Somogyi Néplap, 1989. október (45. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-18 / 247. szám

Ismét összeült az Országgyűlés

államalapító Szent István

2_______________________________________________________Somogyi Néplap

_______________________ 1989. október 18., szerda

(

Folytatás az 1. oldalról.)

Szűrös Mátyás bejelentette, hogy a köztársaságielnökválasztás kitűzésére vonatkozó javaslathoz kapcsolódva a kormány népszavazás elrendelését kezdeményezte a Magyar Köztársaság címerének meghatározására, illetve a munkaszünettel egybekötött nemzeti ünnep kijelölésére. Mindkét kérdésre három válaszlehetőséget rögzít a kezdeményezés. A címer ügyében arról kérdezik a választópolgárokat: a legrégibb, a koronás címer, a Kossuth-címer vagy a jelenlegi címer legyen-e az állami szimbólum. A másik esetben azt kell eldönteniük, hogy március 15-ét, augusztus 20-át, az

14. Személyi kérdéseik;

15. Egyéb kérdések.

A kormány a parlamentre támaszkodik

Még a tárgysorozat egyes pontjainak megvitatása előtt az elnök Németh Miklós kormányfőnek adott szót.

— Hazánk jövőjét hosszú távra döntően befolyásoló törvények megalkotására gyűltünk most össze — hangoztatta a miniszterelnök. Én biztos vagyok abban, hogy a bölcsesség és a felelősségérzet kerül döntésüknél előtérbe. Önök a békés átmenet főszereplői. Csak a parlament lehet az a legfelsőbb állami szerv és egyben nemzeti intézmény, amely szuverenitásából eredő összes jog gyakorlására jogosult.

Ez a parlament az elmúlt időszakban végzett munkájával' már megszerezte, illetve visszaszerezte a törvényhozás méltóságát. A parlament nélkül nem tarthatnánk a reformokban ott, ahol most vagyunk.

Ez a parlament túlnőtt korábbi önmagán. Nemcsak felismerte a szükségszerűséget, hanem megragadta a társadalmilag lehetségest is. Ezért sem szabad megengedni, hogy a ma egyre inkább felgyorsuló folyamatok túllépjenek az Ország- gyűlésen. A társadalom erősödő és robbanással fenyegető feszültségei magát a parlamentet is elsodorhatják, és ez az erőszaknak és a zűrzavarnak teremtene feltételeket. Ezt elkerülni

napját, vagy október 23-át, a népfelkelés kirobbanásának évfordulóját választják-e munkaszüneti nappal egybekötött nemzeti ünnepnek. A kormány javasolja, hogy az országos népszavazást az Országgyűlés a köztársaságiéin ök-választással azonos időpontra tűzze ki.

Az Országgyűlés 333 igenszavazattal, 7 nemleges voks ellenében, tartózkodásisal úgy határozott, hogy az ülésszak tárgysorozatát kiegészíti a címer és a nemzeti ünnep ügyében kiírandó népszavazást elrendelő országgyűlési határozattervezettel.

A kiegészítések után az ülésszak napirendje:

mindnyájunk történelmi felelőssége.

A kormány soha nem hagyott kétséget aziránt, hogy ezt a parlamentet legitimnek tekinti, és saját legitimitását a parlamenttől nyerte. Munkájában tehát erre a parlamentre támaszkodik.

A kormányt most is nemzeti és történelmi felelősség vezérli egyrészt az ország nemzetközi presztízsének erősítésében, az iránta megnyilvánuló bizalom megőrzésében, másrészt az ország működőképességének, a demokratikus átmenet békés jellegének és megfelelő lendületének biztosításában. Ebben a parlament és a kormány felelőssége közös, mint ahogy abban is, hogy a nemzeti sorskérdések intézését nem tehetjük függővé a pártpolitikai erőviszonyoktól.

Ugyanakkor szeretném hangsúlyozni: sem az Országgyűlés, sem a kormány nem zárhatja el magát hermetikusan a politikai erőktől.

A kormány eddig is érvényesítette és a jövőben még inkább érvényesíti a szociális értékeket és az alapvető emberi és polgári szabadságjogokat. A nemzet kormányának tekintjük magunkat, amelynek politikai irányvonala európai értelemben véve baloldali és szocialista. Ezért üdvözöljük az új párt, a Magyar Szocialista Párt megalakulását, amelynek programja a kormány stratégiai irányvonalával harmonizál.

— A kormány akcióképes és cselekvésre kész. Olyan egységes erő, amely a parlamenttel együttműködve elszántan halad előre kormányzati stratégiájának érvényesítésében. A független nemzeti kormány nevében kérem ehhez a parlament, és Önökön keresztül a magyar nép támogatását — mondotta végezetül a miniszterelnök.

A MSZP támogatja a kormányt

Ugyancsak a napirend tárgyalása előtt kért szót Nyers Rezső (Bács-Kiakun m., 1. vk.), a Magyar Szocialista Párt elnöke. Utalt arra, hogy az ország különleges helyzetben van, új törvényekkel utat kell nyitni a demokratikus jogállamnak: pénzügyileg szűk mozgástérben biztosítani kell a gazdasági, a kulturális élet zavartalanságát; fenn kell tartani eddigi nemzetközi kap- csolaitainfcat és jóhírünket, közben új megállapodásokkal bővíteni a nemzetiségből nyerhető erőforrásokat. Mindez valóban nemzeti összefogást igényel. Kijelentette: az MSZP politikájával, most kibontakozó politikai erejével támogatja a kormány törekvéseit.

A szomszédos országokkal való viszony rendezettségének szükségességét hangsúlyozva rámutatott: nyíltan szembe kell nézni a felmerülő gondokkal, a kölcsönös jóakaratra épülő politikában olyan kelet-közép-európai- ságra törekedve, amelyben az együttműködés jobbítása váljon törvénnyé. Az MSZP vállalja és szorgalmazza a háromoldalú nemzeti tárgyalások során aláírt megállapodást, s azt kívánja, hogy az Országgyűlés szuverén döntései azzal összhangban legyenek — jelentette ki Nyers Rezső.

Az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalásának megkezdése előtt az elnöklő Jakab Ró- bertné elmondta: a törvény- javaslathoz módosító indítványt nyújtott be a terv- és költségvetési bizottság és számos képviselő. A módosító indítványok csaknem száz javaslatot tartalmaztak.

Mindezekre tekintettel általános és részletes vitát kell tartani az alkotmány módosítására benyújtott törvényjavaslatról. Az általános vita után a képviselőknek dönteniük kell arról, hogy a törvényjavaslatot alkalmasnak tartják-e részletes vitára bocsátásra.

Kulcsár Kálmán expozéja

Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter az alkotmány módosításával kapcsolatos expozéja bevezetőjében kiemelte: a kormány által most benyújtott törvény- javaslatok a régmúlt és az eljövendő idők politikai koalíciós vitáinak parlamenti légkörét idézik vissza, illetőleg támasztják fel. E törvényjavaslatok sajátos kormányzati előkészítését most azonban a politikai realitás, a speciális politikai szükséghelyzet eredményezte.

A miniszter leszögezte: az új parlament megválasztásáig ezek a törvényjavaslatok — és remélhetőleg majd törvények — biztosítják a közjogi döntési centrum (köztársasági elnök, kormány és parlament) elsődlegességét az állam kormányzásában.

Kulcsár Kálmán rámutatott: az alkotmány módosításáról szóló és most a Tisztelt Ház elé terjesztett törvényjavaslat — elfogadása esetén — az ugyancsak most beterjesztett sarkalatos törvényekkel együtt létrehozta az alkotmányos jogállam legfontosabb intézményeit és elemeit.

Kulcsár Kálmán kifejtette: az új alkotmány koncepciójának meghatározó elveit, intézményi reformelgondolásait a politikai egyeztető tárgyalások során lényegében megerősítették. A politikai egyeztető tárgyalások során született megállapodás a1 kormányzat számára óriási jelentőségű. Ez a megállapodás ugyanis politikailag, ha bizonyos korrekciókkal, elvi fenntartásokkal is, de lényegét tekintve mégis hitelesítette a szabályozási koncepcióban felvázolt stratégiát. A politikai átmenet alkotmányos eszközének kidolgozását megalapozó politikai megállapodások történelmi jelentősége vitathatatlan, s ezért a kormány is méltán fejezi ki elismerését a tárgyalófelek munkájáért.

Kulcsár Kálmán szükségesnek tartotta hangsúlyozni, hogy a kormány a társadalmi, politikai szervezetek által képviselt nézeteket figyelembe véve elfogadta az alkotmányozási folyamat megfordítását, vagyis azt, hogy az új alkotmányt a

törvényesen kialakult többpártrendszerre épülő új parlament alkossa meg; addig pedig a politikai rendszer- váltás megújítását és a szükséges új intézmények kiépítését kell elvégezni. Ezek a közjogi feladatok: a politikailag és alkotmányjogilag szükséges mértékű alkotmánymódosítás, a párttörvény és a politikai átmenet alkotmányos kereteinek máris védelmet biztosító alkotmánybíróság felállítása.

A most beterjesztett törvényjavaslatok kimondják, alkotmányos, illetve törvényi tételekben rögzítik az új alkotmány szabályozási koncepciójában meghatározott azon alapelveket, amelyek nem csupán a békés politikai átmenethez elengedhetetlenek, hanem egyúttal legfontosabb alapjai a kiépülő alkotmányos jogállamnak.

Ezek; a népszuverenitás- elvű hatalomgyakorlás; a töbhpártrendszer alkotmányos alapjainak megteremtése ; a hatalommegosztás elvének érvényesülése az államszervezetben; az emberi és állampolgári jogok, valamint garanciáik újszellemű felfogása; az alkotmányvédelem intézményes garanciáinak biztosítása.

Magyarország

parlamentáris

köztársaság

Az igazságügy-miniszter kitért arra, hogy a kormány eredetileg — mint az a korábbi, visszavont törvényjavaslatból kitűnt — az alkotmánymódosítás kereteit csak a demokratikus politikai átmenet alkotmányos jelentőséggel bíró tételeinek minimumában kívánta meghatározni. Végül is azonban nagyformátumú alkotmány- módosítás jött létre, amit talán helyesebb lenne a po- litkai rendszerváltás „átmeneti alkotmányának” tekinteni — mutatott rá Kulcsár Kálmán.

A jelentősebb módosításokat ismertetve kiemelte: az alkotmány deklarálja Magyarország államformáját, és meghatározza kormányzati berendezkedését. Ennek megfelelően Magyarország parlamentális köztársaság. A törvényjavaslat alapján minőségileg alakul át a kormányzati berendezkedés, amelynek kiépítése a hatalommegosztás klasszikus államépítési elvein nyugszik. A kormányzati struktúra alkotmányos alapjait meghatározó jelentős változtatás az Elnöki Tanács megszüntetése és a köztársasági elnöki intézmény . bevezetése. A köztársasági elnök alkotmányos jogai, a parlament és a kormány közötti ellensúlyozó szerepe, hatásköre lényegében az 1946. évi I. törvény tételeinek figyelem- bevételével épülnek fel. Az intézmény tehát történelmi gyökerű, és nem haladja meg azt a hatásköri erősséget, amely az úgynevezett közepesen erős köztársasági elnök funkcióját jellemzi.

A köztársasági elnök megválasztását illetően a javaslat átmeneti, illetve véglegesnek szánt szabályozást tartalmaz — hangsúlyozta a miniszter. A békés átmenet legitimációs zavarait ellensúlyozandó, indokolt az első köztársasági elnököt még ebben az évben népszavazás útján megválasztani. Egy megválasztott köztársasági elnök a társadalmi és a politikai rendszer átalakulása során feltétlenül szükséges politikai stabilitást és az egész kormányzati tevékenység politikai hatékonyságát is erősítené. Lényegében az elnökválasztással összefüggő rendelkezés, hogy a megszüntetendő Elnöki Tanács helyébe — a köz- társasági elnök megválasztásáig — az Országgyűlés elnöke lép átmeneti államfői pozícióba.

A parlament ellenőrző munkájának, s egyben az állampolgári jogok hatékonyabb védelmének biztosítására az alkotmányos intézmények rangjára emeli a benyújtott javaslat a legfőbb állami számvevőszéket, és — ugyancsak új intézményként — az állam- polgári jogok országgyűlési biztosát. A javaslat önálló fejezetben rendelkezik a fegyveres erőkről és a rendőrségről.

A törvényjavaslat újrafogalmazza az emberi és állampolgári jogokra vonatkozó fejezet, „Alapvető jogok és kötelességek” címen —

folytatta Kulcsár Kálmán. A formálódó új politikai rendszer alapvető politikai, gazdasági és jogi alapelveinek meghatározásai közül Kulcsár Kálmán kiemelte a többpártelvűség alkotmányos deklarálását, alkotmányos intézménnyé tételét, s egyben a közhatalom és a párt elválasztásának kimondását.

A gazdaságot érintő alkotmányos elvek közül pedig utalt a gazdaság alkotmányos megközelítésének fontosságára, miszerint:

„Magyarország gazdasága a tervezés előnyeit is felhasználó piacgazdaság, amelyben a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú és egyenlő védelemben részesül.”

A törvényjavaslatokhoz érkezett módosításokról szólva Kulcsár Kálmán hangsúlyozta: a kormány elvi álláspontja, hogy a politikai tárgyalásokon született megállapodás tartalmi ösz- szefüggéseit érintő javaslatokat nem fogadja el.

Kulcsár Kálmán expozéja végén kérte az alkotmány módosítására beterjesztett törvényjavaslat megvitatását és elfogadását.

Száz módosító javaslat

Dr. Tallóssy Frigyes (Budapest, 24. vk.), a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság előadója leszögezte: az alkotmány módosításának elveivel a bizottság maradéktalanul egyetértett. Támogatja államunk Magyar Köztársaságként való elnevezését, a köztársasági elnöki tisztség visszaállítását, a hatalmi ágak szétválasztását, és ennek folytán az új alkotmányos intézmények — alkotmánybíróság, állami számvevőszék — létrehozását. A törvényszöveg vitája során aztonban a testület végül is mintegy 100 módosító javaslat sorsáról alakított ki véleményt. Többségüket támogatásra érdemesnek találta, két téma esetében a vitában felszólalók közt lényeges, a kerékasztal-tárgyalásokon kialakított véleménnyel ellentétes álláspont alakult ki. Az egyik a köztársasági elnök választásának kérdése, a másik a miniszterek és a politikai államtitkárok képviselői megbízatása. A vita eredményeként az első kérdésben a bizottság nagy szavazattöbbséggel kialakított állásfoglalásában a kormány előterjesztését támogatta, és elfogadásra az Országgyűlésnek is ezt ajánlja.

A képviselői összeférhetetlenség tárgyában egyes képviselők azt javasolták: ne váljék lehetővé, hogy a Minisztertanács tagjai és a politikai államtitkárok a munkakörük betöltésével egyidőben képviselői mandátummal is rendelkezzenek. Végül is a bizottság többségi szavazással úgy foglalt állást, hogy a két megbízatás egyidejű betöltése összeférhetetlen a hatalmi ágak szétválasztásával, és ennek megfelelő módosítással terjeszti a törvényjavaslatot az Országgyűlés elé.

Végezetül felhívta a figyelmet arra, hogy a határozatképességre vonatkozó szabályt célszerű az egyéb törvényi rendelkezésekkel azonos módon megállapítani. Eszerint: az Országgyűlés akkor határozatképes, ha ülésén a képviselők több mint fele jelen van. A törvényhozó testület a határozatait á jelen lévő képviselők több mint felének szavazatával hozza.

(Folytatás a 3. oldalon)

1. Az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslat;

2. A pártok működéséről, gazdálkodásáról szóló törvény- javaslat;

3. Az alkotmánybíróságról szóló törvény javaslat;

4. Az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat;

5/A. A köztársasági elnök választásáról szóló törvény- javaslat;

5 B. A köztársasági elnök választásának kitűzése és a választási eljárás egyes kérdéseinek rendezéséről szóló országgyűlési határozattervezet;

6/A. Törvényjavaslat a népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló törvény módosítására;

6 B. Országgyűlési határozattervezet népszavazás elrendeléséről a Magyar Köztársaság címeréről;

7. Az állami számvevőszékről szóló törvényjavaslat;

8 A. Az 1956-os népfelkeléssel összefüggő elítélések orvoslásáról szóló törvényjavaslat;

8,33. A rendőrhatósági őrizetben fogva tartott, internált, valamint a kitelepített személyek sérelmeinek orvoslásáról szóló országgyűlési határozattervezet;

9. Roszik Gábor önálló képviselői indítványának tárgyalása 1956. október 23-a megünnepléséről; az Országgyűlés elnökének nyilatkozattervezete 1956. olktóber 23-áról;

10. A földről szóló, többszörösen módosított 1987. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat;

11. A munkásőrség megszüntetéséről szóló törvényjavaslat;

12. A honvédelemről szóló 1976. évi 1. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat;

13. Az állami tulajdonban lévő, de az MSZMP és más társadalmi szervezetek kezelésében levő vagyonról szóló pénzügyminiszteri tájékoztató;

Németh Miklós miniszterelnök október 17-én felszólal az országgyűlésen