Somogyi Néplap, 1989. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-09 / 213. szám
2 Somogyi Néplap 1989. szeptember 9., szombat Az MSZMP regionális biztonságpolitikai kezdeményezése „Nem a homlokzatot festjük, a házat építjük át” Beszélgetés Kovács Jenővel, az MSZMP PIB tagjával, a KB titkárával (Folytatás az 1. oldalról.) A kezdeményezés katonai vonatkozásának lényege, hogy Magyarország 1990 végéig kivon 200 harckocsit a határmenti övezetből. Ez a tervezett intézkedés — a magyar megközelítés szerint — kiegészítené azt a döntést, amellyel hazánk az év elején vállalta 251 harckocsi egyoldalú kivonását a hadrendből és megsemmisítését. A javaslat ismertetése után Nyers Rezső kérdésekre válaszolt. A Magyar Rádió tudósítója arról érdeklődött : tervezik-e hasonló övezetek kialakítását Magyarország más határszakaszain, például Csehszlovákia felé, ahonnan egyébként nyugtalanító hírek érkeznek a Duna tervezett elterelésével kapcsolatban. A pártelnök véleménye szerint a javaslat katonai vonatkozásai nem ültethetők át a VSZ- tagállamok gyakorlatába. Egyéb részeit azonban érdemes a kapcsolatok fejlesztésénél tanulmányozni. Ami a kérdésben foglalt bizalomanomáliákat illeti, Nyers Rezső válasza: „nem állítom, hogy néhány kelet-európai Pozsonyban ma magyar— csehszlovák minilszterelnök- heíyettesi tárgyalásokra kerül sor a bős—nagymarosi vízlépcsőrendszer építésével és a magyarországi munkák felfüggesztésével összefüggő kérdésekről. A megbeszélés a július 20-ai magyar—csehszlovák kormányfői megállapodás keretében augusztusban megtartott tudományos-szakértői tanácskozások és a magyar kormánybiztos, valamint a csehszlovák kormány-meghatalmazott tárgyalásainak folytatása lesz. A magyar delegációt Medgyessy Péter, a Minisztertanács elnökhelyettese vezeti. A tárgyalások napirendjéről Udvari László közlekedési, hírközlési és építésügyi államtitkár, a bős—nagymarosi vízlépcsőrendszer kormánybiztosa tájékoztatta az MTI munkatársát. RámutaCSEHSZLOVÁKIA Benzin- talonok — magyaroknak Tizennégy, illetve tizenöt koránéba kerülnek majd a magyar állampolgárok számára szeptember 18-tól kötelezővé tett benzi.nutalvá- nyok Csehszlovákéban. A Csehszlovák Szövetségi Árhivatal illetékes igazgatója az MTI prágai tudósítójának elmondotta, a magyar normálnak megfelelő egy liter speciál autóbenzinre szóló utalvány tizennégy koronába, a 96-os oktánszámú szuper tizenöt koronába kerül majd. Az egy liter ólommentes bezin megvásárlására szóló talont tizennégy koronáért vehetik meg a magyar állampolgárok. Egyelőre nem ismeretes, hogy meddig lesz érvényben az ideiglenesnek mondott utalványrendszer. ország között nincs bizalmi probléma, de ezeket más módon kell megoldani”. Hasonló gondolatot vetett fel a Népszabadság újságírója, aki úgy fogalmazott: némely szövetséges országgal nehezebb egyezségre jutni, mint számos nem VSZ-tag partnerrel. Nyers Rezső lényegében osztotta ezt a vélekedést. A probléma lényegét úgy foglalta össze: az osztrák—magyar határ sajátossága, hogy az gyakorlatilag a VSZ-tagállamok nyugati határa is; a jugoszláviai határszakaszon a sztálini idők maradványainak felszámolása a cél; ezzel szemben Csehszlovákiával, Romániával és a Szovjetunióval kapcsolatban más a problémák politikai jellege. — De nem is tudom megmondani, melyik a nehezebb — fűzte hozzá. Ugyanakkor elismerően szólt arról, hogy a Szovjetunióval karöltve már mintegy másfél éve jelentős „határnyitó” intézkedéseket vezettek be. A Reuter brit hírügynökség arról érdeklődött, a magyar haderők kivonását az érintett határszakaszokról nem követi-e átcsoportosításuk Románia felé, tekintettott: a tárgyalásod a magyar fáj kéri a júhüs 20-ai kormányfői találkozón- átadott 3—5 éves, illetve egy- éve közös vizsgálatokra vonatkozó indítványának értékelését, továbbá az ökológiai garanciák és az optimális üzemeltetési rendszer kidolgozására irányuló magyar javaslatoknak a csehszlovák kormány részéről törvénő véleményezését, és kezdeményezi e kérdéskörök közös megvitatását. A kormánybiztos hangsúlyozta : mindkét fél érdeke, hogy a vízlépcsőrendszer a legkisebb környezeti kockázatokkal működjék, ennek biztosítása' mindkét kormány közös felelőssége. A magyar kormány július 20-án ismertetett felfüggesztési döntése a visszafordíthatatlan műszaki lépések elkerülését célozza. Ä környezeti kockázatok tisztázására és azok elhárítására irányuló további intézkedéseknek ugyanis csak akkor van értelmük, ha előttük egyik fél sem hajt végre ilyen lépéseket. A tárgyalásokon a magyar fél részletes tájékoztatást tel az onnan érkező burkolt katonai fenyegetésre. — Nem a kivont tankok átcsoportosítása a cél — válaszolt Nyers Rezső, hozzátéve, hogy e harckocsikat az elképzelések szei'ínt előbb- utóbb megsemmisítik. (Ez azonban nem olcsó mulatság, hiszen egyetlen tank szétda- rabolása csaknem 250 ezer forintba kerül.) A BBC tudósítója azt kérdezte, összehangolt akció eredménye-e az MSZMP kezdeményezése. A pártelnök megerősítette, hogy a Szovjetunióra vonatkozó javaslatokat egyeztették az SZKP-val, a többit nem. Az MSZMP abból indul ki, hogy javaslatai összhangban állnak a VSZ mai külpolitikai doktrínájával, amely az országok önálló kezdeményezéseit szorgalmazza a bizalomerősítés közösen vallott ügyében. Nyers Rezső elmondta azt is, hogy a javaslatok közzétételét politikai konzultációk előzték meg osztrák és jugoszláviai „autentikus politikai személyiségekkel". Nem született azonban semmiféle hivatalos kormányközi megállapodás. Mü g csehszlovák köl!T>ány hivatalos álláspontjáról, a Csehszlovákia területén tervezett mederáttölitési intézkedésekről. Tisztázni kívánja, hogy ez hivatalos álláspontnak tekinthető-e, mert ez esetben részletes tájékoztatást kér a megvalósítás tervezett időpontját, ideiglenes vagy végleges jellegének értelmezését, műszaki, gazdasági, ökológiai, hajózási vonatkozásait illetően. A magyar kormány csak ezek ismeretében alakíthatja ki álláspontját, és határozhatja meg intézkedéseit. Udvari László hangsúlyozta: a magyar kormány megtette a lehetséges lépéseket arra, hogy a csehszlovák féllel az ökológiai garanciák kidolgozása és megvalósítása esetén, azok függvényében tárgyalások útján egyezzen meg. A jelenlegi tárgyalás-sorozat az október végéig várhatóan megtartandó kormányfői tanácskozást készíti elő, és része az Ország- gyűlés októberi ülésszaka elé terjesztendő magyar kormányjavaslat kidolgozásának. (MTI) A Magyar Szocialista Munkáspárt új szervezeti szabályzata, egy új párt alapszabálya lesz — olyan' szocialista párté, amely politikáját a tagság akarata szerint alakítja, s magában is hordozza a demokratikus szocializmus alapértékeit. Ezt hangsúlyozta Kovács Jenő, az MSZMP Politikai Intéző Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, aki e témának felelőse az MSZMP vezetésében. — Az előkészületekből, köztük az üj szervezeti szabályzat — az alapszabály — tervezetéből kitűnik: a közeljövőtől fogva az MSZMP nem lesz többé bolsevik típusú párt. Mit jelent ez, azaz: az eddigi normák közül mi veszíti érvényét? — Előre kell bocsátani: a szó klasszikus értelmében az MSZMP eddig sem volt igazi bolsevik párt. De ezt most felesleges elemezgetni, ezen lépjünk túl. Nos, azt hiszem, hogy meg fog szűnni a pártban az, hogy a tagság szerepe legföljebb véleményezésre korlátozódjon', s főképp arra, hogy végrehajtsa a valakiktől — felülről — érkező utasításokat. Ez megfordul: a tagságnak önálló kezdeményezési jogot kell biztosítani a politika megformálásában, megerősítve a tagok szuverenitását — és a közös akarat kialakítására alkalmas választott testületeket kell létrehozni. Ez a döntő, s ehhez |se)i| (gaeftanj míjpiőgh szabályt. így a váí- tozáeoá js nagyon jelentősek. Kiemelendő: a párton belül szabadon kell működniük a különféle nézetcsoportoknak. Ide tartozik, hogy a pártba való belépést igazán önkéntes elhatározásként kell kezelni. Létre kell hozni a szükséges mechanizmust a párttagság szabad akaratának kinyilvánításához. Az eszmei-szellemi vitákat nem ellenőrző vagy fegyelmi bizottságoknak kell elbírálniuk. Továbbá: ki kell alakítani a párton belüli nyilvánosság eszközeit — és így folytatható tovább a gyakorlati változtatások egész sora. Logikus, hiszen ha egy elvet egy egész pártszerkezetet megváltoztatunk, akkor kevés olyan részlet, szabály marad, ami továbbra is fenntartható. — Azt jelenti mindez, hogy az eddig megszokott pártfegyelem helyébe — mondjuk — a párterkölcs lép? S a demokratikus centralizmust felváltja valamilyen más szervezeti alapelv? — Ügy gondolom, hogy a pártban a demokrácia a bürokratikus centralizmus helyébe lép. A demokratikusan született döntések képviselete é.s végrehajtása terén az akcióegység lesz a rendező elv. Tehát ez a párt természetesen ezentúl is pártként fog működni. Az afféle elgondolások, hogy majd „mindenki azt csinálhat, amit akar, s nem lesz semmiféle összetartó erő a pártban” — nos, ezek teljesen alptalan vádak azokkal szemben, akik a párttagok nagyobb szabadságát, a testület közös véleményalkotá- si jogait állítják előtérbe. A másik: nem a fegyelem szűnik meg. Ellenkezőleg — a drillt váltja fel a tudatos fegyelem. Az a fegyelem, amely minden felelősen gondolkodó embemak a sajátja, miként az is, hogy a nézetek és a szándékok összevetése után közösségben is képes cselekedni. Számomra a fegyelem alapját az jelenti, hogy miután megvolt a lehetőségem arra, hogy a nézeteimnek megnyerjem a többséget, s az esetleg nem sikerült nekem, akkor elfogadom, hogy más a többség. Folytatom tovább a küzdelmet a magam igazsága mellett, de mivel beléptem egy pártba, annak többségi akaratát tisztelve fogok cselekedni. S ezt valóban önként teszem, hisz — főleg többpártrendszerben —, ha alapvetően és mélységesen nem értek egyet e párt többségével, akkor szabadon távozhatok. Ugyanúgy, ahogy beléptem. Akár csinálhatok magamnak saját pártot is. Ismétlem: egy ilyen helyzetben sok mindennek egyszerűen nincs értelme, aminek az egypártrendszerben esetleg értelme volt. — Élcsapat-igény eltűntével valószínűleg értelmét veszti az eddigi tagfelvételi procedúra is. Lehet, hogy elegendő lesz egyszerűen beiratkozni a pártba. — A baloldali pártoknak, a szocialistáknak és a kommunistáknak is van egy hagyományuk, ami nem hiszem, hogy elitistának bélyegezhető : noha örömmel fogadnak minden belépőt, azért ragaszkodnak ahhoz, hogy az adott szervezeti közösség ne emeljen kifogást ellene. A jövőben nálunk sem tagfelvétel, hanem lényegében véve belépés lesz. Ám annak a közösségnek, amelynek a belépési nyilatkozatot benyújtják, lehetőséget kell kapni arra, hogy véleményt mondjon erről a szándékról, netán kifogásolja- Pe ép gft hiszem, llOgV a többpártrendszerben a }er hető legritkább esetben mer rül fel ilyen, hiszen a versenyben — pern elvtelepül, persze — minden párt üdvözli, ba csatlakoznak ho?- zá. Semmiképen nem fogadja gyanakvással a belépni szándékozókat. — Az eddigi tagfelvételi kritériumok nagy része tehát megszűnik, vagy más értelmet kap. De vajon beléphet-e pártunk valamelyik kisközösségébe olyan ember, aki — mondjuk — iszákos, netán büntetett előéletű, veri a feleségét stb.? Inkább az úgynevezett egészen hétköznapi bűnökre gondolok . . . — Alighanem nagyszabású párttisztogatás lenne minden magyar pártnál, még a vezetőségek egy részében is. ha az efféle kritériumokat vass zi go r r al ér v ény e s í t en é k. Én úgy gondolom, hogy nem célszerű olyan emberekkel társulni, akik magatartásukkal szégyent hozhatnak a pártra és nem vagyok híve annak, hogy részeges, családjával brutális, botrányokozó embereket a szocialista mozgalom a soraiba fogadjon. De azért mindig gon dolok arra, hogy botlásainkkal együtt vagyunk emberek és ezért hiszek abban, hogy mozgalmunkban nincs helye a kérkedő ördögűzésnek, sokkal inkább a megbocsátás és a bizalom szellemének. — Lehet-e egyáltalán joga a pártszervezetnek vagy bármilyen párttestületnek, hogy vizsgálja a párttag magánéletét? — A pártszervek már ma sem folytathatnak semmiféle „nyomozást”. Egyébiránt én két komoly biztosítékot látok arra, hogy ez föl se merüljön. Az egyik: a kisközösségekben az emberek ismerik egymást. A másik pedig a nyilvánosság. Nem hiszem, hogy a pártszervezeteknek át kellene alakulniuk valamiféle „erkölcsrendészetté”. Azt viszont mérlegelni tudják, s ezt rájuk kell bízni, hogy a velük dolgozó ember miként befolyásolja a pártról kialakult közvélekedést. Én akkor vagyok a nagyobb szigorúság híve, ha a párttag hatalmával visszaél, korrupciós, zavaros ügyekbe keveredik. — Megfordítom a kérdést. Számíthat-e a párttag arra, hogy alapszervezete, netán a párt valamilyen vezető testületé megvédi öt a párton belülről vagy kívülről Jövő igazságtalan támadásoktól, az alaptalan rágalmaktól? — A többpártrendszerű viszonyok között különösen fontos ez a kiállás, ha a párttagot politizálása, a mozgalomhoz való tartozása miatt éri hátrány. Ugyanakkor' : ha a párttag tette az erkölcsi normák szerint és a törvény előtt tarthatatlan, akkor semmiféle védőernyőre nem számíthat. — A következő kérdés helyett mondok három szót: platform, áramlat, frakció. — Én a frakció szót nem szívesen használom, mert nem tudom, hogy ez a megbélyegzést sugalló fogalom ma mennyire alkalmazható. Hisz nemcsak — mondjuk — mensevik frakció volt, hanem bolsevik frakciói is az orosz szociáldemokrata pártban, s azt éppen Lenin vezette ... Az a helyzet, hogy azok a formációk, amiket ma platformnak nevezünk, azok a klasszikus, lenini időkben frakciók voltak — ez volt a nevük —, s amit később frakcióknak neveztek, azok lényegében párton belüli áramlatok voltak. Az áramlatot éppen az különbözteti meg a pártot bomlasztó, elkülönült társaságtól, hogy az áramlat nyíltan működik, s éppen azt a pártot; akarja jtöbbé-kevésbá m᧠álra "terelni, amelyiken kelül is akar maradni- Az alapvető hitvallás tekinteteken persze egyazon párton kelül nem lehetnek kibékíthetetlen ellentétek. Ha mégis, akkor itt már nem platformokról és áramlatokról van szó. Hozzá kell tenni: az igazán befolyásos nagy pártokban mindig vannak áramlatok. Azokban a pártokban, ahol nincsenek, a kép ugyan nagyon tiszta, de a választási eredmény csak ezrelékekben mérhető . . . Nem hiszem, hogy nekünk az MSZMP-t ez utóbbiak sorába kellene taszítani. — Mennyire szükséges, hogy az új alapszabály előre szabályozzon, s mit lehet a jövőre bízni ebből a szempontból-? — Most az a legfontosabb, hogy az új alapszabály visszafordíthatatlanná tegye a változások folyamatát. Mivel a folyamatnak nem a végső szakaszában vagyunk, külön figyelni kell arra, hogy a párttagság közösségeinek kell szabadságuk legyen újabb gyakorlati megoldások kikísérletezésé-' re és meghonosítására. Amiben viszont nincs helye semmiféle „rugalmasságnak”, az a működési elvek, a párt alapstruktúrájának kérdése. S annak precíz meghatározásában, hogy a vezető szervek milyen jogokkal vannak felruházva. Az elmúlt időszak tapasztalata az is, hogy az úgymond „rugalmas” szabályozás az országos vezető testületeknek sokszor arra is lehetőséget adhat, ami a párttagság számára elfogadhatatlan. — S egy ma megkerülhetetlen kérdés: ön szerint mi legyen a párt neve? — Nekem rokonszenves a szocialista párt elnevezés is, s ha a többség erre voksol, én ezt elfogadom. De a tapasztalat szerint a klasszikus pártneveknek történelmi értékük van. Mi nem csak a homlokzatot akarjuk átfesteni. Ha pedig az egész ház újjáépül, akkor maradhat a régi házszám is... Arra mindenképpen vigyázni kell, hogy a név megvitatása ne terelje indulati tévútra a lényegi vitát. Füzes Oszkár A bakui Lenin téren rendezett tüntetésen, amelyen több mint százezer ember követelte a 10 hónappal korábban letartóztatottak szabadon bocsátását Mindkét fél érdeke a legkisebb környezeti kockázat Miniszterelnök-helyettesi tárgyalások a vízlépcsőrendszerről
