Somogyi Néplap, 1989. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-09 / 213. szám

4 Somogyi Néplap 1989. szeptember 9., szombat ÁLLÁSPONTOK Somogyi politikai palotta FIDESZ-NÉZETEK Wolf Csaba Vörös Gyula A Fiatal Demokraták Szövetségének helyi szer­vezete 1988. október 24-én alakult meg kilenc taggal. A megyében csak Kaposváron működik Fidesz-csoport, jelenleg 20 taggal. A csoport­nak a környező falvakból és Budapestről is van­nak tagjai, összejövetelüket a Kilián művelődési központban tartják. Szerkesztőségünk kérdéseire Wolf Csaba és Vörös Gyula válaszolt. Wolf Csaba 28 éves, Ka­posváron, a távközlési üzemnél dolgozik mint mű­szerész. Vörös Gyula 26 éves, Mernyén, a Kapós- gépnél dolgozik. Segítő kezek Szociálpolitikai pályázatok nyomóban WOLF CSABA: — A Fi­desz az első ellenzéki szer­vezetek között alakult meg. A hatalom nem nézte jó szemmel, megalakulása után rendőrségi ügy lett belőle. Különböző sajtóorgánumok fasiszta szervezetnek titu­lálták, ezért sajtóper is volt. Ha jól emlékszem, ez a Ma­gyar Hírlapban jelent meg. A Fidesz egyik legjelentő­sebb megmozdulása a Bős- Nagymaros elleni tiltakozás volt. Ott voltunk 1988. jú­nius 16-án. Budapesten, a 301-es parcellánál, részt vet­tünk az október 23-i meg­emlékezésen, amely már ak­kor is nagy tömegeket von­zott. Októberben és november­ben kétfordulós kongresszu­son fogadtuk el a Fidesz programnyilatkozatát és a szervezeti és működési sza­bályzatot. Azóta rendszere­sen — havonta kétszer — tanácsülés van. Az ország­ban több helyen megalakul­nak az úgynevezett regioná­lis szervezetek. Ezek nem megyére, hanem régiókra tagozódnak. Alakulófélben van már a szegedi központú regionális szervezet. Valószí­nűleg mi Péccsel és a kör­nyék városaival fogunk ala­kítani egy ilyen szervezetet. VÖRÖS GYULA: — Alap­vető gondokkal küszködik a Fidesz. Nincs (megfelelő) infrastruktúránk. Óriási se­gítséget jelentett számunk­ra, hogy szervezetünk a So­ros Alapítvány pályázatával pénzt és technikai eszközö­ket nyert. — Mii tartalmaz a Fidesz programnyilatkozata ? WOLF CSABA: — Ma­gyarország átmeneti idősza­kában készült a politikai programunk. Nagy energiát fordít arra, hogy az ország demokratizálódását elősegít­se. A szeptember 23-i kong­resszusunkon tárgyaljuk a Fidesz átfogó programját. — Milyen a Fidesz szer­vezettsége, rétegösszetétele? WOLF CSABA: — Az or­szágosan nyilvántartott 3000 Fidesz-tag nagyrészt értel­miségi fiatal, de — mint pél­dául én — fizikai dolgozók is találhatók soraiban. — Nem Budapest-centri- kus a Fidesz? WOLF CSABA: — Nem, ugyanis a jelenlegi 94 Fi- desz-csoportnak csak a ne­gyede működik Budapesten. Az egyetemi, főiskolai váro­sokban jelentős a Fidesz- csoportak taglétszáma1. — Milyen a kapcsolatuk a többi ellenzéki szervezettel? WOLF CSABA: — Mint köztudomású, Kaposváron működik egy ellenzéki ke­rékasztal, amelynek létreho­zásában aktívan részt vet­tünk. Együttműködünk a többi szervezettel. Részünk­ről nem elképzelhetetlen, hogy egy esetleges választá­son a választás ügyében koalícióra lépjünk. Ez ter­mészetesen a helyi Fidesz- csoport részéről értendő. — Hogyan jellemeznék a Fidesz és az MSZMP kap­csolatát? VÖRÖS GYULA: — Cél­jaink teljesen másak. Mind az MSZMP, mind a Demisz politikai ellenfelünk. Ha a célokról beszélünk, hadd ejt­sek néhány szót az MSZMP programnyilatkozatának ter­vezetéről. Több olyan ele­met is tartalmaz, 'amely már régebben az ellenzéki szer­vezetek programjaiban sze­repelt. Ezt nem tartom vé­letlennek. Egy olyan válasz­táson, ahol az MSZMP nem egyedül indul, hanem ver­senyhelyzetben van, a régi nézeteivel már nem állhat ki. Úgy érzem, az MSZMP tervezete sok esetben általá­nosságokat fogalmaz meg. Itt van a sokat emlegetett, de mostanában nem részle­tezett „szocialista vívmá­nyok”. Nem tudjuk, hogy ez mit takar. Úgy érzem, ez a demagógia továbbélésének része. A másik dolog, hogy az MSZMP demokratikus szo­cializmust akar. Nem egé­szen értem, hogy mit ért e fogalom alatt. Ugyan pon­tokba foglalták, hogyan képzelik el, de véleményem szerint a történelem már többféle szocializmust pro­dukált — kezdve a Pof-pot féle rezsimtől az NDK- rendszerig —, viszont egyik sem demokratikus. Mi me­rőben mást akarunk: polgá­ri demokráciát. WOLF CSABA: — To­vábbra is úgy érzem, az MSZMP csak lohol az ellen­zéki szervezetek után. Sok dolog megegyezik, de van egy nagyon, lényeges különb­ség : a Fidesznek egészen más a célja. A programunk­ban lehetnek hasonló részek, de mi nem egy megrefor­mált szocializmusban sze­retnénk elképzelni progra­munk teljesülését. Ugyanis véleményünk szerint a szo- oializmus nem megreformál­ható. Ezt már sokszor meg­kísérelték, de eddig még so­hasem sikerült. — Ezek szerint a Fidesz nem is törekszik arra, hogy megegyezésre jusson az MSZMP-vei? VÖRÖS GYULA: — A koalíció elképzelhetetlen. — Mi a véleményük a re­formkommunistákról ? VÖRÖS GYULA: — A re- formkommundstákkal van egy aggályunk. Sokan közü­lük néhány hónap alatt ká­dáristából váltak reformel­kötelezetté. Attól félünk, hogy egy esetleges vissza­rendeződés esetén ez a fo­lyamat sokkal gyorsabban menne végbe ellenkező irányba. WOLF CSABA: — Egyéb­ként a reformerekről csak annyit, hogy nagyon sok po­litikus reformernek vallja magát. Ilyen- például a bel­ügyminiszter, aki az 1988. november 15-i brassói szoli­daritási tüntetést erőszakkal szétverette. — Mi a véleményük a má­sik ifjúsági szervezetről, a Demisz-ről? WOLF CSABA: — Sem­miképpen nem törekszünk egy olyan szervezetre, mint annak idején a KISZ volt, amely tömegszervezetté vált. Hogy ez funkcionáljon, eh­hez gyakorlatilag egy hatal­mas apparátus kellett. A Fidesz-nél nem ez az elsőd­leges. Az a legfontosabb, hogy csoportunknak aktív, valódi tagsága legyen. VÖRÖS GYULA: — Sze­rintem a Demisz a KISZ- nek a reinkarnációja. Azok a manipulációk is alátá­masztják ezt, amiket a va­gyonával kapcsolatban elkö­vetett. WOLF CSABA: — Ilyen névváltoztatásokban nem nagyon hiszek. Mert ha egy szervezetnek ugyanazok a vezetői, a tagjai, csak meg­változik a neve (lásd: MDP— MSZMP), végül: is nem sok minden változik meg. Nem adottak a személyi garan­ciái. Kaposváron a Demisz- szel semmiféle kapcsolatunk nincs. Márciusban volt egy KISZ—Fidesz vita, de azóta különösebb dolog nem tör­tént. — Párttá alakul-e a Fi­desz? VÖRÖS GYULA: — Nem áll szándékunkban párttá alakulni. Csak abban az esetben, ha ez föltétele a választásokon való indulás­nak. Hangsúlyozom, ha mégis párttá válunk, ez csak egy átmeneti időszakra lesz érvényes. — És ha emiatt sokan ki­lépnek? VÖRÖS GYULA: — Azt hiszem, a tagság nagy ré­sze meg fogja érteni, hogy miért válik párttá a Fidesz. Véleményem szerint ez nem jelenít különösebben nagy problémát tagságunk sorai­ban. — Mi lesz a Fidesz vá­lasztási stratégiája? VÖRÖS GYULA: — Sze­retnénk részt venni a helyi népképviseleti szervek mun­kájában. Ezért a tanácsi vá­lasztásokon is indítunk je­löltet. Az országgyűlési vá­lasztásokon állítunk jelöltet, de elképzelhető az is, hogy egy esetleges helyi ellenzéki koalíció jelöltjét támogatná a csoportunk. — Augusztus 21-én Prágá­ban, a Vencel téren letar­tóztattak kilenc magyar ál­lampolgárt, köztük Deutsch Tamást és Herényi Györ­gyöt, a Fidesz vezetőit. A csehszlovák ellenzéki szer­vezetek kérték, hogy aznap semmilyen tüntetés ne le­gyen a csehszlovák főváros­ban. Ennek ellenére mégis voltak megmozdulások, ame­lyen sok magyar is részt vett. WOLF CSABA: — Való­ban ezt kérte a csehszlovák ellenzék. De a teljes képhez tartozik, hogy a csehszlovák ellenzéki szervezetek köszö­netét mondtak, amiért kül­földiek is ott tartózkodtak. Ugyanis a hatalom így ke­vésbé volt brutális a tünte­tőkkel szemben. Egyébként a cseh ellenzékiek közül is so­kan megjelentek a demonst­ráción. VÖRÖS GYULA: — Mi nem tüntetni mentünk: ez boésánatkérés volt. A transz­parensekből is kiderült, hogy virággal jöttünk és nem tankkal. Ha a csehszlovák kormánynak félnie kell egy teljesen erőszakmentes, bé­kés demonstrációtól, ez megkérdőjelezi az egész rendszer legitimitását. És itt nem másról volt szó. Fur­csának tartom, hogy az el­len nem tiltakoztak, hogy öt ország megsértette Csehszlo­vákia szuverenitását, akkor viszont tiltakoztak, amikor békével, virággal mentünk oda bocsánatot kérni. — A helyi Fidesz-csoport kezdeményezéseivel többször is felhívta magára a közvé­lemény figyelmét. VÖRÖS GYULA: — Részt vettünk Budapesten a Bős— Nagymaros-demonstráción, s az ügy érdekében aláíráso­kat gyűjtöttünk a megye- székhelyen. Az első függet­len március 15-e szervezői voltunk. Rendeztünk egy Fi- desz-napot az ifjúsági ház­ban. Többször szerveztünk előadásokat. Meghívtuk — többek között — Litván Györgyöt, aki 1956-ról tar­tott előadást és Vásárhelyi Juditot. Ö az erdélyi hely­zetről beszélt. Vendégünk volt Solt Ottilia ismert szo­ciológus is. Nem szabad el­felejteni, hogy a június 16-i Nagy Imre emléktábla-ava­tást is a Fidesz kezdemé­nyezte. Ebben az ellenzéki kerekasztal: többi szervezete is támogatott bennünket. Amikor nyilvánvalóvá vált, hogy lesz ez az ünnepség, akkor kapott észbe a nép­front, és rohant, nehogy le­maradjon a „vonatról”. WOLF CSABA: — Az em­léktábla-avatás gondolata a programunkban szereplő egyik fő pont volt, ami ja­nuárban jelent meg nyomta­tásban. Ez akkor még any- nyira irreális dolognak tűnt, hogy több helyről is jelez­ték: tegyünk le szándékunk­ról. VÖRÖS GYULA: — Még az emlékezetes Pozsgay-nyi- látkozat előtt indult ez a kezdeményezés, és abban az időben nagy vihart kavart. — Számomra úgy tűnik, hogy az alacsony taglétszá­mot aktivitással ellensúlyoz­za a Fidesz. WOLF CSABA: — A mi csoportunk alapvetően egy könnyen mozgatható embe­rekből álló, kis létszámú szervezet. A többi szervezet­nék is számos kezdeménye­zése van. Hogy a Fidesz ak­tívnak látszik, az elsősorban a szervezeti fölépítésből kö­vetkezik. Mért . például ha­sonló célokkal, de egészen másképp dolgozik az MDF. Mi inkább akciójelleggel te­vékenykedünk. — Köszönjük a tájékozta­tást! Fenyő Gábor Hazánk a növekvő gazda­sági bajok ellenére egvre több lehetőséget biztosít a társadalmi kezdeményezések anyagi támogatására. Külö­nösen akkor, ha szociálpoli­tikai feszültségek feloldásá­ra törekvő pályamunkák kapnak jelentős támogatást. A Kadarkúti Nagyközségi Tanács a helyi forrásai mel­lé 300 ezer forintot kapott a Szociális és Egészségügyi Minisztériumtól idős embe­rek átmeneti otthonának építésére. — Községünk lakosságá­nak mintegy 26 százaléka alacsony nyugdíjé ember. A lakosság összetétele a taná­csi munkánkban meghatáro­zó, ezért kiemelten foglalko­zunk a szociálpolitikával — mondta Verkman József ta­nácselnök. A tanácselnök 1987-es jegyzőkönyvet mutatott, amelyből kiderült: a megyei tanács illetékes munkatársa az átmeneti otthon építésére vonatkozó elképzeléseiket nem támogatta, azonban a kadarkúti tanácstagok hatá­rozott kiállása az idén ered­ményt hozott. Az összesen 450 ezer fo­rintba kerülő átmeneti ott­hon az egyik napról a má­sikra fedél nélkül maradó idős emberek elhelyezésére épül. Mint megtudtuk, nem ritka az ilyen eset, hiszen családi problémák és anyagi helyzetük miatt eddig is töb­ben szorultak segítségre. A község lakóinak és ter­melőszövetkezeteinek össze­fogásával készülő átmeneti szállás építését októberre fe­jezik be. Az Evangélium Pünkösdi Közössége 1 millió 200 ezer forint támogatást nyert vó- tai kastélyának bővítésére. Kurdi Péter intézetvezető szerint az egyházak számára nagyon fontos lehetőség a most már nyitott pályázati rendszer. Végre megszűntek az állami intézmények elő­jogai a pályázatok elbírálá­sánál, a javakból már nem részesülhetnek csupán a ko­rábbi gyakorlat alapján. Jól jött a minisztériumi támogatás, mert megvalósul­hat a fiatalok átmeneti szál­lásának bővítése. Növelhetik a munkát és keresetet bizto­sító lehetőségeket, további férőhelyeket teremtenek a társadalom perifériájára szo­rult fiataloknak, immár ott­hont is biztosítva többük­nek. — Célunk, hogy a hátrá­nyos helyzetű és az állami gondozott gyerekek az inté­zetekből ne a „pusztára”, vagyis sokszor kilátástalan helyzetbe kerüljenek, és úgy kezdjék meg önálló életüket, hanem segíteni próbálunk nekik az „egyirányú utcák” elkerülésében, társadalmi beilleszkedésükben. Megál­lapodtunk a megyei Gyer­mekvédő Intézettel, így már most is gondoskodunk né­hány állami gondozott gye­rekről — fejtette ki Kurdi Péter. A vótaiak példás kapcso­latnak nevezték a kadarkúti tanáccsal kialakított együtt­működést. összefogásuk eredménye is a két sikeres pályázat. A Nagycsaládosok Kapos­vári Egyesületét első fogadó­napjukon kerestük fel. A csaknem 80 családot tö­mörítő szervezet alelnökei, Treszler Andrásné és dr. Fö- mötör Ferencné, éppen bur­gonya- és almaakciót szer­vezett. Megtudtuk, hogy rendszeresen segítik a nagy- családos szülőket a kedvez­ményes áron kínált cukorral, gyümölccsel, burgonyával és tojással. A sok érdeklődő szülő örömmel hallgatta a legújabb híreket: a Kapos­vári Húskombinát olcsóbb hústermékeket kínál eladás­ra a népes családoknak, és a Kilián Városi Művelődési Központ kedvezményes nyelvtanfolyamot szervez a gyerekeknek. Sikeres pálya­munkájukról érdeklődve az egyesület alelnökei elmond­ták: 2,5 millió forintot biz­tosított a Szociális és Egész­ségügyi Minisztérium a csa­ládok közösségi házának lét­rehozásához. — A krízishelyzetbe jutott nagycsaládokat szeretnénk segíteni, a családok össze­tartó erejét növelni. Kapos­váron, a Nyár utcában, egy másfél hektáron épült kúriát szeretnénk megvásárolni 2 millió forintért. Papp Janos kaposvári tanácselnök kez­dettől támogatja elképzelése­inket és törekvéseinket — fűzte hozzá az időközben ér­kezett egyesületi elnök, Jó­földi Gábor. A felújításra és átalakítás­ra váró épület a nagycsalá­dok bázisa lesz. A jog-, az egészségügyi és a lelki segélyszolgálat in­gyenes biztosítása mellett szociális foglalkoztatót ter­veznek, gyermekfelügyeletet is vállalnak. Adatbank segíti majd kiválasztani a megfe­lelő szabadidős programokat, és több más vállalkozás is szerepel az elképzelések kö­zött. Varga Zsolt (Lapzártakor telefonált s zenke sztőségünk be Jófölüi Gábor, a nagycsaládosok egyesületének elnöke, hogy megyeii döntés alapján a Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet vásárolhatja meg a kaposvári, Nyár utcai épü­letet. Az egyesület viszont ígéretet kapott arra, hogy másik ingatlant biztosítanak számukra.)

Next

/
Thumbnails
Contents