Somogyi Néplap, 1989. október (45. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-16 / 245. szám
1989. október 16., hétfő Somogyi Néplap 5 Szüreti mulatságok Játékos vetélkedő, hajnalig tartó bál Hetesen Ötödik alkalommal rendezték meg szombaton Hetesen a falu aprajának, nagyjának szórakoztatására az őszi szüretet befejező felvonulást és a báli vigasságot. A helyi Féfisz-szervezet. a művelődési ház és a Vikar Béla Termelőszövetkezet összefogásának eredménye a rendezvény: délután két órakor feldíszített fogatokon népviseletbe öltözött, takaros menyecskékkel indult útjára a kisbíró, s nem egy ház előtt tette közhírré a ház urának viselt dolgait. A tréfás rigIzgalom és várakozás — a szépség királynő-választás előtt Dobpergés, patkócsattogás kísérte a szüreti (elvonulást A korszerű gyermekvédelem tatllemében Regionális tanácskozás Balatonfenyvesen Bünlajstromot sorol a kis bíró musokat a falu népe nagy derültséggel fogadta. A kellemes időben megtartott felvonulás után a szervezők gondoskodtak a játékos vetélkedőről is. és ezt hajnalig tartó báli mulatsággal tetézték. Itt ugyanis a fő attrakció a tánc verseny és a szépségki- rálynő-választás volt. Az évszázados múltú futtatói és Pál-hegyi pincékben a szüreti vigasság másnapján, a forrásban levő idei termés mellett, néhány idősebb gazda idézte föl fiatalságát és óborral teli pohárral koccintva a jövőt találgatta. Azt mondták: jövőre —• ugyanitt. Mészáros Tamás Fotó: Gyertyás László Négy dél-dunántúli megye gyermek- és ifjúságvédelmi szakemberei tanácskoztak a múlt héten Balatonfenyvesen. A péntek délutáni záró plenáris ülésen a szervező intézmény — a Somogy Megyei Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet — igazgatója, dr. Orbán István hangsúlyozta: a cselekvési egységre a jövőben különösen nagy szükség lesz, hiszen több magas szintű szociálpolitikai jogszabály készül, és a törvényelőkészítő munkát is hatékonyan kívánják segíteni. A regionális tanácskozás résztvevői komplex módon megvitatták a gyermek- és ifjúságvédelem legfontosabb kérdéseit. Az egységes szociális gondoskodás a bölcsőtől a koporsóig — szellemében folyt a munka. Ezzel összefüggésben hangsúlyozták: Magyarországon az utóbbi évtizedekben nem volt magas szintű jogszabály a gyermek- és ifjúság- védelemről. Közös célként fogalmazták meg a gyermekekről való gondoskodás szakmai oldalának erősítését. tevékenységük humán jellegének fokozottabb érvényesítését és a megelőzés fontosságát. Szakony Gyulától, a Zala Megyei Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet igazgatójától megtudtuk, hogy a megyék közötti kapcsolat- tartás és tapasztalatcsere szempontjából is jó célt szolgált a közös eszmecsere. Az intézmények több esetben eltérő tapasztalatainak elemzése mindenki javát szolgálja. Gödi Tiborné és dr. Takács Lászlóné kaposvári hivatásos pártfogók véleménye szerint munkájukat elavult jogszabályok alapján végzik. Ez feltétlenül változtatásra szorulna, mert tevékenységüket túlbonyolítja, hátráltatja. Szükségesnek tartották, hogy a jogszabály-előkészítő munka során az illetékesek a gyakorlati szakemberek véleményére is támaszkodjanak, ezért is fontos a szakma egységes fellépése, a közös érdekek határozott képviselete. A tanácskozás 120 résztvevője a szekcióüléseken a nevelőszülők, a hivatásos pártfogók gondjain túl a bűnmegelőzésről, a gyámhatóságokkal való kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeiről, a gondozottak munkába állításának problematikájáról és a családok gondozásáról is szót váltott. Dr. Bernád István, a Szociális és Egészségügyi Minisztérium osztályvezetője a gyermek- és ifjúságvédelmi törvényjavaslat előkészületéről tájékoztatta a jelen levőket, Szita László, a Somogy Megyei Tanács irodavezetője pedig a jövő évi — elsősorban az intézményeket érintő — gazdasági összefüggésekről. Varga Zsolt mm Összefogás egymásért \ Somogyi Orvosok Önsegélyező Egyesületénei 1200 pályakezdő nem helyezkedett el MARCALI MÜZEUM Lesz-e új I ■ ^ 11 ^ ó kmlhtas * rt I fill *wc w ■ Első közgyűlését tartotta szombaton a Somogyi Orvosok önsegélyező Egyesülete. Az országban elsőként, 1988 tavaszán 20 taggal alakult egyesület ma már 226 embert tömörít, vagyis a megye orvosainak 28 százalékát. Dr. Rozsos István kandidátus, osztályvezető főorvos elnöki megnyitója után dr. Mohr Tamás titkár beszámolóját hallgatták meg a résztvevők. Az egyesület alapvető célja, hogy az elhunyt orvosok családjának anyagi és erkölcsi segítséget adjanak, halál esetén az orvoscsaládokat nem hagyják magukra. Nagyon fontos ez a humánum. S nem szabad szemérmeskedni: az anyagi segítség is jól jön. Több fájdalmas eset is bizonyította ezt. A végtisztesség megadása, az árván maradt gyermekek támogatása és többször — különösen a vidéki körzeti orvosok szolgálati lakása esetén — a halál után jelentkező lakásproblémák megoldásának segítése az egyesüet legfontosabb feladata. Megtudtuk, hogy a tagdíjakból befolyt összeget értékpapírokba fektették, így próbálják tőkéjük inflálódását megakadályozni. Dr. Mohr Tamás elmondta: legtöbben a kaposvári területről csatlakoztak hozzájuk, viszont kevesen vannak Barcsról és vonzáskörr zetéből. Elsősorban az alapellátás orvosai (a körzeti, a gyermek- és az üzemorvosok), valamint a sebészek, a belgyógyászok és a fogászok képviselik az orvostársadalmat. Á tagok között kevés a gégész, a szemészi és a la- boros orvos, pedig az egyesület meggyőződése szerint minden orvos családjának egyfajta biztonságot jelent az egyesületi tagság. A közgyűlésen megjelentek döntöttek arról, hogy tagtoborzásukat erősítik, hiszen tőkéjük növekedésével együtt többféle egyéb segélyezésre is lehetőségük nyílik. Bíznak az orvosi szolidaritás erősödésében. V. Zs. A megye középiskoláiban 3446-an végeztek, az általános iskolát pedig 5683-an fejezték be. A középiskolát végzettek közül 3 ezren váltottak munkakönyvét, tehát ennyien keresnek állást. A munkakönyvbe egy olyan lap is került, amelyet alkalmazáskor a munkáltató küld vissza a tanácsra: jelezve ezzel, hogy elhelyezkedett a könyv tulajdonosa. Szeptember közepéig kétezer adatlap érkezett vissza. Ezer közép- iskolás és 204 általános iskolát végzett, de tovább nem tanuló fiatal sorsáról a munkaerő-gazdálkodással foglalIzléses füzetben jelentette meg őszi-téli programjait a leilei Béke és a bogiári Vi- kár Béla Művelődési Ház. Kihasználva a nyelvtanulás iránti érdeklődést, önköltséges tanfolyamokat szervezkozók egyelőre semmit nem tudnak. A statisztikákat sokféleképpen lehet értékelni. Az egyik vélemény szerint: ezeknek a fiataloknak egy része még gondtalanul akarta tölteni az utolsó diáknyarat, s ezekben a hetekben, hónapokban keresi az állását. A munkaerő-gazdálkodók érvelése elfogadható. A szakszervezeteké is: ők ugyanis soknak tartják az 1200 állástalant így, október elején az életkezdők között. A pénzt pedig, amit felkínáltak az először munkába lépőknek, kevésnek: 197 fianek mindkét helyen. A bogiári intézményben óvodások és kisiskolások tanulhatnak németet és franciát. Nagy hangsúlyt helyeznek a mozgáskultúrára: 9-től 11 éves korú gyerekek jelentkezését várják a társastánctanfolyamra, a valamivel fiatalabbak pedig jelentkezhetnek dzsesszbalettre, ritmikára. A „rutinosabbak” már részt vehetnek a Boletti társastáncklub és a Szelence gyermektárccsoport próbáin és előadásain. A leilei házban ugyancsak szerveznek társastánc- és néptánctanfolyamot gyerekeknek, a diszkókedvelőket pedig október 21-től minden szombaton este 8 órától várják. Mindkét házban tanulhatnak a felnőttek németül és angolul, Bogláron franciául talt 3700 forintnál — vagyis a minimális bérnél — kevesebbért vettek föl. A kérdésre tehát — hogy merre ballagott a vén diák? — ma még csak részleges választ lehet adni. Azt például, hogy több mint ötszázan az iparban találtak helyet, csaknem négyszázan a mezőgazdaságban, 321-en pedig a kereskedelemben helyezkedtek ‘ el. Négyszáz diáknak jutott valamilyen szellemi tevékenységet jelentő munkakör. Kétszázan viszont nem találtak szakképzettségüknek megfelelő munkahelyet. is. Ez utóbbi helyen indul gépíró, szabás—varrás és dzsesszbalett, lesz nosztalgiaklub, ahol a felnőttek is megtanulhatják a társastánc alapelemeit. A gazdaiskola előadássorozatát januárban kezdik a Vikár Béla Művelődési Házban. Lellén rendszeresen összejönnek a nyugdíjasok és a sok sikert elért kézimunkaszakkör tagjai is. Október 27-én jeles vendége lesz a bogiári háznak: Faludy György költővel találkoznak az érdeklődök. Az Állami Bábszínház november 10-én két alkalommal is bemutatja a Csilicsala csodái című műsorát, a Lelle tánc- együttes pedig Luca-napi ünnepségen látja vendégül a néptáncot szeretőket. S. F. A marcali múzeum épületébe öröm belépni. Igazán nem látszik, hogy három éve nincs vezetője az intézménynek; ezt talán csak a helybeliek veszik észre. Azok, akik egy éviben többször is betérnek ide, hogy az időszaki képzőművészeti kiállításokat megnézzék. Általában másfél-két hónaponként cserélik a képtárban az anyagot: a kisvárosi jelleget és a nyárra szűkülő idegenforgalmat figyelembe véve ez megfelel a helyi körülményeknek. Ennyi idő alatt az iskolák tanulói és a képzőművészet iránt érdeklődők egyszer mindenképpen eljuthatnak a múzeumba. A vezető hiánya elsősorban a gyűjtés területén jelentkezik. Marcali és környéke gazdag néprajzi és történeti anyagban, s a korábbi igazgatók: Együd Árpád a szellemi, Kapczár Rozália a tárgyi néprajz gyűjtésében és feldolgozásában végeztek kimagasló munkát. Ezeknek az anyagoknak, tárgyaknak a kezelését, konzerválását folyamatosan végzik. A múzeumi dolgozók segítettek a monográfia és a hely- történeti füzetek elkészítésében is. A látogatók számát — véleményük szerint — növel-* ni lehetne azzal, ha a néprajzi kiállítást felújítanák. Ez az anyag — bármilyen rendezett és gondozott is — már 17 éve van kiállítva, s így a marcaliak számára kevésbé izgalmas. Az állandó kiállításokat általában 10—15 évre tervezik. Remélhető tehát, - hogy a marcali múzeumban is hamarosan új — vagy felújított — néprajzi anyag várja a látogatókat. (Süli) TSkéi László Társaság alakult Münchenben megalakult a Nemzetközi Tőkés László Társaság. A Temesvárott élő Tőkés László református lelkész nevét fölvevő társaság megalakítását a Délsziget című magyar folyóirat kezdeményezte. E társaság figyelmet kíván fordítani a nemzeti kisebbségek sorsára, sajátos kultúrájára, művészetére, s egyúttal erősíteni kívánja identitástudatukat. A szervezőbizottságban hazánkat többek mellett Moldvay Győző, a Délsziget szerkesztő kiadója és Dévényi János SZOT-díjas ötvösművész képviselte. Moldvay Győző az MTI tudósítójának elmondta: felhívással fordultak a külföldön élő magyarokhoz, s kérték, hogy támogassák a társaságuk munkáját. Szólt arról, hogy a társaság tevékenysége nem sért nemzeti érdekeket, nem kíván, politikai harcba bocsátkozni egyetlen ország alkotmányos jogainak érvényesítésével, ám minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy Helsinki szelleme egyre jobban érvényre jusson, s a kisebbséget az anyanemzet polgárainak jogaival egyező elbánásban részesítsék. A szervezőbizottság munkájában részt vevő nyugateurópai és egyesült államokbeli írók, művészek, üzletemberek véleménye szerint is van mód és esély a mostoha helyzetbe került kisebbségek életvitelének jobbítására. Kicsinyeknek, felnőtteknek BOGLÁRLELLEI PROGRAMOK
