Somogyi Néplap, 1989. október (45. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-09 / 239. szám
1989. október 9., hétfő Somogyi Néplap 3 Tanácskozik a Magyar Szocialista Párt alapító kongresszusa (Folytatás a 2. oldalról) dók. mélyek árán idáig elérhetünk. Karakteresebben kellene megfogalmazni az út nehézségeit, ebben a programbani. Szólt az „elveszett” ifjúságról: — Az utcán levő pályakezdő fiataloknak — mondta — munkahelyeket ígér ez a program, csakhogy ezeknek megteremtésében ma kevéssé hihetünk. Ezért más megoldást kell keresni; én ezt a lehetőséget a munkanélküli segély állampolgári jogon való biztosításában látom. Javaslom küldöltt-társaám nevében is. hogy a kongresszus forduljon a párt tagjaihoz, leendő tagjaihoz, személyes hangon szólítva meg őket. kérje a csatlakozásukat. Lassú István javasolta azt is, hogy a kongresszus újítsa meg a párt szimbólum- rendszerét. Külső feltételek A programnyilatkozatról folytatott vitában kért szót Kótai Géza, aki az MSZP megalakulása és a nemzetközi környezet összefüggéseit elemezte. Kifejezte meggyőződését: a „nagy vállalkozás kudarcához vezetne”, ha a külső feltételeket figyelmen kívül hagynák. Hazánk nem feledkezhet meg lehetőségeiről, csak mozgásterének józan mérlegelésével szavatolhatja a demokratikus átalakulás külső feltételeit. Mint mondotta, nem áltathatjuk magunkat azzal, hogy nemzetközi feltételrendszerünk alapvetően kedvező, s azzal sem béníthatjuk meg reformlendületünket, hogy közvetlen kör- nyézetünkben barátságtalan, sőt ellenséges erők kísérelnek meg próbálkozásainknak, változtatásainknak gáncsot vetni. A szocialista világban folyamatos polarizálódás megy végbe. A magyar demokratikus átalakítás nem kerülhet közös nevezőre egyes rendőrállamokkal, illetve olyan országokkal, amelyek ma is két évtized lidércnyomásaival küszködnek, vagy emberkereskedelemnek minősítik a magyar kormány humanitárius lépéseit. Kótai Géza hangoztatta: senkivel^ nem keressük a konfliktust, ellenkezőleg, a hangsúlyt, a kölcsönös érdekeltségre helyezzük. Elemi érdekünk — mondta —, hogy elejét vegyük az elszigetelésünkre, a beavatkozásra irányuló kísérleteknek. Létérdekünk az is, hogy kezdeményezzük a reformerők nemzetközi koalícióját. A szovjet, a magyar, a lengyel és a jugoszláv érdekek e tekintetben nyilvánvalóan közösek. Megítélése szerint rendkívüli jelentősége van a gorbacsovl politika sikerének, Nemzeti érdekünk, hogy mindenkor egyenjogú, baráti viszonyt ápoljunk a Szovjetunióval. A magyarországi változásokat a nyugati országok közvéleménye, felelős kormányzati körei és más, mértékadó politikai erők rokon- szenvvel fogadják — mondta a továbbiakban. Ugyanakkor a tőke habozik, s olyanok is vannak, akik egyenesen a kudarcunkat kívánják. Végezetül rámutatott: a párt megújulási szándékát bizonyítja, hogy már állampártként elindította a külpolitika reformját, legalább öt-hat esztendővel ezelőtt, s olyan, a nemzetérdeket határozottan képviselő külpolitikai vonalat dolgozott ki, amely a közmegegyezés máig egyetlen épen maradt eleme. Meggyőződése szerint az MSZP egy új kiegyezés alapjának is szilárd része lehet. A vidék felemelkedéséért NYILATKOZATOK A programnyilatkozat vitájában, a felszólalásokban, ha nem is élesen, de bizonyos véleménykülönbségek felszínre kerültek. Éppen az igazi konfrontációt hiányolta Huszár Tibor budapesti küldött, aki szerint azok az ellentétes nézetek, amelyek a korábbi vitákon tapasztalhatók voltak, a kongresszusi eszmecserén eddig még nem kerültek felszínre. A párttagságon belül nagyon markáns törésvonalak alakultak ki olyan kérdésekben, mint a többpártrendszer, a demokratikus centralizmus, az 1956-os események megítélése, a modellváltás vagy rendszerváltás ügye. Az ország jelenlegi körülményei között azonban egyáltalán nem mindegy, hogy a párt kongresz- szusán létrejövő egység mennyire valóságos. A Kínában történtek arra figyelmeztetnek: olyan emberek, akik egyértelműen a reform híveinek vallották magukat, kiélezett válsághelyzetben inkább a visszarendezést választották. Ezért nagy szükség lenne arra, hogy sikerüljön tisztázni: ki milyen mértékben azonosul az új párt programjával. Huszár Tibor emlékeztetett arra is: néhány nappal ezelőtt egy felelős magyar pártvezető a moszkvai televízióban a párt programtervezete alapján olyan képet alakított ki, hogy Magyarországon jelentős jobbratoló- dás megy végbe. Ennek a vezetőnek mindenképpen kötelessége lett volna a kongresszuson megindokolni, miért alakult ki ilyen véleménye a pártprogramról. Egy másik felelős, aki éveken keresztül irányította a magyar ideológiai életet, szombaton a párt jellegéről kialakított dokumentum vitája során több rövid felszólalásában egyebek között belebocsátkozott abba a vitába: ki a reformkommunista. Mivel ebben a kérdésben az illetőnek igazán lenne mit tisztáznia, ezért Huszár Tibor azt várta, hogy vasárnap bővebben is kifejti: 1972—73-ban miért konfrontálódott a reformmal. Hangsúlyozta: ha ezek az ügyek tisztázatlanok maradnak, a pártnak sem a választásokon, sem a kiéleződő szociális harcok időszakában nem lesz kellő hitele. Böjthe András Komárom megyei küldött azt vetette fel, hogy a programból nem olvasható ki egyértelműen, mivel és miért kíván szakítani a párt. A programnyilatkozatnak is biztonyítania kell, hogy ez a párt más párt lesz, nem egyszerűen névváltoztatásról van szó — mutatott rá több más küldött. A hozzászólásokban nagy hangsúlyt kapott: a pártnak vállalnia kell a vidék problémáit, mindent meg kell tenni a vidéki települések felzárkóztatásáért, fejlődésükhöz az esélyegyenlőség biztosításáért. Egyesek szerint a programtervezetben leírtak még mindig a segélyezés, a gyámkodás felfogását képviselik. A vidék gondjainak megoldásával összefüggésben többen kiemelték az önkormányzatok jelentőségét. Hámori Csaba szerint a tanácsi kezelésű vagyont kellene átadni a városok, községek tulajdonába, illetve az állami tulajdon egy része kerülhetne át az ön- kormányzatok tulajdonába vagyonkezelő részvénytársaságok közvetítésével. A késő délutáni órákra lanyhult a vitaszellem: néhány küldött felszólalása nem igazán a programnyilatkozathoz kapcsolódott; az előre megírt beszédek hangvétele, tematikája korábbi kongresszusokra emlékeztetett. Volt, aki a foglalkoztatási problémákról, más a társadalombiztosítás jövőjéről beszélt. A nyugdíjasok véleményét tolmácsoló küldött a sokakat irritáló, meg nem érdemelt nagyságrendű nyugdíjak ellen lépett fel. Ugyanakkor többen gazdagították érdemi, új szempontokkal a programtervezet vitáját. Egy budapesti küldöttnő úgy fogalmazott, hogy a pártnak még csak a lelkiismerete szólalt meg az ifjúsággal kapcsolatban. Az esti órákban a XIII. kerület küldötteként felszólaló Baratás János véleménye szerint a program- nyilatkozatban vázolt legfontosabb stratégiai kérdésekben egyértelmű állás- foglalásra van szükség. Az új párt létrehozásának pillanatában világosabbá, konkrétabbá, szellemi értelemben radikálisabbá kell tenni a programot, megfogalmazva, hogy az ország, a nemzet előrehaladását egy baloldali szocialista párt segítheti. Az általános programvitát az esti órákban zárták le. Konzultáció — Sárdi Árpád és dr. Gyenesei István Vita az alapszabály-tervezetről Az esti órákra a szerkesztőbizottság elkészült a Magyar Szocialista Párt alapszabály-tervezetének módosító, kiegészítő munkálataival, így a kongresszus a programnyilatkozat általános vitáját megszakítva, hozzáfogott a pártélet e fontos dokumentumának részletes vitájához. Fejti György, a dokumentum előkészítésével megbízott munkacsoport vezetője hangoztatta: az új párt „alkotmányának” kimunkálására kell vállalkozniuk a küldötteknek. Fejti György hangsúlyozta: egyetértés alakult ki abban, hogy a/ alapszabálynak elveiben következetesnek és szilárdnak kell lennie, ugyanakkor az alkalmazott szervezeti megoldásaiban rugalmasságot kell tanúsítania. Az alapszabálynak következetességet kell mutatnia az önkéntesség elvének érvényre juttatásában, a lelkiismereti, véleménynyilvánítási, cselekvési szabadság, a pártdemokrácia, a tolerancia érvényesítésében. Lapzarta Este 11 óra előtt néhány perccel a kongresszus felfüggesztette az alapszabálytervezet részletekbe menő, hosszan tartó vitáját és berekesztette a vasárnapi munkát. Hétfőn a küldöttek az alapszabály-tervezet feletti vitával folytatják tevékenységüket. Ribánszki Róbert sajtóértekezlete A Marxista Egységplatform felhívja a párttagságot: ne hagyja el az MSZMP-t, ne hagyja szétverni a pártot — jelentette ki Ribánszki Róbert, a platform elnöke vasárnap este a kongresszusi sajtóközpontban. Ribánszki Róbert összegezte a platform véleményét az új párt megalakításáról. Eszerint a szombaton történteket nagy visszalépésként értékelik a magyar forradalmi és munkásmozgalom történetében. Véleménye szerint az új párt létrehozását megszavazó küldöttek ’ nem vették figyelembe a 700 ezer párttag véleményét. Az MSZMP megszüntetését nagy és veszélyes döntésnek nevezte; e kérdésben véleménye szerint pártszavazást kellett volna tartani. A kommunista mozgalom történetében még nem volt olyan párt, amely maga adta volna fel hatalmát. Szerveződésük is el kívánja határolni magát a múlt hibáitól, bűneitől és támogatják az MSZMP józan, realista módon történő megújulását. Ribánszki Róbert kifejezte azt a reményét, hogy a párt tagságának több mint a fele az MSZMP megőrzése mellett fog dönteni. Grósz Károly nem vállal vezetői tisztséget Az esti órákban kezdődött plenáris ülés első perceiben — a Pátria terem bejárata előtt — Grósz Károly véleményét kérdezték a tanácskozásról a hazai és nemzetközi sajtó képviselői. A rögtönzött sajtókonferencián Grósz Károly arról beszélt, hogy a kongresszus olyan döntést hozott, amely számára nem elfogadható. A kétségek eloszlatására közölte, hogy az MSZP-nek nem kíván tagja lenni, s nem akar új pártot sem alakítani, de — mint mondta — meg fogja találni a maga pártját. Egy kérdésre válaszolva úgy fogalmazott, hogy a párt szerinte várhatóan egyben marad, az egységért azonban nagy árat fog fizetni, s ezt ő személy szerint nem tudja elfogadni. Azzal a kérdéssel kapcsolatban, miszerint a párt baloldali szárnya kiválna, s új marxista-lenn,inista pártot hozna létre, Grósz Károly nem bocsátkozott jóslásokba. Hangoztatta viszont, hogy egy olyan baloldali orientációjú mozgalomra, amely marxista szellemi értékeket hordoz, szükség lenne a magyar politikai palettán. Mint mondta: nem ismeri miként vélekednek a szocialista országok testvérpártjai a párt kongresszusáról, s elvi megfontolásból nem is kéri véleményüket. A kongresszus ugyanis a párt belügye, a kérdéseket a magyar pártnak kell elrendeznie. Grósz Károly megerősítette, hogy semmiféle vezetői tevékenységet nem akar folytatni a jövőben, ám a politikai közéletben jelen kíván lenni. Számára csak az vezetés elfogadható, amely garanciát ad arra, hogy az MSZP baloldali, demokratikus mozgalomként működik. A párt vagyonát érintő kérdésre válaszolva kifejtette: a pártnak nincs vagyona, így azt el sem veszítheti. Használati joga van néhány épületre — az országban mintegy 1100-ra —, ez a jog azonban június óta a kormány által báftnelyik pillanatban megvonható. Megítélése szerint a vagyon körüli hisztéria politikai töltetű, nem gazdasági jellegű kérdés. Berecz János az MSZMP-ben marad „Hazánk történetében lezárult a Magyar Szocialista Munkáspárt nevével fémjelzett korszak. Ezzel az MSZMP mint pártállam története véget ért... A jogfolytonosságot fenntartva bejelenti a Magyar Szocialista Párt megalakulását..." — tartalmazza a kongresz- szus állásfoglalása. A kialakult helyzettel kapcsolatos véleményéről kérdezte az MTI munkatársa Berecz Jánost. az összefogás az MSZMP Megújításáért platform vezéralakját. A politikus emlékeztetett: a kongresszuson sokszor elhangzott, hogy a tagság pártja s alulról építkező legyen az MSZP. A pártfórum után megkezdődik a pártszavazás, amikor is minden párttagnak döntenie kell, hogy marad-e a Magyar Szocialista Munkáspártban vagy átlép a Magyar Szocialista Pártba. „Mi maradunk az MSZMP-ben, s remélem, a tagság jelentős része Is. A párttagok közül sokan nem tudják, hogy nem veszik fel őket az új pártba” — jelentette ki. Állítását azzal indokolta, hogy a Reformszövetség vasárnapi összejövetelén olyan jelzőt használtak a párt tagjainak bizonyos csoportjáról szólva, amely méltatlan, sőt megengedhetetlen. A továbbiakban utalt arra: tudomására jutott a Kádár János Társaság képviselőjének az MTI-hez eljuttatott vele, amelyben _ a társaság párttá alakulásáról tájékoztat, valamint arról, hogy a párt hajlandó kezet fogni a Berecz János vezette platform tagjaival. Berecz János megerősítette: változatlanul fenntartja azt az egyik korábbi nyilatkozatában elmondottakat, amely szerint nem tud semmilyen együttműködést elképzelni Antoniewicz Rolanddal. „Egy olyan ember, aki a koreai helyzetet és Kim ír Szent isteníti, ne vegye szájára Kádár János nevét” — jelenítette ki. Barabás János a tagsági viszonyról — A történelmi döntést követően — amely szerint új baloldali párt megalakulását mondta ki a kongresz- szus — a tanácskozás helyszínén és számos más fórumon kialakult beszélgetésen is többen úgy vélekedtek: nem jött létre markánsan radikális párt, s tagjai kö- zBtt lesznek olyanok, akik minden valószínűség szerint a hagyományos szellemben kívánnak majd politizálni. Erről Barabás János, a kongresszus szóvivőjeként úgy fogalmazott, hogy az alapvető kérdésekben döntött a pártfórum. Mégpedig abban, hogy az MSZMP beszüntette működését, s létrejött egy új párt, amely azonban a kongresszusi küldöttek révén nem zárta ki egy döntéssel magából a tagságot. Minden tagnak viszonylag rövid határidőn belül ki kell nyilvánítania, hogy elfogadja-e az új párt programját, alapszabályát. Ha ezt megteszi, akkor a tagsága folyamatos. Barabás János egyéni véleményeként hozzátette: szükségesnek látja, hogy legyen valamilyen szervezeti megoldás, ami hitelesíti: az új párt létrehozásának szándéka mögött messze nem a cégtábla átfestésének igénye húzódik meg csupán.
