Somogyi Néplap, 1989. október (45. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-21 / 250. szám
A és ____________________________________Somogyi Néplap B ÁRCZI GUSZTÁV EMLÉKEZETI gyógyító pedagógia elméleti gyakorlati szakembere volt Ünnepség és tanácskozás Kaposváron A Bárczi Gusztáv Utcai Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Diákotthon énekkarának köszöntő dala fogadta tegnap délelőtt az intézmény vendégeit, akik dr. Bárczi Gusztáv gyógypedagógus domborművének leleplezésére és szakmai emlékülésre gyűltek össze. Kamper Antal igazgató köszöntötte a megjelenteket, köztük dr. Pesta Lászlót, az Országgyűlés szociális és egészségügyi bizottságának elnökét, dr. Illyés Sándor egyetemi tanárt, a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola főigazgatóját és dr. Gyenesei István megyei tanácselnököt, valamint a magyar pedagógus társadalom képviselőit. Ezután átadta dr. Göllesz Viktor főiskolai tanárnak a most első ízben adományozott Bárczi-emlékérmet. A kecel-hegyiek és a Siketek Óvodája, Általános Iskolája és Diákotthona közös rendezvényét dr. Horváth Sándor, a Somogy Megyei Tanács V. B. társadalompolitikai főosztályának vezetője nyitotta meg. Kiemelte: legújabb kori történelmünk ellentmondásos elemzéseiben értéket keresni, találni és megőrizni a jelenben is közös feladatunk. Ezért felemelő, hogy az eddigi legnagyobb magyar gyógypedagógus, Bárczi Gusztáv halálának 25. évfordulóján dombormű avatására és tudományos tanácskozásra kerülhet sor megyénkben. A megnyitó beszéd külön szólt arról, hogy e rendezvényre a gyógypedagógiai nevelés és oktatás ideálisnak mondható intézményében került sor. Kamper Antal köszönettel méltatta a dombormű készítőjének, Trischler Ferenc szobrászművésznek az alkotását. — Minden születésnapon megemeljük a kalapunkat előtte — szólt az életműről dr. Pesta László országgyűlési képviselő, s kiemelte, hogy Bárczi Gusztáv képessége és tudása közéleti tevékenységében is kamatozott. Soós Dezső, a Somogy Megyei Pedagógiai Intézet igazgatója a jeles tanítványt, majd munkatársat, Durácz- ky Józsefet köszöntötte, aki a tanácskozás egyik előadója is. Hangsúlyozta, hogy a siketek iskolájának nyugalmazott igazgatója méltó kö- . vetője volt Bárczi tanításának. Neki köszönhető, hogy a Siketek Általános Iskolája az évek során szakmai központtá válhatott. A dombormű leleplezése után a megemlékezés koszorúját helyezte el Csima Éva, a Bárczi Gusztáv utcai iskola igazgatóhelyettese, Mihalovics Jenő, a Siketek Általános Iskolájának igazgatója és dr. Illyés Sándor. A kétnapos szakmai tanácskozáson Bárczi munkásságának elemzésén kívül a legújabb gyógypedagógiai kísérletek eredményéről is véleményt cserélnek a szakemberek. Dr. Illyés Sándor egyetemi tanárt kérdeztük tegnap délután, aki Bárczi Gusztávról tartott előadást: — Bárczi elméleti munkássága 1945—1962 között volt erőteljes. Korábban gyakorlati szakember volt. Éppen gyakorlati tevékenysége következtében fogalmazódott meg az igénye, hogy elméleti magyarázatot találjon arra, amit csinált. Kutatása idején — főleg az 50-es években — a pav- lovizmus minden társadalomtudományban megjelent, ez gyébként elvárás is volt. Bárczit viszont a pavloviz- mus szaktudományi része érdekelte, a politikai összetevője nem. öt az ragadta meg, hogy az ember taníthatóságát és nevelhetőségét hirdete a pavlovizmus, vagyis e tanítás szerint a tanulás alapjául szolgáló feltételes reflexeket mindenkinél — még az idiótáknál is — ki lehet építeni. Tehát az idióta is nevelhető és oktatható. A másik fontos tétele az volt, hogy az emberi fejlődés külső hatásokkal vezérelhető, a külső feltételeknek döntő szerepük van. Ezt Bárczi túl is értékelte, és ezért hozott létre olyan intézményeket, melyekben az enyhe és a középsúlyosán értelmi fogyatékosok együtt nevelkedtek. Abban bízott, hogy a középsúlyosán fogyatékosokból enyhén fogyatékos válhat. összefoglalva: a pavlovizmus optimizmusát Bárczi túlbecsülte. Mindezek ellenére törekvései élő törekvések. Amit az elmélettel akart igazolni: a pavlovizmus és a gyógypedagógia kapcsolatáról szóló megállapításai általában helyesek. Egy dologgal nem számolt ez az elmélet: a gyermeki fejlődés spontaneitásával. Ezért lépett túl az élet ezen a teórián, és keresi a gyermeki élet teljesebb magyarázatát — mondta dr. Illyés Sándor. Az új utak kereséséhez maradandó példát adott... Varga Zsolt Fotó: Király Béla Megyei Apeh-kép a népi ellenőrzés tükrében Miért alacsony a somogyi adóbefizetés? A megyei népi ellenőrzési bizottság — egy országos felmérés részeként — megvizsgálta az Apeh Somogy Megyei Igazgatóságának és a vele egy épületben lévő Adófelügyelőségnek a működését, különös tekintettel arra, hogy hogyan készültek fel a megváltozott adóigazgatási feladatok ellátására. Nem terjedt ki a vizsgálat az adórendszer változására, hatékonyságára. A mintegy harmincoldalas vizsgálati anyag és a . szóban elhangzott értékelés alapján is megállapítható, hogy az Apeh megyei igazgatósága és az Adófelügyelőség viszonylag gyorsan felkészült a megváltozott körülményekre. Vezetői jól működő apparátust alakítottak ki; mind saját dolgozóinak, mind pedig ügyfeleiknek kulturált körülményeket teremtettek. Olyan intézkedési tervet készítettek, amely- lyel a népi ellenőrzési bizottság is egyetért, és csak néhány javaslattal egészítő;- te ki azt. A két adóügyi szervezet a jó minősítés ellenére sem gondtalan. Ez kitűnt azokból a válaszokból is, amelyeket Szálinger Ferenc, az Apeh megyei igazgatója és dr. Takács Antal, az Adófelügyelőség vezetője a kérdésekre adott — rávilágítva a legfontosabb tennivalókra is. Ezek egy része szervezeti és technikai. Szükséges lenne soron kívül megvalósítani az új adórendszer működésének elősegítésére a számítógépes információs rendszer kifejlesztését, amely az ellenőrzésekhez az adóalanyok kötelezettségének teljesítéséről folyamatos, naprakész információt biztosít. Növelni kell például — ha erre anyagi lehetőség lesz — az Apeh-kirendeltségek számát. Jelenleg ugyanis csak Nagyatádon, Siófokon és Fonyódon van ilyen. A többi városban heti egy alkalommal van ügyfélszolgálat. A gondok nagyobb része azonban abból a rossz szemléletből fakad, amely ma még Magyarországon, főként a vállalkozók körében (részben a múltból hozott gyakorlat alapján) tapasztalható. Míg Nyugaton főbenjáró bűn az adócsalás, és az ügyet elkövető egzisztenciája komoly veszélybe kerül, addig nálunk ez csak bocsánatos bűnnek számít. Mindez főként a bizonylati fegyelem lazaságában nyilvánul meg. A vállalkozók egy rész ugyanis különböző kifogásokkal felrúgja a legelemibb szabályokat, nem vezeti a könyvelést, nem tudja igazolni árujának származását. A tisztességes vállalkozók megbecsülését veszélyezteti a kisebbség adóeltitkolásra irányuló magatartása. Ezek után nem meglepő, hogy a vállalkozók személyi jövedelme Somogybán csupán 50—60 ezer forint körül mozog. E kedvezőtlen jelenség azonban csak az egyik oka annak, hogy megyénk a befizetett adók nagyságát tekintve az utolsó helyen van. A másik ok a jelenlegi adózási rendszerben keresendő, amely lehetővé teszi például1, hogy a Balaton-parti, nem ide való (és ilyen sok van) magánszemélyek adója ne a megyében, hanem a tulajdonosok lakóhelyén kerüljön nyilvántartásra. Nem titkolták az Apeh megyei vezetői, hogy a láthatatlan jövedelmek elhallgatása jelentősen befolyásolja a bevallás mértékét. Itt — hangsúlyozták — nem elsősorban a borravalóról, a hála- és csúszópénzekről, hanem a vállalkozások közben fölvett és be nem vallott jövedelmekről van szó. Ügy fest, a megyei adóhatóság türelmes. Azt reméli, Magyarországon is változik a vállalkozói szemlélet, és a törvények is olyan helyzetbe hozzák a szakembereket, hogy hathatósabban léphetnek föl a jövedelemarányos adóztatás érdekében. A türelem persze nem jelenti az adócsalások elnézését. A 12 adóbehajtónak állandóan van dolga, s bizony már ingatlanok „végrehajtására” is sor került. A munkát a népi ellenőrök véleménye szerint célszerű tpvább javítani: megtalálni az adózók érdekeltségét a tisztes jövedelem- bevallásban, tovább javítani a lakosság és az adóhatóság kapcsolatát — hangzott el a megyei népi ellenőrzési bizottsági ülésén. Szegedi Nándor 1989. október 21., szombat Dél-dunántúli tükör Fogolyszálló, mohaágy nélkül Az ember gyakran jön- megy a városban, és közben észreveszi, hogy ez vagy az nincs, ez meg amaz viszont bőven. Vajon ez miért, amaz miért nem? Űj- ságlapozgatás közben is szembetűnő, hogy szinte nincs nap, amikor ne kérné a lakosság segítségét a rendőrség, vagy ne szerepelne valami másféle rendőrségi hír. A minap Pécs belvárosában egy idős asszonyt lökött fel három suhanc a buszmegállóban. Persze tovább rohantak, a néni pe- dip ottmaradt combnyaktöréssel. Új szálló a foglyoknak Egyre nő a bűncselekmények száma Baranyában is. Sok a betörés, a garázdaság, és rengeteg a bűncselekménynek egyáltalán nem mondható, utcai kötekedés. Ami kevés, az a rendőr. Lehet, hogy tudat alatt ráér- zek, merre járnak, és igyekszem elkerülni azt a helyet, de tény, hogy nem tudom megmondani, mikor találkoztam gyalogos rendőrrel a pécsi utcán. Nem mondom, itt-ott fel-feltűnik egy-egy URH-s kocsi, aztán kék-fehér villámként suhan tova. De nem akarok igazságtalan lenni, én is hallottam már olyat, hogy egy garázdát, vagy utcai tolvajt elfogott egy közelben tartózkodó járőr. Hogy ki mesélte és mikor, nem tudom így hirtelen megmondani. Állítólag az is előfordult, hogy valahol figyelmeztettek egy részeget, aki a járókelőket molesztálta. Ez jutott eszembe, amikor láttam egy mázsás cigányférfit, asz- szonya társaságában részegen ülni a belvárosi áruház lépcsőjén, itták a sört, káromkodtak. Dél körül járt az idő. Tudom, kevés a rendőr, kevés a fizetés, kevés a fogda. Azaz csak volt. Mert elkészült az új, 74 férőhelyes, ahol egytől ötágyas, minden igényt kielégítő lakrészek várják a betérőket, azaz beszállítottakat. Hogy ennyi hely kevés vagy sok? Szívem szerint azt mondanám, sok, de ahogy figyelem a dolgokat, könnyen meglehet, hogy kevés. Annál is inkább, mert íme még egy örömhír: januártól rendőrállomások lesznek, az országban először a baranyai megyeszékhely egyes városrészeiben. Mondhatnám, amerikai mintára létesített körzetek, ahol 39-53 rendőr teljesít majd szolgálatot, szoros kapcsolatot tartva a lakossággal. Lesz ott járőr, nyomozó és minden, ami egy rendes körzetben kell legyen. Reméljük, hatásosnak bizonyul a dolog, és akinek szüksége van az új „szanatóriumra”, gyorsan beutalják. Kínálják, de nem fogy sok Veszem a hírt: van mivel tüzelni. Annyi a brikett, mint égen a csillag, sőt feltehetően több, mert már kedvezménnyel adják. Komlón ugyanis nem tudnak mit kezdeni a tüzelővel, így az árát kellett csökkenteni. Hátha jobban fogy. Mert a brikettgyár messze kapacitása alatt a termel, a tüzép még így sem rendel elegendőt, s amit termel, azt is alig viszik. Valamiféle korábbi felvásárlási láz lehet az oka, amiért most nem kell. így állt elő az a különös eset, hogy végre bőséges a kínálat, aki akar, egyszerűen bemegy és vásárol. Hovatovább furcsa a dolog, szinte már gyanús. Talán kicsi a brikett hőértéke, sok a salak, nem melegít eléggé. Hallottam ezt is, azt is, sőt még amazt is, hogy jugoszláv export segíthetett volna, de a szénnel telt vagonok rendeltetési helyük helyett a bürokrácia útvesztőiben kanyarognak. Mert ott aztán nincs kereslet, nincs kínálat, kedvezmény, ott továbbra is minden mozdulatlan, kőkemény. A változás szele helyett még apró szellőcske sem mozdítja meg a levegőt. Hova lett a moha? A szénnel fűteni kell, szükség van rá, a pénz létkérdés, nem jó, ha elszedik tőlünk, a moha nem létkérdés, szerencsére, mert nincs. Nem létkérdés, de mégis elmondom, annál is inkább, mivel közeledik a halottak napja, és már most úgy tűnik, drágák lesznek a koszorúk. A Jakab-hegyről ugyanis eltűntek a mohatelepek. Egyszerűen elfogytak. A Dunántúli Naplónál dolgozó kollégám mesélte, hogy bizony a koszorúkészítők jó pár száz kilométert utaznak naponta moháért, mi ugye drágítja a koszorút. Es mire egy telep újra feltöltődik, kell vagy 15 év. Ez tehát egy viszonylag pontos előrejelzés. Egyre messzebb kell majd moháért utazni. Lehet, hogy importra szorulunk, így bizonyos, hogy mohanagyhatalom nem leszünk. Tehát az új' rendőrségi fogda lakói is csak álmodhatnak a puha mohára vetett ágyról, amit esetleg kárpótol, hogy olcsó szénnel többet lehet fűteni a hűvösön. (Két ilyen jel között nyugtatom meg a kedves olvasót, am említett kolléga elárulta nekem, hogy ő még tud egy mohatelepről, de én nem árulom el a pontos helyet. Mert noha most még van ott moha, esetleg holnap már nem lesz nyoma.) Dán Tibor Jó kereseti lehetőség! Baranyatrade Kereskedelmi Kft. keres jó vevőkapcsolatokkal ,bíró, tapasztalt üxletkátőt (Ügynökségek ,is jelentkezhetnek) Jelentkezés: 7621 .PÉCS, Rákóczi u. 11. Telefon: 72/10-579 (266787)
