Somogyi Néplap, 1989. október (45. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-21 / 250. szám

A és ____________________________________Somogyi Néplap B ÁRCZI GUSZTÁV EMLÉKEZETI gyógyító pedagógia elméleti gyakorlati szakembere volt Ünnepség és tanácskozás Kaposváron A Bárczi Gusztáv Utcai Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Diákotthon énekkarának köszöntő dala fogadta tegnap délelőtt az intézmény vendégeit, akik dr. Bárczi Gusztáv gyógy­pedagógus domborművének leleplezésére és szakmai em­lékülésre gyűltek össze. Kamper Antal igazgató köszöntötte a megjelenteket, köztük dr. Pesta Lászlót, az Országgyűlés szociális és egészségügyi bizottságának elnökét, dr. Illyés Sándor egyetemi tanárt, a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola főigaz­gatóját és dr. Gyenesei Ist­ván megyei tanácselnököt, valamint a magyar pedagó­gus társadalom képviselőit. Ezután átadta dr. Göllesz Viktor főiskolai tanárnak a most első ízben adományo­zott Bárczi-emlékérmet. A kecel-hegyiek és a Si­ketek Óvodája, Általános Iskolája és Diákotthona kö­zös rendezvényét dr. Hor­váth Sándor, a Somogy Me­gyei Tanács V. B. társada­lompolitikai főosztályának vezetője nyitotta meg. Ki­emelte: legújabb kori törté­nelmünk ellentmondásos elemzéseiben értéket keres­ni, találni és megőrizni a jelenben is közös felada­tunk. Ezért felemelő, hogy az eddigi legnagyobb ma­gyar gyógypedagógus, Bár­czi Gusztáv halálának 25. évfordulóján dombormű avatására és tudományos ta­nácskozásra kerülhet sor megyénkben. A megnyitó beszéd külön szólt arról, hogy e rendez­vényre a gyógypedagógiai nevelés és oktatás ideális­nak mondható intézményé­ben került sor. Kamper Antal köszönettel méltatta a dombormű készí­tőjének, Trischler Ferenc szobrászművésznek az alko­tását. — Minden születésnapon megemeljük a kalapunkat előtte — szólt az életműről dr. Pesta László országgyű­lési képviselő, s kiemelte, hogy Bárczi Gusztáv képes­sége és tudása közéleti te­vékenységében is kamato­zott. Soós Dezső, a Somogy Me­gyei Pedagógiai Intézet igaz­gatója a jeles tanítványt, majd munkatársat, Durácz- ky Józsefet köszöntötte, aki a tanácskozás egyik előadó­ja is. Hangsúlyozta, hogy a siketek iskolájának nyugal­mazott igazgatója méltó kö- . vetője volt Bárczi tanításá­nak. Neki köszönhető, hogy a Siketek Általános Iskolá­ja az évek során szakmai központtá válhatott. A dombormű leleplezése után a megemlékezés ko­szorúját helyezte el Csima Éva, a Bárczi Gusztáv utcai iskola igazgatóhelyettese, Mihalovics Jenő, a Siketek Általános Iskolájának igaz­gatója és dr. Illyés Sándor. A kétnapos szakmai tanács­kozáson Bárczi munkássá­gának elemzésén kívül a legújabb gyógypedagógiai kísérletek eredményéről is véleményt cserélnek a szak­emberek. Dr. Illyés Sándor egyete­mi tanárt kérdeztük tegnap délután, aki Bárczi Gusztáv­ról tartott előadást: — Bárczi elméleti mun­kássága 1945—1962 között volt erőteljes. Korábban gyakorlati szakember volt. Éppen gyakorlati tevékeny­sége következtében fogalma­zódott meg az igénye, hogy elméleti magyarázatot talál­jon arra, amit csinált. Kutatása idején — főleg az 50-es években — a pav- lovizmus minden társada­lomtudományban megjelent, ez gyébként elvárás is volt. Bárczit viszont a pavloviz- mus szaktudományi része érdekelte, a politikai össze­tevője nem. öt az ragadta meg, hogy az ember tanít­hatóságát és nevelhetőségét hirdete a pavlovizmus, vagy­is e tanítás szerint a tanu­lás alapjául szolgáló feltéte­les reflexeket mindenkinél — még az idiótáknál is — ki lehet építeni. Tehát az idióta is nevelhető és ok­tatható. A másik fontos tétele az volt, hogy az emberi fejlő­dés külső hatásokkal vezé­relhető, a külső feltételek­nek döntő szerepük van. Ezt Bárczi túl is értékelte, és ezért hozott létre olyan in­tézményeket, melyekben az enyhe és a középsúlyosán értelmi fogyatékosok együtt nevelkedtek. Abban bízott, hogy a középsúlyosán fogya­tékosokból enyhén fogyaté­kos válhat. összefoglalva: a pavloviz­mus optimizmusát Bárczi túlbecsülte. Mindezek elle­nére törekvései élő törekvé­sek. Amit az elmélettel akart igazolni: a pavloviz­mus és a gyógypedagógia kapcsolatáról szóló megálla­pításai általában helyesek. Egy dologgal nem számolt ez az elmélet: a gyermeki fejlődés spontaneitásával. Ezért lépett túl az élet ezen a teórián, és keresi a gyer­meki élet teljesebb magya­rázatát — mondta dr. Illyés Sándor. Az új utak kereséséhez maradandó példát adott... Varga Zsolt Fotó: Király Béla Megyei Apeh-kép a népi ellenőrzés tükrében Miért alacsony a somogyi adóbefizetés? A megyei népi ellenőrzé­si bizottság — egy országos felmérés részeként — meg­vizsgálta az Apeh Somogy Megyei Igazgatóságának és a vele egy épületben lévő Adófelügyelőségnek a mű­ködését, különös tekintettel arra, hogy hogyan készültek fel a megváltozott adóigaz­gatási feladatok ellátására. Nem terjedt ki a vizsgálat az adórendszer változására, hatékonyságára. A mintegy harmincoldalas vizsgálati anyag és a . szóban elhang­zott értékelés alapján is megállapítható, hogy az Apeh megyei igazgatósága és az Adófelügyelőség vi­szonylag gyorsan felké­szült a megváltozott körül­ményekre. Vezetői jól mű­ködő apparátust alakítottak ki; mind saját dolgozóinak, mind pedig ügyfeleiknek kulturált körülményeket te­remtettek. Olyan intézkedé­si tervet készítettek, amely- lyel a népi ellenőrzési bi­zottság is egyetért, és csak néhány javaslattal egészítő;- te ki azt. A két adóügyi szervezet a jó minősítés ellenére sem gondtalan. Ez kitűnt azokból a válaszokból is, amelye­ket Szálinger Ferenc, az Apeh megyei igazgatója és dr. Takács Antal, az Adó­felügyelőség vezetője a kér­désekre adott — rávilágítva a legfontosabb tennivalók­ra is. Ezek egy része szer­vezeti és technikai. Szüksé­ges lenne soron kívül meg­valósítani az új adórend­szer működésének elősegí­tésére a számítógépes infor­mációs rendszer kifejlesz­tését, amely az ellenőrzések­hez az adóalanyok kötele­zettségének teljesítéséről folyamatos, naprakész in­formációt biztosít. Növelni kell például — ha erre anyagi lehetőség lesz — az Apeh-kirendeltségek szá­mát. Jelenleg ugyanis csak Nagyatádon, Siófokon és Fo­nyódon van ilyen. A többi városban heti egy alkalom­mal van ügyfélszolgálat. A gondok nagyobb része azon­ban abból a rossz szemlé­letből fakad, amely ma még Magyarországon, főként a vállalkozók körében (rész­ben a múltból hozott gya­korlat alapján) tapasztal­ható. Míg Nyugaton főben­járó bűn az adócsalás, és az ügyet elkövető egzisztenciá­ja komoly veszélybe kerül, addig nálunk ez csak bo­csánatos bűnnek számít. Mindez főként a bizonylati fegyelem lazaságában nyil­vánul meg. A vállalkozók egy rész ugyanis különböző kifogásokkal felrúgja a leg­elemibb szabályokat, nem vezeti a könyvelést, nem tudja igazolni árujának származását. A tisztességes vállalkozók megbecsülését veszélyezteti a kisebbség adóeltitkolásra irányuló ma­gatartása. Ezek után nem meglepő, hogy a vállalkozók szemé­lyi jövedelme Somogybán csupán 50—60 ezer forint körül mozog. E kedvezőtlen jelenség azonban csak az egyik oka annak, hogy me­gyénk a befizetett adók nagyságát tekintve az utolsó helyen van. A másik ok a jelenlegi adózási rendszer­ben keresendő, amely lehe­tővé teszi például1, hogy a Balaton-parti, nem ide va­ló (és ilyen sok van) ma­gánszemélyek adója ne a megyében, hanem a tulajdo­nosok lakóhelyén kerüljön nyilvántartásra. Nem tit­kolták az Apeh megyei ve­zetői, hogy a láthatatlan jö­vedelmek elhallgatása je­lentősen befolyásolja a be­vallás mértékét. Itt — hang­súlyozták — nem elsősor­ban a borravalóról, a hála- és csúszópénzekről, hanem a vállalkozások közben fölvett és be nem vallott jövedel­mekről van szó. Ügy fest, a megyei adó­hatóság türelmes. Azt re­méli, Magyarországon is változik a vállalkozói szem­lélet, és a törvények is olyan helyzetbe hozzák a szakem­bereket, hogy hathatósab­ban léphetnek föl a jövede­lemarányos adóztatás érde­kében. A türelem persze nem jelenti az adócsalások elnézését. A 12 adóbehajtó­nak állandóan van dolga, s bizony már ingatlanok „vég­rehajtására” is sor került. A munkát a népi ellen­őrök véleménye szerint cél­szerű tpvább javítani: meg­találni az adózók érdekelt­ségét a tisztes jövedelem- bevallásban, tovább javíta­ni a lakosság és az adóható­ság kapcsolatát — hang­zott el a megyei népi ellen­őrzési bizottsági ülésén. Szegedi Nándor 1989. október 21., szombat Dél-dunántúli tükör Fogolyszálló, mohaágy nélkül Az ember gyakran jön- megy a városban, és köz­ben észreveszi, hogy ez vagy az nincs, ez meg amaz viszont bőven. Vajon ez mi­ért, amaz miért nem? Űj- ságlapozgatás közben is szembetűnő, hogy szinte nincs nap, amikor ne kérné a lakosság segítségét a rend­őrség, vagy ne szerepelne valami másféle rendőrségi hír. A minap Pécs belváro­sában egy idős asszonyt lö­kött fel három suhanc a buszmegállóban. Persze to­vább rohantak, a néni pe- dip ottmaradt combnyaktö­réssel. Új szálló a foglyoknak Egyre nő a bűncselekmé­nyek száma Baranyában is. Sok a betörés, a garázda­ság, és rengeteg a bűncse­lekménynek egyáltalán nem mondható, utcai kötekedés. Ami kevés, az a rendőr. Le­het, hogy tudat alatt ráér- zek, merre járnak, és igyek­szem elkerülni azt a helyet, de tény, hogy nem tudom megmondani, mikor talál­koztam gyalogos rendőrrel a pécsi utcán. Nem mondom, itt-ott fel-feltűnik egy-egy URH-s kocsi, aztán kék-fe­hér villámként suhan tova. De nem akarok igazságtalan lenni, én is hallottam már olyat, hogy egy garázdát, vagy utcai tolvajt elfogott egy közelben tartózkodó jár­őr. Hogy ki mesélte és mi­kor, nem tudom így hirte­len megmondani. Állítólag az is előfordult, hogy vala­hol figyelmeztettek egy részeget, aki a járókelőket molesztálta. Ez jutott eszembe, amikor láttam egy mázsás cigányférfit, asz- szonya társaságában ré­szegen ülni a belvárosi áru­ház lépcsőjén, itták a sört, káromkodtak. Dél körül járt az idő. Tudom, kevés a rendőr, kevés a fizetés, kevés a fog­da. Azaz csak volt. Mert elkészült az új, 74 férőhe­lyes, ahol egytől ötágyas, minden igényt kielégítő lak­részek várják a betérőket, azaz beszállítottakat. Hogy ennyi hely kevés vagy sok? Szívem szerint azt monda­nám, sok, de ahogy figye­lem a dolgokat, könnyen meglehet, hogy kevés. Annál is inkább, mert íme még egy örömhír: januártól rendőrállomások lesznek, az országban először a bara­nyai megyeszékhely egyes városrészeiben. Mondhat­nám, amerikai mintára lé­tesített körzetek, ahol 39-53 rendőr teljesít majd szolgá­latot, szoros kapcsolatot tartva a lakossággal. Lesz ott járőr, nyomozó és min­den, ami egy rendes körzet­ben kell legyen. Reméljük, hatásosnak bizonyul a do­log, és akinek szüksége van az új „szanatóriumra”, gyor­san beutalják. Kínálják, de nem fogy sok Veszem a hírt: van mi­vel tüzelni. Annyi a brikett, mint égen a csillag, sőt fel­tehetően több, mert már kedvezménnyel adják. Kom­lón ugyanis nem tudnak mit kezdeni a tüzelővel, így az árát kellett csökkenteni. Hátha jobban fogy. Mert a brikettgyár messze kapaci­tása alatt a termel, a tüzép még így sem rendel elegen­dőt, s amit termel, azt is alig viszik. Valamiféle ko­rábbi felvásárlási láz lehet az oka, amiért most nem kell. így állt elő az a külö­nös eset, hogy végre bősé­ges a kínálat, aki akar, egy­szerűen bemegy és vásárol. Hovatovább furcsa a dolog, szinte már gyanús. Talán ki­csi a brikett hőértéke, sok a salak, nem melegít elég­gé. Hallottam ezt is, azt is, sőt még amazt is, hogy ju­goszláv export segíthetett volna, de a szénnel telt va­gonok rendeltetési helyük helyett a bürokrácia útvesz­tőiben kanyarognak. Mert ott aztán nincs kereslet, nincs kínálat, kedvezmény, ott továbbra is minden moz­dulatlan, kőkemény. A vál­tozás szele helyett még ap­ró szellőcske sem mozdítja meg a levegőt. Hova lett a moha? A szénnel fűteni kell, szükség van rá, a pénz lét­kérdés, nem jó, ha elszedik tőlünk, a moha nem létkér­dés, szerencsére, mert nincs. Nem létkérdés, de mégis el­mondom, annál is inkább, mivel közeledik a halottak napja, és már most úgy tű­nik, drágák lesznek a ko­szorúk. A Jakab-hegyről ugyanis eltűntek a mohate­lepek. Egyszerűen elfogytak. A Dunántúli Naplónál dol­gozó kollégám mesélte, hogy bizony a koszorúkészí­tők jó pár száz kilométert utaznak naponta moháért, mi ugye drágítja a koszorút. Es mire egy telep újra fel­töltődik, kell vagy 15 év. Ez tehát egy viszonylag pontos előrejelzés. Egyre messzebb kell majd moháért utazni. Lehet, hogy importra szoru­lunk, így bizonyos, hogy mohanagyhatalom nem le­szünk. Tehát az új' rendőr­ségi fogda lakói is csak ál­modhatnak a puha mohára vetett ágyról, amit esetleg kárpótol, hogy olcsó szénnel többet lehet fűteni a hűvö­sön. (Két ilyen jel között nyugtatom meg a kedves ol­vasót, am említett kolléga elárulta nekem, hogy ő még tud egy mohatelepről, de én nem árulom el a pontos he­lyet. Mert noha most még van ott moha, esetleg holnap már nem lesz nyoma.) Dán Tibor Jó kereseti lehetőség! Baranyatrade Kereskedelmi Kft. keres jó vevőkapcsolatokkal ,bíró, tapasztalt üxletkátőt (Ügynökségek ,is jelentkezhetnek) Jelentkezés: 7621 .PÉCS, Rákóczi u. 11. Telefon: 72/10-579 (266787)

Next

/
Thumbnails
Contents