Somogyi Néplap, 1989. október (45. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-10 / 240. szám
1989. október 10., kedd Somogyi Néplap 3 Befejezte tanácskozását az MSZP alapító kongresszusa A Magyar Szocialista Párt programnyilatkozata (Folytatás a 2. oldalról.) viteli bizottság indítványozta továbbá, hogy az MSZP haltáralja el magát a bűnösöktől', a tévesnek bizonyult elvekből, módszerektől, szakítson a bürokratikus pártállam rendszerével. A beszámolót követő vitában számos javaslat hangzott el. Így például a küldöttek indítványozták, hogy a majdan megalakuló Országos Egyeztető Bizottság vizsgálja felül a hibás döntésekben felelősök személyét. Szorgalmazták továbbá, hogy szülessen világos állásfoglalás, amely kimondja: egy korábbi pártstrukAz MSZMP és az újonnan alakult Magyar Szocialista Párt közötti különbség vasárnap után sem világos, s egyelőre nem tudni, hogy az MSZP 700 ezer fős tagságából hányán csatlakoznak majd az új párthoz — emelik ki egyöntetűen a hírügynökségek a pártkongresszusról szóló összefoglalóikban. A Reuter brit hírügynökség hétfő reggeli jelentésében azt emelte ki, hogy a Pozsgay Imre és Németh Miklós nevével fémjelzett reformerek irányt vettek az MSZMP demokratikus szocialista párttá történő átalakítása felé. A kemény frakciók kivételével a régi párt jelenlévő képviselőinek többsége is az MSZP létrehozása mellett foglalt állást, s ez nyugtalanítja a radikálisokat, akik szerint a konzervatívokkal teljes szakításra van szükség, hogy a párt elkerülje a vereséget a jövő évi választásokon — írja a Reuter. Az AP amerikai hírügynökség megemlíti, hogy a kongresszust megosztotta a pártnak a munkahelyeken folytatott tevékenységéről lezajlott vita. Mint az AP írja, az 1200 küldött közül mindössze 107-en, köztük Németh Miklós, Pozsgay Imre és Horn Gyula szavazóit az MSZP munkahelyeken folytatandó tevékenysége ellen. Az ADN hírügynökség hétfőn ötmondatos jelentésében csak arról adott hírt, hogy Barabás János szóvivő vasárnap este bejelentette: dühödtek voltak az alapszervezetek első reagálásai az MSZP megalakítására. A keletnémet hírügynökség idézi Ribánszky Róbert sajtó- értekezletéből azt a megállapítást, hogy az MSZP megalapítása a kommunista és forradalmi szocialista mozgalom múltjába való nagy visszalépést jelent. Az MSZP megalakítása nem tükrözi a párttagság többségének véleményét. Mi totúrában a KEB, illetve az érintett testületek nem a névleg iájuk háruló feladatot teljesítették, tehát nem ai párt erkölcsi tisztasága fej^tt őrködtek, hanem valamifajta egészein más funkcióit töltöttek be, s ezt a funkciót néven kellene nevezni. A kiegészítő javaslatokkal együtt a kongresszus egyhangúlag elfogadta a fel- lebbviteli bizottság jelentését. Ekkor az egyik 'budapesti küldött kért szót, s a független küldöttek nejében sérelmezte a személyijé-Jp- lések elhúzódását. Mint mondotta: legitimek ugyan vábbvisszük az MSZMP-t és meghívunk minden párttagot — idézte az ADN Ribánszky Róbertét. A Tanjug jugoszláv hír-' ügynökség azt emeli ki, hogy nem sikerült vasárnap megállapodásra jutni Ö :rogra- mot illetően. A Ü -/zetet számos tisztázatlan kérdés nehezíti, amelyre rém találtak eddig sem elméleti, sem gyakorlati megoldást. A Tanjug szerint különösen bonyolulttá válik a helyzet, ha a párttagok többsége úgy dönt, hogy hű marad az MSZMP-hez. Az APA osztrák hírügynökség azt emeli ki, hogy az MSZP megalakulása után két nappal máris kitört az irányzatok harca. (Munkatársunk telefonje- lentése) A kétség és remény váltakozva volt jellemző a kongresszus küldötteire. Volt, akinek a túl sok kompromisszum okozott csalódást. Mások úgy értékelték, hogy a megegyezések szükségszerűségének belátásához több bátorság kell, mint ezek szüntelen megkérdőjelezéséhez. — Szombat este sem volt győzelemérzésem — mondta Mihalics Veronika kaposvári küldött. — Valamennyien vegyes érzések közt hányódtunk, s még éjszakába nyúlóan beszélgettünk és vitatkoztunk arról, hogyan tovább otthon. Mégis azt éreztük: lehetőség nyílt egy új párt megteremtésére; arra, amiért végül is idejöttünk. Azután másnap minden a régi módon folyt tovább: a vita, a kongresszus egész szervezése. Ügy érzem, megtört a reformszárny lendülete. Itt vált igazán nyilvánvalóvá, hogy ez nem egységes csoport. A vasára platformok, de a kongresszus méginkább az. Tiltakozott az ellen, hogy a platformokhoz nem csatlakozott küldöttek immár fél napja semmit sem tudnak a személyi jelölésekről. Javasolta: kerüljön a kongresszus elé a platformok által javasolt személyek neve, s egyénenkénti szimpátiaszavazással döntsenek a küldöttek airról, hogy fölkerüljenek-e a nevek a jelölőlistára. Az ülés elnöke azonban úgy vélte: e javaslattal, illetve annak megszavaztatá- sával csaik zavart okoznának, s inkább ebédszünetet rendelt el. A nyugat' hírügynökségek általában tényszerűen számoltak be arról, hogy az MSZP -kongresszusán a küldöttek elfogadják a párt alapszabályát és programját. Ismertették a c! okumentu- mok általuk legfontosabbnak ítélt megállapításait. Valamennyi tudósítás kiemelte: a Magyar S?.-°cialis- ta Párt a „demoíjratikus szocializmus fokozató^ és békés átmenettel történő elérését,” tűzte,ki legfőbb célként. „Magyar-ország többpártrendszerű alkotmányos állam lesz, ahol a hatalom forrása a nép szabad választásokon kinyilvánított akarata” — idézi a Reuter és az AFP hírügynökség az? elfogadott dokumentumot. nap délutáni reformszövetségi ülésen még. Pozsgay Imre is azt mondta, hogy együtt kell maradni. („Luther Márton sem tudta volna a reformációt megcsinálni a volt katolikusok nélkül.”) Horn Gyula arra figyelmeztetett, hogy több kompromisszumba már nem lehet belemenni. S lám, a következő kompromisszumba mégis belmentünk. Az első nagy szakítópróbának a munkahelyi szerveződésről szóló vita bizonyult, ahol Nyers Rezső amellett érvelt, hogy a kongresszus ne korlátozza a munkahelyi szerveződés jogát. A többség így szavazott, míg többek között Pozsgay Imre és Németh Miklós a 107.,nem-mel szavazó között volt. Kár, hogy a döntés előtt Valamelyikük nem fejtette ki ellenvéleményét. A kongresszus divatos szava lett a szakítópróba. Vo- nyó Gyula somogyi küldött is ezt használta benyomásai összegzésekor. — Élesebb harcra számíAz MSZP programnyilatkozata leszögezi, hogy a párt mindenekelőtt elhatárolja magát a sztálinizmus és a neosztálinizmus valamennyi változatától. Következetesen megőrzi azonban a szocialista és- a kommunista mozgalom azon eszméit és értékeit, mint az emberi szabadság kiteljesedését, az alulról szerveződő társadalmi közakarat érvényesítését és az önkormányzatot, az igazi kollektivitást, a társadalmi szolidaritást és az igazságosságot, az esély- egyenlőséget és a szociális biztonságot. A párt célja a demokratikus szocializmus, amelyet békés, népi demokratikus úton a társadalom és a gazdaság működőképességét fenntartva kívánja elérni. A program célul tűzi ki a demokratikus szocializmus politikai intézményrendszer rének megteremtését. Ennek jellemzői: a demokratikus jogállam, a közvetlen demokrácia intézményei, a kiegyensúlyozott hatalom- megosztás a különféle szervezetek és a hatalmi központok között, a szabadon választott, a főhatalmat gyakorló és a népszuverehitást képviselő felelős parlament, a hatalmi ágak egyensúlyát megtartó köztársasági elnök és a parlamentnek felelős kormány, önálló hatalmi ágként megjelenő igazságszolgáltatás, az állampolgári szabadság, a politikai szándékok kifejeződését szolgáló többpártrendszer, a különféle politikai szervezetek és irányzatok szabad versengése, önálló szociális érdek- képviseletek és szakmai érdekszervezetek, alkotmányos biztosítékok az ország valamennyi kisebbsége védelmére. Az MSZP gazdaságpolitikai céljaként a piacgazdaság kiépítését tűzi ki. Ennek egyik feltétele, hogy az alkotmány is garantálja a különböző tulajdonformák (köztük a külföldi tulajdon) gazdasági jogegyenlőségét és a tulajdoni biztonságát. A program leszögezi, hogy a törvény adta lehetőségek közií vagyongyarapodás nem sérti m.ások állampolgári jogait, s rjem jelent visszatérést a Kapitalizmushoz. A piacgazda-ság kiépítésének tottam, az új part megalakítása előtt, és végül valahogy úgy éreztemnem is küzdöttünk csak győztünk. Megalakult az új1 párt s most egymást követ. !k a szakítópróbát jelentő vitatémák: a munkahelyi -szerveződés, a pártvagyon sorsa vagy a személyi kérdetek. Talán, jobb lett volna előtíeh tisztázni mindezt, és utána pártot teremteni. Tegnap reggel Tóth István csurgói küldött is némi szorongással érkezett a kongresszusi terembe. Azután az első szünetben visz- szatért a bizakodása. — Reggel úgy éreztem, hogy két napja megalakítottunk egy új pártot, és ez a párt már nem is ugyanaz. Az este úgy tűnt, levegőben lóg a szakadás. Most ismét megkönnyebbülést érzek, hiszen elfogadta a kongresszus az általam is korszerűnek tartott alapszabályt és programnyilatkozatot. Pozsgay Imre szavaiból most azt hallottam ki, hogy a vezetők értelmes kompromisszumot kötöttek. feltétele a tulajdonreform. Ennek keretében sor kerül az állami tulajdon társadalmasítására. Az állam kezében összpontosuló vállalkozói vagyon törvényekkel szabályozott és társadalmilag ellenőrzött módon kerüljön új tulajdonosaihoz — szögezi le a program. Meg kell akadályozni a nemzeti vagyon elherdálását, a vagyon rövid távú, munkavállalói érdekek alapján történő felélését és a menedzseri hatalommal való visszaélést. A párt célja olyan jövedelemelosztás kialakítása, amely hatékonyan ^ösztönzi a teljesítményeket, ugyanakkor biztonságosabbá válik a megélhetés. A jövedelemformák között a munkabér mellett megjelenik a tőke haszna, a vállalkozói nyereség, az innováció jutalma, az ügynöki és a közvetítői díj is. E jövedelmek jogosságát is elismeri az MSZP. A szociálpolitika alapvető feladata a szélsőséges életszínvonal-különbségek mérséklése. Hatékony szociálpolitikával is el kell kerülni a tömeges munkanél- külséget. Munkahelyteremtő gazdasági stratégiával oktatási, átképzési programokkal, vállalkozásélénkítéssel, a külföldi munkavállalási lehetőségek kitágításával a lehető legkisebbre kell szorítani a munkanélküliek számát. A párt eltökélte, hogy aktívan fellép a szegénységet újratermelő gazdasági és társadalmi feltételek megváltoztatásáért. A program a párt jellegéről . a következőket állapítja meg: az MSZP a többi párttal alkotmányosan versengő, platformok szövetségeként működő, modern szocialista politikai mozgalomként kíván tevékenykedni. Baloldali szocialista párt, amely a szocialista és kommunista alapértékek szintézisére törekszik. A nép pártja, mivel a társadalom túlnyomó többsége — mindenekelőtt a munkájukból élő fizikai és szellemi dolgozók érdekeit képviseli. A reformok pártja is, mivel a strukturális reformokra és a demokráciára való békés átmenetre összpontosítja erőfeszítéseit. Az MSZP a nemzet pártjának és demokratikus pártnak — küldött: — A heves viták a reformszárnyat is szétzilálták, és szélsőséges álláspontok csaptak össze e szövetségen belül is. Túl sok időt töltöttünk el részletkérdések vitatásával1, míg egyes, a párttagság egészét foglalkoztató kulcskérdésekről’ csak ma lesz szó. Pedig már csa;k fél nap van. A kongresszus másik divatos kifejezése a suttogó propaganda volt; ebben Vádlóban nem volt hiány. Tegnap is nagyrészt a folyosón és a különtermekben zajlott a kongresszus. A küldöttek, akik a folyosón foly ■ tatták rögtönzött csoportvi - tákat, nem tudták, mi zajlik bent, így három, merőben eltérő lista járt kézről kézre a leendő pártelnökség összetételéről. Terjedtek a vezetők konfliktusairól szóló mendemondák és vélelmek. Ezt elégelte meg Vitányi Iván, a Reformszövetség küldötte; nagy tapssal fogadott javaslatában felszólította a mendefnondáka tagság pártjának — deklarálja magát. A programnyilatkozat végül leszögezi: az MSZP független Magyarországot akar. Támogatni kívánja azokat a külpolitikai törekvéseket, amelyek már eddig is növelték Magyarország nemzetközi tekintélyét. Magyar- ország nemzeti érdeke volt és marad a Szovjetunióhoz fűződő zavartalan és kiegyensúlyozott viszony. A programnyilatkozat megfogalmazza: „Törekvéseink hasonlósága táplálja azt a reményt, hogy kapcsolataink a társadalmi berendezkedésüket szabadon megválasztó országok önknétes és egyenjogú együttműködésévé fejlődnek.” Az MSZP arra törekszik, hogy a ma még létező szövetségi rendszerek viszonyát a szembenállás helyett a közeledés jellemezze. Magyarország a Varsói Szerződés tagjaként is önállóan, kezdeményezően kívánja előmozdítani a tömbök megegyezéseit, a bizalom elmélyítését. A párt támogatja azt a gondolatot, hogy minden külföldi haderő távozzék az európai államok területéről, s a leszerelési folyamat részeként vonják ki a Magyarországon állomásozó szovjet csapatokat is. A párt őszintén kívánja a Duna menti népek összefogását, a kapcsolatok javítását és elmélyítését. A Magyar Szocialista Párt világnézeti korlátok nélkül kész együttműködni minden demokratikus, Európa jövőjéért felelősséget érző politikai erővel, elsősorban a reformok mellett elkötelezett kommunista, szocialista, szociáldemokrata és más baloldali irányzatokkal, az új típusú környezetvédő, ifjúsági, béke- és nőmozgalmakkal. Az MSZP meg kívánja őrizni sokrétű kapcsolatait a nemzetközi kommunista mozgalom pártjaival, keresi az együttműködés lehetséges területeit a polgári politikai erőkkel is. Megkülönböztetett érdeklődést tanúsít a szociáldemokrata tapasztalatok iránt, melyet a közös hagyományok táplálnak — állapítja meg egyebek között a dokumentum. (MTI) ban leggyakrabban szereplő vezetőket, hogy a személyi döntést megelőzően valljanak színt vezetőtársaikkal yaló viszonyukról. A hétfői újságban Németh Miklós már reagált a kormányválságról terjesztett híresztelésekre. Pásztohy András, a somogyi ország- gyűlési képviselőcsoport vezetője, aki meghívottként vett részt a kongresszuson, Medgyessy Pétert kérdezte egy, az ő nyilatkozatából kiindult pletykáról .. . „Semmi olyat nem állítottam — így a miniszterelnök-helyettes —, hogy a riöäCfcterek azt fontolgatnák, tagjai Tégytenek-e az új pártnak. Én csak azt mondtam, hogy véleményem szerint már túl sok a kompromisszum, s ez azt az érzést keltheti, hogy már me- gintesaik a címke változott.” Amikor ezt a tudósítást diktálom — hétfőn, késő délután —, a kongresszus zárt ülésen tárgyal a személyi kérdésekről, és még kétséges, hogy a küldöttek akár éjszakába nyúlóan is be tudják-e fejezni a munkát. Bíró Ferenc A kongresszus világvisszhangja Szakítópróbák és a suttogó propaganda Dr. Toldi János somogyi
