Somogyi Néplap, 1989. október (45. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-18 / 247. szám
1989. október 18., szerda Somogyi Néplap 3 Ismét összeült az Országgyűlés Nyers Rezső: A szabadság túlcsordul Köxéletről, gazdaságról, inflációról (Folytatás a 2. oldalról) Kevés volt az idő a fölkészülésre Südi Bertalan (Bács-Kis- kun m., 12. vk.) nehezményezte, hogy az alkotmánykonstrukció tanulmányozására kevés ideje volt. A sarkalatos törvényeknek a kormány által kért sürgős tárgyalásából két kedvezőtlen hatás következett: egyrészt a képviselők felszínes tájékozottsága a tárgysorozatot illetően, másrészt a választópolgárok kirekesztődése a törvényjavaslatok megismeréséből. Aggályát fejezte ki amiatt, hogy a köztársasági elnöknek a tervezet szerint az Országgyűlés feloszlatására is joga lenne. Célszerű-e egyetlen személyt ekkora hatalommal felruházni — tette fel a kérdést a képviselő. Nem értett egyet azzal sem, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnökének interpellálhatóságát kizárja a javaslat. Így továbbra is fennáll a hatalom ellenőrizhetetlenségének veszélye — vélekedett. Garanciát a nemzetiségeknek Mándity Marin (országos lista), a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szővétségének főtitkára szükségesnek tartotta, hogy a nemzetiségi jogok és garanciák méltó helyet, tételes, pontos és részletes szabályozást kapjanak az alaptörvényben. Szerinte fel kell adni azt a téveszmét, hogy Magyar- ország nemzetiségi politikája példamutató. Az elvek és a gyakorlat közötti különbség már veszélyezteli tekintélyünket itthon és határainkon túl is. A készülő nemzetiségi törvénytől sok változás nem várható, ha a társadalom hozzáállása e kérdésében nem változik meg. Halasszák el az elnökválasztást Bállá Éva (Budapest, 46. vk.), a Fővárosi Apáthy István Gyermekkórház-Rendelőintézet orvosa a köztár- saságielnök-választással ösz- szefüggésben úgy vélekedett: nincs szükség arra; hogy a szabad országgyűlési képviselőválasztások előtt válasszon az ország elnököt, mert ez hátrányos lenne a békés átmenet, a demokratikus, parlamentáris rendszer felépítése szempontjából. A mai helyzet ingatagságának legfőbb okát a gazdaság válságában jelölte meg, rámutatva, hogy ezen erős, határozott kormányzat lenne képes úrrá lenni, amely a nép bizalmát élvező parlamentnek tartozna felelősséggel. Szerinte az elnökválasztási kampány kifejezetten destabilizáló hatással járhat, nehezítheti a békés átmenetet. A képviselőnő indítványozta a köztár- saságielnök-választás kitűzéséről szóló határozat napirendről való levételét. Javasolta. hogy a szabad választásokig az Országgyűlés elnöke töltse be a köztársasági elnöki funkciót. Az általános vitában több képviselő nem kért szót, ezért az Országgyűlés —310 egyetértő, 2 ellenző és 2 tartózkodó szavazattal — a törvényjavaslatot részletes vitára bocsátotta. Nincs szükség a VSZ csendőrszerepére Sebők János (Veszprém m., 12. vk.) honvéd vezérőrnagy írásos módosító javaslatait indokolva hangoztatta : hazánkban nincs olyan párt, amelynek történelmi, erkölcsi vagy bármiféle más joga lenne arra, hogy a nép ellenére, a nép feltett, a nép nevében uralkodjon, Ha az alkotmány kimondja, hogy nálunk párt Király Zoltán — akit a Szociáldemokrata Párt szegedi szervezete jelölt köz- társasági elnöknek — nem kíván részt venni az. elnökjelöltségért folytatott küzdelemben, mert a parlamentben kedden elmondott, az SZDSZ aláírásgyűjtő kampányát kritizáló észrevételeiért többen azzal vádolták, hogy felszólalását már a választási jelölésre készülve mondta el. Király Zoltán az Országgyűlés keddi munkanapjának végén az MTI munkatársának elmondta: veszni hagyja az elnökjelöltséget, de vállalnia kell ezt a döntést, hogy a jövőben ilyen vád ne érhesse, ne próbálják meg így lejáratni. Király Zoltán mindazonáltal nem zárta ki, hogy induljon az elnökválasztási küzdelemben, ha legalább százezer aláírás (tehát a többé nem lehet hatalmi tényező, akkor megvédéséről sem kell rendelkezni. Ily módon a nép egyedüli joga lesz, hogy egy pártot az égig emeljen vagy lesöpörjön/ a politikai palettáról. Ez ellen erőszakkal senki sem tiltakozhat. Hazánk nem kér és nem ad internacionalista segítséget, s azt sem tűri, hogy a Varsói Szerződés csendőri szerepben magának tetsző vezetőt válasszon, vagy nem tetsző vezetőt elmozdítson a helyéről. Raffay Ernő (Csongrád m., 1. vk.), a József Attila Tudományegyetem adjunktusa nagy horderejű alkotmánymódosító indítványt tett. Javasolta: kerüljön be a Magyar Köztársaság leendő alkotmányába, hogy az ország területén idegen hadseregek, illetve idegen, külföldi politikai tanácsadók nem tartózkodhatnak. A képviselő ezt azzal indokolta, hogy egy nemzet nem képes érdekeit pontosan, precízen kifejteni, ha területén idegen csapatok állomásoznak. Ezzel a keddi ülésnap, amelyen felváltva Szűrös Mátyás, Jakab Róbertné és Horváth Lajos elnökölt — véget ért. szükségesnek kétszerese) ösz- szegyűlik,, s így javasolják köztársasági elnöknek. A képviselő hangoztatta: parlamenti megnyilvánulásaival eddig, s ezután sem szolgált hatalmi érdekeket, tisztességtelen módszerekkel mám igyekezett nyomást gyakorolni az emberekre, a társadalomra, a parlamentre. Az ellenzékiség számára azt jelenti, hogy minden ellen van, amit elfogadhatatlannak tart. Mindig ügyekkel kötelezte el magát, s ez nem jelenti az ellenzék kiszolgálását. Miként fogalmazott, különösebben nem foglalkoztatja, hogy az ellenzék körében megváltozik-e róla a vélemény a mostani felszólását követően, mint ahogyan azzal sem törődött sokat, hogy az MSZMP-ben miként vélekedtek róla. (Folytatás az 1. oldalról) — Szerveződik-e már az MSZP közjogilag is hitelesített parlamenti írakciója? — Igen, s megítélésem szerint ezt a szervezést az október végi ülésig be tudjuk fejezni. Ez mindenképpen jelentős csoport lesz a parlamenten belül, ám kisebb, mint a korábbi MSZMP-frakció. Részben olyanok válnak majd le, akik ezután is velünk együtt fognak szavazni, s egyes esetekben olyanok is, akik a mienktől teljesen függetlenítik álláspontjukat. Mégsem hiszem, hogy az ellenzékhez csatlakoznának. Mellesleg az MSZP-frakción belül sem lesz mindenkire kötelező álláspont vagy mereven számon kért frakciófegyelem. A párttag képviselőnek is a lelkiismeretére van bízva, hogy valamiben hogyan dönt. — Tapasztalata szerint a parlament szocialista—kommunista tagjai támogatják-e a sarkalatos törvényekre vonatkozó nemzeti kerek- asztal-megállapodást? A megállapodás egészét a többség nem kérdőjelezi meg. Csak részkérdésekben vannak viták, ám az elég sok. Például a választási körzetek nagyságával kapcsolatban. Ami a pártva- gyónt illeti, a pártvagyonról lemondtunk. Jogi értelemben a pártnak már eddig sem volt vagyona. 1977-ben még az efej-értelműen a tagság pénzéből keletkezett pártvagyont is átadtuk az államnak. így ennek nem tulajdonosa, csak kezelője vagyunk. Ami felesleges, azt most az Országgyűlés rendelkezésére bocsátjuk. Ezt a kongresszusunk elfogadta. A kezelői jogokra természetesen az elemi működési föltételek határáig igényt tartunk. Hasonlóan bármely másik párthoz. Végül is mindez már némiképp fel- tupírozott téma. — Megítélése szerint a kormány tagjai csatlakozni jognak-e az MSZP-hez? — Lesznek, akik nem csatlakoznak. Ez a két széle a kormánylistának. Mégis azt remélem, hogy a kormány tagjai többségükben azonosulni tudnak majd az MSZP porgramjával. Az MSZMP-r5i — Mi a véleménye arról, hogy hétfőn a XIII. kerületben meghirdették az MSZMP XIV. kongresszusát? — Az MSZMP-nek nem lehet XIV. kongresszusa. A XIII. után volt egy rendkívüli kongresszus, ahol az MSZMP átalakult MSZP-vé. — Hogyan értékeli a Ri- bánszki-féle marxista egységplatform MSZMP-vé alakulását? — Semmiféle komoly hatása nem lenne, ha Ribánsz- ki folytatná egységplatformját. Ám most egy új dologról van szó, azáltal, hogy megpróbálnak átalakulni MSZMP-vé. Ribánszki és marxista egységplatformja ál'landóam támadta az (MSZMP politikáját és vezetőségét. Támadta az MSZMP volt főtitkárát. is, skit most felkérnek, hogy legyen az új MSZMP ' főtitkára. Ekkora metamorfózis aligha hitelesíti őt, s aligha kap támogatást. Nem hiszem, hogy akik ezen a gyűlésen jelen voltak, többségükben Ri- bánsakit kívánják. Ott sok olyan egyszerű párttag volt jelen, akiknek jó része nem az MSZP kongresszusi állás- foglalását vitatja, hanem a névváltoztatást, és az MSZMP múltjától való — szerintük túlzott — elhatárolódást. Volt egy másik rész, amelyik jogosnak érzi — s ezzel én is egyetértek —, hogy a magyar politikai életben legyen egy tradicionális kommunista párt. Ez elfér a színesedő politikai palettán. Azért remélem, hogy ez nem lesz sokkal tradicionálisabb, mint a volt MSZMP. Az alkalmazkodás kényszere — Részvétele a „Bős- Nagymaros csúcsértekezleten’’ nincs-e ellentétben az állam és a párt elválasztásának elvével? — A környező szocialista országokkal szükségképpen aszimmetrikus a kapcsolat- rendszerünk. Valamelyiknek alkalmazkodnia kell a másikhoz. Ilyen eltérő politikai mechanizmusok esetén abból kell kiindulni, hogy melyik tud könnyebben alkalmazkodni. Csehszlovákia esetében, megpróbáltuk elérni, hogy ők igazodjanak, ám így nem jött létre megegyezés, tehát nekünk kellett engedni, ez azonban nem jelenti a párt-állam ösz- szefomódás visszatérését. Egyszerűen itt nem volt más megoldás. Hasonló aszimmetriák vannak például a Szovjetunióval fenntartott kapcsolatainkban is. Ott kormánydöntés kell ahhoz, amihez nálunk elég a vállalati döntés. Az elképzelhetetlen, hogy minden vállalati vezetőnk külön kopogtasson Rizskov elvtársnál... Valami közvetítő megoldás, ésszerű kompromisszum kell. Hiába, nem hagyhatjuk el a Kárpát-medencét. — Hogy áll az MSZP gazdasági programjának kidolgozása? — Folyamatosan dolgozunk ezen. Én magam a gazdasági reformbizottságban. S ez a reformprogram már csaknem készen van. Ami a gazdaság folyó menedzselését illeti, ebben is vannak a pártnak kezdeményezései. Mi dolgoztuk ki például a Szovjetunióval a konvertibilis elszámolásra való áttérés módszereit. — Bármely mai gazdasági program eredményességének mércéje az, hogy miként kezeli az inflációt. — Az infláció egy szakkérdés. így ebben nem tudnék túl populáris lenni. Nem tudom mondani, hogy le az inflációval. Még kevésbé, hogy fel az inflációval. Magyarországon erős az inflációs nyomás, a költségekben és a piacon. Ez nyomja fölfelé az árakat. Jelenleg ez a nyomás nagyobb, mint a 15—17 százalékos inflációs ráta. Ez utóbbit így nem lehet önkényesen „levinni”, sőt ahhoz is erőteljes kormányintézkedésekre lesz szükség, hogy ne emelkedjen. Ha a nyomás és a tényleges inflációs szint összhangba kerül -— ez egy-két év múlva várható —, akkor kezdhetjük el az antiinflációs harc már látható eredményt is felmutató szakaszát. Egyelőre nem az infláció, csak az inflációs nyomás mérséklésére törekedhetünk. Igaz, ezt jobban kell csinálni, mint ahogy eddig tettük. Bíró Ferenc Tisztességes jogosítványokat az önkormányzatoknak __BÁSSQH¥-A14DRÁS HOZZÁSZÓLÁSA-.. Király Zoltán lemond köztársasági elnöki jelöltségéről, de... Pásztohy András az alkotmánymódosítás jelentőségét és felelősségét kiemelő bevezető gondolata után föltette a kérdést: miben reménykednek, vajon mit várnak ma az emberek ? — A válasz talán nem is olyan nehéz. Könnyebb megélhetést, a gondolkodás, a cselekvés szabadságát, a munka örömét és hasznát, társadalmi nyugalmat. Van, aki azt mondja „mi a csodának már ez a sok beszéd, folyton vitatkozunk, miközben a gazdaság csődbe jutott. Inkább dolgozni kellene, mert így nem megyünk semmire.” Az emberek véleménye sok igazságot és bölcsességet takar. Ám a jobb életminőség eléréséhez elengedhetetlen a társadalom hosszú távra szóló „játék- szabályainak” megteremtése. Az alkotmányjog nemcsak a legnemzetibb jogterület, de egyben a legpoli- tikusabb is. Ezt tapasztalhattuk a nemzeti kerékasztal politikai tárgyalásai nyomán megfogalmazódó al- kotmánymódosító tervezet előkészítésének folyamán is. Bár a következő választásokig nem tudni, hogy az egyes elképzelések mögött milyen nagyságú politikai erők állnak, az biztosra vehető, hogy a társadalom és a különböző politikai szándékok a tervezettel egyező irányba mutatnak. A Tisztelt Ház asztalán levő szabályokból kiolvashatjuk, hogy széles körű jogokat biztosít és garantál honfitársainknak és valamennyi politikai erőnek. Nem egy utópikus társadalom képét vázolja fel, hanem az, öntörvényű, szabad fejlődés lehetőségét biztosítja, mely az általunk is elfogadott szabályozási elvek szellemének is megfelel. Annak idején az alkotmánykoncepció vitájában magam is hangsúlyoztam, hogy hajszálnyi pontossággal kell kimérni a hatalmat, tartópilléreire annyit osztva, amennyit megrázkódtatás nélkül elbír, s amennyi kevés ahhoz, hogy vissza tudjanak vele élni. Számomra úgy tűnik, hogy az alkotmányos intézmények kiegyensúlyozottan osztoznak a hatalmon, miközben rendelkeznek az eredményes működéshez szükséges jogosítványokkal. Ezek alapján bár magam is szimpatizálok a köztársasági elnök közvetlen választásával (legalábbis az első alkalommal), a későbbiekre mégis elfogadom az Országgyűlés által történő választását. Ide kívánkozik az a véleményem, hogy az új alkotmány és a kapcsolódó önkormányzati államháztartási, tulajdoni törvények megalkotása során tisztességes jogosítványokkal kell felruházni az önkormányzatokat is. Enélkül településeink, falvaink romlását, leépülését nem tudjuk megállítani. Nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy a társadalom alkotmányos működéséhez életképes gazdaságra van szükség. A piac- gazdaság alkotmányos ki- nyilvánítása újabb lökést adhat gazdasági rendszerünk gyökeres átalakításához. Ez a tény erősítheti az irántunk megnyilvánuló nemzetközi bizalmat, segítheti a világ fejlett régióihoz való kapcsolódásunkat. Jól tudjuk, hogy a deklarálás elengedhetetlen, de nem elégséges föltétele a piaci viszonyok kiépítésének. Meg kell végre találni a jogos tulajdonosokat, bir-- tokosokat, mert ezzel teremthető meg az érdekeltség, s jól tudjuk, hogy ez az emberi cselekvés hajtóereje. Enélkül' nincs semmiféle érdemi, gazdasági kibontakozás. Ügy gondolom, hogy válságunkból való kitörés egyik legbiztosabb módjának ma az látszik, ha a politikai kompromisszumokon nyugvó sarkalatos törvény- javaslatokat elfogadjuk. Ezt a véleményemet néhány nappal ezelőtt megerősítették Somogy megye több politikai szervezetének vezetői, tagjai is, akikkel megvitattuk ezeket a rendkívül fontos tervezeteket.
