Somogyi Néplap, 1989. október (45. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-30 / 257. szám
2 Somogyi Néplap 1989. október 30., hétfő MEGALAKULT a parasztszövetség megyei szervezete Folytatás az 1. oldalról.) rintos munkaegységért, megkötött kézzel, a semmiből produkálta azt, amit elért a magyar mezőgazdaság. Bírálta a mai mezőgazdasági kormányzatot, amely — úgymond — „ölbe tett kézzel nézi” a paraszti birtokok elherdálását, és mint mondta, többek között ez ügyben is, a közeli napokban, a parasztság érdekvédelmét szolgáló szövetség munkájához poitikailag a kisgazdapárt programja áll a legközelebb, és ma úgy látszik, ez a párt érvényesíti leginkább a parasztszövetség céljait. Ám emellett keresik a kapcsolatot, nem zárkóznak el azoktól a pártoktól, szerveződésektől sem, amelyeknek szándékai egybeesnek a szövetségével.- Dr. Tarján Lászlóné ismertette a Magyar Parasztszövetség programját, amely kimondja, hogy elsődleges feladat a parasztság érdek- képviselete. Ezen belül fő céljuk a parasztság erkölcsi rehabilitációja, a mezőgazdasági rendeltetésű földtulajdon állampolgári alapon történő rendezése az 1947. évi telekkönyvi állapotok szerint. A szövetség a tulajdonjog tehermentes helyre- állítását a mezőgazdasági ingatlantulajdon minden formájára igényli, beleértve a közbirtokossági legelőket, erdőket, bel- és külterületi gazdasági épületeket, tanyákat, a vadászati jogot is. A szövetkezeti nagyüzemek, a termelőszövetkezetek esetében az öttkéntesség elvének. gyakorlatának helyre- állítását, a szövetkezetek megújítását követeli a szövetség. Ehhez hasonló igény az esélyegyenlőség, az ágazati semlegesség megvalósítása. Mindezek következtében a parasztszövetség új föld- és új szövetkezeti törvény megalkotását sürgeti. A jelen levők egyetértéssel fogadták a programot, kiegészítve azzal a javaslattal, hogy kapjon benne helyet a jövendő parasztnemzedék képzésének, művelődésének, továbbképzésének célja is. A résztvevők ezt követően kimondták a Magyar Parasztszövetség megyei szervezetének megalakulását, és megválasztották tisztségviselőiket. A szövetség megyei elnöke Acs József törökkoppányi, titkára Fonai Imre ráksi gazda lett. Hosszas és széles körű vita következett ezután. Németh Béla a kisgazdapárt képviseletében a párt és a szövetség összefogásának fontosságát hangsúlyozta, mivel így biztosítható leginkább választáskor a parlamenti képviselet. Többen szóltak annak fontosságáról, hogy a jelen levők környezetükben, településükön kezdjék meg mielőbb a tagtoborzást. Ezzel összefüggésben az iharosberényi Szakoly Géza azt hangsúlyozta, hogy az agitációt először a családon belül kell megkezdeni, mert — úgymond — „hiába valósul meg a tulajdonjog, ha a most itt jelenlevő, kiöregedő generáció után nem áll senki, aki a gazdálkodást kellő hozzáértéssel folytassa”. A megyei gyűlésen részt vevők megegyeztek abban is, hogy a szervezési feladatok elvégzése után minden falu két személyt delegál a megyei választmányba. (Vörös) TŰZVÉDELEM TŰRÉSHATÁRON (Folytatás az 1. oldalról) Lehetőséget teremtettek arra, hogy az érintettek elmondják, milyennek is szeretnék a szervezetet, illetve akarják-e, hogy ilyen ala- kuljon. Puskás Ernő alezredes, az országos parancsnokság osztályvezetője elmondta: a Bm. TOP nem szervezkedni akar, hanem gondolatokat cserélni. E mondatának azért is van jelentősége, mert az egyik felszólalónak, Pap Endrének, a szekszárdi városi parancsnokság csoportvezetőjének véleménye szerint ez „felülről irányított alulról-szerveződés”. Kapott egy parancsot, hogy négyen jelenjenek meg Kaposváron, civil ruhában. „Én híve vagyok .az alulról való szerveződésnek, de ne fentről mondják meg, hogy mit csináljak a szabadidőmben! Mire szerveződjek... „Más azt kifogástolta, hogy a Tűzvédelem októberi száméban megjelent egy „szabályzat”, s ez mintha már mindent eldöntött volna. Vélemények csaptak össze, de a vélt és valós gondok felvetői egyben megegyeztek: igenis szükség van érdekvédelmi szövetség létrehozására. Másképp nem szüntethetők meg a gondok. Ezekből Puskás Ernő tucatnyit sorolt: az állami tűzoltók felszerelései elavultak, alacsony a fizetésük; az önkéntes tűzoltók nevetségesen kevés tiszteletdíjat kapnak, semmiféle korszerű technikával nem rendelkeznek; a vállalati tűzoltók a vezetés kénye-kedvének kiszolgáltatottak. Ugyanakkor hazánk tűzvédelmi helyzete a tűréshatárra érkezett. Rendkívül súlyos károk keletkeztek már az idén is. Helyi megoldásokat még lehet találni. A bicskei tűzoltók például vállalkozásba kezdtek, hogy biztosítani tudják működésükhöz az alapvető feltételeket. Neitzer Ádám, a kaposvári textil- művek vállalati tűzoltóinak parancsnoka arról beszélt, hogy ahol az igazgató komolyan veszi a tűzvédelmet, s nem ezen akar takarékoskodni, ott megbecsülik a tűzoltókat. De nem ez a jellemző ! Több önkéntes egyesület vezetője elmondta, hogy a tanácsok „eltüntetik” a fölszereléshez szükséges pénzeket, a vállalat? vezetők nem költenek a védelemre, mert az — szerintük — holt tőke ... Pásztohy András ország- gyűlési képviselő megjegyzésével mindenki egyetértett: a kialakuló önkormányzati rendszerben az egyesületek hatással lesznek a döntéshozókra. Egy országos egyesület közvetlenül a parlamenthez fordulhat, s az pedig hatással lehet a kormányra, amely orvosolhatja a jogos panaszokat. N. J. Ma összeül az Országgyűlés Somogyi fórum (Folytatás az 1. oldalról.) Kiss János, a Mavosz megyei intézőbizottságának elnöke megnyitójában a fentiek kapcsán mondotta, hogy a folyosói pletykák zavart okoznak, ezért fontos az őszinte véleménynyilvánítás, a valóság megismertetése. Dr. Galabár Emil, az intézőbizottság titkára azt hangsúlyozta, hogy reális tájékoztatást kell adni. Jelentős változásokra van szükség a vadásztársaságoknál is. A centrális szervezés elfogadhatatlan. Ne a felsőbb szervek határozzák meg azt, hogy ki lehessen a társaság tagja, hanem a közösség dönthessen! A vadásztársaságoknak körül kellene nézniük saját házuk táján is: hiányzik a szakmai hozzáértés, keverednek a társadalmi funkciók. A vezetők összetételén is érdemes elgondolkodni. Ne fentről döntsék el, hogy ki kerüljön abba! Az egyik hozzászóló fogalmazott így: a régi rendszer semmiképpen sem tartható fenn, a korrupció és a vadászat összeegyeztethetetlen. A hírek szerint az idén kellett volna a parlamentben napirendre kerülnie az új vadászati törvénynek. Hallottuk: a legjobb esetben is csak a jövő nyáron tárgyalja az országgyűlés. Addig. sem lehet várni! Jelentős munkát kell majd elvégeznie a decemberi közgyűlésnek. Ezúttal is kiderült, hogy bőven van miről beszélni. Például arról, hogy mi legyen a megyei szövetség szerepe. Ki és hogyan gyakorolja a fegyelmi jogkört? Felvetődött, hogy a visszásságok elkerüléséért ezentúl minden kilőtt trófeás vad után mindenki fizessen. S a vadkárokkal is foglakozni kellene, mert — ugyancsak az egyik felszólaló mondta — ezekből néhányon jelentős előnyökhöz jutották. Ne csak a vadkárt kelljen megtéríteni, hanem a vadban okozott kárt is. A szenvedélyes hangvételű fórum bizonyítja, hogy az igazi vadászok valóban változtatni akarnak. Közülük ezúttal vette át a Nimród Emlékérmet Horváth István a kadarkúti, Hajas Lajos, a buzsáki, Forintos László, a somogyszobi és Tóth József, a Balaton-környéki Szabadság vadásztársaság elnöke, illetve Varga József, a Zselici vadásztársaság gazdasági felelőse. (Folytatás az 1. oldalról) Hangsúlyozta az előadó, hogy minden szocialista felfogású ember abban a közösségben szerveződhet, amely számára a legszimpatikusabb a lakóterületen, az újonnan belépni szándékozók pedig ne ajánlókat keressenek, hanem egy olyan szocialista közösséget, amely hívja, várja, befogadja őket. Ez a párt a platformok és a tagozatok szövetségeként tevékenykedik majd. Ezt az alkotó vita fontos feltételének nevezte, és szükségesnek ahhoz, hogy létrejöjjön a szocialisták közösségének szintézise. Kiemelte az ifjúsági és a munkástagozat szükségességét, azt, hogy a munkás, a mérnök, a pedagógus mint munkavállaló fontos bázisa az MSZP-nek. A hallgatóság értesült arról is, hogy a Reformszövetség és a Népi Demokratikus Platform mellett szervezőMa megkezdődik az Országgyűlés októberi — kétnaposra tervezett — ülésszaka. A plénum — az október 20nán berekesztett ülésszakon hozott döntése alapján — megtárgyalja az Állami Számvevőszékről szóló törvénytervezetet, a földtörvény, valamint a népszavazásról szóló törvény módosítására vonatkozó törvényjavaslatokat, a köztársasáigieltnök-választás A Szabad Demokraták Szövetsége pártjelleggel működő, szociálliberális szervezet, s az elmúlt hónapokban az ország egyik legbefolyásosabb politikai tényezőjévé vált — hangsúlyozta Mécs Imre ügyvivő, az SZDSZ közgyűlése szombati munkanapján Budapesten a Gólyavárban. A szövetség eddigi munkájáról szólva emlékeztetett arra, hogy az SZDSZ idén márciusban és áprilisban két fordulóban tartott első közgyűlésén már elfogadta a rendszerváltás programját, így a mostani tanácskozás fő feladata a politikai és a választási stratégia kidolgozása. Az első közgyűlés óta eltelt mintegy hat hónapban jelentősen növekedett — 6000 fölé emelkedett — a Szabad Demokraták Szövetségének taglétszáma, ezért döntöttek úgy, hogy a mostani tanácskozás, a szervezet történetében először, küldöttközgyűlés legyen. Dörgő taps fogadta Tamás Gáspár Miklóst, aki bevezető előadásában az SZDSZ szemszögéből összegezte a magyarországi politikai helyzetet; ezen belül vázolta a szövetség helyét, illetve a jövőbeni működésére vonatkozó elképzeléseket. A gazdik agrártagozat és vidéki tagozat is, sőt a vállalkozói tagozat már alapítványt is létesített az MSZP számára. Az előadó a legfontosabb feladatnak tartotta az MSZP sikeres lakóterületi szervezését, megerősítését, a választásokra történő eredményes felkészülést. Emlékeztetett rá, hogy a párttörvény minden szervezetre egyformán vonatkozik, de nem jelenti azt, hogy az MSZP-tagok nem vehetnének részt például a munkás- tanácsokban. A csaknem 3 órás, őszinte beszélgetés során még felfelvillant a korábbi párt, az MSZMP iránti nosztalgia is. A fesztelen légkör, az őszinte véleménynyilvánítás szokatlan volt még, de meggyőző bizonyítéka lett annak, hogy születőben egy másik, egy új szocialista párt. (Gaál) időpontjának kitűzéséről és a választási eljárás egyes kérdéseiről, valamint a népszavazás elrendeléséről szóló határozattervezetet. Megvitatja továbbá a nagymarosi munkálatok felfüggesztése óta végzett hazai és nemzetközi — a jogi, a gazdasági, az ökológiai, a műszaki következményeket feltáró — vizsgálatok eredményeiről szóló minisztertanácsi beszámolót. Mindezek dasági megújulásról szólva annak zálogát egy szabad- versenyes, magántulajdonon alapuló piacgazdaságban jelölte meg. A szövetség politikai alapállását, eszmekörét Tamás Gábor Miklós röviden úgy összegezte: az SZDSZ Jászi és Bibó örökségének felvállalása mellett Széchenyi, Kossuth és Deák liberalizmusa folytatójának is tekinti magát. Központi témája volt a délutáni vitának az az új politikai erőtér, amely az MSZMP átalakulása és az ellenzéki pártok mind markánsabb szerveződése nyomán jött létre. A késő délutáni órákban a gyűlés résztvevői ajánlásokat tettek az SZDSZ újonnan megválasztandó tanácsának tagjaira. A Szabad Demokraták Szövetsége második közgyűA legutolsó adatok szerint 120 ezren jelezték, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt tagjai kívánnak maradni — jelentették be az MSZMP szombaton, Angyalföldön tartott országos aktívaértekezletén. E tanácskozást nem kevés várakozás előzte meg, hiszen elterjedt a hír, hogy esetleg egyesülnek a különböző helyszíneken, különböző nevekkel fémjelezhető, az MSZMP-t szervező csoportok. Az egyesülés azonban egyelőre csak óhaj maradt, mert az ezzel összefüggő tárgyalások még nem zárultak le. így elsősorban Púja Frigyes és Ri- bánszki Róbert követői vettek részt a tanácskozáson. Az aktívaértekezletet az MSZMP ideiglenes ügyvezető testületé hívta össze. Az a testület, amelyről egy korreferensi megjegyzésből kiderült, hogy valójában nem is létezik. A tanácskozás kezdetén némi bonyodalom támadt. A híres XIII. kerületi pártszékház helyett végül is a Láng Gépgyár kultúrtermében tartották meg az aktívaértekezletet. A hercehurca alaposan felkorbácsolta többek indulatait; piszkos disznónak, karrieristának titulálták mindazokat, akik átigazoltak az MSZP-be. Nemcsak a külsőségek, hanem az elhangzott elnöki megnyitó és a korreferátumok tartalma, a hallgatóság mellett személyi kérdésekben dönt és interpellációkra, kérdésekre is sor kerül. Az Országgyűlés történelmi küldetése korántsem ért véget a sarkalatos törvények többségének megalkotásával. A népszavazás elrendelésére és a köztársaságielnökválasztás időpontjának kitűzésére való tekintettel minden eddiginél nehezebb döntések várnak rájuk a következő két napon. lésének vasárnapi zárónapján a küldöttek elfogadták az SZDSZ új alapszabályát azokkal a módosításokkal együtt, amelyeket szombaton a késő esti órákba nyúló vita során már megszavaztak. Az új alapszabály értelmében az SZDSZ független politikai párt; a szabadság és a szolidaritás pártja, amely a magyar társadalom demokrata meggyőződésű, a nemzeti, a politikai és a szociális elnyomás minden formáját elutasító, tenni kész tagjait tömöríti A Szabad Demokraták Szövetségének választási koncepcióját Tölgyessy Péter ismertette. Hangsúlyozta: az országot a válságból csak a szabadon megválasztott országgyűlés alá rendelt kormány vezetheti ki, ezért az SZDSZ szerint már kora tavasszal meg kell tartani a parlamenti választásokat. Eörsi István zárszavával vasárnap este befejeződött az SZDSZ II. közgyűlése. A küldöttek a tanácskozás végén határozatot fogadtak el a politikai helyzet stabilizálásáról a szabad választásokhoz vezető útról; az állami tulajdon sorsáról; a rendőrség helyzetének rendezéséről továbbá arról, hogy támogatják a kormány döntését a nagymarosi vízlépcső építésének végleges leállításáról. A közgyűlésen megválasztották az SZDSZ harminctagú tanácsát, valamint tizenegy tagú ügyvivő testületét. reagálása is azt az az érzést keltette jó néhány, elsősorban fiatal érdeklődőben, hogy visszaforgatták az idő kerekét. A tanácskozást Púja Frigyes nyitotta meg, a kor- referátumokat pedig Ri- bánszki Róbert és Maróti Imre tartotta. Mondanivalójuk — néhány kijelentéstől eltekintve — a már jól ismert megállapításokat tartalmazta. Ennek az MSZMP-irány- zatnak a vezető képviselői továbbra is állították, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt nem szűnt meg jogilag sem, s ennek a kommunista eszményeket vállaló pártnak el kell jutnia a XIV. kongresszusának megszervezéséhez. Arról is tájékoztatták a résztvevőket: Grósz Károly örömmel fogadta és megtisztelőnek tartotta, hogy az MSZMP őt tekinti főtitkárának, ám ebben a kérdésben még teljes egyetértésre kell jutni a tagságnak. Az előadói beszédekből nem hiányoztak, a bírálatok sem. Ezúttal a „kritikusok” nem elégedtek meg a reformelkötelezett politikusok, a kormány és a tömegkommunikáció általános támadásával, célpontjukká vált a Magyar Szocialista Párt, az MSMP—MSZP- kongresszus és immár az országgyűlés is. Az aktívaértekezlet végezetül megválasztotta ideiglenes ügyvezető testületét. (Nagy) MSZP-tagtoborzó Az SZDSZ második közgyűlése Képünkön: Tamás Gáspár Miklós beszél Országos MSZMP-aktíva
