Somogyi Néplap, 1989. október (45. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-21 / 250. szám
NAPILAP XLV. évfolyam, 250. sióm Ára: 5,30 Ft 1989. október 21., szombat Elfogadta u Orssággyfilés a választási törvényt Október 23-án kikiáltják a Magyar Köztársaságot MEGSZÜNTETTÉK A MUNKÁSŐRSÉGET Állandósult az időzavar és a csúszás az Országgyűlés mostani ülésszakán. A X. Ház a tegnapelőtt abbahagyott vitát tegnap délben zárta le, s akkor szavazta meg a választási tőrvényt. A vidékieknek kedvez, hogy az eredetihez képest huszonnéggyel növelték az egyéni választókerületek számát. A lassú kezdés után felgyorsult a munka. A képviselők elfogadták a törvényt a köztársaságielnök-választásról, az időpontot azonban nem tűzték ki. Egyetértettek .a honatyák a munkásőrség megszüntetésével, a törvénytelenül elítéltek, az internáltak rehabilitálásával is. Az Országgyűlés úgy döntött, hogy a T. Ház elnöke Október 23-án kikiáltja a Magyar Köztársaságot. Ez a nap azonban nem lesz ünnep és munkaszüneti nap. Az Országgyűlés csütörtöki döntésének megfelelően október 30-án folytatja munkáját. Az eredetileg tervezett 9 órához képest egyórás csúszással, délelőtt 10 órakor kezdte munkáját tegnap az Országgyűlés. Az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslatról kialakult csütörtöki hosszas vitában az elvi kérdések fölvetésén túlmenően a képviselők számos módosító indítványt tettek. Ezeket a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság csütörtök esti, illetve péntek reggeli ülésén mérlegelte — ez utóbbi megbeszélés volt az oka, hogy csak később kezdhette meg tanácskozását a plenum. A vitaösszefoglaló előtt Pozsgay Imre államminiszter kért szót. Emlékeztetett arra, hogy a választási törvénytervezet kemény politikai küzdelmek eredményeként került az Országgyűlés elé. Kérte a képviselőket: próbálják szemléletileg beleilleszteni ezt a kérdéskört a már elfogadott, a Parlament által jóváhagyott alkotmány szellemébe. Kifejtette: ha a Tisztelt Ház elfogadja a kormány által előterjesztett javaslatot, akkor valóban a békés átmenet erőivel fog össze, azokkal, amelyek felül tudnak emelkedni pártszempontjaikon, és együttműködést ajánlottak fel aláírásukkal, támogatást adva a békés átmenethez. E megállapodás szellemében gondolkodva nem a Tisztelt Ház lealacsonyítása, hanem emelkedése következik be — tette hozzá. Nekünk a történelem egyetlen esélyt, lehetőséget adott: a nemzeti felfordulás helyett a nemzeti kibontakozást választani, annak gyötrelmes, és néha megalkuvásokkal is egyiittjáró formáját — mondotta Pozsgay Imre. — Nálunk többpárti politikai küzdelem alakult ki, amely csak ebben a választási formában fejeződhet ki. Ezt kell most megértenie minden képviselőnek, félretéve a régi koncepció jegyében született megfontolásokat. [Folytatás a 2. oldalon) Együttes kiáltás és kiállás Siövétségre lápnak a Balaton-parti tanácsok------------------- MA ------------------■ ■ Ötvenhat októberének emlékezete 1956. októbere, Kaposvár Sebek, méltatlan meg- hurcolások, a diktatúra terrorja, a törvénytelen törvénykezések nyomán és miatt, lakásait elhagyva az utcán mondta ki akkor tiltakozó szavát a nép, s a hatalom által kínált szabadságköszöntés helyett igazi, valódi szabadságot követelt magának. E napok az emlékezés napjai. A békés emlékezésé, hangsúlyozta felhívásában megyénkben is valamennyi politikai szervezet. Ez a szó azonban nem egyedüli jelzője az emlékezésnek, mert hozzátartozik a lelkiismeret, a meggyőződés szabad és nyilvános vállalásának lehetősége Is, amely oly hosszú időn át váratott magára. Kemény tanulság napjainkra: a félelem nem lehet tartós fedezék. Az emlékezés nyilvános módjára lehetett előírást, utasítást adni, a belső emlékezést, a megélt történelem feldolgozását nem lehet parancsba adni. Egy időszak hivatalos értékelése, majd ezt cáfoló átértékelése után adassák meg végre kinek-kinek a lelkiismeret szabadsága, hogy számot vethessen s önmaga dönthessen. Számot vethessen gyászával is! Holnap este a kigyúló gyertyák több temetőben ilyen számvetéshez is lényt adnak, a vállalt kegyelet méltóságával. Emlékezünk tehát egy remélt nemzeti megbékélés jegyében, melyhez meg kell idézni a múlt eseményeit, tanulságait. Mai számunkban dokumentumokat, archív képeket is idézünk. Nyilatkozott erről lapunknak Pozsgay Imre és Király Béla, s felelevenítjük — egy másik év- - forduló kapcsán — Pál- ffy György tábornok' emlékét is. Sarkalatos kérdésekben döntenek Ülésezett a Demisz megyei elaöksége BUDAPESTEN, A KÖRTÉREN TÖRTÉNT Vallató Géza olvasófala a Kiliánban Rákosy Gergely kiváló pamfletje jutott eszembe, miközben a Balaton-parti tanácsi vezetők értekezésén a BIJB főtitkárának hozzászólását hallgattam. A történet szerint a magyar radioaktivitású hulladékot a Balatonba szórják, miközben fehérre festett hajón a BIB közeledik. Valaki a bizottságból felszólítja a munkásokat: ne tegyék! S mivel kérése eredménytelen, úgy döntenek: javasolják 50 madárodú elhelyezését és kezdeményezik a Balaton múltjáról — mert jövője már nincs — szóló vetélkedő megrendezését. Rosta Sándor az Európai Ház gondolatától mégis eljutott addig, hogy a Balatonnal kapcsolatos döntéseket véleményezzék a helyi tanácsok, sőt minden megyéből — tehát Zalából, Veszprémből, Somogyból ■— egy-egy település tanácselnöke is jelen lehet a BIB elnökségében. Fura módon senkinek sem ragyogott fel az arca, amikor arról beszélt, hogy a szakbizottságokban is részt vehetnek a helyi tanácsok küldöttei. Hozzászólásának lényegét abban, vélte felfedezni a tudósító, hogy a tanácsoknak saját bevételeik jelenthetik az igazi erőt. Hasonlóan magvas elképzelésekkel rukkoltak elő a megyei tanács és az országos önkormányzati szövetség jelenlévő képviselői. A fentiek ismeretében talán érthető, miért szorgalmazza három megye 26 községi é6 városi tanácsa a Balaton-parti helyi tanácsok szövetségének a megalakítását. Iszonyatos gondok halmozódtak itt fel, amelyek megoldásában együttes kiáltás és együttes cselekvés szükséges. Víz, szennyvíz, telefon, út, vízvédelem, olyan pénzigényes beruházások, amelyeknél az infláció az átlagos mérték felett van. Az itt képződött jövedelmeket, bevételeket elviszik, s alig csepegtetnek vissza valamit. Olcsó szálláshelyekkel hő- vül az idegenforgalom, de az infrastruktúra vagy nem épül meg, vagy a tanácsokon kérik számon. Elégedetlen a vendég,, az állandó lakos, a nyaralótulajdonos. Eltűnik a valuta, b ennek egy részét külföldi ügyeskedők viszik ki az országból. Lehetővé kell tenni, hogy minden vendégfogadó — állami vagy magán — elfogadhasson nyugati fizetőesz- iközt, mert az legalább itt marad az országban. A kormánynak meg kell vizsgálnia a Balaton helyzetét. s a vélemény kialakításában egy kormánybizottság helyszíni tapasztalatai segítsenek. Szóba kerültek a milliókat érő, elajándékozott állami földek, s egy Balaton bank alapítása is. A tanácsi képviselők egy bizottságot bíztak meg a szövetség megalakításának előkészítésével. Az alakuló ülésre előreláthatólag december 20-ig sor kerül. SüH Ferenc A Demisz megyei elnöksége legutóbbi üLésének középpontjában több sarkalatos kérdés szerepelt, amelyet majd az október 27-én sorra kerülő megyei szövetségi ülésen (küldöttgyűlésen) tárgyalnak meg — tájékoztatott bennünket Simon Gábor, a Demisz megyei elnökhelyettese. Dönteni kell arról, szükség van-e a megyei szövetségre. A mostani elnökségi ülésen már megállapodtak abban, hogy azok a tagszervezetek, amelyek hajlanak egy ilyen megyei szövetség létrehozására, abban is határoznak, milyen legyen a tisztségviselők státusa. Egy másik fontos téma a választásokra való felkészülés volt. A küldöttgyűlés mondja majd ki, hogy a Demisz akar-e indulni a választásokon, és ha igen, önállóan teszi-e ezt, vagy szövetségre lép más politikai erővel. — Az én egyéni véleményem, hogy célszerű szövetségre lépni, hiszen Nagyatád, Barcs, Csurgó egy-egy jelöltet állít — így a megyei elnökhelyettes. Ugyancsak: az említett küldöttgyűlésen határoznak abban, milyen legyen a Demisz viszonya a megyében működő pártokhoz. Emeltet szó lesz gazdálkodásról is. Ez ügyben kétféle javaslat készül, hiszen a Demisz-nek mint társadalmi szervezetnek, meg kell felelnie a pénzügyi törvényeknek, tehát gazdálkodnia kell, függetlenül attól, hogy kap-e állami támogatást. Ha nem részesülnek a költségvetésből, önmagukat kell eltartaniuk. Erre vonatkozóan, két alternatívát dolgoztak ki. Az elnökségi ülésen tájékoztató hangzott el a Balatonfeny- ves alsó és a Törökkoppány- ban levő ifjúsági táborok helyzetéről, működéséről, társadalmasításáról. Simon Gábor elmondta: — Véleményünk szerint fontos, hogy a fenyvesi tábor hasznosításával kapcsolatban, minden megyei ifjúsági szervezetnek legyen beleszólási joga, továbbá a tábor önálló gazdasági egységként működjön, önfenntartóvá váljon. Abban is dönteni kell októberben, hogy a nyereségből mennyit fordítanak a tábor fejlesztésére, és mennyit az ifjúsági alapra. A 27-i küldöttgyűlést a Lenin utcai épületben tartják és teljesen nyilvános lesz. Sz. N. Dokumentumokat, visszaemlékezéseket gyűjt ét kaposvári Vallató Géza az 1956. Október 26-i budapesti események megrázó részletéről : délután három óra tájban a Bartók Béla utca 25. számú ház előtt megállt egy tank, ágyújának egyetlen lövése tíz—tizenöt békésen sétáló, gyanútlan ember halálát okozta, többen megsérültek. A készülő dokumentum- regény szerzője, az esemény átélője szeretné fölidézni a tanúkkal a szörnyűséget. A kaposvári városi művelődési központban tegnaptól bemutatja azokat a leveleket, amelyekben az esemény részvevői szólnak, mi is történt azon a napon, abban a bizonyos órában. A több száz levél közül mintegy százból nemcsak az esemény leírása olvasható ki, hanem az a hangulat is, amely valóban borzongató. — A levelek igazolják feltevésemet: nem a véletlen műve volt, hogy eldördült a szovjet harckocsi ágyúja. Az egyik szemtanú így emlékezik: — Az ágyúdörgésre ébredtem és lerohantam. A kapuig néhány másodperc alatt leérve azt láttam, hogy a Lágymányosi— Bartók Béla út kereszteződésében éppen „sarkon fordult” egy tank. (T 52-es vagy 54-es típusú.) Fordulás közben elsült az ágyúja és telibe találta a Borostyán vendéglő homlokzatát... A Körtér ebben az időben, ezekben a napokban afféle hírbörze volt. A tömeg jajgatva rohangált, szanaszét sebesültek feküdtek. Dr. Simon Antal szerint a tömeg „igyekezett láthatatlanná válni”. A rozsdás aszfaltégetőt páncéltörő fegyvernek nézhette a tank legénysége, azt akarta megsemmisíteni ... — Vallató Géza: — Birtokomban van egy szakértői vélemény, miszerint ilyen tévedés nem történhetett. A levéláradat között található Hiffner Ferencnek, az MSZBT Somogy megyei elnökének írása is, amelyben arról tájékoztatta a dokumentumregény íróját, hogy a társaság külügyi osztályán keresztül kíván hozzájárulni az esemény tisztázásához. H. B.
