Somogyi Néplap, 1989. október (45. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-28 / 256. szám
4 Somogyi Néplap 1989. október 28., szombat SOMOGYI POLITIKAI PALETTA ♦ Saját dolgait a parasztságnak kell megoldania Beszélgetés Gerbovits Jenővel, a parasztszövetség főtitkárával A Magyar Parasztszövetség alapszabályában kimondja, ,hogy fő célja ,az agrártársadalom, a kisbirtokosok szolgálata, erkölcsi, gazdasági, jogi érdekeinek védelme. Emellett feladatának tartja a szakmai segítséget, az élenjáró ismeretek terjesztését, a falu kulturális, műveltségi szintjének emelését. A Törökkoppányban tartott nagygyűlésen, néhány hónapja, Gerbovits Jenőt választották a Magyar Parasztszövetség főtitkárává. Zicsi lakásán vele beszélgettem. — itt, a Kömény völauérasztszövetséq. Az itt tartott namiválasztmá.nyi gyűlésen mozgalom? — A parasztszövetség most indult harmadszor. 1941-ben a Horthy-éra meglehetősen baloldali szerveződésnek tartotta. Felszámolták. 1945-ben újjáéledtünk, de ez sem tartott sokáig; Eákosiék Rajk belügymi- nisztersége alatt föloszlatták. Most harmadszori nekifutással indult a parasztszövetség. Vörös Vincével és a közeli barátaimmal tartott hosszú viták során az a vélemény alakult ki, hogy a parasztságnak igazából a parasztszövetségben van a helye, ott tudja érdekeit valójában képviselni. Engem fiatalon Cséplő Jenő — aki még mindig él és nagyon aktív szervezője volt a parasztszövetségnek — vitt a mozgalomba. Ö kiharcolta azt, hogy a parasztszövetség mint érdek- képviselet a nemzeti bizottságokban képviselői jogosultságot kapjon. — Tehát a parasztszövetség elsősorban az érdekvédelem, az érdekképviselet — Máig is azt akarja betölteni! Kifejezi ezt az a programtervezet, amelyet október 13-án fogadott el az elnökség. Érdekeink védelmében legfontosabbnak tartjuk a föld tulajdonának és használatának rendezését. A leghatározottabb akaratunk, hogy az 1947-es állapotok szerint rendezzék a magántulajdont, a használati jogot. Azt is kívánjuk, hogy a föld tőkeértéke jelenjen meg a produktumban, tehát képződjön nagyobb jövedelem a szövetkezeteknél, hogy normális bérletet tudjon fizetni annak, aki úgy dönt, hogy nem kéri vissza a földjét. Fontosnak tartjuk a parasztok, a „kulákok” és a svábot rehabilitálását. Az erkölcsi rehabilitáció semmibe nem kerül, csak egy kis jószándék kell hozzá. Ha ezt nem teszi meg a kormány, nincs konszenzus. Pedig mi, a parasztszövetség lojálisnak valljuk magunkat, azt tartjuk, hogy ez' a kormány nagyon sokat dolgozik. Aki ezt nem látja be, az vagy rosszindulatú, vagy ostoba. De a kormánynak is tudni kell, hogy a parasztság van, a parasztság dolgozik, és igen rosszul teszi, ha ezt nem veszi figyelembe. Leszögezzük, hogy szó sincs valamiféle nagyüzem- vagy tsz-bontásról és anarchiáról! Ettől elszigeteljük magunkat. Mi békés kibontakozást kívánunk. Ha mi a kormányt — mint sok ostoba — szét akarnánk verni, akkor nincs kitől behajtani a követeléseinket. A kormánynak működési teret és időt kell adni. szp.i? — A 13-i elnökségi ülésen a program bővült: azzal, hogy amíg a mi szövetkezetpolitikai elképzeléseink szerint, a dán típusú, alulról jövő szövetkezés gondolatai valóra válnak, betekintési jogot kívánunk minden olyan vállalat életébe, amely paraszti produktumokat vásárol föl, forgalmaz vagy feldolgoz. Betekintést kívánunk a pénzvilágba az eddig fölvett és ezután fölvételre kerülő idegen pénz behozatala és elosztása tekintetében. — És hoavan képzelik el esi?. — Megtörtént a Fővárosi Tanácson a parasztszövetség törvényes bejegyzése, legitimek vagyunk. Lassan sajtópublikációs lehetőséget kapunk. Minden bizonynyal jelentkeznek hozzánk közgazdászok, jogászok. Tudni akarunk a pénzek áramlásáról, és megnyugtató, végleges megoldásokat szeretnénk. Például a nyugdíjasoknak. A különböző pártok most a nagy választási korteshadjárat során olcsó zöldséggel, olcsó, bol- hapiacszerű beszerzésekkel kedveskednek a nyugdíjasoknak. Mi nem ezt tartjuk jónak! Mi nagyon határozottan a nyugdíjak legrövidebb időn belüli rendezését kívánjuk, többek között azt, hogy 1945-től a parasztoknak a mezőgazdaságban eltöltött éveit vonják be a nyugdíjévekbe. —-Nagyon sok helyen a par ászt szövetséget __összekev erik. a kisgazdapárttal. Az egyik__szövetség, a__másik e gy várt. Mi az azonosság, mi a különbözőség? — Az azonosság az, hogy 1940-es évek elején ezek egy tőről fakadtak. 1945 után azonban a polgári réteg beözönlött a kisgazda- pártba. Ez ellen nem tudott a kisgazdapártban levő parasztság másként védekezni, mint hogy megalakította újra a parasztszövetséget. Mert az érdekképviselete nem volt biztató, megnyugtató. Napjainkban is ez a helyzet. A paraszt mindig nehezebben mozdul. Nem szívesen kockáztat, mert mindig van mit féltenie. A városiak pedig már az őszszel megalakították a kisgazdapártot. Nincs más módunk érdekeink védelmére, mint az, hogy parasztszövetségként önállóan is képviselőjelöltet állíthassunk. —.„Különböző -Vártok __és s zenifXüdésels___deklarálták a z agrárágazat érdekvédel- mét.-----Ugyanakkor minda es föllépés fontosságát. Nem tart attól, hogy ez a kívánt jeausésL.. máris... egy — A parasztszövetségnek múltja van. Nemzetközi kapcsolatokat indítottunk el; ezt nem adhatjuk föl. Ki engedheti meg, hogy egy osztrák és egy magyar parasztszövetség kapcsolata szétbo- moljon? Az agrárreformkör meghirdetett egy kerekasz- tal-konferenciát, mi odamegyünk! Azt fogjuk mondani: visszaadjátok-e a parasztnak a földet vagy nem? Ha nem, nincs értelme tárgyalni. Nem zárkózunk el a kapcsolatok, az egység megteremtése elől. Azt mondtuk, hogy nincs tsz-szétrom- bolás, itt jó darabig tsz- eknek kell lenni. Viszont elodázhatatlanul új földtörvényre van szükség! A magántulajdon és a föld értékének visszaadására. vélben.. íordulL szerkesztősé.-, günkhöz, tiltakozva _a. Balaton környéki . ingatlanak eladása ellen. — A parasztszövetség megdöbbenve látja, hogy a szövetkezetbe került földeket eladják, eltulajdonítják. Például nagy ütemben megy a balatonszárszói téesz földjeinek eladása. A meglevő, rossz földtörvény alapján! A parasztszövetség ez ellen tiltakozik. Először is rendezni kell a használati jogot, a maradványföldeket meg a tartalékföldeket, mindent törvényesen! A szövetkezetbe lépés nem jelentette azt, hogy megszűnt a tagnak a földdel kapcsolatos tulajdonviszonya. A figyelmeztetés arra irányult, hogy kockázatos vállalkozásba bocsátkozik, aki ma ilyen földeket vásárol. a.^pazasztszávetséo~ Megíté- l&se..szetiut.^milyen. a tő- meghatása ? — A valódi szervezés ad- dig el sem indulhatott, amíg a bejegyzésünk meg nem történt. Gyakorlatilag konkrét létszámról még nem tudunk beszélni, de nagy érdeklődésről igen. 17 megye képviseltette magát a nagyválasztmányon. Az október 28-i, Somogy megyei választmányi ülésen alakul meg a megyei szervezet és annak vezetősége. Ez a folyamat megindult más megyékben is. Nagyon fontos a megyei szervezetek kialakítása és munkába állása. Azt tapasztaljuk, hogy van egy nagyon lojális kormány, a középszint azonban már korántsem ilyen fogékony. Hozzáteszem: ez Somogyra nem vonatkozik, mert itt minden segítséget megkaptunk. Talán ez a megye egy kicsit büszke is lehet arra, hogy ez az országos mozgalom innen indult el... — ...és itt él Ziesen a szövetség főtitkára. __Gerbov its Jenő: sokan ismerik, de méa többért nem. — Az édesapám kétszer volt a fronton, gyerekkoromban kellett átvennem a gazdaság vezetését. A dán típusú szövetkezés már fiatalon foglalkoztatott, a parasztszövetséghez való vonzódásomról meg már szóltam. Bár 56-ban is a fék, a csillapító szerepét játszottam, mégis jobboldalinak tartottak és az események sodrában gyorsan Manchesterbe kerültem. Nem bántam meg, hogy kimentem; azt sem, hogy megjöttem. Manchesterből egy év elég volt, 1957-ben október 23-ára, éppen az évfordulóra jöttem haza. Olyan honvággyal, hogy nem tudtam tovább kint maradni. Vonzott a család, a Kádár-féle konszolidáció, hogy nem lesz többé beadás, nem lesz többé kolhoz. Befejeztem a technikumot, s gyorsan átvehettem a Kertészeti Egyetemen egy okleveles kertészmérnöki oklevelet. Aztán téeszkedtem agronó- musként, állattenyésztőként, főkertészként. Többre sosem futotta. Három évnél sosem volt hosszabb munkahelyem. Mindig kiebru- daltak, átszerveztek. Végül megmakacsoltam magam: zöldséges lettem, pedig tudtam, hogy a zöldségbolt mivel jár. Most a hatvanhatodik évemben vagyok. Mindkét lányomnak háza van Balatonföldváron, oda is mehetnénk, de én a föld közelében érzem jól magam. — Ez a_gazdálkodási szer retet __indította, mxsu.-b.om — A kisgazdapárti megyegyűlésen is elmondtam, hogy nekem ez úgy kellett, mint ablakos tótnak a ha- nyattvágódás. De valakiknek a mozgalom élére kellett állni! Ezt a funkciót én ideiglenesnek tekintem, meggyőződésem, hogy rövidesen a parasztszövetségnél is előjönnek azok a jól képzett agrárfiatalok, akiknek megmutatjuk az ösvényt. A mi dolgunk most csak any- nyi, hogy megmagyarázzuk, megmutassuk, hogyan csinálják. A fiatalokat várjuk, s minden bizonnyal jönni fognak! —- Köszönjük. ..a ..tájékoz- tatást V. M. Dél-dunántúli tükör Virsli és szellemiség Ami azt illeti, helyzet van, sőt fokozódik. A tanácskozások országa lettünk. Elég egy pillantás valamelyik napilapunkba, és gondolom, egyetértenek velem. Íme: ülést tartott a Pécsi Városi Tanács, az MSZP nagygyűlése Pécsett, azután ilyenek, hogy az MDF állásfoglalása, az MPFSZ felhívása, de folytathatnám a sort, mondjuk, még ugyanebből a számból az SZVT tanácskozásával. Felhívások, tanácskozások, állásfoglalások, voksolás mellette és ellene. Viták és fórumok, megemlékezések és ünnepségek, ellenünnepségek, de hadd kérdezzem Alfonso után szabadon : Emberek, lehet itt virslit kapni? írtam már csak úgy, szőrmentén, arról a rohamról, amit a jugoszláv bevásárlóturizmus jelent a Dunántúl déli részén. Akkor még kb. hetente kellett üríteni a határon a vámőrség hűtőkamráját, ennyi idő alatt telit meg elkobzott áruval. Most azt olvastam, naponta. És ami nem kerül oda! Épp arra jártam a minap, így láttam, hogy nyitás előtt jó fél órával már legalább 150 jugoszláv honpolgár tolongott, hangoskodott amúgy balkáni módon a pécsi hús- készítmények boltja előtt. A Konzumból már reggel háromnegyed nyolckor vitték a vajjal, cukorral, hússal, olajjal megrakott kocsikat. Mit sem törődve azzal, hogy más is jár e földön. Az embernek rögtön eszébe jut, úristen, milyen messze kerültünk Európától?! Valaki azt mondta: ne szólj egy szót sem, mi is ezt tettük odaát. Nem, én nem hiszem, hogy ezt, hogy ennyire így. Legalábbis nem ezrével, százával ... Száz szónak is egy a vége, most már sürgősen tenni kell valamit, mert jószomszédból is megárt a sok. No, meg ez az ország nem képes két országot eltartani. Európai szellem jele Persze talán van még remény. Ugyanis Pécs és Graz most már — kedd óta — testvérvárosok. A két polgármester Grazban aláírta a szerződést, és az ottani szavakat idézve: A cél egy stabil értékrend, valamint jó szociális, kulturális és gazdasági fejlődés, egész Európában. Sőt a világkiállításra utalva Alfred StingI így szólt: A Pécs—Graz közötti szerződés az európai szellem jele. Valóban lehet jel; lehet bármi, amit követni kell. csak ne veszítsük szem elől. És egy másik hír, melyben ugyan szerepel Jugoszlávia, amitől a baranyaiakat általában kiveri a víz, de talán most pozitív előjellel. Történetesen az, hogy Baranya megye csatlakozik az Alpok —Adria Nemzetközi Munka- közösséghez. Mindezt Piti Zoltán, Baranya megye tanácsának elnöke jelentette be a tanács végrehajtó bizottságának szerdai ülésén. Eszerint november végén fogadják majd taggá Baranyát. Egyébként ha már annyi szót vesztegettem arra a rohamra, amit Somogy szomszédja délről kiáll, hadd mondjam el, hogy az imént említett vb-ülésen is szóba került ez a kérdés. A kormánytól kíván segítséget kérni a megye, ki tudja, milyen sikerrel. Eddig az illetékes minisztérium ugyanis a füle botját sem mozdította a kérésre. A tanács viszont közvetlenül nem avatkozhat a dolgokba. Alapítvány — közgazdászoknak Zajlik tehát a vita, csakr úgy, mint a Janus Pannonius Tudományegyetemen, ahol közgazdásznapot tartottak. A diákok rukkoltak ki az őket foglalkoztató gondokkal, például azzal, hogy kapják meg pénzben az állami támogatás összegét. Avagy csak azt kérjék tőlük számon, amit van honnan elsajátítani. Hiányolták a neves külföldi előadókat is. De volt más is: felavatták a kibővített számítás- technikai és idegennyelvi laboratóriumokat és két fontos dokumentumot írtak alá. Az egyetem és a Dédász együttműködési szerződést kötött a két intézmény szellemi kapacitásának kihasználására, és aláírás került a Cultura Oeconomica alapítványra is. Ez utóbbinak célja „a magyar felsőoktatás fejlesztése, a hazai szellemi élet serkentése és a tudományos kutatás ösztönzése”. Bankoktól, baranyai és Tolna megyei pénzekből jött össze az ötmillió, amelynek kamatait az egye. tem használja. Az alapítvány vagyonát az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt. kezeli, e vagyonhoz bárki hozzátehet. Azért írom le mindezt, mert tudom :So- mogyból, Kaposvárról számos hallgatója van az egyetemnek. És azt is tudom. Somogybán is ugyancsak elkelne még néhány „profi” közgazdász. Azt meg önök is tudják: elvenni onnan lehet, ahol van. Dán Tibor Hegalakult az Építési Vállalkozók Országos Szövetsége A Magyar Gazdasági Kamara Építésügyi Tagozata megszüntette önmagát, s — részben a szervezet helyébe — létrehozta, a Magyar Gazdasági Kamarán belül, az Építési Vállalkozók Országos Szövetségét. Az alakuló közgyűlésen, amelyet pénteken a Magyar Gazdasági Kamara székházában tartottak, mintegy 150 gazdálkodó szervezet képviselője és több magánvállalkozó jelent meg. Az alakuló ülésen elhangzottak szerint a régi szervezet alapjaiban megújulva, a jövőben új formában működik majd, a területi kamarák és szakmai szövetségek konföderációjaként. E szervezeti megújulás első lépésének tekinthető az ÉVOSZ létrehozása. Az ÉVOSZ alapszabályából kitűnik: a szakmai szövetség képviselni szeretné az építőiparban tevékenykedők teljes körét, az építéstervezéstől kezdve a magas- és mélyépítésen, valamint a szerkezetgyártáson keresztül az építési kutatásfejlesztésig.
