Somogyi Néplap, 1989. október (45. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-10 / 240. szám
2 Somogyi Néplap 1989. október 10., kedd Befejezte tanácskozását az MSZP alapító kongresszusa Az utolsó nap határozatai A szünetben: Kulcsár Kálmán, Németh Miklós, Medgyessy Péter és Hütter Csaba A fellebbviteli bizottság jelentése A Magyar Szocialista Párt kongresszusa hétfői munkanapját is ügyrendi javaslattal kezdte, amely azt kívánta elősegíteni, hogy a tanácskozást még aznap befejezhessék. Mivel a kongresz- szus az elfogadott menetrendjéhez képest jelentős időhátrányba került, a megyei küldöttcsoportok vezetői azt javasolták: az alapszabály és a programnyilatkozat után már csak azokat a kérdéseket vitassák meg, amelyekeben a döntést, az állásfoglalást a kongresszus a legfontosabbnak ítéli, a többit utalják át a párt újonnan létrehozandó vezető testületéinek hatáskörébe. Egyben azt is kérték a platformoktól: a személyi kérdésekkel kapcsolatban tájékoztassák a küldötteket, hogy milyen megegyezés, milyen politkai megfontolások alapján állítják össze a vezető posztokra jelöltek listáját. A tárgyalásra javasolt egyéb kérdések közül a legnagyobb vitát a munkásőrség okozta, Egyesek szerint a munkásőrség létéről vagy megszüntetéséről nem feladata dönteni a kongresz- szusnak, hiszen a szervezetről- az MSZMP lemondott, igy azt az új párt nem is örökölhette meg, illetve ez a kérdés már amúgy is a kormány hatáskörébe tartó* zik. Mások szerint viszont tisztességtelen lenne ezt a feladatot a kormányra áthárítani; de a kongresszus ne határozzon, hanem csak javasolja a munkásőrség tagjainak, hogy Ők maguk szüntessék meg testületüket. A küldöttek végül is úgy szavaztak, hogy a munkásőrség kérdésében szükségesnek ítélik a kongresszus állásfoglalását, Ugyancsak megvitatásra fogadták el a pártvagyon, valamint október 23-a mint a nemzeti megbékélés napja megítélésének a kérdését; nem tartották szükségesnek viszont az önkormányzatoknak, a párt és a szakszervezetek viszonyának, illetve a tulajdonreformnak a külön megtárgyalását, Szavazás döntött arról Is, hogy — egy indítvánnyal ellentétben —* nem térnek vissza arra: mit ajánl a párt munkahelyi jelenlétét illetően a tagságnak és az Országgyűlésnek az MSZP. Döntöttek az MSZP választási szabályzatáról is. Az elfogadott dokumentum szerint a párttag a választás jogával abban a politikai közösségben élhet, ahová szervezetileg tartozik. Minden párttag bármely tisztségre megválaszható. Am kivételek is akadnak; így az elnökségi tag nem lehet a választmány tagja. A fegyveres erők és a rendőrség hivatásos állományú tagjai a párt országos és területi szerveiben, illetve a rendőrség hivatásos állományú tagjai a szolgálati helyük szerinti közigazgatási egység területén működő pártszervekben vezetői tisztséget csak a majdani párttörvény szabályozásával összhangban tölthetnek be. A párt tisztségviselője csak magyal állampolgár lehet. Ugyancsak elfogadták a küldöttek a párt tagdíjfizetési szabályzatát. Ez előírja: a párttagdíj havi összege a párttag és az alapszervezete közötti megállapodástól függően 50-től 150 forint lehet. Az 5000 forint alatti nettó jövedelemmel rendelkezők havi tagdíja 50 forint. A párttagok azonban ennél nagyobb összegű tag- díjfizetésre is vállalkozhatnak. A pártalkotményt elfogadó döntés után Papp Öébor Baranya megyei küldött bejelentette, hogy — mér az alapszabály adta lehetőséggel élve — a vidéki munkástagozatok és a kongresz- szus munkásküldöttei lét, rehozták a munkástagozatok koordinációs bizottságát, Mint mondotta: céljuk, hogy az azonos élethelyzetü fizikai dolgozók, valamint a velük szimpatizáló párttagok számára — alapszervezeti hovatartozás nélkül — politlzálésl lehetőséget és fórumot teremteni, Ezek után Pozsgay Imre adott tájékoztatót a programnyilatkozattal kapcsolatos módosításokról. Illetőleg a határozathozatal mi, kéntjéről. A küldöttek a történelmi utunkról szóló dokumentumot tudomásul vették, s mivel a programnyilatkozat alapkoncepciójától eltérő vé= lemény nem merült föl, igy a kongresszus elfogadta a Magyar Szocialista Párt programnyilatkozatát .s. Egyúttal felhatalmazta az elnökséget az apróbb szöveg módosítások elvégzésére. A dokumentumok elfogadását követően — a munkarendtől eltérően nem személyi kérdésekkel folytatta munkáját a Magyar Szocialista Párt kongresszusa. Bejelentések következtek; arról tájékoztatták a küldötteket, hogy a Platform az MSZiMP- ért csoport feloszlott, valamint az 54 önálló kisiparos és vállalkozói alapszferve- zetet tömörítő szerveződés az alapszabály elfogadásával hivatalosan vállalkozói tagozatként; a Vidék Esélyegyenlőségéért, valamint az Ag- rár- és Élelmiszergazdasági Platform pedig — egyesülve — Vidék Agrár-élelmiszeripari Platformként működik a továbbiakban. Ezután a küldöttek többsége (741) úgy döntött, hogy az új párt vezető szerveinek tisztségviselőit zárt ülésen választják meg. A szavazás során a döntéssel 426-an nem értettek egyet, 22-en tartózkodtak. Ezt követően Vitányi Iván ügyrendi javaslatot tett, Mivel a küldöttek arról érte, sültek — mondotta —hogy Nyers Rezső, Pozsgay Imre, Horn Gyula, Németh Miklós között „színfalak mögötti tárgyalások folynak", sőt egyesek szerint bizonyos ellentétek Is fölmerültek, ezért szükségesnek látta e híresztelések tisztázását. Azt kérte: a személyi döntések meghozatala előtt az érintettek a küldöttek előtt számoljanak be megbeszéléseik lényegéről, A kongresszus a javasla* tot elfogadta; erre a tájékoztatásra a zárt ülésen került sor, Balogh Sándor, a fellebbviteli bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy a fellebbvl- tell bizottság Ilyen nehéz helyzetben még soha nem volt, hiszen a testületet még az MSZMP kongresszusa erősítette meg, s most a Magyar Szocialista Párt kongresszusa határoz beszámolójáról. Balogh Sándor elmondta, hogy a testület összegezte a kongreszushoz érkezett kérelmeket. Eszerint 99-en kérték sérelmeik orvoslását, 59-en föllebbeztek pártfegyelmi ügyükben, 34-en párttagságuk keltének módosítását kérték, ketten párttestületi döntés felütbl- rálatát igényelték, s érkezett ttégy olyan ügy is, amely nem tartozik a bizottság hatáskörébe. A bizottság 82 Ügyet vizsgált meg, 80 esetben tudott állást foglalni, s javasolta, hogy a többi 19 kérelmező ügyét utalják a megválasztandó . Országos Egyeztető Bizottság hatáskörébe, A bizottság munkáját vezérlő alapelvekről szólva Balogh Sándor hangsúlyozta: a kongresszuson Is többször elhangzott, hogy az új párt csak tiszta, szinte makulátlan embereket vállalhat. A valóságban azonban Ilyenek nincsenek, A testületnek ezért minden ügyben mérlegelnie kellett a hibák súlyát és következményeit, a károkozás társadalmi-politikai hatásait, Ugyanazon súlyú, jellegű cselekmények esetében Is másként Ítélt meg a párttagság, Illetve a közvélemény a vezetőket és a beosztottakat. A múlt politikai hibáiért nem lehet egyformán felelőssé termi a döntéshozókat, a döntést közvetlenül előkészítőket és azokat, akik— bízva a pártvezetés döntéseiben — végrehajtották a határozatokat. Ez persze nem jelenti azt, hogy bárki is mentesülhetne a múltjával való szembenézés, a felelősség alól. A jelenlegi átmeneti helyzetben azonban több toleranciára, türelemre van szükség egymás iránt. Egy többpártrendszerű jogállamban a vezetőknek és a párttagoknak egyaránt ki kell állniuk az erkölcsi pró-, bát, A felélőseég kérdését nem szabad csak jogi és pártfegyelmi eszközökkel rendezni; a politikai konzekvenciákkal Is számolni kell — hangsúlyozta, Ami a pártfegyelmi döntésekkel kapcsolatos fellebbezéseket Illeti, a bizottság úgy találta, hogy a vizsgált ügyek mintegy felében az eljárás módja és a döntés is körültekintő, korrekt volt, A felülvizsgálat során figyelembe vette azt Is, hogy a pártfegyelmi ügyek elvá- laiszthatatlanok a mindenkori politikai viszonyoktól, amelyek befolyásolták a fegyelmi bizottságok és a KEB döntéseit, Ugyanakkor a feltebb vlt éli bizottság azt tapasztalta, hogy több esetben bürokratikus, elfogultságtól, személyi összefonódásoktól sem mentes, antlhumánus döntések Is születtek. Ezek felülvizsgálatát most javasolják a kongresszusnak. Az előadó számos konkrét példát is említett ennek alátámasztására, Külön kitért Bihari Mihály, Bíró Zoltán, Király Zoltán és Lengyel László sok tekintetben példa értékű ügyére. Hangoztatta, hogy kizáratá- suk különösen nagy kárt okozott a pártnak, rombolta tekintélyét. Az ügy tükrözi, hogy a politikai vitát miként terelték adminisztratív útra a szervezeti szabályzat megsértésével, Példája annak: miként taszított el a régi vezetés a párttól olyan embereket, akiknek a jobbítás szándékával voit bátorsága bírálni azt a politikát, amely válságba sodorta az országot és a pártot, (Szavait nagy taps fogadta a tetemben.) Balogh Sándor a pártnak a társadalomban elfoglalt ül helyére, funkciójára való tekintettel javasolta a kongresszusnak, hogy ne csak kérelemre, hanem intézményesen Is rendezzék az 1948 -=49-es tagrevízió során alaptalanul kizártak és az 1956 után jogtalanul elmarasztaltak ügyét. A fellebb(Folytatás a 3. oldalon) Dr. Gyenesei István kaposvári küldött: Szükség van a „megyegyűlésre" A már szokásossá vált napkezdö ügyrendi polémiát követően tovább folytatták tegnap reggel a részletes vitát a Magyar Szocialista Párt alapszabályáról. A küldöttek döntöttek arról, 1989. október 31-ig az alap- szervezeteket össze kell hívni. Aki az MSZMP alapszabályát és programnyilatkozatának alaptételeit elfogadja s azt aláírásával hitelesíti, az megerősíti elhatározását, hogy tagja a Magyar Szocialista Pártnak. Az alapszabály előírja, hogy az Országos Egyeztető Bizottság vizsgálja felül az MSZMP 1989. október 7-én érvényes testületi döntéseit. Mindazokat, amelyek összeegyeztethetetlenek a Magyar Szocialista Párt alapszabályával, helyezze hatályon kívül. A párt szimbólumairól a kongresszus dönt, de első alkalommal, ideiglenes jelleggel erről az országos választmány hoz határozat. A vitában elhangzott javaslat szerint a küldöttek egy része a vörös szegfűt ajánlja pártjelképnek. A tételes vita után az alapszabályt a küldöttek a már megszavazott módosításokkal együtt nagy többséggel elfogadták. — Itt a teremben is örvendetesen növekvő figyelmet kapnak az önkormányzatok — mondta dr. Gyenesei István kaposvári küldött. — Azok az önkormányzatok, amelyek a magyar vidék jövője szempontjából alapvetően, s a társadalom számára stratégiai jelentőséggel bírnak. Magyar vidéket mondtam, s nem, mint sokan, vidéki Magyarországot: úgy gondolom, ez utóbbi kifejezésben van valami lekezelő. A magyar vidék szópárosítás — legalább szó- használatában — méltó helyére, a főváros mellé, s nem alá helyezni a társadalom arra rég rászolgált 80 százalékát. Tehetjük ezt úgy, hogy közben nem gerjesztünk űjabb szükségtelen ellentéteket. Az új párt, az MSZP remélhetőleg nem válik állampárttá. Ez a tény, és a többpártrendszer létrejötte az önkormányzatok szerepének feltétlen felértékelődéséhez vezet. Az autonómiák létrehozása egyébként társadalmunk létérdeke. A ma közkézen forgó önkormányzati koncepció megítélésem szerint több, mint a modellváltás: a rendszerváltás része. Mert megteremti a lehetőséget az új magyar demokratikus rendszer alapjának: az autonómiának. Azzal kell számolni, hogy a jövőben a politikai küzdelmek színterévé is a helyi képviselőtestületek és a „megyegyűlések” válnak a parlament és a sajtó mellett. Óvok azonban mindenkit attól, hogy a helyi önkormányzatok létrehozása egy direkt eszközöket is magában hordozó kampány eredménye legyen, mert az a társadalom ato- mizálásához, a közigazgatás széteséséhez vezetne. Az államigazgatás rendszerének (s nem gyakorlatának megóvása egyetemes politikai érdekünk. Ennek hiányában elveszíthetjük a békés átmenet egyetlen megmaradt elemét. S ráadásul egy XXI. századba mutató szellemiséget kényszerítenénk be a XIX. századbéli infrastruktúrába. Mert fogadjuk el: a túlcentralizált, egyszerre osztogató s a vidéki településeket a szükséges forrásoktól ugyanakkor megfosztó hatalom nehéz helyzetbe hozta a magyar falut. Régi igazság — hangsúlyozta ezután —, hogy minden mindennel összefügg, s így nem lehet elválasztani! az önkormányzati törvény létrehozását, többek között a készülő államháztartási és tulajdonitörvénytől sem. Hiszen a tulajdontörvény nélkül nem lesz önkormányzati tulajdon sem, s enélkül viszont nincs működő önkormányzat. Így kerülhetne többek közöt az állami tulajdonban levő föld, erdő, legelő a helyi képviselőtestületek jogos tulajdonába. De a pártvagyonnak az a része is, amely nem származtatható a tagdíjból, kerüljön szintén önkormányzati tulajdonba. S a választások után az eredménytől függően, meghatározott időre vehessék azt bérbe a többi pártok is. Ezt nem csupán a tisztesség diktálja, hanem az oly nagyon áhított bizalmat is növelheti. — Nekünk önkormányzatbarát társadalomra, s bármennyire is meglepő, kimondom : önkormányzatbarát megyére szükségünk lesz a jövőben is. Olyanra, amelyik nem felfelé,- hanem lefelé szolgál. De meg kell teremteni annak garanciáit, hogy a megyei hatalomkoncepció többé ne kísérthessen. Meggyőződésem : szükség van választott „megyegyűlésre”. Olyanra, amely nem szól bele az önkormányzatok belügyelbe, de igény esetén segíti működésüket. Dönt a még sokáig meglevő térségi kérdésekben; és az igények szerint közvetíti a kormány felé a területi érdekeket. Olyan kérdésekben, amelyekben ezt nem tudja helyettesíteni a helyi önkormányzatok szövetsége. Javasolta: a kongresszus igényelje a megyei szerepkör megváltoztatását. De ne kövesse a sokat bírált állampárt példáját, ezért a helyi önkormányzatok helyett a társadalmi vita előtt ne döntsön abban, ami nem a kompetenciája. Ez a döntés maradjon meg azoknak, akik annak meghozatalára hivatottak. Abban foglaljon csak állást a kongresszus, s ez sem kevés, hogy alakuljon és szélesedjen ki a magyar önkormányzati rendszer, s teremtődjön meg az ehhez szükséges feltétel- rendszer.
