Somogyi Néplap, 1989. október (45. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-10 / 240. szám
1989. október 10., kedd Somogyi Néplap A sarkalatos törvények megalkotására készül az Országgyűlés (Folytatás a 4. oldalról.) Az Állami Számvevőszék elnökét és annak helyetteseit az Országgyűlés választja meg. Az e tisztségekre javasolt személyek alkalmas. Az alkotmány módosítására vonatkozó törvényjavaslat szabályozási elveit a parlament márciusban már elfogadta. A tervezet azonban számos további változtatást tartalmaz. Ezek között is ■a legfontosabbak az általános rendelkezések között találhatók. „Magyarország: köztársaság. A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam, amelyben a polgári demokrácia és a demokratikus szocializmus értékei egyaránt érvényesülnek. A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja. A társadalom egyetlen szervezetének, egyetlen állami szervnek vagy állampolgárnak a tevékenysége sem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetőleg kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és egyben köteles fellépni. A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen jogait, s ezeket az állam elsőrendű kötelességeként ságáról a terv- és költségvetési bizottság jogosult meggyőződni. Az elnök és- helyetteseinek megbízatása 12 évre szól és annak lejártával — 70 esztendős korig — újra választhatók. deklarálja.” Ugyancsak az általános rendelkezések szabályozzák a jogalkotás rendjét. Ezek között szerepelnek a piacgazdasággal, a tulajdonformákkal, a család védelmével, az emberi lét természeti feltételeivel foglalkozó passzusok is. A törvényjavaslat újraszabályozza a Minisztertanács feladatait, kiegészítve annak hatáskörét. Némiképp módosítja az igazságszolgáltatással kapcsolatos rendelkezéseket. A nemzetközi egyezmények szellemében újszerűén fogalmazza meg az alapvető jogokat és kötelezettségeket: a szabad mozgás és tartózkodási hely megválasztásának jogát, a jó hírnévhez, a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jogot, a gondolat, a lelkiismeret, a vallás, a véleménynyilvánítás szabadságát, a szabad gyülekezés jogát, a nemek közötti egyenlőséget, az anyák külön védelmét, a gyermekek jogát, a kisebbségvédelmet, az állampolgárság jogát. Ez utóbbival kapcsolatban újdonságként vezeti be, hogy a helyi tanácsok tagjainak választásakor a Magyarországon tartósan letelepedett, de nem magyar állampolgárok is rendelkeznek választójog- • gal. A törvényjavaslat két változatot tartalmaz a munkához való jog megfogalmazására. Az első szerint a munkához való jog elismerése azt jelenti: a magyar állam-, polgároknak alanyi joguk, hogy dolgozzanak, illetőleg végzett munkájuk mennyisége és minősége szerint díjazásban részesüljenek. Emellett szükséges a munkanélküli segélyhez való jog biztosítása. A másik változat a munka szabadságáról, illetőleg a foglalkozás meg-- választásának szabadságáról rendelkezik. A jogok közé tartozik még a szakszerevzetek alakításához, a pihenéshez való jog. Az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslat több olyan fogalmat, tisztséget, intézményt vezet be, vagy állít vissza, amelyekről külön törvény nem rendelkezik. Ilyen például az alkotmányerejű törvény, az ellenjegyzés, a poltikai államtitkár, az állampolgári jogok országyűlési biztosa és az ítélkező Tanács. Az alkotmányerejű törvény az alkotmányt „tehermentesíti”, hiszen nem lehet minden, állampolgári szempontból fontos kérdést az alkotmányban szabályozni. az élet, a testi épség és az egészség védelme, a művelődéshez való jog. A javaslat meghatározza a társadalombiztosítást és a szociális intézmények rendszerét, ez utóbbiak lényeges újjászervezéséről azonban külön jogszabályt tart szükséges-. nek. A módosító javaslat szakít az emberi, állampolgári jogok és kötelezettségek eddigi merev szembeállításával. Az alkotmány módosítása révén a jogrendszer egésze is jelentős átalakításra szorul. Ennek megfelelően kell módosítani a hatályos törvények egy részét, vagy megalkotni a még hiányzó, de az alkotmányban előírt törvényeket. E feladat elvégzésére a törvényjavaslat az 1990. április 30-ai végső határidőt jelöli meg. Ezek a törvények — amelyek részben a legfontosabb állami szervekre vonatkoznak, részben pedig az alapvető jogokat szabályozzák — az alkotmánnyal együtt alkotják a magyar közjog legfelső szintű jogszabályait. Éppen ezért indokolt elfogadásukhoz minősített többséget előírni. A törvényjavaslat feleleveníti az 1848. év? III. törvényben és az 1946. évi I. törvényben is szabályozott miniszteri ellenjegyzés intézményét. Ez azt jelenti, hogy egyes köztársasági elnöki jogkörök gyakorlása során a kormány elnökének vagy az illetékes miniszternek az ellenjegyzése “szükséges. Ilyen jogkör a Minisztertanács által előkészített vagy megkötött nemzetközi szerződések megkötése, illetve megerősítése, a nagykövetek, követek, hivatásos és tiszteletbeli főkonzulok, konzulok kinevezése, megbízása, illetve fogadása. Ezek közé tartoznak a kinevezések, megbízások, előléptetések, illetőleg felmentések, továbbá a kitüntetések adományozása, az egyéni ke- gyelmezés jogának gyakorlása, valamint a döntés az állampolgársági ügyekben és olyan kérdésekben, amelyeket külön törvény az államfő hatáskörébe utal. Korábban hagyományos jogi tisztség volt a politikai államtitkári funkció, amelyet most ismét visszaállítanak. Ez a tisztség politikai megbízatás a miniszterével együtt — szemben a minisztérium hivatali szervezetét vezető államtitkáréval, aki a közszolgálati alkalmazotti hierarchia csúcsán helyezkedik el. Ennek következtében a miniszter személyében történő változás szükségképpen maga után vonja a politikai államtitkárok váltását is. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának feladata, hogy az alkotmányos jogokat érintő eljárásokkal összefüggő visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltassa, és orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezzen. Eljárását törvényben meghatározott esetekben bárki kezdeményezheti. Az országgyűlési biztost a köz- társasági elnök javaslatára a parlament választja. Az Országgyűlés egyes alkotmányos jogok védelmére külön biztost is választhat. Az országgyűlési biztosokra vonatkozó részletes szabályokat alkotmányerejű törvény állapítja meg. Az ítélkező Tanácsot az Országgyűlés saját tagjaiból akkor választja meg, ha a köztársasági elnök tevékenységének gyakorlása során szándékosan megsértette az alkotmányt vagy bármely törvényt, s a felelősségre vonást • a képviselők egyötöde indítványozta, illetve az eljárás lefolytatását a képviselők kétharmada megszavazta. A 12 tagú ítélkező Tanács az eljárás eredményeként a törvény- sértés tényét megállapíthatja, különösen súlyos törvénysértés esetén pedig az elnököt tisztségétől megfoszthatja. Ugyanez lehet a következménye annak, ha megállapítja a köztársasági elnök bűnösségét szándékos bűncselekmény elkövetésében. A törvény előtti egyenlőség elvéből következően egyébként az elnökkel szemben a Büntető Törvény- könyvben megállapított bármely büntetés és intézkedés alkalmazható. Az eljárás rendjét az ítélkező Tanács — a bünteteljárási szabá- bályok figyelembevételével — maga alakítja ki. (MTI) Magyarország: köztársaság Új fogalmak, tisztségek, intézmények GASZTRONÓMIAI NAPOK NAGYATÁDON Elutasították az újító keresetét % Az étlap és a menükártya története Közös pályázatunk a Vendéglátóipari Múzeummal Gasztronómiai napok kezdődtek tegnap délután Nagyatádon a Magyar Néphadsereg Művelődési Klubjában. A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumnak első bemutatkozása ez Somogybán. Az étlap és a menükártya története című kiállítást dr. Draveczky Balázs igazgató nyitotta meg. Egyebek között elmondta, hogy a Magyarországon egyedülálló múzeum a fővárosban és a vidéki kisvárosokban is többször kezdeményezett már hasonló rendezvényt. Idézett Nagyatád vendéglátásának múltjából is, „1900 májusában a nyilvántartott és az igényes közönségnek ajánlott fogadók és szállodák között szerepelt Weisz és fia központi szállodája nyolc szobával, a Mátyás király szálló négy szobával és a Barna család Aranybárány fogadója ugyancsak • négy szobával akkor, amikor a jóval rangosabb és külföldön is számontartott megyeszékhelynek mindössze két ajánlott szállodájában, a Koronában és a Ferencz Józsefben csak 30 szoba várta a vendégeket.” Ekkor Kaposvárnak 12 544, Atádnak pedig 3200 állandó lakója volt. A kiállítással egy időben mutatkozott be a Mezőgazdasági könyvkiadó. Szerkesztője, dr. Aranyossy Árpád a legújabb kiadványaikat, terveiket ismertette. A kiállítást követően termékeivel mutatkozott be a Kaposvári Tejipari Vállalat, a Zalaegerszegi Baromfifeldolgozó Vállalat, a Nagyatádi Konzervgyár, a Sütév, a Balaton Fűszért, a Pan- nonvin Borgazdasági Kombinát, a Nagyatádi ÁFÉSZ, a Somogy Megyei Vendéglátóipari Vállalat, a Dél-somogyi Mezőgazdasági Kombinát lábodi húsüzeme. A gasztronómiai napok alkalmával a helyőrségi klub díszterme a Pannónia Solar Hotel étterme, valamint az Ezüstkancsó étterem somogyi ételkülönlegességeket ajánl vendégeinek. A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, a Magyar Néphadsereg Helyőrségi Klubja ez alkalommal pályázatot hirdetett egyszerű és korszerű ételreceptek elkészítésére, somogyi ételkülönlegességek leírására. A pályamunkákat 1990. február 25-ig várják a nagyatádi helyőrségi klubba. A szakemberekből álló zsűri a legsikeresebb pályamunkákat értékes konyhafelszerelésekkel díjazza. Dr. Aranyossy Árpád, a zsűri elnöke bejelentette, hogy a Mezőgazdasági Könyvkiadó hozzájárul a receptkönyv megjelentetéséhez. A Somogyi Néplap szerkesztősége vállalta, hogy a díjazott pályamunkákat folyamatosan bemutatja. Az elkövetkezendő hetekben lesznek még gasztronómiai érdekességek Nagyatádom Novemberben például Knézy Judit, decemberben pedig Frank Júlia találkozik a vendéglátás szak emberei ve L Nagy Jenő Itélot a COV kontra Bagdi perbon Két ízben is foglalkoztunk azzal a fordulatokban bővelkedő újítási perrel, amelyet Bagdi Márton, a Siófoki Kőolajvezeték Építő Vállalat főmunkatársa indított egykori vállalata, az ugyancsak Siófokon székelő Gáz- és Olajszállító Vállalat ellen, azzal a céllal, hogy az utóbbi fizessen neki 314 millió 715 ezer forint újítási díjat. Bagdi Márton 1986. november 26-i keltezései nyújtott be újítási javaslatot „Az országhatár, beregda- róci kompresszorállomás közötti vezetéképítési koncepció megváltoztatása” címmel. Azt javasolta, hogy a Testvériség gázvezetéki rendszeren a szovjet—magyar határ és a beregdaróci kompresszorállomás (nagyhatású földgáztovábbító berendezés) között tervezett 5,1 kilométer hosszú NA 1400 méretű, MNY 75 nyomásfokozatú csővezeték helyett építsenek NA 800-as átmérőjű, NNY 64 nyomás- fokozatú vezetéket. Azt állította, hogy ha újítását elfogadják, 91,1 millió forintot lehet megtakarítani. A Gáz- és Olajszállító Vállalat azzal utasította el a javaslatot, hogy ez nem tartalmaz újdonságot, és szakmailag sem helyes. Az említett vezeték végül is megépült, mégpedig NA 800-as átmérőjű csővel, ám nem az újító által javasolt nyomásértékkel. Bagdi Márton azt állította, hogy ily módon újítása részben megvalósult, továbbá, hogy a magasabb nyomásérték szükségtelen (túlbiztosításról van szó). Ez esetben újítási díj címén 14 millió 715 ezer forintot követelt a GOV-tól. Ennél jóval többet, 300 millió forint újítási díját kért az említett vállalattól egy másik újítási javaslata alapján, amelyet 1987. március 30-án nyújtott be. Ebben azt indítványozta, hogy a be- regdaróci kompresszorállomás bővítésével kapcsolatos beruházást állitsák le és készítsék elő az ideiglenes üzemen kívül helyezését, végleges leállítását. Véleménye szerint az így felszabaduló beruházási eszközöket célszerű átcsoportosítani a hajdúszoboszlói vegyes üzemű kompresszorállomás létrehozására és távvezeték építésére. (Időközben a beruházás leállt.) Lényeges eleme volt még újítási javaslatának az, hogy a már működő gépek forgórészét cseréljék I,4-es névleges kompresszióviszonyú járókerekekre. Nem indokolt úgymond a Gáz- és Olajszállító Vállalat által szorgalmazott 1,7 kompresszióviszony kialakítása. Azzal érvelt, ha véleményét elfogadják, 2 milliárd forint szabadul fel a beruházásokra szánt pénzekből, továbbá népgazdasági szinten megtakarítható 400 millió forint értékű fű- tögáz is. A felsoroltakból is látható, hogy igen nagy tétje volt ennek a pernek. * A bíróság neves szakértőket hallgatott meg az ügyben, és végül is (a fellebbezés lehetőségét meghagyva) elutasította Bagdi Márton valamennyi követelését, és arra kötelezte, fizessen 15 ezer forint perköltséget a Gáz- és Olajszállító Vállalatnak. Az ítélet indoklásában megállapította, hogy az országhatár és Beregdaróc közötti 5,1 kilométeres gázvezeték nem a felperes által újítási javaslatként benyújtott műszaki paraméterekkel valósult meg, így tehát az újítást nem hasznosította a GOV, továbbá a beregdaróci kompresszorállomás bővítése nem maradt végleg abba, a beruházás fő akadálya a devizahiány, s nem állapítható meg, hogy ebben az újítási javaslat valamilyen szerepet játszott volna. (Szegedi)
