Somogyi Néplap, 1989. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-09 / 213. szám
1989. szeptember 9., szombat Somogyi Néplap 3 Programtervezet a népfront megyegyűlésére Észrevételeket, javaslatokat várnak Válasz ai Ellenzéki Kerékasztalnak Á szuverenitást tartsák tiszteletben l A tabi tanács használatára bocsátotta Nemrégiben tájékoztatást adtunk a kaposvári Ellenzéki Kerekasztal leveléről, melyet Sárái Árpádhoz, a megyei pártbizottság első titkárához intézett. Azt követően kritikai észrevételt juttattak el szerkesztőségünkbe a tabi ellenzéki szervezetek, továbbá az SZDSZ és a Fidesz képviselői is. Sárdi Árpád, az MSZMP megyei bizottságának első titkára tájékoztatta a pártvégrehajtóbizottságot annak a levélnek a tartalmáról, amelyben válaszolt a kaposvári Ellenzéki Kerekasztal állásfoglalására. A válaszlevél hangsúlyozza: a megyei párt-vb az alulról jövő helyi kezdeményezések támogatását alapvető feladatának tartja, s ezt a jövőben is követendő gyakorlatnak tekinti. Ezért sem kíván vitát nyitni a Kádár János-em- lékszoba kialakításával kapcsolatos lakossági kezdeményezést támogató állásfoglalás felett. Ugyanakkor nehezményezi azt az egyre inkább meghonosodó politikai gyakorlatot, amelyik más pártok és szervezetek álláspontjának minősítését tartja fő feladatának. Határozott véleménye, hogy minden progresszív politikai tényező állásfoglalásait meghatározott értékrendszer alapján hozza, s ezekért felelősséget vállal saját tagsága és a társadalom előtt. Ezért a különböző pártok és szervezetek szuverenitását tiszteletben tartja, de ezt elvárja a politikai közélet niás szereplőitől is. * * * A kapolyi házat a Tabi Városi Tanács használatára bocsátotta az MSZMP Központi Bizottsága. A Hazafias Népfront megyei elnöksége szeptember 16-ára összehívta a mozgalom tisztújító és programalkotó megyegyűlését. Ezen a megye valamennyi településéről érkező küldöttek, a meghívott pártok, szervezetek, mozgalmak és egyesületek képviselői megvitatják az 1985-ös népfrontválasztások óta végzett munka tapasztalatait, döntenek a mozgalom tennivalóiról. A szerkesztőbizottság eljuttatta szerkesztőségünkbe a megyegvülésen előterjesztendő programtervezetet. A szeptember 16-i megyegyűlésre készült programtervezet — amint a szerkesztő- bizottság a bevezetőben megállapítja — magán viseli a politikai intézményrendszer és a megújuló népfront- mozgalom átalakulásával együttjáró átmeneti állapotot, ezért csak azokat az alapul vehető elveket és tennivalókat tartalmazza, amelyeket a gyors változások közepette is elfogadhatóknak tartanak. A szerkesztőbizottság támaszkodott a megyében lezajlott népfrontválasztásokra, a községi, városi és városkörzeti programokra, aktivistái és az állampolgárok véleményére, bíráló és elismerő megnyilatkozásaira. I. Nemzetünk talpon maradásáért, az elmélyült gazdasági, politikai és erkölcsi válságból való kilábalásért összefogásra szólítjuk mindazokat a szervezeteket és elhivatottságot érző állampolgárokat, akik e magasztos és mindenekfölötti célért tenni akarnak! E történelmi kötelezettségből a somogyi nép- frontmozgalom — fél évszázados értékeire, hagyományaira és a helyi közösségszervezésben szerzett tapasztaltaira alapozva — kezde- ményezően részt vállal. Az MSZMP-irányítás megszűnése mellett elvet minden pártfüggőséget, elhatárolja magát a pártprogramok végrehajtójának szerepétől. Támogatja az országos ügyvezető elnökség törekvéseit, hogy a népfront demokratikusam felépülő, a helyi és területi népfronttestüíeteket szövetsége tömörítő közéleti mozgalom maradjon. A mozgalomban bárki részt vehet pártállásra és világnézetre való tekintet nélkül. A szervezeteken kívül maradó, a közügyek iránt érdeklődők számára is teremtsen, fórumokat, képviselje véleményüket, akaratukat! A formálódó jogállamban ne a pártok, ne a szervezetek, hanem a közvélemény döntsön a mozgalom jövőjéről. II. A megye népfrontmozgalma Somogy gazdasági és kulturális értékeinek, az itt élő állampolgároknak anyagi és szellemi gyarapításáért akar munkálkodni. Ezt szolgálják a közösségi, városi és városkörnyéki népfrontbizottságok közelmúltban elfogadott helyi programjai és megyei tervezetük. 2. Támaszkodunk a megye történelmileg igazolt progresszív szellemiségére. Széchenyi, Noszlopy, a Sár- közyek, Pálóczi-Horváth, La- tinca, Vikár Béla, Nagy Imre és mások történelmi örökségére, sajátos etnikai és természeti adottságainkra, az előrevivő új politikai és kulturális áramlatokra és képviselőikre. 3. A megyében működő egyházakkal és felekezetekkel — az egyenrangúság alapé Ivén — a közjót szolgáló együttmunkálkodás elmélyítését kívánatosnak tartjuk; a nemzeti megbékélésért, a lelkiismereti és vallásszabadság teljessé tételéért, a morális válság leküzdéséért, a valláserkölcsi és kulturális értékeink megismeréséért. 4. Készek vagyunk a tanácsokkal, illetve a jövendő önkormányzati szervekkel, az új és alakuló pártokkal, szervezetekkel a közjó érdekében állandó vagy alkalmi szövetségre, együttműködésre. Elutasítjuk viszont a lejárató, kiközösítő törekvéseket. 5- A parlamenti és a helyhatósági választásokon a mozgalom programját elfogadó jelölteket támogatjuk. Szorgalmazzuk és részt vállalunk a megyei és helyi érdekegyeztető politikai fórumok létrehozásában és demokratikus működtetésében. 7 '• Igényt tartunk az állampolgári alapjogokat érintő törvények és tanácsrendeletek, önkormányzati döntések véleményezésére. Q Kezdeményezzük, hogy a helyi önkormányzatok vezetőit a jövőben az állampolgárok közvetlenül válasszák, s a kistelepüléseken megbízatásukat társadalmi tisztségként lássák el. Q '• Bizottságaink karolják fel az önállóságra törekvő, a közös tanácsokból kiválni szándékozó, megalapozott állampolgári kezdeményezéseket. 1®' A mozgalom országos gazdaeágpoltikai koncepcióját támogatva — a vegyes tulajdonformákra, a piac- gazdaságra való áttérés halaszthatatlanságát elfogadva — elsődlegesnek tartjuk a megye gazdaságilag elszegényedett és infrastruktúrában elmaradt kistelepüléseinek felzárkóztatását. Felül kell vizsgálni a gazdasági szem- Dontból hátrányos adottságú térségek kijelölését! A települések a valós állapotok alapján kapjanak segítséget a felzárkózáshoz. A városokban és a falvakban újabb közérdekű társadalmi felajánlásokat és munkaakciókat kezdeményezünk. A „településfejlesztési verseny” jelenlegi formáját javasoljuk megszüntetni. 17 A megye lakossága az eddiginél arányosabban részesüljön munkája hasznából, az itt termelt nemzeti jövedelemből, a gazdasági és idegenforgalmi egységek, a Balaton-parti üdülőtulajdonosok befizetéseiből. Támogatjuk a falusi turizmus ki- terjesztését. 13. a Balaton minőségi idegenforgalma és a megye gyógyfürdőinek jobb kihasználtsága érdekében új programok kidolgozását javasoljuk. Tevékenyen részt kívánunk venni a kereskedelem és az ellátás javítása céljából a BIB, Somogy megye és a Szántódi Tudományos Bizottság regionális, kulturális törekvéseinek összehangolásában. 14* Településeink környezetének megóvása céljából véleményezni akarjuk a hulladéklerakók és -tárolók terveit, a közvélemény erejével lépünk fel az állampolgárok ez irányú érdekeinek védelméért. 15. a vásárlói, fogyasztói érdekvédelem jelenlegi mechanizmusát és szervezeteinek működését országosan vizsgálják felül, a fogyasztók tanácsai kapjanak hatósági jogkört! 16- a mezőgazdasági kistermelők képviseletében azonnali és felelős intézkedéseket sürgetünk a sok éves termelési és értékesítési ellentmondások felszámolásáért. A közvetítő szervezetek monopóliumát az indokolatlanul magas árak érdekében szüntessék meg! Szorgalmazzuk a megye változó gazdasági és társadalmi igényeihez igazodó, magas követelményeket állító iskolarendszer kialakítását, a felsőfokú in_ tézmények gyarapítását, a kistelepülésekre pedig — a lehetőségekhez mérten — minél több alsó tagozatos iskola visszatelepítését. IC AO* Honismereti mozgalmunk a helytörténet legjobb művelőivel terjessze ki kutatásait a megyei, városi és községi történelmi szimbólumainkra (helynevek, címerek, zászlók, pecsétek stb.), a hajdani helyi közösségnek, népi hagyományaink felélesztésére! Adja közre a hajdani önkormányzati szervek, valamint a gazda-, a baráti és olvasókörök, hegyközségek, a különféle ön- szerveződő egyletek, társaságok működési tapasztalatait! 10 Támogatjuk az 50. évfordulón a szárszói konferenciák visszaállítását és a nemzeti ifjúsági emlékhely felállítását. A konferenciák alkalmasakká válhatnak a vidéki értelmiség tanácskozásaira, országunk gazdasági, kulturális modelljének, külpolitikai stratégiájának alakítására. 20* Kezdeményezzük a szociálpolitikát segítő, a családvédelmet, a nyugdíjasokat, az időseket támogató és a gyermekvédelem céljait szolgáló megyei és helyi egyesületek, csoportok létrehozását. Vállaljuk a segítésre szoruló elesettek felkutatását, együttműködést ajánlunk az egyházak karitatív szervezeteinek. 21- A nyilvánosság, a közélet demokratizálása céljá DÓI sürgetjük a helyi tv- adások, újságok, kiadványok gyarapítását. 22. Fórumokat ajánlunk a pályakezdés, az elhelyezkedés, a lakáshoz jutás gondjainak feltárásához, megoldásához, a vállalkozók, az újítók tapasztalatcseréihez. 23. Továbbra is támogatjuk a világháborúban elesettek emlékének megörökítésére indított helyi kezdeményezéseket. Sürgetjük a koncepciós perekben, az 1945 után igaztalanul elítéltek, a politikai okokból meghurcoltak, lehetetlenné tettek teljes körű rehabilitációját. 24. a megyében élő német és horvát nemzetiségiek, valamint a cigánylakosság anyanyelvének oktatása és gyakorlása, kultúrájuk megőrzése céljából állami intézkedéseket kérünk. 25. Kezdeményezzük, hogy nemzeti ünnepeinket mielőbb a történelmi értékeinkhez igazodva társadalmi egyetértéssel jelöljék ki. Nagy Imre mártír miniszter- elnök kaposvári emléktáblájánál évente június 16-án tisztelgünk. III. A megye népfrontmozgalmi struktúrájának megújítására törekedve a főbb tennivalókról évente megyegyűlésen kívánunk tanácskozni és dönteni. A függetlenített vezetők, munkatársak és alkalmazottak létszámát fokozatosan csökkentjük, helyettük társadalmi munkásokat foglalkoztatunk. A rendelkezésre álló anyagiakat elsősorban a helyi bizottságok működési föltételeinek javítására használjuk fel. * * * A szerkesztőbizottság kéri az olvasókat, hogy a programtervezettel kapcsolatos észrevételeiket, javaslataikat juttassák el a Hazafias Népfront megyei titkárságára (7400 Kaposvár. Rákóczi tér 7—8. Telefon (82)14-036). egyre több a díszítés is. Régen csak a cipzár volt, ma csatok, nittek adnak új fazont — mondják a vezetők. — Ügy néz ki, hogy néhány fekvőtámasz után talpra álltunk. Jövőre várható egy újabb külföldi rendelés, s azzal talán 60 ezer párig is felfuthat a termelésünk. Ma már inkább az látszik gondnak, lesz-e hozzá elég munkaerő. A túlórára hosszú távon nem lehet alapozni, pedig a jövedelmeket ez ugyancsak megemeli. Nálunk egy betanított varrónő 5—11 ezer forintot, egy szabász 8—15 ezer forintot keres. Az utóbbiak egyébként besegítenek a szövetkezet pécsi, mohácsi üzemeinek, de bérszabást is végeznek tatai, fővárosi kesztyűsöknek. Igyekszünk csökkenteni a költségeket — tavaly például hat személyt küldtünk el a nem termelő ágazatból —, s javítani a munkahelyi feltételeket, a fizetéseket. Tavaly 14, az idén 30 százalékos bruttó bérfejlesztést hajtottunk végre. Jelenlegi létszámunk 69, de a jövő évi feladatok teljesítéséhez legalább 100 ember kell. Azt hiszem, a mostani kereseti lehetőségek ismét vonzóvá teszik az üzemet a régi kollégák előtt, de a közeli településekről bedolgozókat is felveszünk — mondja Bol- vári József. Az elmúlt 8—10 évben hazai üzemeink jelentős része került hasonló helyzetbe, mint a fonyódi. Egyeseket az állam felpumpált, másokat szanáltak és átszerveztek. A fonyódiak a szövetkezeten belül találtak megoldást — időnként inogva, de végül is talpra álltak. Még nem túl magabiztos a tartás, de úgy tűnik, némi edzéssel a „tornászból” bokszoló is válhat. Kesztyű mindenesetre már van hozzá! Süli Ferenc Fonyódon felvették a kesztyűt A fejre állástól a talpra állásig Hogyan kerülhet egy kesztyűt készítő üzem padlóra? Például úgy, hogy a konkurencia által készített olcsóbb és jobb minőségű kesztyűvel kiütik. Vagy úgy, hogy az általuk készített kesztyűben történő kézenállást a nemzetközi zsűri kevesebbre értékeli, mint a talpon maradást. Bolvári József, a Pécsi Kesztyű- és Bőrdíszműipari Szövetkezet fonyódi üzemének vezetője most azt mondja, ,hogy szép dolog a tornászmutatvány, csak egy idő után fárasztó, s ha elzsibbad a kéz, akár nagyot is lehet esni. így jártak ők is, amikor éves termelési kapacitásukat külföldi megrendelések kötötték le, s ezek egyik napról a másikra elmaradtak. A csúcsidő- szak 1977-ben volt, amikor egy osztrák és egy nyugatnémet cégnek összesen 150 ezer pár síkesztyűt készítettek, gyönyörű fazonnal, drága külföldi alapanyagból, kiváló minőségben — de bérmunkában. Még 1980-ban is 110 ezer pár készült el itt, de egy évvel később már megbillent az egyensúly, 1984-ben pedig a pontozók azt állapították meg, hogy a fonyódi kesztyűsök kézenállásból fejenállásba ereszkedtek. Ez az a ritka eset, amikor a fej igénybevétele kedvezőtlen elbírálás alá esik. Szép tavaszi idő volt, amikor az üzem dolgozói megértették, hogy ebben a melegben nem kell már a kesztyű, s néhány hét alatt felére csökkent a létszám. Az idegenforgalom, az üdülők azonnal lecsaptak a felszabaduló munkaerőre. A szövetkezet vezetése ekkor a Tanimpex közreműködésével három új partnert — és velük újabb megrendeléseket — szerzett. Hosszú idő után először dolgoztak a fonyódiak hazai piacra is, az évi 30 ezer kesztyűből 1986-ban 5600, egy évvel később már 12 ezer pár került magyar üzletekbe. Közben próbálkoztak bőt - díszműves munkákkal is, szovjet exportra műbőr táskákat készítettek. Olyan nagy volt azonban a fluktuáció, hogy tavaly megszüntették ezt a részleget. — Hiába, mi kesztyűsök vagyunk — mondja az üzemvezető —, mi ebben tudunk igazán jó minőséget produkálni. Mutatja az idei megrendeléseket. Egy osztrák, négy- nyugatnémet, egy svéd cég ebben az évben 31 ezer pár kesztyű szállítását várja tőlük. Keresztes Sándor, a helyettese elkészült darabokat, mintákat, különböző fazonokat tesz elém. Fonyódon ma már nemcsak síkesztyű készül exportra. Szörfösök, kerékpárosok, autósok, vitorlázók és motorosok használják, vásárolják az itteni termékeket. Örömmel mondják, hogy már a. legújabb típusokat is látták a nyáron nyugatnémet motorosokon. — Változik a divat a mi szakmánkban is. A bőr magas ára miatt egyre több textil kerül a kesztyűbe, s
