Somogyi Néplap, 1989. október (45. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-28 / 256. szám

4 Somogyi Néplap 1989. október 28., szombat SOMOGYI POLITIKAI PALETTA ♦ Saját dolgait a parasztságnak kell megoldania Beszélgetés Gerbovits Jenővel, a parasztszövetség főtitkárával A Magyar Parasztszövetség alapszabályában kimondja, ,hogy fő célja ,az agrártársadalom, a kis­birtokosok szolgálata, erkölcsi, gazdasági, jogi ér­dekeinek védelme. Emellett feladatának tartja a szakmai segítséget, az élenjáró ismeretek terjesz­tését, a falu kulturális, műveltségi szintjének eme­lését. A Törökkoppányban tartott nagygyűlésen, né­hány hónapja, Gerbovits Jenőt választották a Ma­gyar Parasztszövetség főtitkárává. Zicsi lakásán vele beszélgettem. — itt, a Kömény völaué­rasztszövetséq. Az itt tartott namiválasztmá.nyi gyűlésen mozgalom? — A parasztszövetség most indult harmadszor. 1941-ben a Horthy-éra meg­lehetősen baloldali szervező­désnek tartotta. Felszámol­ták. 1945-ben újjáéledtünk, de ez sem tartott sokáig; Eákosiék Rajk belügymi- nisztersége alatt föloszlat­ták. Most harmadszori ne­kifutással indult a paraszt­szövetség. Vörös Vincével és a közeli barátaimmal tar­tott hosszú viták során az a vélemény alakult ki, hogy a parasztságnak igazából a parasztszövetségben van a helye, ott tudja érdekeit valójában képviselni. En­gem fiatalon Cséplő Jenő — aki még mindig él és na­gyon aktív szervezője volt a parasztszövetségnek — vitt a mozgalomba. Ö ki­harcolta azt, hogy a pa­rasztszövetség mint érdek- képviselet a nemzeti bizott­ságokban képviselői jogo­sultságot kapjon. — Tehát a parasztszövet­ség elsősorban az érdekvé­delem, az érdekképviselet — Máig is azt akarja be­tölteni! Kifejezi ezt az a programtervezet, amelyet október 13-án fogadott el az elnökség. Érdekeink védel­mében legfontosabbnak tart­juk a föld tulajdonának és használatának rendezését. A leghatározottabb akara­tunk, hogy az 1947-es álla­potok szerint rendezzék a magántulajdont, a haszná­lati jogot. Azt is kívánjuk, hogy a föld tőkeértéke je­lenjen meg a produktum­ban, tehát képződjön na­gyobb jövedelem a szövet­kezeteknél, hogy normális bérletet tudjon fizetni an­nak, aki úgy dönt, hogy nem kéri vissza a földjét. Fon­tosnak tartjuk a parasztok, a „kulákok” és a svábot rehabilitálását. Az erkölcsi rehabilitáció semmibe nem kerül, csak egy kis jószán­dék kell hozzá. Ha ezt nem teszi meg a kormány, nincs konszenzus. Pedig mi, a parasztszövetség lojálisnak valljuk magunkat, azt tart­juk, hogy ez' a kormány na­gyon sokat dolgozik. Aki ezt nem látja be, az vagy rosszindulatú, vagy ostoba. De a kormánynak is tudni kell, hogy a parasztság van, a parasztság dolgozik, és igen rosszul teszi, ha ezt nem veszi figyelembe. Le­szögezzük, hogy szó sincs valamiféle nagyüzem- vagy tsz-bontásról és anarchiá­ról! Ettől elszigeteljük ma­gunkat. Mi békés kibonta­kozást kívánunk. Ha mi a kormányt — mint sok os­toba — szét akarnánk ver­ni, akkor nincs kitől be­hajtani a követeléseinket. A kormánynak működési teret és időt kell adni. szp.i? — A 13-i elnökségi ülésen a program bővült: azzal, hogy amíg a mi szövetke­zetpolitikai elképzeléseink szerint, a dán típusú, alul­ról jövő szövetkezés gon­dolatai valóra válnak, be­tekintési jogot kívánunk minden olyan vállalat éle­tébe, amely paraszti produk­tumokat vásárol föl, forgal­maz vagy feldolgoz. Bete­kintést kívánunk a pénzvi­lágba az eddig fölvett és ez­után fölvételre kerülő ide­gen pénz behozatala és el­osztása tekintetében. — És hoavan képzelik el esi?. — Megtörtént a Fővárosi Tanácson a parasztszövet­ség törvényes bejegyzése, legitimek vagyunk. Lassan sajtópublikációs lehetősé­get kapunk. Minden bizony­nyal jelentkeznek hozzánk közgazdászok, jogászok. Tudni akarunk a pénzek áramlásáról, és megnyugta­tó, végleges megoldásokat szeretnénk. Például a nyug­díjasoknak. A különböző pártok most a nagy válasz­tási korteshadjárat során olcsó zöldséggel, olcsó, bol- hapiacszerű beszerzésekkel kedveskednek a nyugdíja­soknak. Mi nem ezt tartjuk jónak! Mi nagyon határo­zottan a nyugdíjak legrövi­debb időn belüli rendezését kívánjuk, többek között azt, hogy 1945-től a parasztok­nak a mezőgazdaságban el­töltött éveit vonják be a nyugdíjévekbe. —-Nagyon sok helyen a par ászt szövetséget __összeke­v erik. a kisgazdapárttal. Az egyik__szövetség, a__másik e gy várt. Mi az azonosság, mi a különbözőség? — Az azonosság az, hogy 1940-es évek elején ezek egy tőről fakadtak. 1945 után azonban a polgári ré­teg beözönlött a kisgazda- pártba. Ez ellen nem tudott a kisgazdapártban levő pa­rasztság másként védekezni, mint hogy megalakította új­ra a parasztszövetséget. Mert az érdekképviselete nem volt biztató, megnyugtató. Napjainkban is ez a hely­zet. A paraszt mindig ne­hezebben mozdul. Nem szí­vesen kockáztat, mert min­dig van mit féltenie. A városiak pedig már az ősz­szel megalakították a kis­gazdapártot. Nincs más mó­dunk érdekeink védelmére, mint az, hogy parasztszö­vetségként önállóan is kép­viselőjelöltet állíthassunk. —.„Különböző -Vártok __és s zenifXüdésels___deklarálták a z agrárágazat érdekvédel- mét.-----Ugyanakkor mind­a es föllépés fontosságát. Nem tart attól, hogy ez a kívánt jeausésL.. máris... egy — A parasztszövetségnek múltja van. Nemzetközi kap­csolatokat indítottunk el; ezt nem adhatjuk föl. Ki enged­heti meg, hogy egy osztrák és egy magyar parasztszö­vetség kapcsolata szétbo- moljon? Az agrárreformkör meghirdetett egy kerekasz- tal-konferenciát, mi oda­megyünk! Azt fogjuk mon­dani: visszaadjátok-e a pa­rasztnak a földet vagy nem? Ha nem, nincs értelme tár­gyalni. Nem zárkózunk el a kapcsolatok, az egység meg­teremtése elől. Azt mond­tuk, hogy nincs tsz-szétrom- bolás, itt jó darabig tsz- eknek kell lenni. Viszont elodázhatatlanul új földtör­vényre van szükség! A ma­gántulajdon és a föld érté­kének visszaadására. vélben.. íordulL szerkesztősé.-, günkhöz, tiltakozva _a. Ba­laton környéki . ingatlanak eladása ellen. — A parasztszövetség megdöbbenve látja, hogy a szövetkezetbe került földe­ket eladják, eltulajdonítják. Például nagy ütemben megy a balatonszárszói téesz föld­jeinek eladása. A meglevő, rossz földtörvény alapján! A parasztszövetség ez ellen tiltakozik. Először is ren­dezni kell a használati jo­got, a maradványföldeket meg a tartalékföldeket, min­dent törvényesen! A szövet­kezetbe lépés nem jelen­tette azt, hogy megszűnt a tagnak a földdel kapcsolatos tulajdonviszonya. A figyel­meztetés arra irányult, hogy kockázatos vállalkozásba bocsátkozik, aki ma ilyen földeket vásárol. a.^pazasztszávetséo~ Megíté- l&se..szetiut.^milyen. a tő- meghatása ? — A valódi szervezés ad- dig el sem indulhatott, amíg a bejegyzésünk meg nem történt. Gyakorlatilag konk­rét létszámról még nem tudunk beszélni, de nagy érdeklődésről igen. 17 me­gye képviseltette magát a nagyválasztmányon. Az ok­tóber 28-i, Somogy megyei választmányi ülésen alakul meg a megyei szervezet és annak vezetősége. Ez a fo­lyamat megindult más me­gyékben is. Nagyon fontos a megyei szervezetek kiala­kítása és munkába állása. Azt tapasztaljuk, hogy van egy nagyon lojális kormány, a középszint azonban már korántsem ilyen fogékony. Hozzáteszem: ez Somogyra nem vonatkozik, mert itt minden segítséget megkap­tunk. Talán ez a megye egy kicsit büszke is lehet arra, hogy ez az országos mozga­lom innen indult el... — ...és itt él Ziesen a szövetség főtitkára. __Gerbo­v its Jenő: sokan ismerik, de méa többért nem. — Az édesapám kétszer volt a fronton, gyerekko­romban kellett átvennem a gazdaság vezetését. A dán típusú szövetkezés már fia­talon foglalkoztatott, a pa­rasztszövetséghez való von­zódásomról meg már szól­tam. Bár 56-ban is a fék, a csillapító szerepét ját­szottam, mégis jobboldali­nak tartottak és az esemé­nyek sodrában gyorsan Man­chesterbe kerültem. Nem bántam meg, hogy kimen­tem; azt sem, hogy megjöt­tem. Manchesterből egy év elég volt, 1957-ben október 23-ára, éppen az évforduló­ra jöttem haza. Olyan hon­vággyal, hogy nem tudtam tovább kint maradni. Von­zott a család, a Kádár-féle konszolidáció, hogy nem lesz többé beadás, nem lesz többé kolhoz. Befejeztem a technikumot, s gyorsan át­vehettem a Kertészeti Egye­temen egy okleveles ker­tészmérnöki oklevelet. Az­tán téeszkedtem agronó- musként, állattenyésztőként, főkertészként. Többre so­sem futotta. Három évnél sosem volt hosszabb mun­kahelyem. Mindig kiebru- daltak, átszerveztek. Végül megmakacsoltam magam: zöldséges lettem, pedig tud­tam, hogy a zöldségbolt mi­vel jár. Most a hatvanha­todik évemben vagyok. Mindkét lányomnak háza van Balatonföldváron, oda is mehetnénk, de én a föld közelében érzem jól ma­gam. — Ez a_gazdálkodási szer retet __indította, mxsu.-b.om — A kisgazdapárti me­gyegyűlésen is elmondtam, hogy nekem ez úgy kellett, mint ablakos tótnak a ha- nyattvágódás. De valakik­nek a mozgalom élére kel­lett állni! Ezt a funkciót én ideiglenesnek tekintem, meggyőződésem, hogy rövi­desen a parasztszövetségnél is előjönnek azok a jól kép­zett agrárfiatalok, akiknek megmutatjuk az ösvényt. A mi dolgunk most csak any- nyi, hogy megmagyarázzuk, megmutassuk, hogyan csi­nálják. A fiatalokat vár­juk, s minden bizonnyal jönni fognak! —- Köszönjük. ..a ..tájékoz- tatást V. M. Dél-dunántúli tükör Virsli és szellemiség Ami azt illeti, helyzet van, sőt fokozódik. A tanácsko­zások országa lettünk. Elég egy pillantás valamelyik napilapunkba, és gondolom, egyetértenek velem. Íme: ülést tartott a Pécsi Városi Tanács, az MSZP nagygyű­lése Pécsett, azután ilye­nek, hogy az MDF állásfog­lalása, az MPFSZ felhívása, de folytathatnám a sort, mondjuk, még ugyanebből a számból az SZVT tanácsko­zásával. Felhívások, ta­nácskozások, állásfoglalások, voksolás mellette és ellene. Viták és fórumok, megem­lékezések és ünnepségek, el­lenünnepségek, de hadd kérdezzem Alfonso után sza­badon : Emberek, lehet itt virslit kapni? írtam már csak úgy, szőr­mentén, arról a rohamról, amit a jugoszláv bevásár­lóturizmus jelent a Dunán­túl déli részén. Akkor még kb. hetente kellett üríteni a határon a vámőrség hűtő­kamráját, ennyi idő alatt telit meg elkobzott áruval. Most azt olvastam, naponta. És ami nem kerül oda! Épp arra jártam a minap, így láttam, hogy nyitás előtt jó fél órával már legalább 150 jugoszláv honpolgár tolon­gott, hangoskodott amúgy balkáni módon a pécsi hús- készítmények boltja előtt. A Konzumból már reggel há­romnegyed nyolckor vitték a vajjal, cukorral, hússal, olajjal megrakott kocsikat. Mit sem törődve azzal, hogy más is jár e földön. Az em­bernek rögtön eszébe jut, úristen, milyen messze ke­rültünk Európától?! Valaki azt mondta: ne szólj egy szót sem, mi is ezt tettük odaát. Nem, én nem hiszem, hogy ezt, hogy ennyire így. Legalábbis nem ezrével, szá­zával ... Száz szónak is egy a vége, most már sürgősen tenni kell valamit, mert jó­szomszédból is megárt a sok. No, meg ez az ország nem képes két országot el­tartani. Európai szellem jele Persze talán van még re­mény. Ugyanis Pécs és Graz most már — kedd óta — testvérvárosok. A két pol­gármester Grazban aláírta a szerződést, és az ottani sza­vakat idézve: A cél egy sta­bil értékrend, valamint jó szociális, kulturális és gaz­dasági fejlődés, egész Euró­pában. Sőt a világkiállításra utalva Alfred StingI így szólt: A Pécs—Graz közötti szerződés az európai szellem jele. Valóban lehet jel; le­het bármi, amit követni kell. csak ne veszítsük szem elől. És egy másik hír, melyben ugyan szerepel Jugoszlávia, amitől a baranyaiakat álta­lában kiveri a víz, de talán most pozitív előjellel. Törté­netesen az, hogy Baranya megye csatlakozik az Alpok —Adria Nemzetközi Munka- közösséghez. Mindezt Piti Zoltán, Baranya megye taná­csának elnöke jelentette be a tanács végrehajtó bizott­ságának szerdai ülésén. Eszerint november végén fogadják majd taggá Bara­nyát. Egyébként ha már annyi szót vesztegettem arra a ro­hamra, amit Somogy szom­szédja délről kiáll, hadd mondjam el, hogy az imént említett vb-ülésen is szóba került ez a kérdés. A kor­mánytól kíván segítséget kérni a megye, ki tudja, mi­lyen sikerrel. Eddig az ille­tékes minisztérium ugyanis a füle botját sem mozdította a kérésre. A tanács viszont közvetlenül nem avatkozhat a dolgokba. Alapítvány — közgazdászoknak Zajlik tehát a vita, csakr úgy, mint a Janus Pannoni­us Tudományegyetemen, ahol közgazdásznapot tar­tottak. A diákok rukkoltak ki az őket foglalkoztató gon­dokkal, például azzal, hogy kapják meg pénzben az ál­lami támogatás összegét. Avagy csak azt kérjék tő­lük számon, amit van hon­nan elsajátítani. Hiányolták a neves külföldi előadókat is. De volt más is: felavat­ták a kibővített számítás- technikai és idegennyelvi laboratóriumokat és két fon­tos dokumentumot írtak alá. Az egyetem és a Dédász együttműködési szerződést kötött a két intézmény szel­lemi kapacitásának kihasz­nálására, és aláírás került a Cultura Oeconomica ala­pítványra is. Ez utóbbinak célja „a magyar felsőokta­tás fejlesztése, a hazai szel­lemi élet serkentése és a tudományos kutatás ösztön­zése”. Bankoktól, baranyai és Tolna megyei pénzekből jött össze az ötmillió, amelynek kamatait az egye. tem használja. Az alapít­vány vagyonát az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt. kezeli, e vagyonhoz bár­ki hozzátehet. Azért írom le mindezt, mert tudom :So- mogyból, Kaposvárról szá­mos hallgatója van az egye­temnek. És azt is tudom. Somogybán is ugyancsak el­kelne még néhány „profi” közgazdász. Azt meg önök is tudják: elvenni onnan le­het, ahol van. Dán Tibor Hegalakult az Építési Vállalkozók Országos Szövetsége A Magyar Gazdasági Ka­mara Építésügyi Tagozata megszüntette önmagát, s — részben a szervezet helyébe — létrehozta, a Magyar Gaz­dasági Kamarán belül, az Építési Vállalkozók Országos Szövetségét. Az alakuló köz­gyűlésen, amelyet pénteken a Magyar Gazdasági Kama­ra székházában tartottak, mintegy 150 gazdálkodó szervezet képviselője és több magánvállalkozó je­lent meg. Az alakuló ülésen elhang­zottak szerint a régi szer­vezet alapjaiban megújulva, a jövőben új formában mű­ködik majd, a területi ka­marák és szakmai szövetsé­gek konföderációjaként. E szervezeti megújulás első lé­pésének tekinthető az ÉVOSZ létrehozása. Az ÉVOSZ alapszabályá­ból kitűnik: a szakmai szö­vetség képviselni szeretné az építőiparban tevékenykedők teljes körét, az építésterve­zéstől kezdve a magas- és mélyépítésen, valamint a szerkezetgyártáson keresz­tül az építési kutatásfejlesz­tésig.

Next

/
Thumbnails
Contents