Somogyi Néplap, 1989. október (45. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-05 / 235. szám
1989. október 5., criitörtök Somogyi Néplap Fenyves sorsa a közösség kezében van A „Jógi perpatvar a lakosság szavazataiért" című és szeptember 13-án megjelent íráshoz a következő tényeket akarom kapcsolni: Balatonfenyvesen az 1989. február 17-ei falugyűlésen Fonyód tanácselnöke — miután meggyőződött arról, hogy a megjelentek többsége az elszakadás—együtt- maradás kérdését eldöntendő helyi szavazást szereztne — megkérdezte: milyen módon szavazzunk? Szükségesnek tartja-e a falugyűlés, hogy a szavazásra jogosultak 75 százalékának az elválást kinyilvánító akarata legyen szükséges az elváláshoz, vagy megelégszenek-e a szavazásra jogosultak 50 százalékával és még egy személynek a szavazatával. A falugyűlés — éppen az MDF egyik tagjának felszólalására — úgy döntött, hogy az elválás kimondására elég a szavazásra jogosult lakosság 50 százalékának és még egy személynek az állásfoglalása. A tanácsülés ezt követően mondta ki március i-jérj az ezzel megegyező határozatát. A tanács tehát e témában precízen járt el. Az MDF helyi vezetőségének, jóval a megyei tanácson megtartott tárgyalás előtt alkalma volt meghallgatnia a Népességnyilvántartó Hivatal megbízottai- nak válaszát arról, hogy a rendelkezésükre álló technikával nem lehet naprakész állaptot produkálni. Észrevételeiket azonban a szavazólista kifüggesztésének ideje alatt módjuk lett volna megtenni és kijavíttatni a téves adatokat, még a helyi szavazás előtt. Én megértettem, ők nyilván nem, mert a felvilágosítás ellenére ugyanazt ismétlik minden fórumon, amelyről tudomást szereztem. A jogi perpatvarral kapcsolatban van még egy megjegyzésem: a lakosság jogos sérelmeit, panaszait nem az MDF, mint szervezet, hanem egy-két egyetértő, erre vállalkozó balatonfenyvesi lakos karolta fel és a panaszok orvoslása egyetlen útjának a nagyobb közösségből való kiválást tekintették. Ennek megfelelően gyűjtött aláírásokat. Azért a tettükért, hogy élére álltak egy tulajdonképpen jó szándékú mozgalomnak — amely sok igazságot napfényre hozott —, tisztelem őket. De felmerül a kérdés: utólag milyen alapon tulajdonítja magának ezt a munkát most az MDF? Amikor — 1988. április első napjaiban — kezembe került az aláírást gyűjtő ív szövege, az volt az első kérdésem: „A személyi, tárgyi, anyagi feltételeket végiggondoltátok?” A válasz nemleges volt. S még valami; a? 1496 szavazóképes lakosból 530 nyugdíjas, nagy részük kisnyugdíjas. Közülük már most közel százan állami támogatásra szorulnak, azért, hogy naponta egyszer főtt ételt ehessenek. Én 1955. április 1. óta — az 1968—1980 közötti időszakot kivéve — mindig aktívan részt vettem Balatonfenyvesen a közösségért végzett, díjazás nélküli munkákban. Jól ismerem a falu szellemét. Lakói nagyrészt — velem együtt — idetelepült emberek, vagy összevont területről származnak. Én Balatonfenyves jövőjének útját nem a végnélküli jogi vitákban látom. Többször bíráltam a fenyvesi tanács — mostanában, a megfelelő fórumokon a Fonyód Városi Tanács — vezetését is. A fonyódit főleg azért, mert az egyesítés óta a patyolattiszta, virágos település egyre elhanyagoltabb lett. Fenyves jövőjét azonban nem a „csakazértís” elválásban, hanem a helyi önkormányzat valós önállósításában látom és a nagyobb egység tisztességes szándékú, nem önző, nagyobb anyagi erejében. Azokat a csoportokat ismerem el, akik a település holnapjáért, jövőjéért, az adott körülmények és anyagi lehetőségek valós ismeretében, pontos és társadalmilag ellenőrzött számítások alapján készek — társadalmi munkában is felelősen és közösen dolgozni Balatonfenyves arányos fejlődéséért. A lakosság rossz hangulatának, elégedetlenségének valós alapja van; de érzelmi alapon, indulatoktól vezérelve nem juthatunk előbbre. Horváth J. Károly Balatonfenyves, Balaton-part 4. Magyar—amerikai együttműködési egyezmény Somogyi Ferenc külügy- minísztériumi államtitkár és Mark Palmer, az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövete szerdán a Külügyminisztériumban aláírta a Magyar Nép- köztársaság és az Amerikai Egyesült Államok kormánya közötti tudományos-műszaki együttműködési egyezményt. Ez elősegíti és támogatja a, két ország kormányzati szervezeinek, tudományos akadémiáinak és tudományos kutatóintézeteinek, egyetemeinek együttműködését az alaptudományok és az alkalmazott tudományok területén egyaránt. Lehetőségeket teremt közös kutatási projektekre, tanul- mányutakra, konferenciák és szimpóziumok tartására. Az egyezmény függeléke rendelkezéseket tartalmaz a megállapodás alapján megvalósuló szellemi tulajdonnak, és az ezekhez kapcsolódó jogoknak az oltalmáról. Motorvonatok exportra Cjjászerveseték a Oanz-Hunslet Vasúti Járműgyár Rt.-t, amely motorvonatokat és nyugat-európai igényeket is kielégítő városi villamosokat készít. Vezetői most többmillió forintos üzletről tárgyalnak: olyan roentőmozdony gyártásáról, amelyet # tervezett La Manche- csatorna alagút-útvonalán közlekedtetnének. Képünkön: a gyártó- csarnok. {MTI-fotó — Balaton József feiv.) MÉRNÖKKÉPZÉS PÉCSETT Egy híján 20 éve, 1970 nyarán egy nem mindennapi méretű építkezés körvonalai bontakoztak ki a Mecsek — belvárosra ereszkedő — délnyugati lankáin, a sörgyár és a szülészeti klinika közelében. Befejezéshez közeledtek a pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola oktatóbázisának épületei. Majd fölépült az intézmény impozáns, nyolcemeletes diákotthona és mentája is a közelben: elkészültek a műhelyépületek, s ezzel befejeződött Pécs hatodik felsőfokú oktatási intéményének letelepítése, meghonosítása a városban. Azóta, a csaknem két évtized alatt több ezer üzemmérnököt bocsátott szárnyra. Tíz szakon, építész, gépész és (1979-től) vízgazdálkodási üzemmérnököket. * * * A hazai mérnökképzés több évszázados hagyományai mellett a PMMF eddigi 19 tanéve szinte eltörpül. Jelentősége — országos kisugárzásban — mégsem elhanyagolható, különös tekintettel az utóbbi másfélkét évtized lakásépítési programjára,. az új lakótelepekre és más nagy beruházásokra. A korábbi időszakban, amíg az új pécsi főiskola meg nem valósult, a jogelődök töltötték be az intézmény funkcióit. A két közvetlen jogelőd, egy budapesti (építő- és építőanyag-ipari) és a pécsi (vegyipari gépészeti) felsőfokú technikum, amely a közelben, a Rókus utca egykori kaszárnyaépületeiben működött. A PMMF a két felsőfokú technikum összevonásával kezdte meg működését 1970 szeptember végén. (Megtartva a Rókus utcai épület-, illetve oktatási tömböket is), A hetvenes évek végén új tanterveket vezettek be. Ennek folyamányaképp 1979 január elsejével megszűntek a korábbi karok és tanszékek. Helyükbe összesen hét (szakmai) intézet lépett, kiegészülve a Bajai Vízgazdálkodási Intézettel. Jelenleg is ebben a struktúrában folyik az oktató-nevelő és kutatófejlesztő üzemmérnökképzés a Pollack Mihály Műszaki Főiskolán: 10-10 szakön, mind a nappali, mind a levelező tagozaton. A nappali tagozaton az épületgépészeti, az épületvillamosítási (felvonós ágazattal), a magasépítési, a mélyépítési, a műszaki informatika szakon s a két bajai: a vízellátási és csatornázási, valamint az álta- lános és mezőgazdasági vízgazdálkodási szakon hároméves; a pécsi középiskolai műszaki tanár szakon négyéves a képzési idő. (Részleteiben erről a főiskola tájékoztatója ad információkat mindkét tagozaton.) A főiskola, vagyis az említett szakok együttes célkitűzése, hogy olyan üzemmérnököket neveljenek, akik az illető szakág gépeinek, berendezéseinek tervezése, kivitelezése és üzemeltetése terén megfelelő elméleti ismeretekkel és gyakorlati jártassággal rendelkeznek. Hogyan kívánja ezt a feladatát teljesíteni a PMMF a műszaki szakemberképzés mai követelményeinek megfelelően ? * * * Szeptember 6-án, a főiskola évnyitóján dr. Lenkei Péter, a pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola főigazgatója egyebek közt ezt mondta tanévnyitó beszédében: — A magyar termelési kultúra egyik legnagyobb problémája —■ a modern termelőberendezések hiánya mellett —, hogy nem tudja a minden munkafolyamatban egyenletes, kiváló minőséget biztosítani. Ehhez szükséges a tervező, gyártó, kivitelező mérnök tudása, kultúrája, szervezési és vezetési képessége, melyhez a hallgatóknak a műszaki felsőoktatásban olyan képzést kell kapníok, hogy az megfelelő alapul szolgáljon e feladatok megoldásánál. Ennek elérése egyben egyik alapfeltétele az Európához való csatlakozásának. A kitűzött célhoz vezető út legfőbb állomásait a főigazgató az új felvételi rendszer kidolgozásában, alkalmazásában; az új tantervi irányelvekben; a képzési idő fokozatos emelésében (3,5—4 évre) látja, természetesen a műszerezettség, a berendezések széles körű fejlesztése mellett. A tanévnyitóit követően a Somogyi Néplap kérésére megkerestem az intézmény főigazgatóját, arra kérve, vázolja a várható jövőbeni változások néhány fontosabb részletét. ELŐADÁS A SZTRÁJKOKRÓL Aláírásokat gyűjtenek a szakszervezetek Szeptember elején kezdődtek és október közepéig tartanak a szakszervezeti akciónapok a megyében. A tavalyi szakszervezeti napokkal összehasonlítva elsősorban az jellemzi a mostani akciónapokat, hogy nincs semmi látványosság. — Ehelyett most az apró rendezvényeket szorgalmaztuk, amelyeken a résztvevők felhasználható ismereteket, esetenként kedvezményes árukat szerezhetnek — mondta Svajda József, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának titkára. — A szak- szervezeti bizottságok az üzemek területén kedvezményes vásárokat szerveznek. Sokan jutnak így olcsón zöldséghez, hagymához, burgonyához, almához, cukorhoz, sőt cipőhöz, ruhához. Ezek az akciók nagyon kedveltek. Megálljt az áremeléseknek! Az ismereteket gyarapította az a sztrájkfölkészítő, amelyet tisztségviselőknek szerveztek. Nem azért, hogy sztrájkra buzdítsanak, hanem azért, hogy a tisztség- viselők jobban megismerjék a sztrájktörvényt. Az js előfordulhat ugyanis az említett törvény ismeretének hiányában, hogy a bíróság kártérítést ítél meg. A húsáremelés miatt szervezett augusztus 18-i sztrájkok esetében is kiderült, hogy sok helyen nem ismerik eléggé a sztrájktörvényt. Ezenkívül sok az új tisztség- viselő, s nekik különösen szükségük van a fölkészítésre. A szakszervezeti akciónapokat felhasználják az úgynevezett sztrájkalap' gyarapítására is. Különféle eladási-vásárlási akcióból, aztán kulturális, sportrendezvények bevételéből egészítik ki. Sok használható ismerettel, 300 ezer példányban megjelenik a Népszava különszáma. Az ennek bevételéből befolyó hatmillió forint szinten a sztrájkalapba kerül. — A szakszervezeti akció- napok idején mindenhova eljuttatjuk azt a röplapot, amelyet a Szakszervezetek Országos Tanácsában szövetkezett szakszervezetek intéztek a szervezett dolgozókhoz — mutatta Svajda József a felhívást. — Ez felsorolja a legfontosabb követeléseket: így azt, hogy biztos munkát és nem segélyt; megálljt az áremelkedéseknek ; paicí árakhoz piaci béreket; a nyugdíj és a családi pótlék tartson lépést az áremelkedéssel; nem fizetünk többet a fölvett lakáshitelekért. Az utolsó követelés az, hogy erősítsük szolidaritásunkat. Legyen erős, politikailag és anyagilag független szakszervezetünk. Töltsük fel a sztrájkalapot. Ne engedjük a tagdíjak megadóztatását. A jog is védje választott tisztségviselőinket. A megyében a vasas, a KPVDSZ, a textiles, a ruhásszakszervezet alapszervezeteiben már megkezdődött ennek a röplapnak az aláírása. Mintegy ötvenezer aláírásra számítunk Somogybán. Azt hiszem, ha Nagy Sándor, a SZOT főtitkára néhány millió szavazattal a háta mögött állhat fel a Parlamentben októberben, akkor sokkal nagyobb súlya lesz a szavának. L.G. Dr. Lenkei Péter főigazgató úr .mindenekelőtt az 1990-től fokozatosan életbe lépő új felvételi rendszer egy-két számottevő vonását emelte ki. — Fokozottan szeretném felhívni a műszaki felsőoktatási intézményekben továbbtanulni szándékozó fiatalok figyelmét arra, hogy jelentkezéskor a 2. vagy 3. helyen is mindenképp jelöljenek meg valamilyen másik felsőoktatási intézményt!... Korábban sokan azzal is demonstrálni kívánták szakmai elkötelezettségüket a műszaki pálya iránt, hogy csak és kizárólag a műegyetemet írták be. Most, ha a Műszaki Egyetemre nem elegendő a felvételi pontszáma valakinek, akkor automatikusan ide irányítják, és nekünk, korhatáron belül, mindenképp föl kell vennünk. (Régebben valóban itt döntött erről a főiskola.) — Az új felvételi rendszer jövőre már figyelembe veszi a majdani mérnöki tevékenységet elősegítő „előéletet” is. Vagyis a gyakorlati szakmai tudást, a kiemelkedő matematikai és fizikai ismereteket és a nyelvtudást. A nyelvismeretért plusz pomtszám jár, és ez igen jól jöhet a felvételinél is. Azonfelül a nyelvtudás minősége alapvető szempont a pár éven belül bevezetésre kerülő kétnyelvű képzéshez is. (Néhány tárgyat angolul vagy németül tanulnak majd a hallgatók.) A felvételi rendszer megújítása — folyamat. Jelenleg előkészítés alatt áll, munkabizottsági szinten. Fokozatosan vezetik be, nem „megráz- kódtatásszerűen”. Annál is inkább, mivel a legjobban átgondolandó alapkérdés itt is, ahogy mindenütt: teljesen nyitott legyen-e a felvétel, vagy zárt felvételi keretszámok szükségesek? ... — A szintén kidolgozás alatt álló új tantervi irányelveket ugyancsak fokozatosan vezetjük be. Ezek alkalmazása jövőre indul — felmenő rendszerben. Lényege: az alapvonások megmaradnak, de konvertálhatóbb tudást szeretnénk nyújtani. Cél a mélyebb alaptudás megszerzése, és ezen az ismeretanyagon, erre építve a választható tárgyak körének bővítése. És ismét csak hangsúlyozni szeretném: a nyelvtudás soha eddig nem tapasztalt fontossága — általában is a felsőoktatásban — így a Pollak Mihály Műszaki Főiskolán is létkérdés. Európaiságunk és a korszerű mérnókkultúra kialakítása szempontjából egyaránt. * W. E. VISSZHANG
