Somogyi Néplap, 1989. október (45. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-19 / 248. szám
Somogyi Néplap 1989. október 19., csütörtök 'S ' : MEGKÉRDEZTÜK Kérdéseinkre válaszol: Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter Programját a pályázatban is loírta NAGYRA TÖRŐ TERVEK? Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter — vasárnap a Hazafias Népfront elnöke is továbbá e mozgalom köz- társasági elnökjelölt je. A népfront kongresszusán elmondott beszédét lélegzetvisszafojtva hallgatták még azok is, akik megragadva az úgynevezett egyperces felszólalási lehetőséget, beleharsogták a mikrofonba: miért Kulcsár Kálmán a jelöltünk a köztársasági elnöki posztra, amikor el se jött közénk? Pozsgay volt a népfront fellendítésének kovácsa, a pluralizmus atyja, ót javasoljuk köztársasági el~ nőknek... Az igazságügy-miniszter, aki egyébként az első pillanattól az utolsóig ott volt a kongresszuson — rezzenéstelen arccal vette tudomásul a „kiszorítósdit ’, és későbbi beszédében egyszer sem utalt az ellene irányuló megnyilatkozásokra. Bepillantást engedett viszont gondolkodásmódjába, történelem- szemléletébe és jellemébe. Nem titkolta: nagyra törő tervei vannak. Lehet, hogy ennek hallatán akadtak, akik szerénytelenségnek vélték megnyilatkozását, én azonban — és ezt a fergeteges taps is bizonyította — azt gondoltam, hogy egy köz- társasági elnökjelöltnek valóban legyenek nagyra törő tervei. Kulcsár Kálmánnak egyébként talán a szerénysége nagyobb elképzeléseinél. Mutatja ezt egyebek mellett az is, ahogy az izzó hangulatú, számára valóban nagy tétet jelentő nép- frontkongresszus egyik szünetében — még köztársasági elnökké jelölése előtt — válaszolt a kérdésekre. — Miniszter úr, véleménye szerint mikor célszerű megválasztani a köztársasági elnököt, és mivel indokolná álláspontját? — Nekem erről régen kialakult a véleményem. A köztársasági elnökválasztást a lehető leghamarabb meg kell tartani. Erre azért van szükség, mert a köztársasági elnök a most kialakuló politikai rendszerben rendkívül fontos egyeztető, ha szabad így mondanom, egyensúlyozó szerepet kap. Ügy látom ugyanis, hogy a parlamentáris demokrácia, amelynek legfontosabb eleme az úgynevezett többségi elv, könnyen produkálhat olyan viszonyokat, amikor a ■ többség által uralt parlament nyilvánvalóan ugyanilyen pártállású köztársasági elnököt választana meg, tehát az ország hatalmi tényezőiből három végeredményben egy kézbe kerülne. A kisebbség védelmében Nagyon tisztelem a demokráciának ezt az elvét is — tehát a többségi elvet —, ugyanakkor azonban nagyon fontosnak tartom a kisebbségek védelmét. Ilyen fajta védelem — amely egyúttal magával hozza a pártokon belüli nemzeti szempontok biztosítását is — olyan köztársasági elnökkel oldható meg (ha nem akarunk második kamarát a parlamentben), akit a nép választ, és akinek éppen ezért megvan a legitimitása, nem kötődik egyik párthoz sem. Véleményem szerint pártelvű köztársasági elnök nem tudja azt a feladatot ellátni, amelyet egy ilyen poszton kellene. — Vannak-e olyan célok, amelyeknek megvalósítását már most fontosnak tartja? — Nem a köztársasági elnök az, aki az ország számára a programot adja, hanem azok a politikai erők, amelyek a választás során hatalomhoz jutnak. A köz- társasági elnök feladata, hogy mindezeket korrigálva, kontrollálva a nemzeti érdekeket szolgálja. A jelenlegi helyzetben mindenkinek — bármilyen pártállású az illető — közös érdeke és célja a békés átmenet lehet, a tekinitélyuralmi rendszerből a demokratikus politikai rendszerbe. Ezt ma úgyszólván mindenki hangosan hirdeti, ám nem mindenki veszi olyan komolyan cselekvéseiben, ahogyan kellene. A cselekedeteket ugyanis gyakran eltorzítják részérdekek, pártszempontok, politikai kultúránk sajátos vonásai. Itt főként a tolerancia, a kompromisszum hiányára, az érzelmek, indulatok vezérelte politizálásra gondolok. Ezek, sajnos, egy jól meghatározott folyamatot is eltorzíthatnak, sőt katasztrófába sodorhatnak. Ügy látom, hogy a szembenálló politikai érőkben — ne vitassuk, indokkal vagy indokolatlanul — hiányzik ez a bizalom. Éppen ezért most különösen fontos, hogy a köztársasági elnök bizalmat adjon és erősítsen. Megtartva Pozsgay Imre barátságát — Ügy láttam, a teremben Pozsgay Imre mellett ült, aki mint tudjuk, az MSZP köztársaságielnök-je- löltje. Nemigen szóltak egymáshoz. Milyen a viszonyuk, befolyásolja-e ezt az ön köztársasági elnökké jelölése? — Én Pozsgay Imrét régóta ismerem, és azt állíthatom, hogy jó viszonyban voltam, vagyok, s remélem, leszek is vele. Ahogy én őt ismerem, nem érti félre a jelöltségemet, s remélem, mások sem. Mindenképpen szeretném megtartani az ő barátságát. — Milyen a miniszter úr közérzete a népfrontkongresszuson? — Nagyon jó a közérzetem. Azt is meg kell mondanom, hogy ez merőben önzésből fakad. Ugyanis olyan felszólalásokat, sőt kifejezéseket hallottam, amelyek, ha szabad így mondanom, politikai hitvallásomhoz tartoznak. Sokszor szinte szó szerint azt nyilvánítják ki a felszólalók, amit én is mondanék. így aztán örülök, hogy végül is hozzájárultam ahhoz, hogy a népfrontnál köztársasági elnökké jelöljenek. A mozgalom ereje kell — Hogyan őrizheti meg a mindenkori hatalomtól való függetlenségét a népfront? — Megőrizheti, ha nem óhajt részt venni a hatalomban, márpedig, ha jól emlékszem, itt elhangzott, hogy a népfront ezt akarja tenni. Véleményem szerint a mozgalom erejével, a mögötte álló tömegekkel nagy befolyást tud gyakorolni a hatalomra, a politikai pártoktól a kormányig. A tömegtámogatás még fokozódni fog, ha az emberek látják, hogy az itt felszólalók azt is teszik, amit mondanak. — ön szerint a népfront megújulására vagy esetleg teljesen új mozgalomra van szükség? Beszélhetünk reneszánszról ? — Lehetne meditálni arról, mikor új valami és md- kor van szó csak megújulásról. Én nem érzek a kettő között lényeges különbséget a népfront esetében. Azt látom, hogy a népfrontban nemcsak az 1954-es megalakulástól kezdődően, hanem ennél jóval koráb- han, a 30-as években is rendkívül sok olyan elem bontakozott ki, amely lehet, hogy nem mindig népfront címen, de számottevő volt. Ezek az értékek, hagyományok most is élnek. Ezt tapasztaltam vidéki útjaimon, az emberekkel való találko'- záskor. Ebben a mozgalomban minden megvan tehát, ami érték és használható. Ezeket kell föleleveníteni és akkor igazán formális kérdés, hogy új vagy megúju- ló-e a mozgalom. A népfront reneszánszáról beszélhetünk-e? Igen, hiszen erről az egész országban szó van. Fontos azonban, hogy ez a reneszánsz ne csak az újjászületést jelentse, hanem egy olyan útnak a megtételét is, amire sajnos történelme során országunk még nem volt képes. Szegedi Nándor ÁLLÁSPONT ÉS NYILATKOZAT KONGRESSZUS UTÁN Képviselőjelölteket állít a Fidesz Hatan vettek részt a Fidesz II. kongresszusán So-, mogyból. Kristóf Csabát a kongresszus a 13 tagú választmány tagjává választotta, s ő az egyetlen vidéki e testületben. Arról nyilatkozott lapunknak, hogy miként értékeli a kongresszust, az elfogadott programot: — A második kongresz- szus legfőbb értékének azt tekintem, hogy a szervezetet valószínűleg nagyobb szervezettséggel tudjuk ezentúl működtetni. A taglétszámunk föltehetőleg megnövekszik. Az alapszabályunkat megváltoztattuk. Demokratikusabb szervezetté vált a Fidesz, a választmányt a havonta ülésező tanács tudja kontrollálni, az egyszerű tagok beleszólása sokkal jpbban érvényesül a szervezet egészének a működésében. Az új program szerves folytatása a valamikori alapítónyilatkozat által és a politikai programnyilatkozat által kijelölt utunknak, csak részletesebben dolgoztuk ki. A kongresszus a középpontba állította a gazdaságpolitikát. Manapság az embereket az érdekli, melyik szervezet milyen gazdaságpolitikával vesz részt a választásokon, egyáltalán, hogyan látja a kiutat az ország válságos helyzetéből. A Fidesz fő gazdaságpolitikai elképzelése az antiinflációs program. Szakértőink, s a mi véleményünk szerint is: nem akarunk egyes csoportokat kiemelt helyzetbe hozni. Aki ma a szociálpolitikában ígérget, felelőtlenségeket mond. Elsősorban a munka biztonságát szeretnénk megteremteni, s elérni, hogy a dolgozók a több munkával többet kereshessenek, a még többet dolgozók pedig még többet. Nem akarunk gátakat emelni a többletmunka által elért többletjövedelmek elé. Hozzáteszem, hogy ez így röviden, bizonyítékok nélkül talán nem sokat mond, azonban a program mögött egy 80—90 oldalas szakértői indoklás áll. — Mit tartalmaz még a program? — Fontos a polgári védelemről, a munkásőrségről, a katonapolitikáról szóló rész. A Fidesz álláspontja az, hogy Magyarországon hathónapi sorkatonai szolgálat szükséges, és ezzel egyidejű polgári szolgálati időtartamot tudnánk elképzelni. Ez egy átmeneti időszakban lehetne megfelelő, amikor elérnénk azt az áhított állapotot, amelyben véleményünk szerint nem szükséges a sorkötelesség, hanem legyen Magyarországon egy jól fölszerelt, ütőképes zsoldos hadsereg. Elképzeléseink vannak a helyi társadalmi szervezetek és az önkormányzatok. más formában való működtetésére, mint a jelenlegi. — Mit képvisel ön az egyetlen vidékiként a választmányban? — Az egyetlen vidéki tag vagyok, ez azonban nem véletlen. A kongresszus a saját kis kampányommal előterjesztetteket fogadta el. Ebben én kinyilvánítottam azt, hogy tenni szeretnék a magyarországi vidéknek a képviseletéért, bár én ezt a szót, hogy vidék, nem szeretem. Tenni pedig annyit szeretnék, hogy ezt az általam aá előbb nem túl részletesen ismertetett programot képviselhessem bárhol, az ország bármelyik táján. Szeretnék előadásokat tartani, meggyőzni az embereket arról, hogy ez a program jó. Ha ezt megismerik, akkor hiszek abban, hogy a zászló alá fognak jönni és a 14—35 év közötTervszerű gazdálkodást ígér az új vezető A legfiatalabb vezérigazgató A vállalati tanács döntése értelmében néhány nappal ezelőtt új vezető került a Dél-somogyi Mezőgazda- sági Kombinát élére Ivusza Tamás személyében, aki negyvenévesen a legfiatalabb somogyi vezérigazgató. Éppen ez utóbbi tény miatt kértük arra, hogy mondja el, milyen út vezetett új posztjáig1. — A Keszthelyi Agrártudományi Egyetemen végeztem, majd a Dél-somogyi Állami Gazdaságnál helyezkedtem el. Előbb gyakornok voltam, majd brigádvezető, telepvezető-helyettes ... Végigjártam a ranglétrát. Legutóbb a lábodi húsüzem igazgatójaként dolgoztam. — Megválasztásáról, kinevezéséről a vállalati tanács határozott. Vajon döntésüket befolyásolhatta-e az, hogy ön akkor még a/. MSZMP megyei bizottságának és végrehajtó bizottságának is tagja1 volt? — Ennek semmi alapja nincsen! A mai viszonyok között ezt inkább hátránynak nevezném. Kizárólag a munkám döntött, semmiféle külső " körülmény sem hathatott. Hatan pályáztunk. Egy külső szakember, a két vezérigazgató-helyettes és két hozzám hasonló beosztásban levő dolgozó. A páti fiatalok belépnek a Fideszbe, a korhatár fölöttiek pedig a Fidesz képviselőjére fognak szavazni a választásokon. Tisztában vagyok azzal, hogy Magyarországon ma egy huszonéves fiatalnak, aki hosszú hajú és tornacipőben jár, nem sok esélye van arra, hogy parlamenti képviselőnek válasszák meg. A parlamenti képviselőnek más, még nagyon súlyos egyéb föltételeknek is meg kell felelnie, nem elég az, hogy egy jó programot képvisel. Ezért szervezetünk úgy döntött, hogy nemcsak a tagjaink lehetnek jelöltek a választásokon, hanem fölkérünk más, köztiszteletben álló személyeket is, aikik részéről elegendő, ha a programunkat elfogadják, és lehetnek a Fidesz képviselői az Országgyűlésben. Többször kinyilatkoztattam egyébként, hogy Magyarország tízmillió állampolgárából csak 2 millió él Budapesten. A választásokat nem lehet csak Budapesten megnyerni. Oda mindenképpen a 8 millió másik állampolgár szavazatára van szükség. L. G. lyázatoknak tartalmazniuk kellett, hogy ki, milyen elképzelésekkel irányítaná a vállalatot. Aki ismeri a kombinát helyzetét, az tudja, hogy a vállalati tanács nem vehetett figyelembe semmiféle kapcsolatot, hanem a lehető legjobb programot és annak képviselőjét kellett választania. — ön milyen programmal indult, pontosabban mi volt az, ami megkülönböztette terveit a többiekétől? — Három fontos dolgot vettem figyelembe: az alaptevékenység nyereségessé tételét, pénzügyi helyzetünk rendezését és szervezeti rendszerünk ésszerűsítését. — Hallhatnánk erről bővebben ? — Alaptevékenységeink — az álattenyésztés és a növénytermesztés — évek óta veszteséges. Olyan vetés- szerkezetet kell kialakítanunk, amelyik a kedvezőtlen körülmények között is eltartja magát. Ha veszteséges a növénytermesztés, akkor természetesen az a/, állattenyésztés is. Nálunk most az a legfontosabb hogy olyan ágazatokat fejlesszünk tovább, mint például a sertéstenyésztés, a húsfeldolgozás vagy a talajmelioráció. — Országszerte panaszkodnak a sertéstartók. Itt mégis emellett voksoltak? — Nálunk régóta jó a tenyésztői munka, jók a fajlagos eredményeink — bár nem tagadjuk, hogy kedvezőtlen adottságaink miatt állami támogatást is kapunk. Ugyanakkor a húsfeldolgozás tovább növeli az eredményességet. — Gyanítaná az ember, hogy ha a húsüzem korábbi igazgatója lett az új vezér- igazgató, akkor Lábodon je lan.tős fejlesztések lesznek — A fejlesztési lehetőségek végesek. Svájci gépsorral tavaly kezdődött meg a vágóvonal kiépítése, ha ezt befejezzük, egyhamar nem fejlesztünk Lábodon. — Beszéljünk még egy sarkalatos pontról, a vad- gazdálkodásról. — Valóban nehéz kérdésről van szó, hiszen területünkön sok vad él, rendkívül sok a vadkár és ezeket meg kell térítenünk. Fontos lenne a károk megelőzése. Ezért szeretnénk leülni a környező termelőszövetkezetek vezetőivel, hogy köl - csönösen előnyös megállapodásokat köthessünk. Egyre több külföldi vadászt szeretnénk fogadni, s ehhez jobb feltételeket kell teremtenünk. Az a véleményem, hogy a protokoll vadászatokat minimálisra kell csökkenteni. Olyan feltételeket kívánunk kialakítani, hogy a vadgazdálkodás képes legyen önmaga eltartására. — Jó vagy rossz az, hogy az utolsó negyedévben foglalta el az új székét? — Ennek az évnek az eredményein már -nem lehet változtatni. Most az a legfontosabb, hogy veszteség nélkül túléljük. Jó viszont, hogy már közvetlenül részt vehetek a jövő év alapozásában. Vallom, hogy mindenekelőtt a jövőnkkel kell foglalkoznunk. (Nagy)
