Somogyi Néplap, 1989. október (45. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-18 / 247. szám
Somogyi Néplap 1989. október 18., szerda — Kibontakozás állami támogatással I Jogtanácsosi iroda alakult Jogsegély a téeszeknek Megyei kezdeményezésre 15 termelőszövetkezet vezetői kidolgozták kibontakozási és ,stabilizációs programjukat. A termelő- szövetkezetek programjait az érintett szervek bevonásával véleményeztük, a vezetőkkel a helyszínen pontosítottuk. Ennek alapján a homokszentgyörgyi........................ termelőszövetkezetek programjait alkalmasnak tártjuk arra, hogy megvalósításukat együttesen segítsük. (Javaslat a kritikus helyzetű termelőszövetkezetek kibontakozási programjainak megyei és MÉM-támogatás ár a az 1989—90-es években.) logramm abrakot használnak fel. Egy kiló hizlalt súly takarmánykölteége 32 forint, árbevétele pedig 70 felett van a különböző kiegészítésekkel együtt. Nagy Ervin szerint: — Vissza kell kanyarodni a hagyományos állattenyésztéshez, meg kell valósítani az ágazatok közötti adok- veszek szisztémát, és sürgősen vissza kell állítani a paraszti élet rangját. Ennyi az egész titok! Kibontakozási programjukban a homokszentgyörgyi vezetők úgy fogalmaztak, hogy a kapacitás 25 százalékos bővítése 70 százalékkal javítja az_J^gzat íné nyes s'ejJeT" A. munka folyik — a „menet közbeni" kép arra enged következtetni, hogy az állattenyésztésre fordítandó 6 millió forint jó helyre került. Mészáros Tamás Fotó: Jakab Judit A téeszek jogi képviseletének korszerűsítését szolgálja Somogybán a mező- gazdasági jogtanácsosi iroda. Mivel foglalkoznak? — kérdeztük dr. Schablauer Zoltán irodavezető jogtanácsost. — A Teszöv kezdeményezésére alakult az irodánk: a koncepciójúk annyi volt, hogy „valamilyen módon" meg kellene oldani a jogi képviseletet. Végül a Teszöv, a kisállattenyésztők szövetsége és hat termelő- szövetkezet hozta létre az irodát. Az iroda egyesülés formájában, önálló jogi személyként vállal jogi képviseletet. Ez lehet teljes körű képviselet állandó megbízás alapján, vagy eseti megbízás különböző perek vitelére. Vállalják ezenkívül a jogsegélyszolgálatot, szerződések előkészítését, új társaságok alakítását az előkészítéstől a bejegyzésig, különféle szabályzatok, alapszabályok elkészítését, ingatlanok közvetítését és egyéb jogi ügyek intézéséi, valamint a tanácsadást. — Mindez nem különbözik egy ügyvédi munkaközösség tevékenységétől-. — Ez így vám, de munkatársainknak jelentős a szövetkezeti jogi gyakorlata és otthonosan mozognak a gazdasági és kereskedelmi szervezés területén is. Tovább Kívánunk szakosodni, és szinte minden területnek lesz egy „gazdája”. —A?r _há-_ rom főállású jogtanácsosi van. — Szeretnénk nyitni Siófokon, valamint Marcaliban egy kirendeltséget, így gyorsabban és hatékonyabban láthatnánk el ezekben a körzetekben is feladatainkat. — Nem az év végi eredmény, hanem a likviditás a fontos. Állandó, folyamatos árbevételt csak egy stabilan működő állattenyésztés tud manapság produkálni — mondta Rózsa László elnök. A beszélgetésen — amelyen részt vett Nagy Ervin főállattenyésztő és Dörnyei József, a Kaposfarm munkatársa is — elhangzott: — Az eredmények kritikus értékelése alapján döntöttünk a szarvasmarha-ágazat fejlesztése mellett. 1985-ig eredményes volt a gazdálkodás, 1985-ben már csak a MÉM korrekciós támogatása mentette meg a szövetkezetét a veszteségtől. 1986-ban az egész mezőgazdaságot sújtó aszály miatt 17 millió forint volt a veszteség. Egy évvel később nem volt veszteség, igaz nyereség sem. Az 1988- as aszály már 24 millió veszteséget okozott. Ezt állami dotációval rendezték. A kritikus években a kivételt jelentette az állattenyésztés : huzamos eredményjavító volt és ezzel meghatározójává vált a közös gazdaságnak. — A szarvasmarha-ágazat 1988-as eredményességéhez elsősorban az kellett, hogy a tejtermelés 3800 literről 5700 literre emelkedjen — mondta az elnök. — Az átadott tej több mint 90 százaléka első osztályú volt, és hat százalék alatt tudtuk tartani a szaporulati kiesést. A Kaposfarm működési területén a taggazdaságok között, az utóbbi három év eredményei alapján, az élen áll a homokszentgyörgyi termelőszövetkezet — tette hozzá Dörnyei József. — Az új vezetés már a korábbi években bizonyított, igaz, más beosztásban. Ez volt a bizalomhoz az előleg. Várhatóan másfél-ikét év alatt megtérül az állattenyésztés beruházása — mondta Rózsa László. Hogy mi is ez a beruházás? Kilenc évvel ezelőtt a gazdaságban egy 600 férőhelyes tehenészeti telep épült. Ennek infrastruktúrája — fejőháza, vezetői és gondozói gárdája — lehetőséget ad arra, hogy a telep 200 hellyel és egy 70 helyes elletőistállóval bővüljön. Nagy Ervin főállattenyésztő a szakosított telepen. A jövőképeit formálta, de nem hallgatta el a korábbi évek büktatóit sem. Beszélt a természetközeli tartási mód fontosságáról, a számítógép szerepéről a takarmányozásban, azokról a szakmai tudnivalókról, melyeknek bevezetésében igen sok segítséget ad a Pannon Agrártudományi Egyetem kaposvári kara. Az új létesítmények között, a borjúneveléshez külön kialakított területen a szükséges igénynél jóval több ún. Steimann ketrec található. Megtudtam, hogy a használatot követő fertőtlenítés után még „pihentetik” a ketreceket: így csökkentették a borjúkori fertőzések lehetőségét és az_ efe;- ircí ilatTTiaZŐ elhullások arányát. Dörnyei József szerint figyelmet érdemel az itt folytatott szisztematikus megelőző állatorvosi munka. Csak egy ellenőrző vizsgálat van hátra ahhoz, hogy dr. Visnyei Sándor állatorvos elmondhassa: elérték a „hármas mentességet”, amely szerint a telep és az állomány mentes tbc-től, bru- cellától és leptospirától. — Ez az egyetlen olyan gazdaság, mely a növekvő gyógyszerárak ellenére szinten tartotta a gyógyszerköltségeket — tette hozzá még a szaktanácsadó. A főállattenyésztö csak címszavakban sorolja: — A technológiai fegyelem betartása, illetve betartatása alapvető. Az eredményes munka igazi háttere a rendszeres, havi kontroll. Egy liter tej önköltsége 8. foryjí—SiSÍÍ ‘Van, árbevétele "bedig 11 forint felett. Ezt még növelik a különböző árkiegészítések. Eredményes a marhahizlalásuk is, hiszen egy kiló súlygyarapodást naponta elérnek a hízómar- ■ hák, és ehhez csak 3,79 kiHomokszentgyörgy lépéselőnyben VITA Kormányhivatal vagy önkormányzat? Egyetértek Berkics János október 6-i írásának azzal a megállapításával, hogy a jövendő önkormányzati rendszer megalakításáról nemcsak a szakembereknek van 'joguk véleményt alkotni. Írása viszont meggyőzött arról, hogy a szakemberek dolga tisztázni fogalmakat, eloszlatni félreértéseket, napi politika szintű — s ennél fogva rendkívül változékony — eszmefuttatások helyett a tények feltárásával hozni döntési helyzetbe az önkormányzat alanyát, a választójoggal rendelkező polgárt. Ez esetben — remélhetőleg — elkerülhető a jogfejlődést, a tradíciókat, a tudományos vizsgálódás megállapításait mellőző, csupán a felszínen mozgó, érzelmi indíttatású kategorikus ítélet. • Mindenekelőtt: az önkormányzatiság széles mezejéből messük ki a leendő ön- kormányzati törvény szempontjából szükséges részt, nevezetesen a közigazgatási önkormányzatot — elhatárolva ettől az egyesülési jog .alapján létrejövő különböző szakmai, szövetkezeti stb. szerveződések önkormányzatiságát, melyeknek témánk szempontjából nincs jelentőségük, s Berkics János cikkében is csak zavaróan hatnak — és ennek mibenlétét vizsgáljuk. Miként is fogalmazható meg tehát az önkormányzat lényege? Hangsúlyozom, azé a közigazgatási önkormányzaté, amelynek megyei szintű szükségességét kérdőjelezik meg Berkics János és mások. A közigazgatási önkormányzat (a továbbiakban az egyszerűség kedvéért csak önkormányzatként említem) lényegének meghatározásánál némileg zavaró lehet, hogy az önkormányzat egyszerre jelent valamiféle testületet és jelenti a testület jogosultságát az önkormányzásra. Az önkormányzat mint testület a helyi önkormányzati ügyek ellátására demokratikusan létrehozott szervezet, amelynek neve lehet például tanács, helyhatóság, képviselőtestület stb. A közigazgatási (tanácsi) önkormányzati ügyek pedig olyan közügyek, amelyek a helyi lakosság széles körét érintik, s amelyek a tanács (képviselőtestület) működési területén belül — más önkormányzatot nem sértve — elintézhetők. Ha elfogadható az önkormányzat lényegi jegyeinek ilyen meghatározása, akkor nem tartható az a nézet, melyet Berkics János vall magáénak, miszerint a település önigazgatási szervezetének mentesnek kell lennie minden államigazgatási funkciótól... Hiszíen a helyi önkormányzati testület olyan ügyekben kell, hogy döntsön, melyek a helyi lakosság széles körét érintő ellátással, szolgáltatással ösz- szefüggő szervezés-irányítás kérdések. Sőt előfordulhat, hogy egyedi hatósági ügy is érintheti a lakosság széles körét, s ez esetben már ez is önkormányzati üggyé válik. Az önkormányzatnak szüksége van végrehajtó szervezetre — az más kérdés, hogy több önkormányzatnak lehet közös végrehajtó szervezete —, ez azonban hangsúlyozottan az ön- kormányzatnak alárendelt, attól nem különéli és nem idegenedik el. Az önkormányzatiság értelmezésénél gyakran vetődik fel, hogy csak akkor tekintik az önkormányzatot szuverénnek, ha abba kívülálló semmilyen módon nem avatkozhat be, nem adhat instrukciót. Véleményem szerint ez a nézet már évszázadokkal ezelőtt sem állta meg a helyét. Úgy gondolom, a helyi döntés nemcsak akkor önálló, ha olyan területet szabályoz, ahol nincs központi szabályozás, hanem az ön- kormányzat akkor is önálló, ha törvény adta keretek között alakítja ki a végrehajtás módozatát. Az önkormányzat leglényegesebb eleme a törvényes keretek közt való szabad mozgás, továbbá az, hogy a szabad mozgás — más néven mérlegelés — során hozott döntés végleges, megfellebbezhetetlen. Éppen ez a sajátosság teremti meg az átfogó helyi kormányzás lehetőségét. Berkics János cikke azt sugallja, mintha az önkormányzat és az állam szemben állnának egymással. Szerintem a leendő önkormányzat nem az állammal szemben létrehozott szerveződés, hanem olyan szervezet és módszer, amely éppen a helyileg felmerülő állami feladatoknak a köz javára történő megoldását segíti elő. Az eddigi vita következő sarkalatos pontja a megye szerepének megítélése. Ügy vélem, azt ma mindenki realitásnak tekinti, hogy földrajzi, gazdasági értelemben a megyékre szükség van, és semmiféle más középszintű szerveződésnek a feltételei nincsenek meg. De kell-e közigazgatási értelemben megye? Tulajdonképpen ebben sincs vita, csak egyes felfogások szerint pusztán megyei kormányhivataloknak van létjogosultságuk, mások szerint a megyei ön- kormányzatoknak. Véleményem szerint a kérdést az dönti el, hogy valóban van-e elkülönült megyei érdek. Ha bizonyítható az ilyen egységes, elkülönült megyei érdek, ha bizonyítható, hogy vannak ügyek, melyek községi, városi szinten vagy ezek társulásaiban nem, vagy gazdaságosan nem láthatók el, ha bizonyítható, hogy vannak a települési ügyeken túlmutató területi kiterjedésű tanácsi szolgáltatások, akkor a megyei önkormányzat léte nehezen kérdőjelezhető meg. Ha ugyanis a megye tart fenn középszintű szolgáltatásokat, akkor ahhoz demokratikus testület is kell, amelynek önkormányzati jogosítványai vannak. Véleményem szerint vannak az egyes települések határait átlépő olyan szolgáltatás szervező-irányító feladatok, amelyek ma igénylik a megyei önkormányzat létét. Dr. Kerékgyártó István a lap október 3-i számában e területeket meggyőzően sorolta fel. Tapasztalatom szerint ezek megoldására a települési önkormányzatok szövetkezése nem elégséges, hiszen ezek esetlegesek és tradíciójuk sincs. E körben egyetértek azokkal a nézetekkel, melyek megyei szintű szolgáltatásszervező és törvényességi felügyeletet ellátó (Figyelem! Csak törvényességi felügyelet.) megyét képzelnek el, ahol nincs hierarchikus irányítás, de amely a dolog természetéből adódóan feltételezi a képviselőtestület működését. Berkics János cikkét olvasva foglalkoztat az a kérdés, mitől van ilyen erőteljes megyeiönkormányzat- ellenesség? Miért tekintik azt fából vaskarikának? Ügy , vélem, azért, mert a jelenlegi gyakorlatból indulnak ki, s a jelenlegi községi, városi, illetve megyei testületeket önkormlányzatnak tartják, s mert látják ennek hierarchizáltságát, kézi vezérlését, az új önkormányzati törvény koncepció vitája során ezzel szakítani akarnak. Ha azj új ön- kormányzati törvény koncepció ezt tartalmazná, akkor magam is csatlakoznék e nézetekhez. De nem erről van szó. A mai tanácsi testületek ugyanis véleményem szerint nem önkormányzataik. És, hogy nem válhattak azzá, az nem a megyei testület létének következménye. jelenlegi tanácstörvény a tanácsi testülettől elkülönült végrehajtó bizottsággal, az elidegenedett szakigazgatási szervezettel, a helyi életviszonyok elsődleges szabályozása lehetőségének kizárásával ténylegesen önkormányzat-, ellenes, annak megvalósulását lehetetlenné tevő törvény. Az új önkormányzati törvénykoncepció viszont azt tekinti lényegének, hogy valamennyi tanácsi önkormányzati a központi szinthez képest helyi szint (a megyei is), s hogy a községi, városi és megyei önkormányzati testületek önkormányzati jogállásukat tekintve egyenrangúak. A megyei testület önkormányzati jogosultsága e felfogásban nem eredményezheti a községi, városi testületek ön- kormányzati jogának csorbítását. Fejtegetésemből, vélem, kitűnik, én nem attól tartok, hogy létrejön egy ön- kormányzati elv alapján működő megyei testület, hanem -ha a községi, városi ön- kormányzatok területén túlmutató regionális, helyközi, középszintű szolgáltatás szervezés-irányítás esetlegessé válna, megbénulna Mert nem vitatom ugyan, hogy a községi, városi önkormányzó szervezetek szövetsége egyszer majd képes lesz átvenni ezt a helyközi, regionális ellátás szervezésiirányítási funkciót, azonban ma ezt csak a retorika szintjén tekinthetjük realitásnak. Az önkormányzati törvény megalkotása az alkot- mányozó folyamat része. Hiszem azt, hogy a szakmai és társadalmi viták eredményeként olyan önkormányzati törvény jön létre, mely nem függetleníti magát a magyar közigazgatás évszázados tradícióitól, s visszatér a valódi önkormányzatisághoz, melytől a megyei szintű testület önkormányzati jogosultságának elismerése sem. idegen. Dr. Filiszár Tibor ‘ a Tanácsi ön kormányzatok Országos Szövetsége jogi bizotitságámak tagja
