Somogyi Néplap, 1989. október (45. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-20 / 249. szám
4 Somogyi Néplap 1989 október 20 péntek NYUGDÍJASOK oldala ' ú ''S ' v Xv < ^ Rovatszerkesztő: HERNESZ FERENC A mi (napos?) oldalunk A megye nyugdíjasai kaptáik a Somogyi Néplapban egy újságoldalt, s a jövőben — a>z érdeklődéstől függő gyakorisággal — e terjedelmi határokon belül többet foglalkozhatunk ügyes-bajos dolgaikkal, örömeikkel és gondjaikkal — olyan kérdésekkel, amelyekre sürgős és megnyugtató megoldást, vagy csupán eligazító felvilágosítást keresnek. Az első oldal közreadása alkalmából köszönjük nyugdíjas olvasóinkat a' Drávától a Balatonig szerte a megyében. Ügy alakult, hogy minderre ősszel került sor, ám nincs ebben semmi célzatosság: az évszak megválasztásával nem arra akartunk utalni, hogy ehhez a korosztályhoz inkább „illik" az ősz és a tél, mint a tavasz vagy a nyár — egyszerűen a terjedelmi igények előtt most nyílt fel a sorompó, s nem előbb. A lapért felelős szerkesztők eddig is igyekeztek tőlük .telhetőén felkarolni a nyugíjasok érdekeit, ám ezt csak módjával tehették — az egyes lapszámokban elhelyezett, tájékoztató jellegű írásokkal vagy az idősek életét bemutató riportokkal. Kapjon mindez ezentúl egy helyen teret a közlésben ; egy bizonyos napon, egy bizonyos oldalon kínálja a Somogyi Néplap azt az olvasnivalót, ami — reméljük — hasznára válák városban és falun, nagyközségben és tanyán élő nyugdíjasnak egyaránt, függetlenül attól is, milyen munkakört töltött be, milyen foglalkozást űzött aktív dolgozó korában. Hogyan éli meg a keresettel, állással rendelkező állampolgár a nyugdíjazás előtti, várakozási és felkészültségi heteket, hónapokat? Segítenek-e neki a tudati, biológiai életvitelbeli ráhangolódásban, az átállással járó számtalan zavar elhárításában? Kik és hogyan segítik kibillent lelki és gazdasági egyensúlyának — mert a nyugdíjazás ezzel is jár — helyreállítását? Ezekre és hasonló kérdésekre igyekszünk válaszolni e hasábokon. Szerzőtársakként számolunk a közvetlenül érintettekkel, vagyis a nyugdíjasokkal, s rajtuk kívül mindazokkal, akik segítő kezet kívánnak nyújtani feléjük: orvosokkal, akik például az étkezésre, az életmódra vonatkozó tanácsokkal, nagy- és kiskereskedőkkel, akik kedvezményes áru- beszerzéssel — s itt főként élelmiszerre, ruhára, tüzelőre gondolunk — összefüggő lehetőségekkel állnának elő. Hazánkban két és fél millióra tehető a nyugdíjasok száma — Somogy az „öregedő” megyék közé tartozik, vagyis nálunk az átlagosnál is több a nyugdíjas. S a tendencia? Számuk egyre emelkedik . .. Hernádi Gyula író a közelmúltban pártalapításra hívta fel ezt a hatalmas tömeget — mert bárhogy vesszük is, ez a szám az ország lakosságának több mint egyötöde — s állítja: a magyar nyugdíjasok pártja Magyarország legnagyobb pártjává válhatna: „akkora politikai erőt képvisel, hogy szavazatainak mennyiségével alapvetően meghatározhatja a magyar társadalom fejlődésének irányát, létének újrateremtödő alapjait." Egyáltalán nem elhanyagolható tényező ebben az országban — különösen nem a mostani gazdasági-politikai-társadalmi zajongásban — a nyugdíjasok egyre szélesedő tábora. Feszítő gondok várnak orvoslásra — és de sókba is kerül az orvoslás és az orvosság ennek a rétegnek! ■ Keressük együtt a megoldást, s ahogy tudunk, segítsünk egymáson! Ez az egyik legfontosabb célja ennek az oldalösszeállí- tásnak, s bízunk benne, hogy közös munkálkodás eredményeként elérjük. A rovat szerkesztője ■■ Öregszik a megye... A somogyiak negyede tartozik a körbe Somogybán a társadalom, biztosítási jogon alapuló ellátásokból tavaly (is) a nyugellátásra fordítottak legtöbbet: a Megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság tájékoztató adatai szerint az ilyen címen szereplő kiadás 1988-ban 4 milliárd 233 millió 800 ezer forint volt — ez 21,1 százalékkal magasabb összeg az 1987 évinél —, ami az ösz- szes társadalombiztosítási kiadás 68,6 száaalékának felel meg. Mint arról a legfrissebb adatok tanúskod. nak, a nyugellátásban részesülők száma és a nyugdíjösszeg az idén tovább emelkedett. Erről beszélgettünk Kisdeák Máriával, a megyei igazgatóság igazgató- helyettesével és Csapóné dr. Tóth Margittal, a nyugellátási osztály vezetőjével. — Somogybon nyugdíjat és járadékot 89 698-an kaptak az idén júliusban, vagyis az összlakosság 25 százaléka részesült ebben az ellátásban. 1988-hoz képest az idei év első felében a létszám több mint háromezerrel nőtt. Az arány jóval meghaladja az országos átlagot — tavaly például a 22,9 százalékot —; Somogy az ország harmadik legöregebb megyéjének számít, akárcsak az előző években ... Van, akinek ez az ellátás az egyetlen jövedelemforrása, megélhetési alapja; van, aki emellett még dolgozik, mert csak így tud megélni, illetve így kerülheti el a korábbi életnívóhoz képest a nagyobb visszaesést. — A nyugdíjak átlagösz- szege az idén júliusban 4714 forint volt. Ez az átlag a járadékokkal együtt már 4577 forintra csökken, minthogy a járadékok általában alacsonyabbak, mint a nyugdíjak. Országosan az egy főre jutó nyugdíjátlag az idén júliusban 5133 forint volt, tehát több mint háromszáz forinttal haladja meg a so•’ ß' u 1 mogyi átlagot. 4987 forintot tesz ki az összeg országosan, ha a járadékokat is figyelembe vesszük az átlagolásnál — itt a különbség már négyszáz forintra rúg... — Lemaradásunk főként minek tulajdonítható? — A mezőgazdasági szövetkezeti nyugdíjat és járadékot élvezők viszonylag magas száma és ebből következően az átlagkeresetek, a nyugdíjalap alacsony szintje az oka annak, hogy az ellátások átlagösszege ilyen szembetűnően elmarad az országostól. A 24 085 saját jogú tsz-nyugdíjas átlagösszege példéul 4371 forint, ami összevetve az említett adatokkal, jól érzékelteti a mezőgazdasági szövetkezeti tagok ellátásában mutatkozó lemaradást. — Mennyi időt vesz igénybe az öregségi nyugdíjigény elbírálása; mitől függ, hogy mikor kopog először a nyugdíjas ajtaján a pénzespostás? — A munkahelyek egy részében nyugdíjelőkészítő albizottság működik, de ahol ilyen nincs, valaki ott is foglalkozik ezzel a kérdéssel, előfordul, hogy ez a személy maga a tb-ügyintéző. Minden évben fölméri, kik azok, akik körülbelül egy éven belül elérik az öregségi nyugdíjhoz szükséges korhatárt. Az ő részükre az igazgatóságtól kérniük kell a szolgálati idő megállapítását. Ez a munkáltató joga, s ha megapta tőlünk a választ, ehhez igazíthatja a munkaviszony megszüntetésének időpontját. Ez a munkavállalónak, a munkáltatónak és nekünk is előnyös, mert minden adat rendelkezésre állhat addigra, amikorra kell, a dolgozó nem marad ellátatlanul, amikor munkabért már nem, nyugdíjat pedig még nem kap... — Ha a szolgálati idő elismerése megtörtént, eldöntik, hogy a dolgozó mikor kíván nyugaijoa vonulni, illetve a munkáltató intézkedik a munkaviszony megszüntetéséről, elküldi a nyugdíjigényt a szükséges okmányokkal. Ha a munkáltató az előkészítéstől az igény megküldéséig mindent pontosan megtesz, 20—25 napra tehető az átlagos ügyintézési idő, de előfordult az idén, hogy 17—18 nap is elegendőnek bizonyult. Az időtartam szinte kizárólag a munkáltatótól függ. Az igazgatóság, minthogy minden adatot máshonnan kap, kiszolgáltatott helyzetben van. Épp az ügymenet gyorsításáért és a feladatok egységes értelmezéséért rendszeres továbbképzéseket szervezünk a munkahelyi ügyintézők részére. Most éppen Siófokon folyik középfokú ügyintézői tanfolyam. (A nyugdíjasoknak szóló következő oldalösszeállításunkban a rokkantsági nyugdíjakról lesz szó: a nyugdíj megállapításának ,,menetrendjéről” — a nyugdíj megállapítására vonatkozó igényeknek ma már több mint a fele rokkantságon alapszik, illetve ezt jelölik meg indokként —, és arról, mi történik akkor, ha az igénylő nem ért egyet az orvosi bizottság által vélelmezett munkaképességcsökkenéssel és azt a megállapítottnál nagyobb arányúnak tartja.) KÉSŐ ŐSZI NAPSÜTÉSBEN Sok szolgálati idő — kevés nyugdíj? Segít az érdekvédelmi bizottság Emlékszem, ötvenkilenc elején, a nagy tsz-szervezé- sék idején az egyik legfontosabb érv a belépésre való biztatásnál a nyugdíj ígérete volt. Nyugdíjat kap a magyar paraszt — hitte volna ezt valaha? Itt fekszik előttem jó néhány somogyi tsz listája arról, kük mentek nyugdíjba 1987-ben és 1988-ban; mennyi szolgálati idő után tették le a munkát a közösben, és milyen összegű alapnyugdíjat állapítottak meg részükre. Meghökkentenek ezek az adatok! Lássuk csak. A kaposíői Kossuth Tsz-ből huszonegyen mentek nyugdíjba az említett két évben. Legtöbben 2000—3000 forinttal, de itt van például két nő: az egyik 17 év szolgálati idő után, 55 évesen, brigádvezetőként 1882, a másik 23 elismert év után, ugyancsak 55 évesen, darálósként 1942 forint alapnyugdíjat kapott 1987-ben. ötezer forintnál többet mindössze egy nyugdíjas kapott a huszonegyből, egy traktoros: 36 év szolgálati idő elismerése után 5040 forintot állapítottak meg részére. Hasonló adatokat tartalmaz a somogybabodi Petőfi Tsz listája, ezen harminckét név olvasható. Itt egy szarvasmarha-gondozó a „rekorder” a 4392 forintjával, emire 31 év és 113 nap szolgálati idő elismerésével szerzett jogot tavaly márciusban. Nem jobb a helyzet a kányái Március 15. és még jó néhány tsz-ben sem. Varga Sándor, a Mező- gazdasági Termelőszövetkezetek Somogy Megyei Szövetsége nyugdíjas tagok ér- dékvédelmi bizottságának elnöke — aki maga is nyugdíjas tsz-elnök — adta oda áttekintésre a már említett kimutatásokat, s mintegy kiegészítésül hozzáfűzte az adatokhoz: — Ahogyan országosan, úgy Somogybán is állandóan nőtt az utóbbi fél évtizedben a nyugdíjba vonulók száma, s helyzetük egyre romlik: nem csökken, hanem „újratermelődik” a kisnyugdíjasok aránya... A nyugdíjas tagok érdekvédelmi bizottságát azért hozták létre 1984-ben a megyei Teszöv keretében, hogy segítse az idős korúak boldogulását a hetvenöt somogyi közös gazdaságban: helyzetük javítására helyi vagy központi intézkedéseket kezdeményezzen és — lényegében e céloknak megfelelően — előkészítse és szervezze a leginkább rászorulók nyugdíjának kivételes alapon történő emelését. — Hogy ezt a feladatot a huszonegy tagú elnökség elláthassa — a bizottság elnöksége egyébként nyugdíjas elnökökből, jogászokból, főkönyvelőkből és fizikai dolgozókból, szakmunkásokból áll —, állandó kapcsolatot kell tartania a gazdaságokkal. Jómagam is gyakran fölkeresem a téeszeket, ismerem a nyugdíjasok gondjait-bajait, így köny- nvebb segíteni. A kivételes nyugdíjemelés 200—600 forint összegű, az igénylő rászorultságától függően. A kitöltött kérdőívek alapos környezettanulmányról és helyzetelemzésről tanúskodnak, úgy, hogy a valóban támogatásra utaltak jutnak ehhez a minimális kiegészítéshez. — Ezzel a pénzzel már havonta számolhatnak az idős emberek, s némi köny- nyítést ez is jelent anyagi helyzetükben. A gazdaságok ugyancsak segítik őket a jóléti, szociális alapjukból, ahogy az erejükből telik — azonban a pénzszűke itt is megmutatkozik: mind kevesebb jut gyógyüdülésre, kirándulásra. Marad a tűzifa önköltséges áron való biztosítása, a kedvezményes üzemi étkeztetés ... 1987-ben kivételes alapon 1665 tsz-nyugdíjas járandóságát emelték megyénkben, legtöbbjükét 200—300 forinttal, s mindössze 8 százalékuk kapott 400 forint feletti összeget. Tavaly 57,6 százalékkal nőtt a* kérelmek száma az előző évihez képest, főként az életkörülmények egyre fokozódó romlása miatt, másrészt azért, mert a Teszöv érdekvédelmi bizottsága egyre szélesebb körben tudatosítja a téesz- ekben a nyugdíjasok és járadékosok kivételes ellátásának lehetőségét. Láttuk... Hallottuk... Olvastuk... „Javaslom a Tisztelt Háznak, hogy bizottságaiban vitassa meg az alacsony nyugdíjjal rendelkezők egyszeri támogatásának ez évi lehetőségét. Ismereteim szerint a rendelkezésünkre álló ösz- szeg — tartalékképzés mellett is — módot adna arra, hogy meghatározott nyugellátási szintig — például 6000 forintig — decemberben egyszeri összeget — például 2000 forintot — juttassunk." (Németh Miklós miniszterelnök szeptemberi parlamenti felszólalásából.) * * * „Reméljük, az esztendő végére képződik még annyi bevétel, amennyi lehetővé teszi, hogy visszatérhessünk az átlagkeresetek szintjét elérő nyugdíjak kiegészítésére is... En a 13. havi megoldást (vagyis a miniszterelnöki javaslatot — H. F.) támogatom, mert az év végi bevásárlások szorításában többet jelent az egyszeri 2000 forint,' mint a tizenkétszer havi 150." (Dr. Csehák Judit szociális és egészségügyi miniszternek a Heti Hírhozóban megjelent nyilatkozatából.) * * * „Manapság mindenki hajt a hatalomért: a legtöbb vezető mással sincs elfoglalva. Szeretném ezt előrebocsátva megkérdezni a tisztelt kongresszustól: mondják meg, mikor lesz olcsóbb a hús, a tej?” Egy névtelen telefonáló kérdése abból azj üzenetcsokorból, melyet a Népszabadság közölt az MSZMP, illetve az MSZP kongresz- szusának időszakában.) * * * Nyugdíjemelés internáltaknak, deportáltaknak, ki- telepítetteknek. Az Országos Társadalombiztosítási Fő- igazgatóság és a Belügyminisztérium 1989. október 10- én közös közleményt adott ki az MTI-n keresztül egyes, a személyes szabadságot korlátozó intézkedés hatálya alatt állt személyek helyzetének rendezéséről szóló rendelkezés végrehajtásáról. Az erről szóló 104 1989. (X. 4.) MT rendelet a Magyar Közlöny 1989. évi 67. számában jelent meg; a jogérvényesítést megkönnyítendő, érdekes, figyelemre méltó írást közöl a Népszabadság október 11-i száma.
