Somogyi Néplap, 1989. október (45. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-21 / 250. szám
Somogyi Néplap 1989. október 21., szombat TANÁCSKOZOTT AZ ORSZÁGGYŰLÉS (Folytatás az 1. oldalról.) Az államminiszter nyomatékkai megismételte: ha ezt a törvénytervezetet nem fogadja el az Országgyűlés, elakad az egész törvényhozási folyamét. S néhány nap múlva, október 23-án a nép nem a nemzeti megbékélésre fog gondolni, hanem arra, hogy folytatódik a pártállam-rendszer, mert nem érvényesültek azok a törekvések és gondolatok, amelyek jegyében elkezdték az ülésszak munkáját. A sarkalatos törvények összefüggenek Ezután Horváth István belügyminiszter kapott szót, hogy válaszoljon a vitában felvetődött kérdésekre, javaslatokra. Előrebocsátotta: él benne a remény, hogy nem volt hiábavaló a képviselők igyekezete, s végül bölcsen döntve elfogadják a beterjesztet törvényjavaslatot. Leszögezte: a választási törvényt nem lehet kiemelni a sarkalatos törvények közül. A négy beterjesztett törvényjavaslat szorosan összefügg egymással, s a dominóelvnek megfelelően akármelyiket mozdítják el, dől a többi is. A legtöbbet vitatott, s a leghevesebb támadások kereszttűzébe került — a képviselők számával és a választókörzetek arányával foglalkozó — 4. paragrafussal kapcsolatban kijelentette: tudomásul kell venni, hogy a többpártrendszer viszonyai között a politikai pártok jelenítik meg a ki- sebb-nagyobb társadalmi rétegek rédekeit. Elfogadhatónak tartotta azt a javaslatot, hogy az egyéni választókerületek számát 176-ra növeljék, ezzel párhuzamosan pedig az országos lista képviselőinek számát 70-ről 58-ra csökkentsék. így összességében 386 lehetne az Országgyűlés létszáma. Ezzel a megoldással egyébként a kormány is egyetért, s támogatja azt az EKjA, valamint a harmadik oldal is. A nemzetiségek és az egyházak képviseletének kérdéséről szólva a miniszter elmondta, hogy a vitában több megoldási módozatot is fölvetettek. Véleménye szerint csak az lehet a megoldás, hogy garantálják az Országgyűlés ülésein az egyházak és a nemzetiségek képviselőinek részvételét és felszólalási jogát. Az előterjeszd vitaösszefoglalóját követően garanciát kért a képviselő Kállai Ferenc (országos lista) képviselő kért szót. Hangot adott reményének, hogy ez a sokat kibírt Országgyűlés becsülettel és politikai előrelátással teszi le voksát, hogy ne érhesse az a vád: minden igyekezettel ragaszkodik székéhez. Ekkor ismételten szót kért Horváth István. Azt javasolta: a választójogi törvény mellékleteként az Ország- gyűlés határozatban bízza meg a kormányt a megoldási lehetőségek kidolgozásával. Ilyen lehetőségként említette — a nemzetiségek és az egyházak közjogi szerepének érvényesülése érdekében — egy, a köztársasági elnök mellé rendelt tanácsadó testület létrehozását. A miniszter javaslatára reflektálva Takács Imréné (Csongrád m., 4. vk.) kijelentette: csak akkor tud nyugodt lelkiismerettel választói elé állni, ha garanciát kap, hogy a belügyminiszter határozati javaslatára még a novemberi ülésszakon visszatér a Parlament. ÜLÉST TARTOTT A MINISZTERTANÁCS A Minisztertanács — hétfőn megkezdett, de a bő napirend miatt be nem fejezett ülését folytatva — megvitatta a Magyar Nemzeti Bankról, a tárSadálmi-gazdasági tervezésről és az államháztartásról szóló törvények téziseit. A kormány határozatot hozott a banktevékenység folytatásának feltételeiről és az állami bankfelügyeletről. A Minisztertanács tárgyalt az 1990. évi gazdaság- politikai program és a jövő évi költségvetés irányelveiről. Előterjesztést hallgatott meg az egészségügyi és szociális vállalkozások szabályozásáról, a kritikus helyzetben lévő mezőgazdasági nagyüzemeik működőképességének, jövedelemtermelő képességének javításáról, továbbá az élei miszer-kiskereskedelem helyzetéről. A kormány áttekintette a jamburgi együttműködés végrehajtását és a magyar—szovjet együttműködési egyezményből származó további feladatokat. Horváth István válasza: véleménye szerint a megoldási mód kidolgozása novemberig elvégezhető feladat. Ezután határozathozatal következett. A beterjesztett módosító javaslatok közül az Országgyűlés tagjai elfogadták azt az indítványt, hogy a képviselők számát tizenkettővel növeljék, s az egyéni választókerületekben megszerezhető mandátumok száma huszonnéggyel emelkedjen. Ennek megfelelően 176 országgyűlési képviselőt — az eredetileg javasolt 152-vel szemben — egyéni választókerületben, 152-t megyei, fővárosi választókerületi listán választanak meg. Az egyéni és a területi választókerületekben mandátumot el nem ért, országosan összesített, úgynevezett töredék szavazatok alapján a pártok az országos listán 58 képviselői helyet tölthetnek be, az eredetileg javasolt 70 helyett. A képviselők úgy döntöttek, hogy egy jelölt csak egy listán indulhasson; a tervezet szerint egy személy egyidejűleg négy helyen is jelölhető volt. A képviselők elfogadták azt az indítványt is, hogy az állandó lakóhely hiánya a választójog gyakorlása tekintetében ne legyen kizáró ok. Azok az állampolgárok is gyakorolhatják választójogukat, akik állandó lakhellyel nem, de ideiglenes lakóhellyel rendelkeznek. Ezután a képviselők a törvényjavaslatról — a már elfogadott módosításokkal együtt — részleteiben és egészében szavaztak. Az Országgyűlés a képviselők választásáról szóló törvényjavaslatot 286 igen, 20 nem szavazattal, 24 tartózkodás mellett elfogadta. Vita a köztársaságielnök- jelölésről Ezt követően megkezdődött a köztársasági elnök választásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Horváth István belügyminiszter az előterjesztéshez kapcsolódó expozéját még csütörtökön megtartotta. Így a most kezdődő vita előtt nem kívánt szólni. Kereszti Csaba, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság előadója elmondotta: a bizottság mindenben egyetértett az előterjesztéssel. Az általános vitában dr. Czoma László (Zala m., 5. vk.), a keszthelyi Helikon Kastélymúzeum igazgatója utalt arra, hogy olyan közjogi helyzet állt elő, amikor nincs köztársasági elnöke az országnak, illetve ezt a funkciót az elnök megválasztásáig átmeneti jelleggel a parlament elnöke tölti be. Közös jövőnk iránti aggodalmát kifejezésre juttatva kérte a kormányt, a minisztereket, hogy az első pillanattól kezdve minden tekintetben ellenőrizzék a legnagyobb közjogi méltóság döntéseit, akár az államigazgatásról, akár más kérdésekről van szó. A részletes vitában dr. Sára János (Komárom m., 10. vk.), a Kisbér főállatorvosa javasolta: a törvény- tervezetet változtassák meg akképpen, hogy az első forduló sikertelensége esetén az újabb választásnál a köztár- saságielnök-jelöltek közül az a három indulhasson, aki a legtöbb szavazatot kapta. Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.), a Magyar Televízió szegedi stúdiójának szerkesztő-riportere arra kért választ az előterjesztő minisztertől: hogyan kívánják feloldani a köztársasági elnöki intézmény létrehozása, az államfő mostani megválasztása, illetve a népszavazás-kezdeményezés közötti ellentmondást? Roszik Gábor (Pest m., 4. vk.) evangélikus lelkész — annak érdekében, hogy a köztársaságielnök-választáskor két sikertelen forduló esetén ne kelljen harmadszor is a szavazóurnákhoz szólítani az állampolgárokat — javasolta: ha a második választási forduló is sikertelen marad, akkor az Országgyűlés válassza meg a köztársasági elnököt. A módosító javaslatokat ismét a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság mérlegelte, majd dr. Horváth István belügyminiszter — Roszik Gábor javaslatával szemben — fenntartotta azt az előterjesztésben is megfogalmazott indítványt, hogy a köztársasági elnök személyéről most népszavazás döntsön. Király Zoltán kérdésére pedig azt felelte, hogy a köztársasági elnöki intézmény létrehozása, az államfő mostani megválasztása és a népszavazás-kezdeményezés közötti ellentmondásra az Országgyűlés október 30-ai ülésén tér visz- sza a kormány. Ezután határozathozatal következett. Ennek során elvetették Roszik Gábor javaslatát, mely szerint a törvénytervezetnek a köztár- saságielnök-választás második fordulójára vonatkozó bekezdését úgy módosítsák, hogy amennyiben a második fordulóban sem választottak köztársasági elnököt, az államfőt az Országgyűlés válassza meg a képviselőválasztás után. Az Országgyűlés 312 egyetértő szavazattal egészében is elfogadta a köztársasági elnök választásáról szóló törvényjavaslatot. Zárolták a munkásőrség vagyonát A kormány módosította a munkásőrség megszűnéséről szóló törvényjavaslatot. Borics Gyula igazságügyi minisztériumi államtitkár utalva a munkásőrség létrehozása óta eltelt három évtizedben, s különösen az elmúlt másfél esztendőben bekövetkezett társadalmi, politikai változásokra, leszögezte: a munkásőrség fenntartása ma már nem indokolt, .ezért a kormány nevében javasolja a testület megszűnésének kimondását. A munkásőrség helyett semmiféle fegyveres testület nem szervezhető politikai célokra. Azaz: a munkásőrség e törvénytervezet elfogadásával jogutód nélkül szűnik meg. Az ezzel kapcsolatos feladatok kidolgozására és végrehajtására a Miniszter- tanács kormánybiztost jelölt ki, a pénzügyminiszter pedig zárolja a testület vagyonát. A képviselők a munkásőrség jogutód nélküli megszüntetéséről szóló törvény- javaslatot 274 igenlő, 6 ellen- szavazattal, 31 tartózkodás mellett elfogadták. Ezután egy újabb napirendi pont, az 1956-os népfelkeléssel összefüggő elítélések orvoslásáról szóló törvény- javaslat tárgyalására került sor. Határozathozatal következett. Először az 1956-os népfelkeléssel összefüggő elítélések orvoslásáról szóló törvényjavaslatról döntött az Országgyűlés: 278 támogató, 4 ellenző szavazattal és 28 tartózkodással elfogadta. Megkexdűdőtt a Magyar Demokrata Fórum II« országos gyűlése A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen pénteken délután megkezdődött a Magyar Demokrata Fórum II. országos tanácskozása. Az MDF több mint 20 ezres tagságát képviselő mintegy 850 küldöttet Szabad György, a Fórum elnökségének tagja köszöntötte. Az ülésteremibem jelen volt számos külföldi párt küldöttsége, illetve képviselője, valamint a Budapestre akkreditált diplomáciai képviseletek több tagja. A háromnapos tanácskozás első munkanapján a küldöttek a bel- és külpolitikai helyzetet elemző beszámolót hallgattak meg, ezenkívül kiegészítések hangzottak el az MDF gazdasági és politikai programjához, a szervezet választási stratégiáját tartalmazó tervezethez, valamint az alapszabály módosítására benyújtott javaslathoz. Ezután a törvénysértő elítélések, internálások, kitelepítések áldozatainak kártalanításáról szóló határozattervezetet az Ország- gyűlés 287 igenlő, 2 nemleges szavazattal és 13 tartózkodással! elfogadta. Ugyancsak elfogadta az Ország- gyűlés — 289 egyetértő, 3 ellenző szavazattal és 12 tartózkodással — a rendőrhatósági őrizetben fogva tartott (internált), valamint a kitelepített személyek sérelmeinek orvoslásáról szóló országgyűlési határozat- tervezetet. Döntés október 23-ról Október 23-a ne csak nemzeti emléknap, hanem a módosított alkotmány kihirdetésének, s így a Magyar Köztársaság kikiáltásának dátuma legyen — javasolta az Országgyűlésnek a kormány nevében Németh Miklós miniszterelnök. Ajánlotta azt is, hogy az Országgyűlés elnöke, aki e naptól fogva a Magyar Köztársaság elnöki tisztéből adódó feladatokat is ellátja, a Parlament erkélyéről vagy főlépcsőjéről kiáltsa ki a köztársaságot. Roszik Gábor önálló képviselői indítványt nyújtott be arról, hogy október 23-át nyilvánítsák nemzeti ünneppé. Az Országgyűlés nagy többséggel (200 szavazattal) elvetette az indítványt. Ezután — bár ez a kérdés a kormány hatáskörébe tartozik — arról szavaztak: legyen-e október 23-a munkaszüneti nap. A parlament ezzel a javaslattal sem értett egyet: 224-en szavaztak nemmel, 38-an igennel, 28-an pedig tartózkodtak. Az ülésszak negyedik munkanapjának estéjén, 7 óra előtt néhány perccel az Országgyűlés befejezte munkáját. MSZP-állásfoglalás A nemzeti megbékélésről Az MSZP Elnöksége felhívja a párt tagjait és szervezeteit, hogy a kongresszus állásfoglalásának szellemében emlékezzenek meg a 33 éve történtekről, a barikád mindkét oldalán elesettekről, 1956 áldozatairól; javasolja október 23-a nemzeti emléknappá nyilvánítását — hangsúlyozza a Magyar Szocialista Párt állásfoglalása a nemzeti megbékélésről, amelyet a párt elnöksége pénteki ülésén hagyott jóvá. _ A testület ülését követően az elnökség két tagja, Kosa Ferenc és Vass Csaba nemzetközi sajtótájékoztatón találkozott az újságírókkal, hogy válaszoljon azokra a kérdésekre, amelyeket a napirend egyik témájával, a nemzeti megbékéléssel összefüggő állásfoglalással kapcsolatban tesznek fel. A válaszokból kitűnt, hogy az MSZP újraértékeli a történelmi eseményeket, s ennek folyamatában jutott el oda, hogy javasolja a nemzeti megbékélés napjaként október 23-át. Az MSZMP megszűnését kétségbe vonó megnyilatkozásokra reagálva az elnökség tagjai úgy nyilatkoztak, hogy az MSZMP jogilag megszűnt. Ha egykori tagjai mégis az MSZMP-t kívánják pártjukként megjelölni, ez úgy lehetséges, ha jeltót illesztenek a név elé, s ismét belépnek a pártba. Kiegészítésként hozzátették azt is, hogy szerencsés lenne, ha Üj MSZMP vagy más néven megalakulna egy. az MSZP-,tői balra álló párt. Ebben az esetben a pártvagyont megosztanák, mert aa utódpárt senkit nem akar kirekeszteni az anyagi javakból. A párt- szervezetek munkahelyi jelenlétével kapcsolatos parlamenti döntést az el nökség tudomásul vette — hangzott el —, - az e körül folyó viták ma már csak álvitának tekinthetők. Az MSZP vezetése egyébként semmilyen utasítással nem látja el a párttag országgyűlési képviselőket, azok szuverén módon vesznek részt a törvényhozás munkájában. A Belügyminisztérium közleménye A rendőrség segíti az 1956. október 23-i népfelkelés évfordulójának megünneplésére a törvényes rendelkezéseknek megfele- lelően szervezett ünnepi rendezvények zavartalan lebonyolítását — tudatja a Belügyminisztériumnak az MTI-hez eljuttatott közleménye. A szervezők igényeinek megfelelően tanácsokkal is közreműködik a rendezők felkészítésében. Az ünnepségek, a felvonulások zavartalan lebonyolításában, az ideiglenes forgalomkorlátozásokban közreműködő és a biztosításban résztvevő rendőrök feladataikat — a bizalom erősítése érdekében — szolgálati fegyverük nélkül látják el. A Belügyminisztérium felkéri a szervezésben közreműködő politikai pártokat és szervereteket, hogy az ünnepségeket az alkalomhoz illő méltósággal tartsák meg, tartózkodva az olyan szélsőséges megnyilvánulásoktól, amelyek sértenék a nép, a nemzet kegyeletét és aláásnák országunk tekintélyét. A résztvevők közmegegyezést és megbékélést demonstráló magatartása legyen bizonyítéka fejlett politikai kultúránknak és európaiságunknak. s ehhez szükség van minden törvénytisztelő állampolgár közreműködésére és segítségére. (MTI)
