Somogyi Néplap, 1989. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-08 / 212. szám

2 Somogyi Néplap 1989. szeptember 8., péntek A Duna elterelése nem tárgyalási alap Sitrájkok Aserbajdssápban Megbénult a kikötő forgalma (Folytatás az 1. oldalról.) — Magyarországot ilyen módon nem tántoríthatják el attól, hogy a társgyalásokon az ökológiai kockázatok mi­nimalizálását tekintse el­sődleges szempontnak. Mi készek vagyunk a kompro­misszumra, de csak a víz­lépcsőrendszer, valamint az ember és a természet har­monikus kapcsolatát, egyen­súlyát kiindulási pontnak te­kintő megoldás alapján. Em­lékeztetnem kell arra, hogy a július 20-ai miniszterelnö­ki találkozón Ladislav Ada- mec csehszlovák kormányfő is kiemelte: náluk ugyan­csak nagy jelentőséget tu­lajdonítanak az ökológiai kérdéseknek. Tudatában vannak annak — mondotta —, hogy a környezeti viszo­nyok romlása elfogadhatat­lan. Az eddigi hivatalos közlé­sekből, Vladimir Lokvenc- nek, a beruházás csehszlo­vák kormánymeghatalma­zottjának vezetésével augusz­tusban Magyarországon tár­gyaló csehszlovák szakértői delegációtól — többszöri kér­désfeltevés után — annyit tudtunk meg, hogy valóban foglalkoznak egy ilyen mű­szaki intézkedés tervével. De csak arra az esetre, ha nem sikeriái a tárgyalásokon a magyar féllel megállapod­ni. Tudomásunk szerint egy általuk feltételezett későbbi megállapodás esetén ezt a megoldást ideiglenesnek te­kintenék. Ezzel szemben Jó­zef Otílozinsky vállalatve­zető a Duna elterelését mint folyamatban lévő intézkedést ismertette a csehszlovák te­levízióban, illetve korábban az ottani rádióban, sajtóban. Tárgyalási szakaszban va­gyunk, előttünk vannak a miniszterelnök-helyettesi, miniszterelnöki megbeszélé­sek. Remélem, s feltételez­hető, hogy Jozef Oblozinsky nem a kormány álláspontjá­nak adott hangot ismerteté­seiben. Mi sürgősen tisztáz- •ni kívánjuk ezt az ellent­mondásos helyzetet. Magyarország nyilván nem tekintheti egyik meg­oldási változatnak, tárgyalá­si alapnak a Duna ilyen el­terelését. Részletes ismerete­ink nincsenek arról, hogy milyen megoldást fontolgat­nak Csehszlovákiában. A magyar álláspontot minden­esetre e kérdésben szeptem­ber 1-jén pontosan kifejtet­tük az augusztus 18-ai cseh­szlovákiai jegyzékre adott válaszban. Nyomatékosan figyelmeztettük a csehszlo­vák felet egy ilyen lépés sú­lyos nemzetközi-jogi és rend­kívül komoly ökológiai kö­vetkezményeire. A miniszterelnök-helyet­tesi találkozón a magyar fél nem csupán a Duna eltere­lésével kapcsolatos kérdést kívánja tisztázni, hanem a július 20-i magyar javasla­tok szellemében további kezdeményezéseket tesz az ökológiai garanciarendszer és a bősi vízerőmű optimá­lis üzemmódjának közös ki­dolgozására. A napokban látott napvi­lágot a hamburgi Német Ke­letkutató Intézet híre: 1990. január 1-jétől a Szovjetunió a KGST-országoknak dol­lárért szállít kőolajat. Az információval kapcso­latban Czipper Gyula ipari miniszterhelyettes az MTI munikaitársának elmondta: a tárca nem tud ilyen szovjet tervről. Egyébként az ez év­re tervezett olaj- és olajter­mék-mennyiség az eredeti tervnek megfelelően üteme­sen érkezik hazánkba- a Szovjetunióból. Jelenleg folynak a két ország közötti gazdasági, kereskedelmi terv- egyeztetések 1991—95-re szó­lóan-, s ennek során kerül szóba, hogy az árucsere-for­galom elszámolásában eset­leg kon-vertibiliis valuta-el­számolásra térnénk át — de mindez kereskedelmi kérdés. Az viszont tény, hogy Rizs- kov szovjet miniszterelnök Az azerbajdzsán főváros­ban több mint száz ipari üzemben szünetel a munka, megbénult a kikcjtő forgal­ma, s részben a vasúti köz­lekedés. A sztrájkok tartós­sága és méretei a köztársa­sági kormány kompromisz- sz-umkészségétől függnek — véli az Azerbajdzsán Nép­front képviselője a Mosz- kovszkije Noyosztyiban. A sztrájkollók az Azerbaj­dzsán! Népfront társadalmi szervezetként bejegyzését, a tavaly novemberi tüntetése­ken letartóztatottak szaba­don bocsátását és az ellenük indított bírósági eljárás be­szüntetését követelik. Köve­telik továbbá, hogy nyilvá­nítsák törvénytelenné a ki­járási tilalom elrendelése után megtartott népi küldöt- ti választások eredményeit, és a kijárási tilalom felol­dása után tartsanak új vá­lasztásokat. A követeléseket a múlt hónapban megtartott hat tömeggyűlésen fogadták el és négy nap tartottak fi­gyelmeztető sztrájkot azok alátámasztására. A követelé­sek teljesítésének határide­je szeptember 2-án járt le. Ezen a napon mintegy száz­ezer ember gyűlt össze -a ba- kui kormánypalota előtt az 1918—1920 között működött azerbajdzsáni kormány zász­lója alatt. Ezen a gyűlésen döntöttek az egyhetes köz­társaság! méretű sztrájk meghirdetéséről és ha ez nem vezet eredményre, ak­kor a helyi kormány le­mondását követelik. Jelenleg a belügyi alaku­latok ügyelnek a rend fenn­tartására. Az Azerbajdzsán Népfront kifejezte óhaját, hogy ne avatkozzanak az eseményekbe, a közrendet maga a népfront biztosítja. MAGYAR CÁFOLAT Szovjet olaj dollárért? korábbi budapesti útja során ígéretet tett arra: 1995-ig a jelenlegi szinten szállít a Szovjetunió olajat hazánk­nak, megfelelő ellentételezés esetén. Egyébként hosszabb távon elképzelhető, . hogy máshonnan is vásárolunk majd olajat. A Kereskedelmi Miniszté­rium főosztályvezető-helyet­tese, Tamás István a követ­kezőket mondta: a minisz­tériumhoz sem érkezett, a doll ár-ellsizá molásra vonat­kozó hivatalos megkeresés a Szovjetunióból. A Magyar- ország és a Szovjetunió kö­zötti ötéves árucsere-forgal­mi megállapodás rögzíti, hogy az olajszállításokért hazánk transzferábilis ru­bellel fizet. Ez a megállapo­dás még 1990-ben is érvény­ben van. Tény, hogy külön­böző elképzelések vannak: miként lehet áttérni a ma­gyar-szovjet árucserében a dollárfizetésre, hogyan le­hetne korszerűsíteni a je­lenlegi, egyáltalán nem ösz­tönző elszámolási formát. Ezek a tárgyalások, szakér­tői vizsgálatok nincsenek olyan előrehaladott állapot­ban, hogy már 1990-től va­lamilyen téren változás len­ne. Egyébként a Szovjet­unióból az idén 6,5 millió tonna érkezik, s a tervek szerint ugyanennyit vásáro­lunk transzferábilis rubelért jövőre is. A magyar és a szovjet kormány között van egy olyan megállapodás is, amely lehetővé teszi, hogy Ma­gyarország szabad devizáért importáljon olajat. Tavaly például e megállapodás ke­retében 0,5 millió tonna ér­kezett Magyarországra. Idén egyelőre nem vettünk dol­lárért olajat, s ha valami váratlan nem történik, ak­kor ezt nem is tervezzük. „BKILIÁNSKÖVEK” Á csillagháborús tervek nem reálisak Ronald Reagan csillaghá­borús terve (SDI) sohasem volt reális elképzelés, és a tervben előirányzottakat már arányosan csökkentettük — nyilatkozta Dán Quayle amerikai alelnök a Los An­geles Times washingtoni iro­dájának adott interjújában, amely a lap csütörtöki szá­mában jelent meg. — Újrafogalmaztuk a „csil­lagháborút”. Egészen más­ként értelmezzük ma az ez­zel kapcsolatos feladatokat, követelményeket, katonai doktrínát és stratégiát, mint ahogy azt az 1980-as évek elején tettük — mondta. A csillagháborús elképzelés helyett George Bush kormá­nya a ..Rriliánsköve'k” elne­vezésű tervet dolgozta ki: annak lényege az, hogy az érkező támadórakétákat mi­ni-rakéták raja követné nyo­mon. Az alelnök nem közölt adatokat az új program költségeiről, azt azonban el­mondta, hogy jóval kéveseb­be fog kerülni, - mint az elő­ző kormány által a csillag­háborús tervekre előirány­zott összeg. — Az új, felülvizsgált terv a korlátozott szovjet táma­dásra és egy harmadik világ­beli országból érkező rakéta­csapás kivédésére összpon­tosít — hangsúlyozta Dán Quayle, és azt is hozzátette: a progfam végrehajtása le­hetővé teszi majd, hogy az Egyesült Államok a véletlen rakétatámadásoktól is meg­védje magát. Ronald Reagan még an­nak idején, az SDI-vél kap­csolatban áthatolhatatlan pajzsról beszélt, amelyen semmi sem tudna áttörni. A terminológia azonban az al­elnök szerint csupán a poli­tikai zsargon szóhasználata volt. „Részleges védelmi rendszerként az SDI haté­kony lehet. Azt azonban még támogatói is elismerik, hogy egy város védelménél szinte használhatatlan, mert egyet­len robbanófej, amely át­jut a rendszeren, hatalmas emberveszteséget és anyagi kárt okozhat” — húzta alá. Az alelnök szerint a Szov­jetunió még mindig veszé­lyes ellenfél. Azt mondta: lehetséges, hogy az új ter­vet a szovjetek szívesebben elfogadják (mint az SDI-t), így az előbbre viheti a hadá­szati támadófegyverekrői folytatott amerikai—szovjet tárgyalásokat is. Moszkva a hadászati fegyverzetekről kö­tendő bármiféle megállapo­dás részeként ragaszkodik az amerikai védelmi rakéta­program szigorú korlátozásá­hoz. Kikerülve a szerclőhangárból & .19-—B jelzésű kilövőállásban magasodik hordozórakétájához erősítve az Atlantis ameri­kai űrrepülőgép. A tervek szerint ez év október 12-én út- nak induló Atlantis a Galileo űrszondát juttatja majd a világűrbe, amelynek feladata a Jupiter bolygó tanulmányo­zása lesz. Egyre többen lesznek... NDK-távlatok - Lipcséből nézve A legutóbbi lipcsei vásá­rokhoz kapcsolódó belváro­si tüntetések újkeletű hagyo­mánnyá kezdenek válni a szászországi vásárvárosban. Nem kell különösebb tehet­ség annak megjósolásához, hogy a fél esztendő múlva esedékes tavaszi vásár első munkanapján ismét tüntetők kórusban kiabált jelszavai­tól lesz hangos a Grim- maische strasse és környéke. A hétfői megmozduláson két áramlat volt megfigyel­hető. Az egyik csoport szó­lás- és sajtószabadságot, „nyitott országot szabad em­bereknek”, továbbá „töme­ges menekülés helyett utazá­si lehetőségeket” követelt transzparensein. A tömeg másik fele részvétlenül fi­gyelte, miként esnek neki a civil ruhás állambiztonsági emberek (29—30 év közötti, jól táplált legények) a me­net élén haladóknak, s té­pik! ki kezükből a feliratokat, teperilk le a földre az ellen­szegülni próbálókat. Egy másik csoport később háborítatlanul vonulhatott a belvárostól a lipcsei főpá­lyaudvarhoz, ahol „szabad­jegyet Giessenbe!” követelés­sel adták mindenki tudtára, hogy az NSZK-ba akarnak távozni. (Giessen az NDK- ból áttelepültek ideiglenes gyűjtőtábora az NSZK-ban.; A szerdai Junge Welt kommentárja — mintegy a hazafias érzelmekre apellál­va — kizárólag a belső vál­tozásokat sürgető tüntetők­ről emlékezett meg. A ber­lini fal lebontását és új, kommunisták nélküli kor­mány létrehozását szorgal­mazó követeléseiket „politi­kai huliganizmusnak”, s az NDK-beli törvények megsér­tésének minősítette, egyúttal lelkesen tapsolt a kíméletle­nül fellépő ávósok „határo­zott cselekvésének”. A Staatssicherheit (Állam­biztonság) emberei — akik átfogó hálózatuk révén ma­guk is jó előre tudomást sze­reztek a hétfő délutánra ter­vezett lipcsei megmozdulás­ról — nem véletlenül hagy­ták békén a kivándorolni akarók kórusát, miközben percekkel korábban villám­gyors mozdulatokkal tépték el a belső változásokat, na­gyobb szabadságot követelő transzparenseket. Az NDK illetékesei a jelek szerint beletörődtek abba, hogy a lakosság egy része „odaát” szeretné folytatni az életét. A kivándorlási kérelmek el­bírálása ugyan többnyire vontatottan halad (egyes ké­relmezők öt-hat évi várako­zás után kapnak zöld jel­zést) — ám azoktól sikerül ily módon megszabadulnia a szocialista német államnak, ,az legalább nem terjeszti többé az élegedetlenséget is­merősei és munkatársai kö­rében. A számítás ott hibádzik, hogy a kérelmezők sehogyan sem akarnak elfogyni. Ta­valy mintegy 30 ezren ván­doroltak ki legálisan a má­sik német államba — az idén augusztus végéig szá­muk máris meghaladta ezt a szintet, s akkor hol vannak még a magyarországi tábo­rokban veszteglő ezrek és ezrek ? A másik körülmény, ami­vel Berlin nem számol, az ellátás és a szolgáltatások színvonalának hanyatlása. Az ok a kivándorlás, a szak­képzett s többnyire 20-40 év közötti munkaerő — orvo­sok, tanárok, ápolónők, mű­szerészek — tömeges áttele- pülése az NSZK-ba. Bár a kormányzat valahol érzi ezt a gondot, a problémáért ha­bozás nélkül a „nyugatné­met médiumok gátlástalan csábításait, az NDK ellen irányuló féktelen uszító had­járatát” teszi felelőssé. Szó se róla, az NSZK-ban tapasztalható nővérhiányt bizonyára jótékonyan enyhí­tik az NDK-ból áttelepülő ápolónők. Ám a tömeges el- kívánkozás oka aligha a nyu­gati szirénhangokban rejlik. Sokkal közelebb jár a való­sághoz az a feltevés, amely szerint a lipcsei tüntetők ál­tal szorgalmazott belső re­formokkal minden Junge Welt-cikknél hatékonyabban elejét lehetne venni az exo­dusnak. Ám ettől a gondo­lattól rettegnek csak igazán a Marx—Engels Platz-on. Mi sem mutatja ezt jobban a hétfői Stasi-akciónál, amely kizárólag az „NDK ellen” irányult. A két tábor lét­számbeli különbsége — mintegy háromszor annyian voltak a reformokat követe­lők, mint a kivándorolni aka­rók — arra enged következ­tetni, 'feogy ha Berlin meg­szabadul is a békétlenek egy csoportjától, a kivándorlás­sal még távolról sem oldhat­ja rneg a felgyülemlett gon­dokat. Egyre többen lesznek ugyanis azok az állampolgá­rok, akiknek eszük ágában sincs Nyugatra távozni, ha­nem az NDK-ban élve kí­vánnak változásokat előmoz­dítóm a belpolitikai gyakor­latban. Dorogman László A gyűjtők boltja szeptember 9-én és 10-én 8-tól 13 óráig felvásárlást kart az alábbi használtáru-cikkekből: fotó-optikai cikkek, írógépek, régi rádiók, képkeretek, háztartási cikkek, üveg porcelán- és réztárgyak, régi gyermekjátékok. t A felvásárlás helye: NAGYATÁD, KOSSUTH U. 1. Telefon: 11-626 OFOTÉRT FOTÓSTÚDIÓ (129307)

Next

/
Thumbnails
Contents