Somogyi Néplap, 1989. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-09 / 213. szám

2 Somogyi Néplap 1989. szeptember 9., szombat Az MSZMP regionális biztonságpolitikai kezdeményezése „Nem a homlokzatot festjük, a házat építjük át” Beszélgetés Kovács Jenővel, az MSZMP PIB tagjával, a KB titkárával (Folytatás az 1. oldalról.) A kezdeményezés katonai vonatkozásának lényege, hogy Magyarország 1990 vé­géig kivon 200 harckocsit a határmenti övezetből. Ez a tervezett intézkedés — a magyar megközelítés szerint — kiegészítené azt a döntést, amellyel hazánk az év ele­jén vállalta 251 harckocsi egyoldalú kivonását a had­rendből és megsemmisítését. A javaslat ismertetése után Nyers Rezső kérdések­re válaszolt. A Magyar Rá­dió tudósítója arról érdek­lődött : tervezik-e hasonló övezetek kialakítását Ma­gyarország más határszaka­szain, például Csehszlovákia felé, ahonnan egyébként nyugtalanító hírek érkeznek a Duna tervezett elterelésé­vel kapcsolatban. A pártel­nök véleménye szerint a ja­vaslat katonai vonatkozásai nem ültethetők át a VSZ- tagállamok gyakorlatába. Egyéb részeit azonban érde­mes a kapcsolatok fejleszté­sénél tanulmányozni. Ami a kérdésben foglalt bizalom­anomáliákat illeti, Nyers Rezső válasza: „nem állítom, hogy néhány kelet-európai Pozsonyban ma magyar— csehszlovák minilszterelnök- heíyettesi tárgyalásokra ke­rül sor a bős—nagymarosi vízlépcsőrendszer építésé­vel és a magyarországi munkák felfüggesztésével összefüggő kérdésekről. A megbeszélés a július 20-ai magyar—csehszlovák kor­mányfői megállapodás kere­tében augusztusban megtar­tott tudományos-szakértői tanácskozások és a magyar kormánybiztos, valamint a csehszlovák kormány-meg­hatalmazott tárgyalásainak folytatása lesz. A magyar delegációt Medgyessy Péter, a Minisztertanács elnökhe­lyettese vezeti. A tárgyalások napirendjé­ről Udvari László közleke­dési, hírközlési és építésügyi államtitkár, a bős—nagyma­rosi vízlépcsőrendszer kor­mánybiztosa tájékoztatta az MTI munkatársát. Rámuta­CSEHSZLOVÁKIA Benzin- talonok — magyaroknak Tizennégy, illetve tizenöt koránéba kerülnek majd a magyar állampolgárok szá­mára szeptember 18-tól kö­telezővé tett benzi.nutalvá- nyok Csehszlovákéban. A Csehszlovák Szövetségi Árhivatal illetékes igazgató­ja az MTI prágai tudósító­jának elmondotta, a magyar normálnak megfelelő egy li­ter speciál autóbenzinre szó­ló utalvány tizennégy koro­nába, a 96-os oktánszámú szuper tizenöt koronába ke­rül majd. Az egy liter ólom­mentes bezin megvásárlásá­ra szóló talont tizennégy ko­ronáért vehetik meg a ma­gyar állampolgárok. Egyelőre nem ismeretes, hogy meddig lesz érvényben az ideiglenesnek mondott utalványrendszer. ország között nincs bizalmi probléma, de ezeket más módon kell megoldani”. Ha­sonló gondolatot vetett fel a Népszabadság újságírója, aki úgy fogalmazott: némely szövetséges országgal nehe­zebb egyezségre jutni, mint számos nem VSZ-tag part­nerrel. Nyers Rezső lénye­gében osztotta ezt a véleke­dést. A probléma lényegét úgy foglalta össze: az oszt­rák—magyar határ sajátos­sága, hogy az gyakorlatilag a VSZ-tagállamok nyugati határa is; a jugoszláviai ha­társzakaszon a sztálini idők maradványainak felszámolá­sa a cél; ezzel szemben Csehszlovákiával, Romániá­val és a Szovjetunióval kap­csolatban más a problémák politikai jellege. — De nem is tudom megmondani, me­lyik a nehezebb — fűzte hozzá. Ugyanakkor elismerő­en szólt arról, hogy a Szov­jetunióval karöltve már mintegy másfél éve jelentős „határnyitó” intézkedéseket vezettek be. A Reuter brit hírügynök­ség arról érdeklődött, a magyar haderők kivonását az érintett határszakaszokról nem követi-e átcsoportosítá­suk Románia felé, tekintet­tott: a tárgyalásod a ma­gyar fáj kéri a júhüs 20-ai kormányfői találkozón- át­adott 3—5 éves, illetve egy- éve közös vizsgálatokra vo­natkozó indítványának érté­kelését, továbbá az ökológiai garanciák és az optimális üzemeltetési rendszer kidol­gozására irányuló magyar javaslatoknak a csehszlovák kormány részéről törvénő véleményezését, és kezde­ményezi e kérdéskörök kö­zös megvitatását. A kormánybiztos hangsú­lyozta : mindkét fél érdeke, hogy a vízlépcsőrendszer a legkisebb környezeti kocká­zatokkal működjék, ennek biztosítása' mindkét kormány közös felelőssége. A magyar kormány július 20-án ismer­tetett felfüggesztési döntése a visszafordíthatatlan mű­szaki lépések elkerülését cé­lozza. Ä környezeti kocká­zatok tisztázására és azok elhárítására irányuló továb­bi intézkedéseknek ugyanis csak akkor van értelmük, ha előttük egyik fél sem hajt végre ilyen lépéseket. A tárgyalásokon a magyar fél részletes tájékoztatást tel az onnan érkező burkolt katonai fenyegetésre. — Nem a kivont tankok átcso­portosítása a cél — válaszolt Nyers Rezső, hozzátéve, hogy e harckocsikat az el­képzelések szei'ínt előbb- utóbb megsemmisítik. (Ez azonban nem olcsó mulatság, hiszen egyetlen tank szétda- rabolása csaknem 250 ezer forintba kerül.) A BBC tudósítója azt kér­dezte, összehangolt akció eredménye-e az MSZMP kezdeményezése. A pártel­nök megerősítette, hogy a Szovjetunióra vonatkozó ja­vaslatokat egyeztették az SZKP-val, a többit nem. Az MSZMP abból indul ki, hogy javaslatai összhangban állnak a VSZ mai külpoliti­kai doktrínájával, amely az országok önálló kezdemé­nyezéseit szorgalmazza a bizalomerősítés közösen val­lott ügyében. Nyers Rezső elmondta azt is, hogy a javaslatok közzé­tételét politikai konzultáci­ók előzték meg osztrák és jugoszláviai „autentikus po­litikai személyiségekkel". Nem született azonban sem­miféle hivatalos kormány­közi megállapodás. Mü g csehszlovák köl!T>ány hivatalos álláspontjáról, a Csehszlovákia területén ter­vezett mederáttölitési intéz­kedésekről. Tisztázni kíván­ja, hogy ez hivatalos állás­pontnak tekinthető-e, mert ez esetben részletes tájékoz­tatást kér a megvalósítás tervezett időpontját, ideigle­nes vagy végleges jellegé­nek értelmezését, műszaki, gazdasági, ökológiai, hajó­zási vonatkozásait illetően. A magyar kormány csak ezek ismeretében alakíthat­ja ki álláspontját, és hatá­rozhatja meg intézkedéseit. Udvari László hangsúlyoz­ta: a magyar kormány meg­tette a lehetséges lépéseket arra, hogy a csehszlovák fél­lel az ökológiai garanciák kidolgozása és megvalósítá­sa esetén, azok függvényé­ben tárgyalások útján egyez­zen meg. A jelenlegi tárgyalás-soro­zat az október végéig vár­hatóan megtartandó kor­mányfői tanácskozást készí­ti elő, és része az Ország- gyűlés októberi ülésszaka elé terjesztendő magyar kor­mányjavaslat kidolgozásá­nak. (MTI) A Magyar Szocialista Mun­káspárt új szervezeti sza­bályzata, egy új párt alap­szabálya lesz — olyan' szo­cialista párté, amely politi­káját a tagság akarata sze­rint alakítja, s magában is hordozza a demokratikus szocializmus alapértékeit. Ezt hangsúlyozta Kovács Je­nő, az MSZMP Politikai In­téző Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, aki e témának felelőse az MSZMP vezetésében. — Az előkészületekből, köz­tük az üj szervezeti szabály­zat — az alapszabály — ter­vezetéből kitűnik: a közel­jövőtől fogva az MSZMP nem lesz többé bolsevik típusú párt. Mit jelent ez, azaz: az eddigi normák közül mi ve­szíti érvényét? — Előre kell bocsátani: a szó klasszikus értelmében az MSZMP eddig sem volt iga­zi bolsevik párt. De ezt most felesleges elemezgetni, ezen lépjünk túl. Nos, azt hiszem, hogy meg fog szűnni a párt­ban az, hogy a tagság sze­repe legföljebb véleménye­zésre korlátozódjon', s fő­képp arra, hogy végrehajtsa a valakiktől — felülről — érkező utasításokat. Ez meg­fordul: a tagságnak önálló kezdeményezési jogot kell biztosítani a politika meg­formálásában, megerősítve a tagok szuverenitását — és a közös akarat kialakítására alkalmas választott testüle­teket kell létrehozni. Ez a döntő, s ehhez |se)i| (gaeftanj míjpiőgh szabályt. így a váí- tozáeoá js nagyon jelentő­sek. Kiemelendő: a párton belül szabadon kell működ­niük a különféle nézetcso­portoknak. Ide tartozik, hogy a pártba való belépést iga­zán önkéntes elhatározás­ként kell kezelni. Létre kell hozni a szükséges mecha­nizmust a párttagság szabad akaratának kinyilvánításá­hoz. Az eszmei-szellemi vi­tákat nem ellenőrző vagy fegyelmi bizottságoknak kell elbírálniuk. Továbbá: ki kell alakítani a párton belüli nyilvánosság eszközeit — és így folytatható tovább a gyakorlati változtatások egész sora. Logikus, hiszen ha egy elvet egy egész pártszerke­zetet megváltoztatunk, akkor kevés olyan részlet, szabály marad, ami továbbra is fenntartható. — Azt jelenti mindez, hogy az eddig megszokott pártfe­gyelem helyébe — mondjuk — a párterkölcs lép? S a de­mokratikus centralizmust fel­váltja valamilyen más szerve­zeti alapelv? — Ügy gondolom, hogy a pártban a demokrácia a bü­rokratikus centralizmus he­lyébe lép. A demokratiku­san született döntések kép­viselete é.s végrehajtása te­rén az akcióegység lesz a rendező elv. Tehát ez a párt természetesen ezentúl is pártként fog működni. Az afféle elgondolások, hogy majd „mindenki azt csinál­hat, amit akar, s nem lesz semmiféle összetartó erő a pártban” — nos, ezek telje­sen alptalan vádak azokkal szemben, akik a párttagok nagyobb szabadságát, a tes­tület közös véleményalkotá- si jogait állítják előtérbe. A másik: nem a fegyelem szű­nik meg. Ellenkezőleg — a drillt váltja fel a tudatos fegyelem. Az a fegyelem, amely minden felelősen gon­dolkodó embemak a sajátja, miként az is, hogy a néze­tek és a szándékok összeve­tése után közösségben is ké­pes cselekedni. Számomra a fegyelem alapját az jelenti, hogy miután megvolt a le­hetőségem arra, hogy a né­zeteimnek megnyerjem a többséget, s az esetleg nem sikerült nekem, akkor elfo­gadom, hogy más a több­ség. Folytatom tovább a küzdelmet a magam igazsá­ga mellett, de mivel belép­tem egy pártba, annak több­ségi akaratát tisztelve fogok cselekedni. S ezt valóban önként teszem, hisz — főleg többpártrendszerben —, ha alapvetően és mélységesen nem értek egyet e párt több­ségével, akkor szabadon tá­vozhatok. Ugyanúgy, ahogy beléptem. Akár csinálhatok magamnak saját pártot is. Ismétlem: egy ilyen helyzet­ben sok mindennek egysze­rűen nincs értelme, aminek az egypártrendszerben eset­leg értelme volt. — Élcsapat-igény eltűntével valószínűleg értelmét veszti az eddigi tagfelvételi procedúra is. Lehet, hogy elegendő lesz egyszerűen beiratkozni a párt­ba. — A baloldali pártoknak, a szocialistáknak és a kom­munistáknak is van egy ha­gyományuk, ami nem hi­szem, hogy elitistának bé­lyegezhető : noha örömmel fogadnak minden belépőt, azért ragaszkodnak ahhoz, hogy az adott szervezeti kö­zösség ne emeljen kifogást ellene. A jövőben nálunk sem tagfelvétel, hanem lé­nyegében véve belépés lesz. Ám annak a közösségnek, amelynek a belépési nyilat­kozatot benyújtják, lehetősé­get kell kapni arra, hogy vé­leményt mondjon erről a szándékról, netán kifogásol­ja- Pe ép gft hiszem, llOgV a többpártrendszerben a }er hető legritkább esetben mer rül fel ilyen, hiszen a ver­senyben — pern elvtelepül, persze — minden párt üd­vözli, ba csatlakoznak ho?- zá. Semmiképen nem fogad­ja gyanakvással a belépni szándékozókat. — Az eddigi tagfelvételi kritériumok nagy része tehát megszűnik, vagy más értelmet kap. De vajon beléphet-e pár­tunk valamelyik kisközösségé­be olyan ember, aki — mond­juk — iszákos, netán bünte­tett előéletű, veri a feleségét stb.? Inkább az úgynevezett egészen hétköznapi bűnökre gondolok . . . — Alighanem nagyszabású párttisztogatás lenne min­den magyar pártnál, még a vezetőségek egy részében is. ha az efféle kritériumokat vass zi go r r al ér v ény e s í t en é k. Én úgy gondolom, hogy nem célszerű olyan emberekkel társulni, akik magatartásuk­kal szégyent hozhatnak a pártra és nem vagyok híve annak, hogy részeges, csa­ládjával brutális, botrány­okozó embereket a szocialis­ta mozgalom a soraiba fo­gadjon. De azért mindig gon ­dolok arra, hogy botlásaink­kal együtt vagyunk embe­rek és ezért hiszek abban, hogy mozgalmunkban nincs helye a kérkedő ördögűzés­nek, sokkal inkább a meg­bocsátás és a bizalom szel­lemének. — Lehet-e egyáltalán joga a pártszervezetnek vagy bármi­lyen párttestületnek, hogy vizsgálja a párttag magán­életét? — A pártszervek már ma sem folytathatnak semmifé­le „nyomozást”. Egyébiránt én két komoly biztosítékot látok arra, hogy ez föl se merüljön. Az egyik: a kis­közösségekben az emberek ismerik egymást. A másik pedig a nyilvánosság. Nem hiszem, hogy a pártszerve­zeteknek át kellene alakul­niuk valamiféle „erkölcsren­dészetté”. Azt viszont mér­legelni tudják, s ezt rájuk kell bízni, hogy a velük dol­gozó ember miként befolyá­solja a pártról kialakult közvélekedést. Én akkor va­gyok a nagyobb szigorúság híve, ha a párttag hatalmá­val visszaél, korrupciós, za­varos ügyekbe keveredik. — Megfordítom a kérdést. Számíthat-e a párttag arra, hogy alapszervezete, netán a párt valamilyen vezető testü­leté megvédi öt a párton be­lülről vagy kívülről Jövő igaz­ságtalan támadásoktól, az alaptalan rágalmaktól? — A többpártrendszerű viszonyok között különösen fontos ez a kiállás, ha a párttagot politizálása, a mozgalomhoz való tartozása miatt éri hátrány. Ugyan­akkor' : ha a párttag tette az erkölcsi normák szerint és a törvény előtt tarthatatlan, akkor semmiféle védőernyő­re nem számíthat. — A következő kérdés he­lyett mondok három szót: platform, áramlat, frakció. — Én a frakció szót nem szívesen használom, mert nem tudom, hogy ez a meg­bélyegzést sugalló fogalom ma mennyire alkalmazható. Hisz nemcsak — mondjuk — mensevik frakció volt, hanem bolsevik frakciói is az orosz szociáldemokrata pártban, s azt éppen Lenin vezette ... Az a helyzet, hogy azok a formációk, amiket ma plat­formnak nevezünk, azok a klasszikus, lenini időkben frakciók voltak — ez volt a nevük —, s amit később frakcióknak neveztek, azok lényegében párton belüli áramlatok voltak. Az áram­latot éppen az különbözteti meg a pártot bomlasztó, el­különült társaságtól, hogy az áramlat nyíltan működik, s éppen azt a pártot; akarja jtöbbé-kevésbá má§ álra "te­relni, amelyiken kelül is akar maradni- Az alapvető hitvallás tekinteteken per­sze egyazon párton kelül nem lehetnek kibékíthetet­len ellentétek. Ha mégis, akkor itt már nem platfor­mokról és áramlatokról van szó. Hozzá kell tenni: az iga­zán befolyásos nagy pártok­ban mindig vannak áramla­tok. Azokban a pártokban, ahol nincsenek, a kép ugyan nagyon tiszta, de a válasz­tási eredmény csak ezrelé­kekben mérhető . . . Nem hiszem, hogy nekünk az MSZMP-t ez utóbbiak sorá­ba kellene taszítani. — Mennyire szükséges, hogy az új alapszabály előre szabá­lyozzon, s mit lehet a jövőre bízni ebből a szempontból-? — Most az a legfonto­sabb, hogy az új alapsza­bály visszafordíthatatlanná tegye a változások folyama­tát. Mivel a folyamatnak nem a végső szakaszában vagyunk, külön figyelni kell arra, hogy a párttagság kö­zösségeinek kell szabadsá­guk legyen újabb gyakorlati megoldások kikísérletezésé-' re és meghonosítására. Ami­ben viszont nincs helye semmiféle „rugalmasság­nak”, az a működési elvek, a párt alapstruktúrájának kérdése. S annak precíz meghatározásában, hogy a vezető szervek milyen jo­gokkal vannak felruházva. Az elmúlt időszak tapaszta­lata az is, hogy az úgymond „rugalmas” szabályozás az országos vezető testületek­nek sokszor arra is lehető­séget adhat, ami a párttag­ság számára elfogadhatat­lan. — S egy ma megkerülhetet­len kérdés: ön szerint mi le­gyen a párt neve? — Nekem rokonszenves a szocialista párt elnevezés is, s ha a többség erre voksol, én ezt elfogadom. De a ta­pasztalat szerint a klasszi­kus pártneveknek történelmi értékük van. Mi nem csak a homlokzatot akarjuk átfes­teni. Ha pedig az egész ház újjáépül, akkor maradhat a régi házszám is... Arra mindenképpen vigyázni kell, hogy a név megvitatása ne terelje indulati tévútra a lényegi vitát. Füzes Oszkár A bakui Lenin téren rendezett tüntetésen, amelyen több mint százezer ember követelte a 10 hónappal korábban le­tartóztatottak szabadon bocsátását Mindkét fél érdeke a legkisebb környezeti kockázat Miniszterelnök-helyettesi tárgyalások a vízlépcsőrendszerről

Next

/
Thumbnails
Contents