületekenként a megszerezhető mandátumok számáról, a választási szervek, munkacsoportok tagjai által tett eskü (fogadalom) szövegéről. Jóllehet, az országgyűlési képviselők választásának új szabályai alapvető fontosságúak, sokakat érdekel: hogyan változik az Országgyűlés szerepköre, kik lehetnek országgyűlési képviselők és miként végzik majd munkájukat? Mindezzel az alkotmány módosítására vonatkozó javaslat foglalkozik, amely már egy hivatásos parlament működését vetíti előre. A javaslat — tekintettel az Elnöki Tanács megszűnésére és egyidejűleg a köz- társasági elnök intézményének bevezetésére, továbbá az Alkotmánybíróság felállítására — módosítja az Országgyűlés jogkörét. A köz- társasági elnök megválasztásának jogán túl a parlament hatáskörébe utalja a rendkívüli és a szükségállapot kihirdetését, illetőleg a fegyveres erők felhasználására vonatkozó dör\tés jogát. Több új intézne,ény felállítása mellett az Ország- gyűlés közvetlen felügyelete alá rendeli a M:\gyar Nemzeti Bankot. Mára világossá salt az is, hogy egy té'nyl^ges hatalmat meg test -síAó, a törvényhozó funkció; gyakorló és a kormányzati tevékenységet hatéi sonyan ellenőrző Országgyű’ iés csak akkor képes feladr ,tainak megfelelni, ha folya matosan működik, és a kél ^viselők e tevékenységre felkészült, választási versen .yben megmérettetett, többségükben fő foglalkozást. politikusok. A képviselők társadalmi ellenőrzését — azon túl, hogy folyamatos- kapcsolatot tartanak fenn választóikkal — a rövid megbízatási idő biztosíthatja. Ezért a módosító javaslat a jelenlegi 5 helyett 4 éves megbízatási időt tart kívánatosnak, viszont megszünteti a visszahívás intézményét. Az alkotmánymódosítás azt is kifejezésre kívánja juttatni, hogy a képviselő feladata nem valamely település, megye vagy foglalkozási csoport érdekeinek képviselete, hanem az egész nemzet szolgálata. Ezért előírja: az országgyűlési képviselők tevékenységüket a köz érdekében végzik. A törvényjavaslat folyamatosan — február 1-jétől június 15-ig, illetve szeptember 1-jétől december 15-ig ülésező Országgyűlést tart szükségesnek. S ez idő alatt a képviselőknek — csakúgy mint napjainkban — részt kell venniük nemcsak a plenáris üléseken, hanem a bizottságok, a frakciók tanácskozásain és, ha fennmaradnak, a megyei képviselőcsoportok munkájában is közre kell működniük. Ehhez járul az egyes anyagok alapos áttanulmányozása, a konzultáció a szakértőkkel és nem utolsósorban a kapcsolattartás a választóikkal. Mindezeket figyelembe véve a parlamentnek magának kell majd kialakítania üléseinek rendjét, amely lehet például hetente két nap vagy kéthetente négy nap. A választások utáni alakuló ülés összehívása a köz- társasági elnök feladata, egyébként. az ülésszakok és azokon belül az ülések ösz- szehívásáról az Országgyűlés elnöke gondoskodik. Rendkívüli ülésszakot kell összehívni, ha erre a folyamatos ülésszakokon kívüli időpontban van szükség. Egyébként rendkívüli ülés összehívása is kezdeményezhető. Az összehívás joga az Országgyűlés elnökét, az erre vonatkozó kérelem joga a köztársasági elnököt, a Minisztertanácsot is megilleti. Ha a képviselők egyötöde kéri az összehívást, annak is eleget kell tenni. Mindez hivatásszerű képviselői munkát feltételez. Ép. pen ezért nem lehet képviselő a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság tagj?^ ’ az állampolgári jogok ország- gyűlési biztosa, az Állami Számvevőszék elnöke, elnökhelyettese és számvevője, a bíró, az ügyész, a fegyveres erők és testületek, a rendészeti szervek hivatásos állományú tagja, továbbá bármely államigazatási 6zerv dolgozója. Kivételek ez alól a Minisztertanács tagjai és a politikai államtitkár. Az alkotmányt módosító javaslat egyértelműbbé teszi az interpelláció és a kérdés közötti különbséget is. Az interpelláció a végrehajtó hatalom ellenőrzésének, elszámoltatásának eszköze, az erre adott, de el nem fogadott válasz következménye a bizalom megvonása lehet. A kérdés nem hordoz közvetlenül ilyen felelősséget, hanem arra szolgál, hogy a képviselő valamely közérdekű ügyben felvilágosítást kapjon. A törvényjavaslat szabályozza azt is: ki és milyen feltételekkel oszlathatja fel az Országgyűlést. Ennek megfelelően az Országgyűlés kimondhatja feloszlá -t megbízatásának lejárta e;ótt is. Azonban a feloszlott Va^y feloszlatott Országgyül&s is folytatja munkáját rninddddig, amíg az új Országgyűlés alakuló ülésé meg nVm tartja. Viszpni ükségálla pót vagy rendkívüli állapot idején az Országgyűlés nem oszlatható fel és nem is mondhatja kí feloszlását, ám ha megbízatási ideje lejárt, kimondhatja annak meghatározott Időre való meghosz- ozabbítását. A feloszlott vagy feloszlatott Országgyűlést pedig össze kell hívni, hogy megbízatásának meg- hoszabbításáról határozzon. Alternatívák c, pártok működésének színterére A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény célja, he^gy azok a társadalmi szerkezetek jegyeztess k. be Ragukat pártként, ar .ciys dúlni akarnak a választáso ko-n. A ényjavaslat megío- galm a -,a -szerint a pártok rendeltet é&a, hogy a nép- aka • : alakításához és kinyi! v olásához, valamint a politikai életben való állampolgári részvételhez szervezeti kereteket nyújtsanak. Elfogadása eseté.n e törvény hatálya azokra a társadalmi szervezetekre terjed ki, amelyek -nyilvántartott tagsággal rendelkeznek, és amelyek a nyilvántartásba-véte- lüket végző bíróság előtt kinyilvánítják: e törvény rendelkezéseit magukra nézve kötelezőnek ismerik el. Ismeretes, hogy a pártok tevékenységének egyik legfontosabb kérdése működésük színtere, amelyről hosz- szú és éles viták zajlanak mind a mai napig. Ezért a törvény két változatot tartalmaz a munkahelyek de- politizálására. Az egyik az Ellenzéki Kerekasztal támogatta javaslat: a munkahelyekre egységesen mondja ki a pártszervezetek működésének tilalmát. A másik, a volt MSZMP javaslata, differenciál a közhatalmi funkciót betöltő munkahelyek és más munkahelyek között. A döntés a képviselőkre vár. A törvénytervezet tételesen felsorolja azokat a forrásokat, amelyek a párt vagyonát alkothatják. Ezekkel összefüggésben két tiltó rendelkezést tartalmaz: egyrészt állami költségvetési szerv, illetve állami vállalat nem adhat hozzájárulást és azt a párt nem fogadhatja el, másrészt tiltja a más államtól származó és az ismeretlen forrásból eredő vagyoni hozzájárulás elfogadását. Ha ez mégis megtörténik, az ilyen jellegű hozzájárulást egyrészt be kell fizetni az állami költségvetésbe, másrészt ugyanekkora összeggel csökken a párt költségvetési támogatása. . A pás, '- számára nyújtandó Jfuami költségvetési támogatás teljes összegét az QrszágyűK . állapítja meg az erről szóli éves törvényben. A támogatásra fordítható összeg 25 százalékát — a törvénytervezet szerint — a* Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok között egyenlő arányban, 75 százalékát pedig a választások eredménye alapján kell felosztani. Ez azonban már csak az új országgyűlési választások után alkalmazható szabály. Ezért- a tervedet kimondja, hogy a következő általános képviselőválasztásig a pártok költségvetési támogatásáról az Országgyűlés külön határoz. A törvényjavaslat szigorúan határozza meg a pártok gazdálkodási lehetőségeit, szintén választási lehetőséget hagyva a képviselőknek. Kimondja azt is: ha a párt egyesülés vagy szétválás útján megszűnik, a vagyon a jogutódé (jogutódoké) lesz. A vagyonmegosztás módja és aránya a párt döntésétől függ. A párt vagyona azonban nem osztható fel a tagok között akkor sem, ha a párt jogutód nélkül szűnik meg. Ennek oka, hogy a párt egyrészt állami költségvetési támogatásban részesül, s elfogadhatatlan az is, hogy a politikai tevékenységéhez kapott hozzájárulásokat a ia- gok egymás között osszák szét. A megoldást egy, a közéri deket .szolgáló közalapítvány jelentheti, amelyet az Országgyűlés hoz létre. A pártok gazdálkodásának ellenőrzésére az Országgyűlésnek alárendelt Állami Számvevőszék jogosult. Ez a szervezet — a politikai élet tisztasága érdekében — évente legalább egyszer ellenőrzi a pártok gazdálkodását. A törvénytervezet egyébként úgy rendelkezik: a pár. tok minden év március 31-ig kötelesek közzé tenni előző évi pénzügyi kimutatásukat. A párttörvény többponton módosítja az egyesülési jogról szóló törvényt. Az ugyanis a pártok alapításával, működésével, törvényességi felügyeletével kapcsolatos szabályokat egységesen tartalmazza, míg a párttörvény az ezektől eltérőket. Módosítani szükséges a Polgári Törvénykönyvet is, mert a magyar közjog nem ismeri a törvénnyel létrehozott közalapítvány intézményét. Az Alkotmánybíróság az alkotmányvédelem különleges eszköze. Az Alkotmánybíróságnak — mint az alkotmányvédelem különleges eszközének — felállítását a jogállam megteremtése, az alkotmányos rend és alapjogok védelme, a hatalmi ágak szétválasztása és kölcsönös egyensúlyának biztosítása teszi időszerűvé. Feladatát akkor töltheti be, ha nem épül be a hagyományos igazságszolgáltatási szervezetbe, hanem önálló testületként, önálló költségvetéssel működik és tagjait az Ország- gyűlés választja. A törvénytervezet meghatározza az Alkotmánybí- róság hatáskörét, szervezetét és eljárását, bár ez utóbbiakra részletesen nem tér ki, mert ezek szabályozását, a, szintén törvényként megalkotódé, alkotmánybírósági ügyrendre bízza. Az Alkotmánybíróság tagja olyan büntetlen előéletű, 45. életévét betöltött magyar állampolgár lehet, akinek egyetemi tanári címe van, illetőleg az állam- és jogtudomány nagydoktora, továbbá 20 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik. Nem lehet alkotmánybírósági tag, aki a taggá választását megelőző 4 évben a kormány tagja vagy valamely párt alkalmazottja volt, illetve vezető államigazgatási tisztséget töltött be. Az Alkotmánybíróság tagja — hatáskörén kívül — semmiféle politikai tevékenységet nem folytathat. Az Alkotmánybíróság feladata egyebek között, hogy megsemmisíti az alkotmányellenes törvényeket és más jogszabályokat. Az Alkotmánybíróság eljárását törvényben meghatározott esetekben bárki kezdeményezheti. Az Alkotmánybíróság határozata ellen fellebbezésnek helye nincs. Az állami ellenőrzés legfőbb szénié Jogállamban nélkülözhetetlen a törvényhozó hatalom megbízásából végzett ellenőrzés annak érdekében, hogy a végrehajtó hatalom „gazdálkodása” alapvetően a törvények, a gazdaságosság, a célszerűség és takarékosság elvei szerint valósuljon meg. Szükség van tehát egy olyan, csak az Ország- gyűlésnek alárendelt szervre, amely az állami költségvetés felhasználásának szabály- szerűségét és eredményességét folyamatosan ellenőrzi. Ezt a funkciót töltheti be az Állami Számvevőszék. A létrehozásáról szóló törvényjavaslat az Állami Számvevőszék tevékenységének meghatározása sörén — figyelembe véve az állam- háztartási reform alapvető célját — külön rendelkezik a költségvetéssel, illetőleg az állami fagyon megőrzésével és gyarapításával összefüggő ellenőrzési feladatairól és kötelezettségeiről. (Folytatás az 5. oldalon.)
