Somogyi Néplap, 1989. október (45. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-30 / 257. szám

2 Somogyi Néplap 1989. október 30., hétfő MEGALAKULT a parasztszövetség megyei szervezete Folytatás az 1. oldalról.) rintos munkaegységért, meg­kötött kézzel, a semmiből produkálta azt, amit elért a magyar mezőgazdaság. Bí­rálta a mai mezőgazdasági kormányzatot, amely — úgy­mond — „ölbe tett kézzel nézi” a paraszti birtokok el­herdálását, és mint mondta, többek között ez ügyben is, a közeli napokban, a pa­rasztság érdekvédelmét szolgáló szövetség munká­jához poitikailag a kisgaz­dapárt programja áll a leg­közelebb, és ma úgy látszik, ez a párt érvényesíti legin­kább a parasztszövetség cél­jait. Ám emellett keresik a kapcsolatot, nem zárkóznak el azoktól a pártoktól, szer­veződésektől sem, amelyek­nek szándékai egybeesnek a szövetségével.- Dr. Tarján Lászlóné is­mertette a Magyar Paraszt­szövetség programját, amely kimondja, hogy elsődleges feladat a parasztság érdek- képviselete. Ezen belül fő céljuk a parasztság erkölcsi rehabilitációja, a mezőgaz­dasági rendeltetésű földtu­lajdon állampolgári alapon történő rendezése az 1947. évi telekkönyvi állapotok szerint. A szövetség a tulaj­donjog tehermentes helyre- állítását a mezőgazdasági ingatlantulajdon minden formájára igényli, beleértve a közbirtokossági legelőket, erdőket, bel- és külterületi gazdasági épületeket, ta­nyákat, a vadászati jogot is. A szövetkezeti nagyüzemek, a termelőszövetkezetek ese­tében az öttkéntesség elvé­nek. gyakorlatának helyre- állítását, a szövetkezetek megújítását követeli a szö­vetség. Ehhez hasonló igény az esélyegyenlőség, az ága­zati semlegesség megvalósí­tása. Mindezek következté­ben a parasztszövetség új föld- és új szövetkezeti tör­vény megalkotását sürgeti. A jelen levők egyetértés­sel fogadták a programot, kiegészítve azzal a javaslat­tal, hogy kapjon benne he­lyet a jövendő parasztnem­zedék képzésének, művelő­désének, továbbképzésének célja is. A résztvevők ezt köve­tően kimondták a Magyar Parasztszövetség megyei szervezetének megalakulá­sát, és megválasztották tiszt­ségviselőiket. A szövetség megyei elnöke Acs József törökkoppányi, titkára Fonai Imre ráksi gazda lett. Hosszas és széles körű vi­ta következett ezután. Né­meth Béla a kisgazdapárt képviseletében a párt és a szövetség összefogásának fontosságát hangsúlyozta, mivel így biztosítható leg­inkább választáskor a par­lamenti képviselet. Többen szóltak annak fontosságáról, hogy a jelen levők környe­zetükben, településükön kezdjék meg mielőbb a tag­toborzást. Ezzel összefüggés­ben az iharosberényi Sza­koly Géza azt hangsúlyozta, hogy az agitációt először a családon belül kell megkez­deni, mert — úgymond — „hiába valósul meg a tulaj­donjog, ha a most itt jelen­levő, kiöregedő generáció után nem áll senki, aki a gazdálkodást kellő hozzáér­téssel folytassa”. A megyei gyűlésen részt vevők megegyeztek abban is, hogy a szervezési feladatok elvégzése után minden falu két személyt delegál a me­gyei választmányba. (Vörös) TŰZVÉDELEM TŰRÉSHATÁRON (Folytatás az 1. oldalról) Lehetőséget teremtettek ar­ra, hogy az érintettek el­mondják, milyennek is sze­retnék a szervezetet, illetve akarják-e, hogy ilyen ala- kuljon. Puskás Ernő alezredes, az országos parancsnokság osz­tályvezetője elmondta: a Bm. TOP nem szervezkedni akar, hanem gondolatokat cserélni. E mondatának azért is van jelentősége, mert az egyik felszólalónak, Pap Endrének, a szekszárdi városi parancsnokság cso­portvezetőjének véleménye szerint ez „felülről irányí­tott alulról-szerveződés”. Kapott egy parancsot, hogy négyen jelenjenek meg Kaposváron, civil ruhában. „Én híve vagyok .az alulról való szerveződésnek, de ne fentről mondják meg, hogy mit csináljak a szabadidőm­ben! Mire szerveződjek... „Más azt kifogástolta, hogy a Tűzvédelem októberi szá­méban megjelent egy „sza­bályzat”, s ez mintha már mindent eldöntött volna. Vé­lemények csaptak össze, de a vélt és valós gondok fel­vetői egyben megegyeztek: igenis szükség van érdekvé­delmi szövetség létrehozásá­ra. Másképp nem szüntet­hetők meg a gondok. Ezek­ből Puskás Ernő tucatnyit sorolt: az állami tűzoltók felszerelései elavultak, ala­csony a fizetésük; az önkén­tes tűzoltók nevetségesen kevés tiszteletdíjat kapnak, semmiféle korszerű techni­kával nem rendelkeznek; a vállalati tűzoltók a vezetés kénye-kedvének kiszolgálta­tottak. Ugyanakkor hazánk tűzvédelmi helyzete a tűrés­határra érkezett. Rendkívül súlyos károk keletkeztek már az idén is. Helyi megoldásokat még lehet találni. A bicskei tűz­oltók például vállalkozásba kezdtek, hogy biztosítani tudják működésükhöz az alapvető feltételeket. Neitzer Ádám, a kaposvári textil- művek vállalati tűzoltóinak parancsnoka arról beszélt, hogy ahol az igazgató ko­molyan veszi a tűzvédelmet, s nem ezen akar takaré­koskodni, ott megbecsülik a tűzoltókat. De nem ez a jel­lemző ! Több önkéntes egyesület vezetője elmond­ta, hogy a tanácsok „eltün­tetik” a fölszereléshez szükséges pénzeket, a vál­lalat? vezetők nem költenek a védelemre, mert az — szerintük — holt tőke ... Pásztohy András ország- gyűlési képviselő megjegy­zésével mindenki egyetér­tett: a kialakuló önkor­mányzati rendszerben az egyesületek hatással lesznek a döntéshozókra. Egy or­szágos egyesület közvetlenül a parlamenthez fordulhat, s az pedig hatással lehet a kormányra, amely orvosol­hatja a jogos panaszokat. N. J. Ma összeül az Országgyűlés Somogyi fórum (Folytatás az 1. oldalról.) Kiss János, a Mavosz me­gyei intézőbizottságának el­nöke megnyitójában a fen­tiek kapcsán mondotta, hogy a folyosói pletykák zavart okoznak, ezért fontos az őszinte véleménynyilvánítás, a valóság megismertetése. Dr. Galabár Emil, az intéző­bizottság titkára azt hangsú­lyozta, hogy reális tájékozta­tást kell adni. Jelentős válto­zásokra van szükség a va­dásztársaságoknál is. A centrális szervezés elfogad­hatatlan. Ne a felsőbb szer­vek határozzák meg azt, hogy ki lehessen a társaság tagja, hanem a közösség dönthessen! A vadásztársa­ságoknak körül kellene néz­niük saját házuk táján is: hiányzik a szakmai hozzá­értés, keverednek a társa­dalmi funkciók. A vezetők összetételén is érdemes el­gondolkodni. Ne fentről döntsék el, hogy ki kerüljön abba! Az egyik hozzászóló fogalmazott így: a régi rend­szer semmiképpen sem tart­ható fenn, a korrupció és a vadászat összeegyeztethetet­len. A hírek szerint az idén kellett volna a parlament­ben napirendre kerülnie az új vadászati törvénynek. Hallottuk: a legjobb esetben is csak a jövő nyáron tár­gyalja az országgyűlés. Ad­dig. sem lehet várni! Jelen­tős munkát kell majd elvé­geznie a decemberi közgyű­lésnek. Ezúttal is kiderült, hogy bőven van miről beszélni. Például arról, hogy mi le­gyen a megyei szövetség szerepe. Ki és hogyan gya­korolja a fegyelmi jogkört? Felvetődött, hogy a visszás­ságok elkerüléséért ezentúl minden kilőtt trófeás vad után mindenki fizessen. S a vadkárokkal is foglakoz­ni kellene, mert — ugyan­csak az egyik felszólaló mondta — ezekből néhányon jelentős előnyökhöz jutották. Ne csak a vadkárt kelljen megtéríteni, hanem a vad­ban okozott kárt is. A szenvedélyes hangvételű fórum bizonyítja, hogy az igazi vadászok valóban vál­toztatni akarnak. Közülük ezúttal vette át a Nimród Emlékérmet Horváth István a kadarkúti, Hajas Lajos, a buzsáki, Forintos László, a somogyszobi és Tóth József, a Balaton-környéki Szabad­ság vadásztársaság elnöke, illetve Varga József, a Zse­lici vadásztársaság gazdasá­gi felelőse. (Folytatás az 1. oldalról) Hangsúlyozta az előadó, hogy minden szocialista fel­fogású ember abban a kö­zösségben szerveződhet, amely számára a legszimpa­tikusabb a lakóterületen, az újonnan belépni szándéko­zók pedig ne ajánlókat ke­ressenek, hanem egy olyan szocialista közösséget, amely hívja, várja, befogadja őket. Ez a párt a platformok és a tagozatok szövetségeként te­vékenykedik majd. Ezt az alkotó vita fontos feltételé­nek nevezte, és szükséges­nek ahhoz, hogy létrejöjjön a szocialisták közösségének szintézise. Kiemelte az ifjú­sági és a munkástagozat szükségességét, azt, hogy a munkás, a mérnök, a peda­gógus mint munkavállaló fontos bázisa az MSZP-nek. A hallgatóság értesült arról is, hogy a Reformszövetség és a Népi Demokratikus Platform mellett szervező­Ma megkezdődik az Or­szággyűlés októberi — két­naposra tervezett — ülés­szaka. A plénum — az ok­tóber 20nán berekesztett ülésszakon hozott döntése alapján — megtárgyalja az Állami Számvevőszékről szóló törvénytervezetet, a földtörvény, valamint a népszavazásról szóló tör­vény módosítására vonatko­zó törvényjavaslatokat, a köztársasáigieltnök-választás A Szabad Demokraták Szövetsége pártjelleggel mű­ködő, szociálliberális szer­vezet, s az elmúlt hónapok­ban az ország egyik legbe­folyásosabb politikai ténye­zőjévé vált — hangsúlyozta Mécs Imre ügyvivő, az SZDSZ közgyűlése szombati munkanapján Budapesten a Gólyavárban. A szövetség eddigi munkájáról szólva emlékeztetett arra, hogy az SZDSZ idén márciusban és áprilisban két fordulóban tartott első közgyűlésén már elfogadta a rendszerváltás programját, így a mostani ta­nácskozás fő feladata a po­litikai és a választási stra­tégia kidolgozása. Az első közgyűlés óta eltelt mintegy hat hónapban jelentősen nö­vekedett — 6000 fölé emel­kedett — a Szabad Demok­raták Szövetségének taglét­száma, ezért döntöttek úgy, hogy a mostani tanácskozás, a szervezet történetében elő­ször, küldöttközgyűlés le­gyen. Dörgő taps fogadta Tamás Gáspár Miklóst, aki bevezető előadásában az SZDSZ szem­szögéből összegezte a ma­gyarországi politikai hely­zetet; ezen belül vázolta a szövetség helyét, illetve a jövőbeni működésére vonat­kozó elképzeléseket. A gaz­dik agrártagozat és vidéki tagozat is, sőt a vállalkozói tagozat már alapítványt is létesített az MSZP számára. Az előadó a legfontosabb feladatnak tartotta az MSZP sikeres lakóterületi szervezését, megerősítését, a választásokra történő ered­ményes felkészülést. Emlé­keztetett rá, hogy a párttör­vény minden szervezetre egyformán vonatkozik, de nem jelenti azt, hogy az MSZP-tagok nem vehetné­nek részt például a munkás- tanácsokban. A csaknem 3 órás, őszinte beszélgetés során még fel­felvillant a korábbi párt, az MSZMP iránti nosztalgia is. A fesztelen légkör, az őszin­te véleménynyilvánítás szo­katlan volt még, de meg­győző bizonyítéka lett an­nak, hogy születőben egy másik, egy új szocialista párt. (Gaál) időpontjának kitűzéséről és a választási eljárás egyes kérdéseiről, valamint a nép­szavazás elrendeléséről szóló határozattervezetet. Megvi­tatja továbbá a nagymarosi munkálatok felfüggesztése óta végzett hazai és nem­zetközi — a jogi, a gazda­sági, az ökológiai, a műsza­ki következményeket feltá­ró — vizsgálatok eredmé­nyeiről szóló miniszterta­nácsi beszámolót. Mindezek dasági megújulásról szólva annak zálogát egy szabad- versenyes, magántulajdonon alapuló piacgazdaságban je­lölte meg. A szövetség politikai alap­állását, eszmekörét Tamás Gábor Miklós röviden úgy összegezte: az SZDSZ Jászi és Bibó örökségének felvál­lalása mellett Széchenyi, Kossuth és Deák liberaliz­musa folytatójának is tekin­ti magát. Központi témája volt a délutáni vitának az az új politikai erőtér, amely az MSZMP átalakulása és az ellenzéki pártok mind mar­kánsabb szerveződése nyo­mán jött létre. A késő dél­utáni órákban a gyűlés résztvevői ajánlásokat tettek az SZDSZ újonnan megvá­lasztandó tanácsának tag­jaira. A Szabad Demokraták Szövetsége második közgyű­A legutolsó adatok szerint 120 ezren jelezték, hogy a Magyar Szocialista Munkás­párt tagjai kívánnak marad­ni — jelentették be az MSZMP szombaton, Angyal­földön tartott országos ak­tívaértekezletén. E tanács­kozást nem kevés várako­zás előzte meg, hiszen elter­jedt a hír, hogy esetleg egyesülnek a különböző hely­színeken, különböző nevek­kel fémjelezhető, az MSZMP-t szervező csoportok. Az egye­sülés azonban egyelőre csak óhaj maradt, mert az ezzel összefüggő tárgyalások még nem zárultak le. így első­sorban Púja Frigyes és Ri- bánszki Róbert követői vet­tek részt a tanácskozáson. Az aktívaértekezletet az MSZMP ideiglenes ügyveze­tő testületé hívta össze. Az a testület, amelyről egy korreferensi megjegyzésből kiderült, hogy valójában nem is létezik. A tanácsko­zás kezdetén némi bonyoda­lom támadt. A híres XIII. kerületi pártszékház helyett végül is a Láng Gépgyár kultúrtermében tartották meg az aktívaértekezletet. A hercehurca alaposan felkor­bácsolta többek indulatait; piszkos disznónak, karrie­ristának titulálták mindazo­kat, akik átigazoltak az MSZP-be. Nemcsak a külsőségek, hanem az elhangzott elnöki megnyitó és a korreferátu­mok tartalma, a hallgatóság mellett személyi kérdések­ben dönt és interpellációk­ra, kérdésekre is sor kerül. Az Országgyűlés történel­mi küldetése korántsem ért véget a sarkalatos törvények többségének megalkotásával. A népszavazás elrendelésé­re és a köztársaságielnök­választás időpontjának ki­tűzésére való tekintettel minden eddiginél nehezebb döntések várnak rájuk a következő két napon. lésének vasárnapi zárónap­ján a küldöttek elfogadták az SZDSZ új alapszabályát azokkal a módosításokkal együtt, amelyeket szombaton a késő esti órákba nyúló vi­ta során már megszavaztak. Az új alapszabály értelmé­ben az SZDSZ független po­litikai párt; a szabadság és a szolidaritás pártja, amely a magyar társadalom de­mokrata meggyőződésű, a nemzeti, a politikai és a szo­ciális elnyomás minden for­máját elutasító, tenni kész tagjait tömöríti A Szabad Demokraták Szövetségének választási koncepcióját Tölgyessy Pé­ter ismertette. Hangsúlyoz­ta: az országot a válságból csak a szabadon megválasz­tott országgyűlés alá rendelt kormány vezetheti ki, ezért az SZDSZ szerint már kora tavasszal meg kell tartani a parlamenti választásokat. Eörsi István zárszavával vasárnap este befejeződött az SZDSZ II. közgyűlése. A küldöttek a tanácskozás vé­gén határozatot fogadtak el a politikai helyzet stabilizá­lásáról a szabad választá­sokhoz vezető útról; az ál­lami tulajdon sorsáról; a rendőrség helyzetének ren­dezéséről továbbá arról, hogy támogatják a kormány döntését a nagymarosi víz­lépcső építésének végleges leállításáról. A közgyűlésen megválasz­tották az SZDSZ harminc­tagú tanácsát, valamint ti­zenegy tagú ügyvivő testü­letét. reagálása is azt az az érzést keltette jó néhány, elsősor­ban fiatal érdeklődőben, hogy visszaforgatták az idő kere­két. A tanácskozást Púja Frigyes nyitotta meg, a kor- referátumokat pedig Ri- bánszki Róbert és Maróti Imre tartotta. Mondanivaló­juk — néhány kijelentéstől eltekintve — a már jól is­mert megállapításokat tar­talmazta. Ennek az MSZMP-irány- zatnak a vezető képviselői továbbra is állították, hogy a Magyar Szocialista Mun­káspárt nem szűnt meg jo­gilag sem, s ennek a kom­munista eszményeket vál­laló pártnak el kell jutnia a XIV. kongresszusának megszervezéséhez. Arról is tájékoztatták a résztvevő­ket: Grósz Károly örömmel fogadta és megtisztelőnek tartotta, hogy az MSZMP őt tekinti főtitkárának, ám ebben a kérdésben még tel­jes egyetértésre kell jutni a tagságnak. Az előadói beszédekből nem hiányoztak, a bírálatok sem. Ezúttal a „kritikusok” nem elégedtek meg a re­formelkötelezett politiku­sok, a kormány és a tömeg­kommunikáció általános tá­madásával, célpontjukká vált a Magyar Szocialista Párt, az MSMP—MSZP- kongresszus és immár az országgyűlés is. Az aktívaértekezlet vége­zetül megválasztotta ideig­lenes ügyvezető testületét. (Nagy) MSZP-tagtoborzó Az SZDSZ második közgyűlése Képünkön: Tamás Gáspár Miklós beszél Országos MSZMP-aktíva

Next

/
Thumbnails
Contents